„A gondolkodás külső megnyilvánulásai közül ahhoz fér a legkevesebb kétség, hogy a számolás külső alakzatai vagyis maguk a számok speciálisan gondolkodási funkciói eredményei. Legfeljebb azt állíthatja valaki, hogy a számolás további kialakulásában például számrendszerré való növekedésében, vagy a számokhoz fűződő jelentésekben nincs semmi határozott törvényszerűség, de az ilyen állítás sem érinti magát a számolás tényét, absztrakt voltát, mert a számok mindenki előtt az elvont gondolkodás legpregnánsabb kifejezői.”

„A matematikusok úgy tekintik a prímszámokat, mint valamely »idegen elemeket« a természetes számok körében. Lehet, hogy ez durva leegyszerűsítés bizonyos tudósembereknek a tudásuk, azaz nemtudásuk tárgyához való viszonyáról. Annyi bizonyos azonban, hogy sokat bajlódnak a prímekkel. Én nem vagyok matematikus (csak egy kicsit, a lelkem mélyén), de én is ezt tettem és teszem.

„A rabbinkat egyszer az úton érte a szombat…”

„Több mint 40 esztendős folyóiratunk ezúttal ismét egyszerzős supplementummal jelentkezik. Schultheisz Emil professzor több, mint négy évtizedes (1952–1996) munkásságának válogatását adjuk az olvasó kezébe. A folyóirat történetében rendhagyó ez a kötet: egy több, mint ötven éven át működött orvos szakmatörténeti ismerteinek, orvos- és művelődéstörténeti kutatásainak excerptuma. Schultheisz professzor annak a napjainkban oly ritka humán műveltségű orvosnemzedéknek a képviselője, amelyik széleskörű ismereteit még híres elődök munkáiból is meríthette. Ahhoz a nemzedékhez tartozik, mely ifjú korától vallja: egy tudomány elméleti és gyakorlati elsajátításának alapja a disciplina történetének ismerte…”

„A nagyon rövid életű hazai orvoskaroknak, minden ünnepélyes deklaráció ellenére, nem volt, mert nem lehetett jelentős befolyása az orvosképzésre és az orvosi életre. Ismerve az egyetemek meghatározó szerepét az európai orvosi műveltségben s tudva azt, hogy Magyarország orvosai tudásukat és műveltségüket a reneszánsz idején külföldi egyetemeken szerezték, az ezek stúdiumaiba való betekintés képet ad a magyar és hazánkban működött külföldi orvosok felkészültségéről.”

„Az orvosi és természettudományi írások arabról latinra fordítása az európai medicinában a későközépkorban alapvető változást jelentett mind szemléletben, mind pedig a gyakorlatban […]. Ez az irodalmi-transpositio – bizonyos fáziseltolódással az irodalom egyéb ágaival szemben – főként a 12–13. században történik, hatása a 16. század végéig, illetve a 17. század közepéig követhető.”

„Manapság jóformán axiómaként emlegetik […] azt a tényt, hogy a psychosomatikus medicina a felvilágosult és modern medicina jellegzetes »terméke«, egy kicsit a quasi túlzottan természettudományos-technikai orvostudomány mintegy reaktív mellékterméke. […] Anélkül, hogy a kérdést minden részletében tárgyalnám, rá kell mutatnom arra, hogy ez a fajta szemlélet az ókorban gyökerezik és a középkorban bontakozik ki. Végigvonul a középkor egész medicináján s később még Descartes filozófiáját is befolyásolta…”

„A tanulás mind az ókorban, mind a középkorban a kéziratos tankönyvek csekély száma miatt nem kis mértékben memorizálás volt. Megkönnyítésére különféle irodalmi formákat és módszereket alkalmaztak, melyeket a középkori irodalom ars memorativa cím alatt foglalt össze. A memorizálás legjobb módja már az ókor óta kedvelt költői forma volt, a poema didacticum, amit Galenos megjegyzése a versforma fontosságáról megerősít: »Carmina medicaemtorumque maxime conducant…«.”

„Phoebe, salutiferum quod pangimus adsere carmen
inventumque tuum prompto comitare favore.
Tuque, potens artis, reduces qui tradere vitas
nosti et in caelum manes revocare sepultos,
qui colis Aegeas, qui Pergama quique Epidaurum,
qui quondam placida tectus sub pelle draconis
Tarpeias arces atque inclita templa petisti
depellens taetros praesenti numine morbos:
huc ades et quicquid cupido mihi saepe locutus
firmasti, cunctum teneris expone papyris.”

„És ez a túl hatalmas kutatóösztön éppen a nemi aktus ábrázolásánál mondott tökéletesen csődöt.”

„Évről évre nagyszámú kiadvány jelenik meg Homéroszról, bizonyítva aktualitását és korszerűségét, illetve a tudomány adósságát és felelősségét sokféle kérdés tisztázatlansága miatt. Természetesen nem vállalhattuk most a monográfiai feldolgozás igényességét, de egy nagy körkép megrajzolását igenis megtettük. Szükségesnek érezzük ezt Juhász-Nagy Pál emlékének tisztelegve is, mert az interdiszciplináris szemléletből adódóan sok új eredményt és összefüggést nyerhetünk mind a történeti flórakutatás, mind a termesztett növények eredete tekintetében.”

„A görög matematika Euklidészt megelőző történelméről aligha van több forrásunk, mint néhány töredék Eudémosznak, Arisztotelész tanítványának A matematika története című művéből, melyeket Proclus és mások hagytak ránk, továbbá különféle, Platón és Arisztotelész munkáiban elszórt megjegyzések. Ezért szívesen fogadunk bármilyen további, más területen lelt mégoly csekély információt. Ebben a cikkben görög városok érméin megjelenő matematikai vonatkozások közül mutatok be néhányat. E források természetüknél fogva kizárólag képiek, ám kétségkívül meggyőzőek.”

„A hagyományos művelődéstörténeti és tudománytörténeti diszciplínák némelyike (orvos- és gyógyszerészettörténet, agrár- és kertészettörténet, valamint a szűkebb értelemben vett kertművészet, -történet) mellett korunk legfiatalabb tudományágai között az elmúlt másfél évtizedben rohamos fejlődésnek indult történeti ökológia egyre inkább érzi annak hátrányát, hogy a történeti forrásszövegek egyes növénynevei a mai napig nem teljesen tisztázottak és az értelmezésükre tett kísérletek a legtöbb esetben kudarccal végződtek.”

„Caius Plinius Secundus Természettudományának második könyve a csillagos égbolttal kapcsolatos ókori tudásanyag gyűjteménye. Fontos adatokat szolgáltat az ókori csillagászat, meteorológia, földrajz eredményeire és állapotára vonatkozóan.”

„Az Alzheimer-kóros betegek életminőségének javítása – tekintettel arra, hogy betegségükből fakadó kommunikációs zavaraik miatt a legtöbb terápia náluk nem alkalmazható – igen nehéz feladat. Ebből kiindulva különös figyelmet érdemel minden olyan beavatkozás, amely képes segítséget nyújtani a betegek emlékezeti és kommunikációs képességeinek megőrzésében, esetleges javításában, és ezáltal a betegek önbecsülésének növelésében. Számos vizsgálat igazolja, hogy e nehéz feladat megoldásában sikerrel alkalmazhatók a zeneterápiás megközelítések.”

„Néhány közgyűlésünkön és a Meteor egyes számaiban már találkozhattak az érdeklődők olyan előadásokkal vagy cikkekkel, amelyek nagyjaink (pl. Jókai Mór, Vajda János) csillagászati tevékenységéről, megfigyeléseiről, a csillagászatnak az életműben föllelhető hatásával foglalkoznak. Ez a cikk is ehhez az áramlathoz akar csatlakozni, mégpedig Bartók – nem egészen köztudottan igen mély és alapos – csillagászati tevékenységének bemutatásával.”

„Az Orion fényes csillagai egyébként ma is alkalmat adnak a képzelet játékához. Néhány éve egy szép kora tavaszi estén megmutattam egyik ismerősömnek a csillagképet. »Nem olyan mint egy pillangó«? – lelkendezett. Valóban: a lepke törzse az Orion öve, a két vállát, illetve két lábát jelző csillagok a szárnyakat mutatják.”

„Ballagtunk Ferkó után döbbenten az elmúlás fekete kígyózásával, és én még külön is vonszoltam azt a gömbölyű gumidarabkát, amely felfoghatatlan súlyosra nőtt, jóvátehetetlenre, áskálódó, szörnyű koloncra bennem és ott a kukoricaszár között. Aztán a temető! Az ének síró szárnyalására peregni kezdtek a fák néma levelei, Ferkót elnyelte a föld, s a koporsó dübörögve húzta magára a hantok örökös takaróját.”
2004 by Dennis Kunkel Microscopy, Inc.

„Abban az egyben azonban körülbelül minden nézet megegyezett, hogy a magyarok bejövetele évének meghatározása attól függ, mely évre tesszük azt a bolgár hadjáratot, amely a magyarok bejövetelét megelőzte. Ezt a bolgár háborút a 893., 894. 895. és 896-ik évre is teszik; ezek szerint tehát maga a honfoglalás is 894–898 közt történt meg. A bolgár háború idejére nézve a kérdéses évek krónikásai azt írják, hogy ez idő tájt Bizáncban nagymértékű napfogyatkozás volt látható, amelynek éve iránt azonban szintén kétség lehet. Ez a csillagászati tünemény okolja meg, hogy a csillagászat e kérdésben a történelem támogatására indul.”

„Évezredeken át a művészeket, csakúgy mint a matematikusokat, vonzották a térbeli geometriai formák. A legegyszerűbbek ezek közül a poliéderek (»sokoldalú testek«). Poliédereket rajzolhatunk és festhetünk kizárólag oktatási célból, ám a művészeknek és bölcselőknek ezek a többoldalú téridomok magát a tökéletességet és az igazságot jelentették. Platón például az öt szabályos testet a tűzzel, földdel, levegővel és a vízzel, tehát a négy őselemmel, valamint magával a világegyetemmel hozta összefüggésbe. A 19. században a matematikusok elkezdtek kevésbé szabályos, ám annál meglepőbb testeket előállítani. Ezen alkotások szokatlan szépsége hatással volt sok művészre is, ahogyan azt majd látni fogjuk.”

„Lehet, hogy valamilyen remény fűződik a geometriai tökéletesség tapasztalatához, avagy »csupán« a platóni formák tisztaságával való érintkezés varázsa okozza ezt a vonzalmat? Az egyik lehetséges megoldása a rejtélynek talán a háromszög tisztasága és öntisztító mivolta. Nem kell kontextusba helyezni, azaz van egy kontextusa, amely kicsit tudományos, kicsit matematikai, de mégis emberi, hozzáférhető, sőt akár mondhatnánk intimnek is.”

„Agathiasz a VI. században Konstantinápolyban élt, ott is halt meg, fiatalon. Buzgón folytatta az alexandriai hagyományt. Kilenc könyvben írta meg a Daphniaká-t hexameterben, azonban ez a műve elveszett. Fennmaradt százegy – erotikus, vallásos, gnómikus – epigrammája, eleven stílusukkal, világosságukkal, formai tökéletességükkel tűnnek ki. Szerkesztett egy antológiát, amelybe saját verseivel együtt régebbi költők epigrammáit is beiktatta.”

„Látjátok, ilyen vagyok. Mielőtt még
ajkam kiejtené egyik szavát,
alatta már a másik tűnik át,
sosem azt mondhatom, amit szeretnék.”
(Önarckép – részlet)

„– Nem »igazság«-ról van ám szó a természettudományban, lelkeim! Igazság – az nincs, azaz hogy – a vallásban van. […] A tudomány összefüggésekre kíváncsi, úgy ám – új és termékeny összefüggésekre; vagyis olyanokra, melyek más összefüggésekkel legkönnyebben és legegyszerűbben kapcsolhatók. Értjük? Hm, igazán? – Az a valami, hogy »sejt«, kislányok, az talán nem is létezik »valóságban«, csak a mesében; nem hiszik? […] Ezt valaki egyszer felvetette, csak úgy, (megtetszett neki) – és az élettanban létezni fog mindaddig, míg a legtöbb jelenséget és legegyszerűbben ezzel tudjuk megmagyarázni.”

„…soha sincs valóban közvetlen kapcsolatunk a bennünket körülvevő világgal. Mindnyájan a saját agyunk szülte világmodellekben élünk és dolgozunk.” (Marvin Minsky)

„Amikor annyi idős voltam, mint a kedves kollégák tanítványai most: gimnazista voltam a késői harmincas években, akkor Németh Lászlót olvastuk. A Magyar Élet könyvesboltba jártunk, Püskinek segítettünk cipelni a könyveket. Akkor jelent meg Németh László két könyve, amely rám nagy hatást tett: A magyarság és Európa és A minőség forradalma. Németh László úgy látta, hogy egy neobarokk országban él, ahol több a díszlet, mint a struktúra; ahol a kis közép-európai országok egymásnak ellenségei, s mindenki azt lesi, hogy melyik nagy szuperhatalom oldalához dörgölődzőn. Az értékrendek is furcsák voltak. Aki Ferenc Jóska iránt érzett nosztalgiát, az a születési, származási előjogokat érezte döntőnek. Akik Amerikát érezték példaképnek, azok arra figyeltek, hogy kinek milyen autója van már abban az időben. Németh László Magyarország helyét kereste.”

„Ha valami nem kapcsolható a már meglévőhöz, noha szívesen kapcsolnák, akkor az csak van. Ez a minimal art és a fenomenológia kulcsszava. Akkor előbbre léptünk? Induljunk ki a jelenségből, a műveletből? Vagy ne induljunk ki olyan hamar? Először hajtsuk végre. Nem lehet. Csak igyekezni lehet, véges módokon. Például hajtogassuk a nevét. Minek? Hajtogassuk ki papírból! Egy részét lehet. Befejezetlen.”

„Mint a közelmúltban John Updike mondatta Bill Gates-szel Gutenbergnek: »Ma már egy egész nemzedék nőtt föl, ha nem éppen kettő, amelyet ki lehetne üldözni a világból azzal, hogy valamit el kell olvasnia; minden információjukat a televízióból és a videoklipekből veszik.«”

„Hága híres képtára, a Mauritshuis, ha méreteit tekintve nem is vetekedhet mondjuk az amszterdami Rijksmuseummal, feltehetően legalább annyira ismert a holland festészet szerelmesei körében. Mindez nem csoda, hiszen a válogatott műalkotásokból álló gyűjtemény többek között olyan remekművekkel büszkélkedhet, mint például Rembrandt 1632-ben festett Dr. Tulp anatómiai leckéje, vagy Vermeer felejthetetlen alkotása, a Delft látképe. A világhírű kollekció talán nem is kaphatott volna méltóbb helyet a Jacob van Campen tervei alapján 1634–1644 között épült kis városi palotánál, amely a klasszicizáló barokk egyik legszebb emléke Hollandiában. Míg azonban a rangos gyűjtemény legjavát kitevő XVII. századi festmények alkotóit valószínűleg senkinek nem kell már külön bemutatni, talán még a hollandok közül sem tudja mindenki pontosan, ki is volt valójában a múzeum névadója, a Mauritshuis, azaz a Móricház építtetője és első tulajdonosa.”

„A párizsi Louvre gyűjteményében található egy XVI. század első felében készült, igen kvalitásos németalföldi portré, amely a kép alsó szegélyén olvasható „Famoso doctor Pareselsus” felirat szerint a kora újkori Európa egyik legtalányosabb személyiségét, a híres svájci orvost, Theophrastus Bombastus von Hohenheimet (1493–1541), vagy ismertebb nevén Paracelsust ábrázolja. A mellképen egy öntudatos (immár enyhén hízásnak indult), középkorú férfit láthatunk, szőrmével díszített vörös sapkával a fején, kezében egy apró könyvet vagy talán egy jegyzetfüzetet tartva.”

„Közhelyszerű megállapítás, hogy a zsenit olykor csak egy hajszálnyi választja el az őrülttől. Mindez különösen érvényes a modern európai festészet egyik úttörőjére, a holland származású Vincent Van Goghra, akinek öngyilkosságba torkolló tragikus élete, illetve fennmaradt levelei a művész szélsőséges hangulatváltozásait, ismétlődő rohamait dokumentáló egyéb korabeli forrásokkal együtt, nem kismértékben hozzájárultak a festő halála utáni mítoszteremtéshez, a Van Gogh- (mint a meg nem értett zseni) kultusz kialakulásához. Mindmáig aktuális és vitatott kérdés az orvosok és művészettörténészek körében, hogy a művész utolsó korszakának híressé vált alkotásait (az Arles-ban, majd Saint Rémyben, illetve Auversben készült kései festményeket) netán egy beteg elme szüleményeinek vagy egy logikus és tudatos művészi fejlődés eredményeinek kell-e tekintenünk. Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a Magyar Pszichiátriai Társaság 2002-ben Budapesten megrendezett V. nemzetközi kongresszusának előadói is, akiknek a tanulmányai a közelmúltban könyv formában is napvilágot láttak.”

„Aki valaha járt már Velencében, valószínűleg sosem fogja elfelejteni a Canal Grande bejáratát koronázó Santa Maria della Salute templomot, amelynek hatalmas kupolával fedett impozáns épülettömbjét számos festő, így többek között Canaletto is megörökítette vedutaképein. A Baldassare Longhena tervei szerint 1631 és 1687 között épült nyolcszögletű, oldalkápolnákkal bővített templom kétségtelenül a velencei barokk építészet legkiemelkedőbb alkotása, amely méltán vált a város egyik szimbólumává. Talán már kevésbé közismert, hogy a templom – ha áttételesen is – lényegében az 1630-ban Velencében dúló pestisjárványnak köszönheti létét, a szenátus ugyanis ekkor határozott arról, hogy a vészt megfékezendő, fogadalmi templomot emeltet a Szűzanya tiszteletére.”

„A késő középkori vagy a reneszánsz festészet egyes alkotásait, szignatúra hiányában még manapság sem mindig sikerül teljes bizonyossággal valamely ismert művész nevéhez kötni. Könnyen elképzelhető, mennyivel nehezebb lehetett mindez több mint száz évvel ezelőtt, amikor a kutatók lényegesen kevesebb technikai segédeszközzel rendelkeztek, s az esetleg fennmaradt írásos dokumentumokon kívül csak saját szemükre, illetve megérzéseikre hagyatkozhattak.”

„»A magyar költészet még aligha produkált szubtilisabbat, szellemibbet, mint Beney Zsuzsa lírája. Versei annyira éterikusak, hogy eleinte alig érzékeljük a témáikat, csak többszöri elolvasás után bontakoznak ki. Anyagtalannak hatnak, átlátszó fényfátyolnak, pedig nagyon is keményen megmunkált matéria rejlik bennük.« – írta róla Weöres Sándor. A Két parton című, 2000-ben kiadott verseskötetet így jellemezték: »A magyar bölcseleti líra egyik csúcsteljesítménye.« Beney Zsuzsa orvos, költő, író és esszéista; hetvenéves koráig tüdőgyógyász szakorvosként dolgozott, mindemellett egyetemi tanárként bölcseletet és költészetet tanított Pécsett és Miskolcon.”

„Az absztrakció a matematika éltető eleme, és viszont, ahogyan P. Dirac rámutatott: »Kifejezetten a matematika az alkalmas eszköz arra, hogy bármiféle absztrakt fogalmakkal foglalkozzunk. Teljesítőképességének ezen a területen nincs határa«. De az absztrakció mindenütt megtalálható. Ez majdhogynem ismertetőjegye vagy szinonimája magának az értelemnek. A matematikai típusú absztrakció gyümölcsei között megemlíthetjük a rendszeres skolasztikus teológiát is. Bertrand Russell véleménye szerint a rendszeres skolasztikus teológia közvetlenül a matematikából származik. Különösen érdekes ezt nyomon követni Szaád ibn Juszuf (882–942) írásaiban.”

„Keresem mindazon pontok
Mértani helyét a síkon,
Keresem mindazon pontok
Mértani helyét a síkon,
Honnan egy ellipszis íve
Kilencven fok alatt látszik.”

„A látás kérdése az ókori gondolkodókat is foglalkoztatta, így Hipparchoszt, Püthagoraszt, Leuküpposzt, Demokrütoszt, Empedoklészt, Platónt, Arisztotelészt, Epikuroszt, Plutarchoszt, Apolloniust, Damianust, Theodosiust, Lactantiust, Cicerót és másokat.”

„Fizikusok találmányaiból ritkán merítenek ihletet képzőművészek. A szerb származású Nikola Tesla születésének 150. évfordulóján mégis ez történt: kanadai és európai művészek készítettek műalkotásokat a rezgés, az elektromosság és az elektromágnesesség témakörében.” (Népszabadság 2006. július 11.)

„Urbán György avantgárd képzőművész a »mindenséget« körüljáró alkotásai láthatók a Nemzeti Múzeumban. Színezett vagy olvasztott üvegfelületek, műanyagból kialakított formák, beillesztett rajzok, fényinstallációk, geometrikusan megtört tükörfelületek, gömbök alkotják a formákat. A tárlat a Zempléni napokon is bemutatkozik majd. A kozmosz, a világűr rejtelmeit, a terek találkozásait, térbe komponált plasztikákká formálta Urbán György. A műveken megjelenő gömbök, önálló alkotásokként emelkednek ki a térből. A megfestett geometriai formák érzelmeket, gondolatokat örökítenek meg. Urbán György nemcsak a Kozmoszba kalauzol el, alkotásai gondolkodásra is késztetik az embert. Műveiben a műanyagot, az üveget, a tükröt, a különböző fémeket és a színes fénycsöveket alakítja valóságos és illuzórikus tereket szervező, általában egy-egy élénk színfoltot hangsúlyozó együttessé. A Szubjektív mindenség című kiállítás július 25-éig látható a Nemzeti Múzeumban.” MTV Híradó 2006. július 13.

„Alighieri Dante zseniális alkotása művészi értékelésével kötetekre menő irodalom foglalkozik évszázadok óta. Nem ismeretes előttem, hogy történt-e feldolgozása szemorvosi szempontból. Nemrég hagyta el az angol sajtót a Shakespeare műveinek orvosi vonatkozásai című munka. Szerintem egyáltalán nem »felségsértés« az ilyen jellegű tanulmányok megírása, hiszen csak újabb bizonyítékát adják e lángelmék sokoldalúságának. Jelen tanulmányban Babits Mihály konzseniális fordítását dolgoztuk fel.”

„A brit szellemóriás alkotásaiban sokrétű orvosi utalást találunk; ezeket többször feldolgozták, így legutoljára Simpson. Ezúttal a szemorvos szemszögéből próbálunk kiemelni klinikai vagy élettani-optikai megállapításokat, figyelmen kívül hagyva a mindennapos érzékszervi részleteket, amelyek egyébként igen gyakran fordulnak elő.”

„Ezeket a durranással keletkezett repedéseket a nép nem nevezi rianásnak. Durranás közben nem is keletkezhet olyan széles repedés, hogy abba például egy ember beleeshetne. Szó sem lehet róla! Pedig ez a vélemény terjedt el mindenfelé, amióta Jókai Az aranyemberben ilyen repedésbe fullasztotta a gonosz Krisztyán Tódort.”

„…a következő lapon, az Analytica Priora következő fejezetében találkozunk egy olyan szöveggel, amely egymagában is tanúsítani képes azt, hogy az Arisztotelész-korabeli görög geométereket már foglalkoztatta a párhuzamosok problémája. Egy példáról van szó, amelyet Arisztotelész azért vezet be, hogy ezáltal illusztrálja azt az állítását, amelynek értelmében két egymástól különböző hamis premisszából egyaránt nyerhető ugyanaz a hamis konklúzió.”

„Könnyen gyanúba keveredhet az ember, ha valamely kor vagy művész esetében döntő arányelméletekről, matematikai konstrukciókról beszél, hiszen ez a fajta racionális megközelítés a művészet mágikus nimbuszát tompítja. Ráadásul gyakran megesik, hogy közvetlen bizonyítékok híján a kutató saját elméleteire erőlteti rá a kiszemelt műveket s alkotóikat. Mégis »fontos tudni, hogy művészek vagy korok használtak-e bizonyos arányrendszert, vagy sem, s még sokkal lényegesebb ismerni azt, hogy miképp alkalmazták« azokat – mondja Panofsky. Mert az aránytanok matematikai természetükből fakadóan a legközvetlenebb és legfélreérthetetlenebb módon közvetítik a korszak – vagy az alkotó – művészeti jellegét, akaratát (Kunstwollen). Jelen könyvben a fent említett csapdák nem kísértenek, hiszen a cél: egy mind elméletileg, mind annak gyakorlati alkalmazásmódjára nézve alaposan kidolgozott és megírt arányelmélet bemutatása, elhelyezése a kor és az életmű kereteiben. Továbbá, hogy ne csak matematikáról essen szó, a szerző egyéb forrásértékű írásai is elővezettetnek majd. Nevezett arányelmélet szerzője, Beöthy István a magyar avantgarde történetének egyik főszereplője, bár szobrászi és teoretikusi munkásságának kibontakozása szigorúan véve se Magyarországhoz, se a »klasszikus« avantgarde-hoz nem köthető.”

„Az orvos regényhős, a fehér köpeny, az injekciós tű és a műtőlámpa misztikuma mindig mágnesként vonzotta az írók és az olvasók érdeklődését egyaránt. A világirodalom ömlesztve kínálja a példákat, a fajsúlybeosztás egyik szélén a Dr. Arrowsmith, a másikon a Réztábla a kapu alatt, hogy csak a legismertebbekre hivatkozzunk, bár ez utóbbinál megerőltetés nélkül lehet silányabbakat találni. A magyar irodalom sem szűkölködik orvos szereplőkben. Ha nem is születtek jogos, vagy kétes értékű világsikerek (ez regényirodalmunkról általában is elmondható), megközelítőleg hű tükörképe a mindenkori magyar orvosi rétegnek.”

„Aránylag sok Petőfi ábrázolást ismerünk, korabeli jeles művészek alkotásait, de azok annyira ellentmondtak egymásnak, hogy érthető volt az izgalom, amikor köztudomásúvá vált, hogy van egy hiteles arckép is, egy fénykép, amelyet Petőfi az 1847 körüli időben készíttetett Pesten, jegyajándékképpen menyasszonyának, Szendrey Júliának.”

„A Bolyaiak tetemének: földi maradványainak exhumálására 1911. június 7-én került sor, a Magyar Tudományos Akadémia küldöttének és a Kollégium tanári karának jelenlétében.”

Images of Mathematicians on Postage Stamps · Isaac Newton on Postage Stamps · A Selective History of Science on Stamps · Physicists on postage stamps · Physicists on currency · Mathematische Philatelie in German · Mathematical Stamp Collecting · First-day covers with World Mathematical Year stamps · Mathematiker und mathematische Motive auf Briefmarken · Earliest Uses of Various Mathematical Symbols · Earliest Known Uses of Some of the Words of Mathematics

„Főleg azokra a növényekre kívántunk koncentrálni, amelyek kevéssé vitatottak, mivel kisebb megjegyzéseket leszámítva, a mai biblikus botanika eredményeire támaszkodtunk, azokat tényszerűen átvéve. […] A növények kiválasztása az alábbi szempontok szerint történt: előfordulási gyakoriság a Bibliában, általános és gazdasági jelentősége a zsidók körében, és végül – de nem utolsósorban –, amelyek egy adott szituációban kiemelkedő jelentőséggel rendelkeznek (manna a pusztában, Jónás csodafája, példabeszéd a konkolyról stb.). Így a növénycsoportok a következők: a) vadnövények, b) haszonfák, c) szemtermésű növények, d) zöldség és aperitif hatású növények, e) gyümölcstermő növények és f) illatosító és ipari növények.”

„Az Íliász és az Odüsszeia alkalmat kínált az archaikus kor flórájának rekonstruálására, egy másik tanulmányunkban ezt meg is tettük. Az a munka megkönnyítette dolgunkat ennek az írásnak az elkészítésekor; egyszerűbbé vált a színes mitológiai szőttesekből az érdekes, fontos és jellegzetes növények kiemelése. A görög mitológiában se szeri, se száma a szent növényeknek, a termesztett fajoknak, a mágikus és gyógyító növényeknek, virágoknak. E nagy gazdagságban kíván tanulmányunk rendet teremteni, s bizonyos tanulságokat is levonni.”

„Maxwell nagy szerelmese volt a költészetnek. Nemcsak memorizált költeményeket, sajátokat is írt. A költeményeit Lewis Campbell jelentette meg The Life of James Clerk Maxwell című könyvének »Költemények és dalok« című fejezetében, 1882-ben.”

Kis képes, könnyen érthető relativitáselmélet azok számára, akik úgy hiszik, hogy meghatározó szerepük van a passzátszél előidézésében. – A szerk.

Ampère · Arago · Barral · Becquerel · Belanger · Belgrand · Berthier · Bichat · Borda · Breguet · Bresse · Broca · Cail · Carnot · Cauchy · Chaptal · Chasles · Chevreul · Clapeyron · Combes · Coriolis · Coulomb · Cuvier · Daguerre · De Dion · De Prony · Delambre · Delaunay · Dulong · Dumas · Ebelmen · Fizeau · Flachat · Foucault · Fourier · Fresnel · Gay-Lussac · Giffard · Goüin · Haüy · Jamin · Jousselin · Lagrange · Lalande · Lamé · Laplace · Lavoisier · Le Chatelier · Le Verrier · Legendre · Malus · Monge · Morin · Navier · Pelouze · Perdonnet · Perrier · Petiet · Poinsot · Poisson · Polonceau · Poncelet · Regnault · Sauvage · Schneider · Seguin · Sturm · Thénard · Tresca · Triger · Vicat · Wurtz

„Thomas Mann mondotta, hogy a távolság, mely forogva és sietve hengeredik az ember és lakóhelye közé, feledést hoz, akárcsak az idő, sőt még a pontoskodó emberből, a nyárspolgárból is csavargófélét formál egy szempillantás alatt. Ilyesfélét tapasztalunk mi is, amikor egy friss reggeli órában befűzzük bakancsunk zsinórját, megisszuk teánkat és hátizsákkal a vállunkon kilépünk a szabadba. Még hűvös van, mint rendesen napfelkelte után. Vidám tavaszi szél fú flanelingünk hasítékába, hogy lúdbőrözik a mellünk, szinte beléborzongunk, de azért nagy kortyokat nyelünk a szikrázó levegőből. S a következő pillanatban elmarad mögöttünk az öreg ház, az utca, a megszokott város, a család, a napi bajok tömege, minden, ami a ragadós, régi gondolatkörhöz tartozik és csak az elkövetkező órák szabadságának öröme feszít bennünket türelmetlenül a jövő elé. Úton vagyunk! Kutatni, megfigyelni, tanulni és gyűjteni.”

„Nem csupán egy lírai felütésre szántam el magam, amikor végül ezt a címet választottam. Úgy tűnik, hogy a csönd tere az a kontextus, amely megengedi a történetem elmondását és a kívülről látás lehetőségét.”

„…ama elhíresült angol vadőr mindennapi életének e festői leírása méltán tart igényt a szabad ég alatti életet kedvelő olvasó érdeklődésre, mert sokat foglalkozik a fácánneveléssel, a vadorzók lefülelésével és az élősdiek irtásának agyafúrt módszereivel, valamint a hivatásos vadőr egyéb feladataival és kötelességeivel.”

„A computerápia lényege: a terápia alanyául szolgáló ember igényeinek figyelembe vételével, az alany teljesebb, tudatosabb életének elősegítése a számítógép kínálta lehetőségek alkalmazásával, annak érdekében, hogy az illető minél nagyobb mértékben használja és kiaknázza a rendelkezésére álló képességeit, készségeit.”