Traditio renovata – Válogatás Dr. Schultheisz Emil orvostörténeti tanulmányaiból
Vida Mária
orvoslás, orvoslástörténet
„Több mint 40 esztendős folyóiratunk ezúttal ismét egyszerzős supplementummal
jelentkezik. Schultheisz Emil professzor több, mint négy évtizedes (1952–1996)
munkásságának válogatását adjuk az olvasó kezébe. A folyóirat történetében
rendhagyó ez a kötet: egy több, mint ötven éven át működött orvos szakmatörténeti
ismerteinek, orvos- és művelődéstörténeti kutatásainak excerptuma. Schultheisz
professzor annak a napjainkban oly ritka humán műveltségű orvosnemzedéknek a
képviselője, amelyik széleskörű ismereteit még híres elődök munkáiból is meríthette.
Ahhoz a nemzedékhez tartozik, mely ifjú korától vallja: egy tudomány elméleti
és gyakorlati elsajátításának alapja a disciplina történetének ismerte…”
Dr. Schultheisz Emil
orvoslás, reneszánsz, felsőoktatás, orvosegyetem
„A nagyon rövid életű hazai orvoskaroknak, minden ünnepélyes deklaráció ellenére,
nem volt, mert nem lehetett jelentős befolyása az orvosképzésre és az orvosi
életre. Ismerve az egyetemek meghatározó szerepét az európai orvosi műveltségben
s tudva azt, hogy Magyarország orvosai tudásukat és műveltségüket a reneszánsz
idején külföldi egyetemeken szerezték, az ezek stúdiumaiba való betekintés
képet ad a magyar és hazánkban működött külföldi orvosok felkészültségéről.”
Dr. Schultheisz Emil
orvoslás, középkor, arab orvoslás, latin orvosi irodalom
„Az orvosi és természettudományi írások arabról latinra fordítása az európai
medicinában a későközépkorban alapvető változást jelentett mind szemléletben,
mind pedig a gyakorlatban […]. Ez az irodalmi-transpositio – bizonyos
fáziseltolódással az irodalom egyéb ágaival szemben – főként a 12–13. században
történik, hatása a 16. század végéig, illetve a 17. század közepéig követhető.”
Dr. Schultheisz Emil
orvoslás, pszichoszomatika, Avicenna
„Manapság jóformán axiómaként emlegetik […] azt a tényt, hogy a psychosomatikus
medicina a felvilágosult és modern medicina jellegzetes »terméke«, egy kicsit a
quasi túlzottan természettudományos-technikai orvostudomány mintegy reaktív
mellékterméke. […] Anélkül, hogy a kérdést minden részletében tárgyalnám,
rá kell mutatnom arra, hogy ez a fajta szemlélet az ókorban gyökerezik és
a középkorban bontakozik ki. Végigvonul a középkor egész medicináján s később
még Descartes filozófiáját is befolyásolta…”
Dr. Schultheisz Emil
orvoslás, reneszánsz, felsőoktatás, orvosegyetem, tanköltemény
„A tanulás mind az ókorban, mind a középkorban a kéziratos tankönyvek csekély
száma miatt nem kis mértékben memorizálás volt. Megkönnyítésére különféle
irodalmi formákat és módszereket alkalmaztak, melyeket a középkori irodalom
ars memorativa cím alatt foglalt össze. A memorizálás legjobb módja már
az ókor óta kedvelt költői forma volt, a poema didacticum, amit Galenos
megjegyzése a versforma fontosságáról megerősít: »Carmina medicaemtorumque
maxime conducant…«.”
Quintus Serenus Sammonicus
Poema medicum
orvoslás, tanköltemény
„Phoebe, salutiferum quod pangimus adsere carmen
inventumque tuum prompto comitare favore.
Tuque, potens artis, reduces qui tradere vitas
nosti et in caelum manes revocare sepultos,
qui colis Aegeas, qui Pergama quique Epidaurum,
qui quondam placida tectus sub pelle draconis
Tarpeias arces atque inclita templa petisti
depellens taetros praesenti numine morbos:
huc ades et quicquid cupido mihi saepe locutus
firmasti, cunctum teneris expone papyris.”
orvoslás, reneszánsz, anatómia
„És ez a túl hatalmas kutatóösztön éppen a nemi aktus ábrázolásánál mondott
tökéletesen csődöt.”
Surányi Dezső
botanika, növénynevek, ókor, ógörög irodalom, Homérosz, Íliász, Odüsszeia
„Évről évre nagyszámú kiadvány jelenik meg Homéroszról, bizonyítva aktualitását
és korszerűségét, illetve a tudomány adósságát és felelősségét sokféle kérdés
tisztázatlansága miatt. Természetesen nem vállalhattuk most a monográfiai
feldolgozás igényességét, de egy nagy körkép megrajzolását igenis megtettük.
Szükségesnek érezzük ezt Juhász-Nagy Pál emlékének tisztelegve is,
mert az interdiszciplináris szemléletből adódóan sok új eredményt és összefüggést
nyerhetünk mind a történeti flórakutatás, mind a termesztett növények eredete
tekintetében.”
Benno Artmann
matematika, geometria, szimmetria, numizmatika, ókor, Görögország
„A görög matematika Euklidészt megelőző történelméről aligha van több forrásunk,
mint néhány töredék Eudémosznak, Arisztotelész tanítványának A matematika
története című művéből, melyeket Proclus és mások hagytak ránk, továbbá
különféle, Platón és Arisztotelész munkáiban elszórt megjegyzések. Ezért szívesen
fogadunk bármilyen további, más területen lelt mégoly csekély információt.
Ebben a cikkben görög városok érméin megjelenő matematikai vonatkozások közül
mutatok be néhányat. E források természetüknél fogva kizárólag képiek, ám
kétségkívül meggyőzőek.”
Stirling János
botanika, növénynevek, szótár, Vergilius
„A hagyományos művelődéstörténeti és tudománytörténeti diszciplínák némelyike
(orvos- és gyógyszerészettörténet, agrár- és kertészettörténet, valamint a
szűkebb értelemben vett kertművészet, -történet) mellett korunk legfiatalabb
tudományágai között az elmúlt másfél évtizedben rohamos fejlődésnek indult
történeti ökológia egyre inkább érzi annak hátrányát, hogy a történeti
forrásszövegek egyes növénynevei a mai napig nem teljesen tisztázottak és
az értelmezésükre tett kísérletek a legtöbb esetben kudarccal végződtek.”
kozmológia, csillagászat, földrajz, meteorológia, tudománytörténet, művelődéstörténet, Római Birodalom, ókori latin irodalom
„Caius Plinius Secundus Természettudományának második könyve a csillagos
égbolttal kapcsolatos ókori tudásanyag gyűjteménye. Fontos adatokat szolgáltat
az ókori csillagászat, meteorológia, földrajz eredményeire és állapotára
vonatkozóan.”
Kollár János
orvoslás, Alzheimer-kór, zeneterápia
„Az Alzheimer-kóros betegek életminőségének javítása – tekintettel arra, hogy
betegségükből fakadó kommunikációs zavaraik miatt a legtöbb terápia náluk
nem alkalmazható – igen nehéz feladat. Ebből kiindulva különös figyelmet
érdemel minden olyan beavatkozás, amely képes segítséget nyújtani a betegek
emlékezeti és kommunikációs képességeinek megőrzésében, esetleges javításában,
és ezáltal a betegek önbecsülésének növelésében. Számos vizsgálat igazolja,
hogy e nehéz feladat megoldásában sikerrel alkalmazhatók a zeneterápiás
megközelítések.”
Szabó Gyula
fizika, csillagászat, csillagképek, napfogyatkozás, zene, Bartók Béla
„Néhány közgyűlésünkön és a Meteor egyes számaiban már találkozhattak
az érdeklődők olyan előadásokkal vagy cikkekkel, amelyek nagyjaink (pl. Jókai Mór,
Vajda János) csillagászati tevékenységéről, megfigyeléseiről, a csillagászatnak
az életműben föllelhető hatásával foglalkoznak. Ez a cikk is ehhez az áramlathoz
akar csatlakozni, mégpedig Bartók – nem egészen köztudottan igen mély és alapos –
csillagászati tevékenységének bemutatásával.”
Bartha Lajos
fizika, csillagászat, Orion csillagkép, Orion-öv, csillanevek, néprajz, néphit, népszokások
„Az Orion fényes csillagai egyébként ma is alkalmat adnak a képzelet játékához.
Néhány éve egy szép kora tavaszi estén megmutattam egyik ismerősömnek a
csillagképet. »Nem olyan mint egy pillangó«? – lelkendezett. Valóban: a
lepke törzse az Orion öve, a két vállát, illetve két lábát jelző csillagok
a szárnyakat mutatják.”
Pintér László
orvoslás, fertőző betegségek, diftéria, torokgyík, Fekete István, Móra Ferenc, Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond
„Ballagtunk Ferkó után döbbenten az elmúlás fekete kígyózásával, és én még
külön is vonszoltam azt a gömbölyű gumidarabkát, amely felfoghatatlan súlyosra
nőtt, jóvátehetetlenre, áskálódó, szörnyű koloncra bennem és ott a kukoricaszár
között. Aztán a temető! Az ének síró szárnyalására peregni kezdtek a fák néma
levelei, Ferkót elnyelte a föld, s a koporsó dübörögve húzta magára
a hantok örökös takaróját.”
2004 by Dennis Kunkel Microscopy, Inc.
Lakits Ferenc
fizika, csillagászat, napfogyatkozás, magyar történelem, honfoglalás, Bizánc
„Abban az egyben azonban körülbelül minden nézet megegyezett, hogy a magyarok
bejövetele évének meghatározása attól függ, mely évre tesszük azt a bolgár
hadjáratot, amely a magyarok bejövetelét megelőzte. Ezt a bolgár háborút
a 893., 894. 895. és 896-ik évre is teszik; ezek szerint tehát maga a honfoglalás
is 894–898 közt történt meg. A bolgár háború idejére nézve a kérdéses évek
krónikásai azt írják, hogy ez idő tájt Bizáncban nagymértékű napfogyatkozás
volt látható, amelynek éve iránt azonban szintén kétség lehet. Ez a csillagászati
tünemény okolja meg, hogy a csillagászat e kérdésben a történelem támogatására
indul.”
Angela Vierling-Claasen
matematika, geometria, téridomok, szobrászat, Naum Gabo, Antoine Pevsner, Henry Moore, Max Ernst, Man Ray
„Évezredeken át a művészeket, csakúgy mint a matematikusokat, vonzották
a térbeli geometriai formák. A legegyszerűbbek ezek közül a poliéderek
(»sokoldalú testek«). Poliédereket rajzolhatunk és festhetünk kizárólag
oktatási célból, ám a művészeknek és bölcselőknek ezek a többoldalú
téridomok magát a tökéletességet és az igazságot jelentették. Platón
például az öt szabályos testet a tűzzel, földdel, levegővel és a vízzel,
tehát a négy őselemmel, valamint magával a világegyetemmel hozta összefüggésbe.
A 19. században a matematikusok elkezdtek kevésbé szabályos, ám annál
meglepőbb testeket előállítani. Ezen alkotások szokatlan szépsége hatással
volt sok művészre is, ahogyan azt majd látni fogjuk.”
Erdély Dániel
matematika, geometria, térgeometria, térkitöltés, spidron
„Lehet, hogy valamilyen remény fűződik a geometriai tökéletesség tapasztalatához,
avagy »csupán« a platóni formák tisztaságával való érintkezés varázsa okozza
ezt a vonzalmat? Az egyik lehetséges megoldása a rejtélynek talán a háromszög
tisztasága és öntisztító mivolta. Nem kell kontextusba helyezni, azaz van
egy kontextusa, amely kicsit tudományos, kicsit matematikai, de mégis emberi,
hozzáférhető, sőt akár mondhatnánk intimnek is.”
Agathiasz
orvoslás, tüdőgyulladás, bizánci irodalom, Kr.u. 6. század
„Agathiasz a VI. században Konstantinápolyban élt, ott is halt meg,
fiatalon. Buzgón folytatta az alexandriai hagyományt. Kilenc könyvben
írta meg a Daphniaká-t hexameterben, azonban ez a műve
elveszett. Fennmaradt százegy – erotikus, vallásos, gnómikus – epigrammája,
eleven stílusukkal, világosságukkal, formai tökéletességükkel tűnnek
ki. Szerkesztett egy antológiát, amelybe saját verseivel együtt régebbi
költők epigrammáit is beiktatta.”
Fejér Lipót
Benedek Marcell
Bálint Elemér
Sós Aladár
Ma Lin
A „Nyugat” természettudománya III. Válogatás a „Nyugat” című folyóirat természettudományos vonatkozású cikkeiből
matematika, fraktálgeometria, fizika, relativitáselmélet, orvoslás
matematika, függvénytan, fraktálgeometria, kibernetika, negatív visszacsatolás, fizika, relativitáselmélet, Albert Einstein, űrhajózás, kozmogónia, biológia, orvoslás, anatómia, Leonardo da Vinci, kettős spirál, dezoxiribonukleinsav
„Látjátok, ilyen vagyok. Mielőtt még
ajkam kiejtené egyik szavát,
alatta már a másik tűnik át,
sosem azt mondhatom, amit szeretnék.”
(Önarckép – részlet)
Részlet Kaffka Margit „Hangyaboly” című regényéből
természettudományok, pozitivizmus, fizika, Occam borotvája
„– Nem »igazság«-ról van ám szó a természettudományban, lelkeim! Igazság –
az nincs, azaz hogy – a vallásban van. […] A tudomány összefüggésekre
kíváncsi, úgy ám – új és termékeny összefüggésekre; vagyis olyanokra,
melyek más összefüggésekkel legkönnyebben és legegyszerűbben kapcsolhatók.
Értjük? Hm, igazán? – Az a valami, hogy »sejt«, kislányok, az talán nem
is létezik »valóságban«, csak a mesében; nem hiszik? […] Ezt valaki egyszer
felvetette, csak úgy, (megtetszett neki) – és az élettanban létezni fog
mindaddig, míg a legtöbb jelenséget és legegyszerűbben ezzel tudjuk
megmagyarázni.”
Bor Pál
Bresztovszky Ernő
Juhász Géza
Cholnoky Viktor
A „Nyugat” természettudománya III. Válogatás a „Nyugat” című folyóirat természettudományos vonatkozású cikkeiből
matematika, fraktálgeometria, fizika, relativitáselmélet, orvoslás
M. Pogány Béla
A „Nyugat” természettudománya III. Válogatás a „Nyugat” című folyóirat természettudományos vonatkozású cikkeiből
matematika, fraktálgeometria, fizika, relativitáselmélet, orvoslás
Rab Gusztáv
A „Nyugat” természettudománya III. Válogatás a „Nyugat” című folyóirat természettudományos vonatkozású cikkeiből
matematika, fraktálgeometria, fizika, relativitáselmélet, orvoslás
Orosz István retrospektív kiállítása az Ernst Múzeumban
matematika, geometria, paradoxon, képzőművészet, grafika, Orosz István, Arcimboldo, Escher, Magritte
„…soha sincs valóban közvetlen kapcsolatunk a bennünket körülvevő világgal. Mindnyájan
a saját agyunk szülte világmodellekben élünk és dolgozunk.” (Marvin Minsky)
Marx György
természettudományok, fizika
„Amikor annyi idős voltam, mint a kedves kollégák tanítványai most: gimnazista
voltam a késői harmincas években, akkor Németh Lászlót olvastuk. A Magyar Élet
könyvesboltba jártunk, Püskinek segítettünk cipelni a könyveket. Akkor jelent
meg Németh László két könyve, amely rám nagy hatást tett: A magyarság
és Európa és A minőség forradalma. Németh László úgy látta,
hogy egy neobarokk országban él, ahol több a díszlet, mint a struktúra; ahol
a kis közép-európai országok egymásnak ellenségei, s mindenki azt lesi,
hogy melyik nagy szuperhatalom oldalához dörgölődzőn. Az értékrendek is
furcsák voltak. Aki Ferenc Jóska iránt érzett nosztalgiát, az a születési,
származási előjogokat érezte döntőnek. Akik Amerikát érezték példaképnek,
azok arra figyeltek, hogy kinek milyen autója van már abban az időben. Németh
László Magyarország helyét kereste.”
Erdély Dániel
matematika, geometria, térgeometria, térkitöltés, spidron
„Ha valami nem kapcsolható a már meglévőhöz, noha szívesen kapcsolnák, akkor
az csak van. Ez a minimal art és a fenomenológia kulcsszava. Akkor előbbre
léptünk? Induljunk ki a jelenségből, a műveletből? Vagy ne induljunk ki
olyan hamar? Először hajtsuk végre. Nem lehet. Csak igyekezni lehet, véges
módokon. Például hajtogassuk a nevét. Minek? Hajtogassuk ki papírból! Egy
részét lehet. Befejezetlen.”
Részlet Nyíri Kristóf a „Globális társadalom, helyi kultúra” című írásából
oktatás, funkcionális analfabétizmus, nehéz szórakozás, Seymour Papert
„Mint a közelmúltban John Updike mondatta Bill Gates-szel Gutenbergnek:
»Ma már egy egész nemzedék nőtt föl, ha nem éppen kettő, amelyet ki
lehetne üldözni a világból azzal, hogy valamit el kell olvasnia; minden
információjukat a televízióból és a videoklipekből veszik.«”
Németh István
orvoslás, orvoslástörténet, képzőművészet, festészet, Frans Post
„Hága híres képtára, a Mauritshuis, ha méreteit tekintve nem is vetekedhet
mondjuk az amszterdami Rijksmuseummal, feltehetően legalább annyira ismert
a holland festészet szerelmesei körében. Mindez nem csoda, hiszen a válogatott
műalkotásokból álló gyűjtemény többek között olyan remekművekkel büszkélkedhet,
mint például Rembrandt 1632-ben festett Dr. Tulp anatómiai
leckéje, vagy Vermeer felejthetetlen alkotása, a Delft
látképe. A világhírű kollekció talán nem is kaphatott volna méltóbb
helyet a Jacob van Campen tervei alapján 1634–1644 között épült kis városi
palotánál, amely a klasszicizáló barokk egyik legszebb emléke Hollandiában.
Míg azonban a rangos gyűjtemény legjavát kitevő XVII. századi festmények
alkotóit valószínűleg senkinek nem kell már külön bemutatni, talán még a
hollandok közül sem tudja mindenki pontosan, ki is volt valójában a múzeum
névadója, a Mauritshuis, azaz a Móricház építtetője és első tulajdonosa.”
Németh István
orvoslás, Paracelsus, képzőművészet, festészet, Quentin Massys
„A párizsi Louvre gyűjteményében található egy XVI. század első felében készült,
igen kvalitásos németalföldi portré, amely a kép alsó szegélyén olvasható
„Famoso doctor Pareselsus” felirat szerint a kora újkori Európa egyik
legtalányosabb személyiségét, a híres svájci orvost, Theophrastus Bombastus
von Hohenheimet (1493–1541), vagy ismertebb nevén Paracelsust ábrázolja.
A mellképen egy öntudatos (immár enyhén hízásnak indult), középkorú férfit
láthatunk, szőrmével díszített vörös sapkával a fején, kezében egy apró
könyvet vagy talán egy jegyzetfüzetet tartva.”
Németh István
orvoslás, pszichiátria, Vincent Van Gogh
„Közhelyszerű megállapítás, hogy a zsenit olykor csak egy hajszálnyi választja
el az őrülttől. Mindez különösen érvényes a modern európai festészet egyik
úttörőjére, a holland származású Vincent Van Goghra, akinek öngyilkosságba
torkolló tragikus élete, illetve fennmaradt levelei a művész szélsőséges
hangulatváltozásait, ismétlődő rohamait dokumentáló egyéb korabeli forrásokkal
együtt, nem kismértékben hozzájárultak a festő halála utáni mítoszteremtéshez,
a Van Gogh- (mint a meg nem értett zseni) kultusz kialakulásához. Mindmáig
aktuális és vitatott kérdés az orvosok és művészettörténészek körében, hogy
a művész utolsó korszakának híressé vált alkotásait (az Arles-ban, majd
Saint Rémyben, illetve Auversben készült kései festményeket) netán egy beteg
elme szüleményeinek vagy egy logikus és tudatos művészi fejlődés eredményeinek
kell-e tekintenünk. Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a
Magyar Pszichiátriai Társaság 2002-ben Budapesten megrendezett V. nemzetközi
kongresszusának előadói is, akiknek a tanulmányai a közelmúltban könyv formában
is napvilágot láttak.”
Németh István
orvoslás, járványok, pestis, képzőművészet, festészet, Poussin, Coppola, Vaccaro
„Aki valaha járt már Velencében, valószínűleg sosem fogja elfelejteni a Canal
Grande bejáratát koronázó Santa Maria della Salute templomot, amelynek hatalmas
kupolával fedett impozáns épülettömbjét számos festő, így többek között
Canaletto is megörökítette vedutaképein. A Baldassare Longhena tervei szerint
1631 és 1687 között épült nyolcszögletű, oldalkápolnákkal bővített templom
kétségtelenül a velencei barokk építészet legkiemelkedőbb alkotása, amely
méltán vált a város egyik szimbólumává. Talán már kevésbé közismert, hogy
a templom – ha áttételesen is – lényegében az 1630-ban Velencében dúló
pestisjárványnak köszönheti létét, a szenátus ugyanis ekkor határozott arról,
hogy a vészt megfékezendő, fogadalmi templomot emeltet a Szűzanya tiszteletére.”
Németh István
XIX. század, morfológia, Giovanni Morelli, Morelli-módszer, képzőművészet, festészet
„A késő középkori vagy a reneszánsz festészet egyes alkotásait, szignatúra
hiányában még manapság sem mindig sikerül teljes bizonyossággal valamely
ismert művész nevéhez kötni. Könnyen elképzelhető, mennyivel nehezebb lehetett
mindez több mint száz évvel ezelőtt, amikor a kutatók lényegesen kevesebb
technikai segédeszközzel rendelkeztek, s az esetleg fennmaradt írásos
dokumentumokon kívül csak saját szemükre, illetve megérzéseikre hagyatkozhattak.”
Beszélgetés Beney Zsuzsával
orvoslás, tüdőgyógyászat, költészet
„»A magyar költészet még aligha produkált szubtilisabbat, szellemibbet, mint
Beney Zsuzsa lírája. Versei annyira éterikusak, hogy eleinte alig érzékeljük
a témáikat, csak többszöri elolvasás után bontakoznak ki. Anyagtalannak
hatnak, átlátszó fényfátyolnak, pedig nagyon is keményen megmunkált matéria
rejlik bennük.« – írta róla Weöres Sándor. A Két parton című,
2000-ben kiadott verseskötetet így jellemezték: »A magyar bölcseleti líra
egyik csúcsteljesítménye.« Beney Zsuzsa orvos, költő, író és esszéista;
hetvenéves koráig tüdőgyógyász szakorvosként dolgozott, mindemellett egyetemi
tanárként bölcseletet és költészetet tanított Pécsett és Miskolcon.”
matematika, absztrakció, skolasztika, teológia, filozófia, Szaádja Gáon
„Az absztrakció a matematika éltető eleme, és viszont, ahogyan P. Dirac
rámutatott: »Kifejezetten a matematika az alkalmas eszköz arra, hogy
bármiféle absztrakt fogalmakkal foglalkozzunk. Teljesítőképességének
ezen a területen nincs határa«. De az absztrakció mindenütt megtalálható.
Ez majdhogynem ismertetőjegye vagy szinonimája magának az értelemnek.
A matematikai típusú absztrakció gyümölcsei között megemlíthetjük
a rendszeres skolasztikus teológiát is. Bertrand Russell véleménye
szerint a rendszeres skolasztikus teológia közvetlenül a matematikából
származik. Különösen érdekes ezt nyomon követni Szaád ibn Juszuf
(882–942) írásaiban.”
matematika, síkgeometria, kör, parabola, fizika
„Keresem mindazon pontok
Mértani helyét a síkon,
Keresem mindazon pontok
Mértani helyét a síkon,
Honnan egy ellipszis íve
Kilencven fok alatt látszik.”
Stanisław Szpilczyński
fizika, optika, biológia, látás, Witelo
„A látás kérdése az ókori gondolkodókat is foglalkoztatta, így Hipparchoszt,
Püthagoraszt, Leuküpposzt, Demokrütoszt, Empedoklészt, Platónt, Arisztotelészt,
Epikuroszt, Plutarchoszt, Apolloniust, Damianust, Theodosiust, Lactantiust,
Cicerót és másokat.”
hírek
Mágneshártya
fizika, rezgés, elektromosság, elektromágnesesség, Tesla
„Fizikusok találmányaiból ritkán merítenek ihletet képzőművészek. A szerb
származású
Nikola Tesla születésének 150. évfordulóján mégis ez
történt: kanadai és európai művészek készítettek műalkotásokat a rezgés,
az elektromosság és az elektromágnesesség témakörében.”
(
Népszabadság 2006. július 11.)
A szubjektív mindenség
2006. július 11.–2006. július 25.
„Urbán György avantgárd képzőművész a »mindenséget« körüljáró alkotásai
láthatók a Nemzeti Múzeumban. Színezett vagy olvasztott üvegfelületek, műanyagból
kialakított formák, beillesztett rajzok, fényinstallációk, geometrikusan megtört
tükörfelületek, gömbök alkotják a formákat. A tárlat a Zempléni napokon is bemutatkozik
majd. A kozmosz, a világűr rejtelmeit, a terek találkozásait, térbe komponált
plasztikákká formálta Urbán György. A műveken megjelenő gömbök, önálló alkotásokként
emelkednek ki a térből. A megfestett geometriai formák érzelmeket, gondolatokat
örökítenek meg. Urbán György nemcsak a Kozmoszba kalauzol el, alkotásai gondolkodásra
is késztetik az embert. Műveiben a műanyagot, az üveget, a tükröt, a különböző
fémeket és a színes fénycsöveket alakítja valóságos és illuzórikus tereket szervező,
általában egy-egy élénk színfoltot hangsúlyozó együttessé. A Szubjektív
mindenség című kiállítás július 25-éig látható a Nemzeti Múzeumban.”
MTV Híradó 2006. július 13.
Dr. Grósz István
biológia, orvoslás, szemészet, irodalom, vers, Dante, Isteni színjáték, Divina Commedia, La Commedia, Grósz István
„Alighieri Dante zseniális alkotása művészi értékelésével kötetekre menő irodalom
foglalkozik évszázadok óta. Nem ismeretes előttem, hogy történt-e feldolgozása
szemorvosi szempontból. Nemrég hagyta el az angol sajtót a Shakespeare
műveinek orvosi vonatkozásai című munka. Szerintem egyáltalán nem »felségsértés«
az ilyen jellegű tanulmányok megírása, hiszen csak újabb bizonyítékát adják e lángelmék
sokoldalúságának. Jelen tanulmányban Babits Mihály konzseniális fordítását
dolgoztuk fel.”
Dr. Grósz István
biológia, orvoslás, szemészet, irodalom, szonett, színmű, Shakespeare, Grósz István
„A brit szellemóriás alkotásaiban sokrétű orvosi utalást találunk; ezeket többször
feldolgozták, így legutoljára Simpson. Ezúttal a szemorvos szemszögéből
próbálunk kiemelni klinikai vagy élettani-optikai megállapításokat, figyelmen
kívül hagyva a mindennapos érzékszervi részleteket, amelyek egyébként igen gyakran
fordulnak elő.”
Cholnoky Jenő
[Szakvélemény Krisztyán Tódor halálának körülményeiről – A szerk.]
fizika, víz, halmazállapot-változás, fagyás, ismeretterjesztés, Balaton, Cholnoky Jenő
„Ezeket a durranással keletkezett repedéseket a nép nem nevezi rianásnak.
Durranás közben nem is keletkezhet olyan széles repedés, hogy abba például
egy ember beleeshetne. Szó sem lehet róla! Pedig ez a vélemény terjedt el
mindenfelé, amióta Jókai Az aranyemberben ilyen repedésbe fullasztotta
a gonosz Krisztyán Tódort.”
Tóth Imre
matematika, geometria, nemeuklideszi geometria, ókor, Arisztotelész, Tóth Imre
„…a következő lapon, az Analytica Priora következő fejezetében
találkozunk egy olyan szöveggel, amely egymagában is tanúsítani képes azt,
hogy az Arisztotelész-korabeli görög geométereket már foglalkoztatta a
párhuzamosok problémája. Egy példáról van szó, amelyet Arisztotelész
azért vezet be, hogy ezáltal illusztrálja azt az állítását, amelynek
értelmében két egymástól különböző hamis premisszából egyaránt nyerhető
ugyanaz a hamis konklúzió.”
Csach Gábor
matematika, arányok, arányelmélet, aranysor, modulor, képzőművészet, avantgárd, szobrászat, Beöthy István, Etienne Beothy, Le Corbusier, Csach Gábor
„Könnyen gyanúba keveredhet az ember, ha valamely kor vagy művész esetében döntő
arányelméletekről, matematikai konstrukciókról beszél, hiszen ez a fajta racionális
megközelítés a művészet mágikus nimbuszát tompítja. Ráadásul gyakran megesik, hogy
közvetlen bizonyítékok híján a kutató saját elméleteire erőlteti rá a kiszemelt
műveket s alkotóikat. Mégis »fontos tudni, hogy művészek vagy korok használtak-e
bizonyos arányrendszert, vagy sem, s még sokkal lényegesebb ismerni azt, hogy miképp
alkalmazták« azokat – mondja Panofsky. Mert az aránytanok matematikai természetükből
fakadóan a legközvetlenebb és legfélreérthetetlenebb módon közvetítik a korszak – vagy
az alkotó – művészeti jellegét, akaratát (Kunstwollen). Jelen könyvben a
fent említett csapdák nem kísértenek, hiszen a cél: egy mind elméletileg, mind annak
gyakorlati alkalmazásmódjára nézve alaposan kidolgozott és megírt arányelmélet
bemutatása, elhelyezése a kor és az életmű kereteiben. Továbbá, hogy ne csak
matematikáról essen szó, a szerző egyéb forrásértékű írásai is elővezettetnek majd.
Nevezett arányelmélet szerzője, Beöthy István a magyar avantgarde
történetének egyik főszereplője, bár szobrászi és teoretikusi munkásságának
kibontakozása szigorúan véve se Magyarországhoz, se a »klasszikus« avantgarde-hoz
nem köthető.”
Szállási Árpád
orvoslás, orvos, szépirodalom, regény, novella, Gvadányi József, Eötvös
József, Fáy András, Kemény Zsigmond, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Bródy Sándor,
Móricz Zsigmond, Török Gyula, Csáth Géza, Kosztolányi Dezső, Szállási Árpád
„Az orvos regényhős, a fehér köpeny, az injekciós tű és a műtőlámpa misztikuma
mindig mágnesként vonzotta az írók és az olvasók érdeklődését egyaránt.
A világirodalom ömlesztve kínálja a példákat, a fajsúlybeosztás egyik szélén
a Dr. Arrowsmith, a másikon a Réztábla a kapu alatt,
hogy csak a legismertebbekre hivatkozzunk, bár ez utóbbinál megerőltetés nélkül
lehet silányabbakat találni. A magyar irodalom sem szűkölködik orvos szereplőkben.
Ha nem is születtek jogos, vagy kétes értékű világsikerek (ez regényirodalmunkról
általában is elmondható), megközelítőleg hű tükörképe a mindenkori magyar
orvosi rétegnek.”
Escher Károly
technika, kémia, fényképezés, Daguerre, dagerrotípia, Petőfi Sándor, Escher Károly
„Aránylag sok Petőfi ábrázolást ismerünk, korabeli jeles művészek alkotásait, de azok
annyira ellentmondtak egymásnak, hogy érthető volt az izgalom, amikor köztudomásúvá
vált, hogy van egy hiteles arckép is, egy fénykép, amelyet
Petőfi az 1847 körüli időben készíttetett Pesten, jegyajándékképpen menyasszonyának,
Szendrey Júliának.”
Hints Elek
orvoslás, exhumálás, matematika, geometria, nemeuklideszi, történet, Bolyai János, Bolyai Farkas, Hints Elek
„A Bolyaiak tetemének: földi maradványainak exhumálására 1911. június 7-én került sor, a
Magyar Tudományos Akadémia küldöttének és a Kollégium tanári karának jelenlétében.”
Filatélia és numizmatika
Matematikusok és természettudósok, továbbá matematikai ábrák bélyegeken és papírpénzeken.
matematika, természettudományok, fizika, kémia, biológia, bélyeg, filatélia, pénz
Surányi Dezső
biológia, botanika, kultúrtörténet, Biblia, Surányi Dezső
„Főleg azokra a növényekre kívántunk koncentrálni, amelyek kevéssé vitatottak,
mivel kisebb megjegyzéseket leszámítva, a mai biblikus botanika eredményeire
támaszkodtunk, azokat tényszerűen átvéve. […] A növények kiválasztása az
alábbi szempontok szerint történt: előfordulási gyakoriság a Bibliában,
általános és gazdasági jelentősége a zsidók körében, és végül – de nem
utolsósorban –, amelyek egy adott szituációban kiemelkedő jelentőséggel
rendelkeznek (manna a pusztában, Jónás csodafája, példabeszéd a konkolyról
stb.). Így a növénycsoportok a következők: a) vadnövények, b) haszonfák,
c) szemtermésű növények, d) zöldség és aperitif hatású növények, e) gyümölcstermő
növények és f) illatosító és ipari növények.”
Surányi Dezső
biológia, botanika, Görögország, mitológia, kultúrtörténet, Surányi Dezső
„Az Íliász és az Odüsszeia alkalmat kínált az
archaikus kor flórájának rekonstruálására, egy másik tanulmányunkban ezt
meg is tettük. Az a munka megkönnyítette dolgunkat ennek az írásnak az
elkészítésekor; egyszerűbbé vált a színes mitológiai szőttesekből az
érdekes, fontos és jellegzetes növények kiemelése. A görög mitológiában
se szeri, se száma a szent növényeknek, a termesztett fajoknak, a mágikus
és gyógyító növényeknek, virágoknak. E nagy gazdagságban kíván tanulmányunk
rendet teremteni, s bizonyos tanulságokat is levonni.”
James Clerk Maxwell
fizika, Thomson, tükrös galvanométer, C. G. S. mértékrendszer, James Clerk Maxwell, irodalom, költészet
„Maxwell nagy szerelmese volt a költészetnek. Nemcsak memorizált költeményeket,
sajátokat is írt. A költeményeit Lewis Campbell jelentette meg The Life
of James Clerk Maxwell című könyvének »Költemények és dalok« című
fejezetében, 1882-ben.”
fizika, csillagászat
Kis képes, könnyen érthető relativitáselmélet azok számára, akik úgy hiszik,
hogy meghatározó szerepük van a passzátszél előidézésében. – A szerk.
matematika, fizika, kémia, biológia, csillagászat, geodézia, anatómia, fiziológia, technika, Franciaország, Párizs, Eiffel-torony, Gustave Eiffel
Ampère · Arago · Barral · Becquerel · Belanger · Belgrand ·
Berthier · Bichat · Borda · Breguet · Bresse · Broca · Cail · Carnot ·
Cauchy · Chaptal · Chasles · Chevreul · Clapeyron · Combes · Coriolis ·
Coulomb · Cuvier · Daguerre · De Dion · De Prony · Delambre · Delaunay ·
Dulong · Dumas · Ebelmen · Fizeau · Flachat · Foucault · Fourier · Fresnel ·
Gay-Lussac · Giffard · Goüin · Haüy · Jamin · Jousselin · Lagrange ·
Lalande · Lamé · Laplace · Lavoisier · Le Chatelier · Le Verrier · Legendre ·
Malus · Monge · Morin · Navier · Pelouze · Perdonnet · Perrier · Petiet ·
Poinsot · Poisson · Polonceau · Poncelet · Regnault · Sauvage ·
Schneider · Seguin · Sturm · Thénard · Tresca · Triger · Vicat · Wurtz
Tasnádi Kubacska András
geológia, geológus, paleontológia, szépirodalom, regény, Jókai Mór, Fekete Gyémántok, Berend Iván, Tasnádi Kubacska András
„Thomas Mann mondotta, hogy a távolság, mely forogva és sietve hengeredik
az ember és lakóhelye közé, feledést hoz, akárcsak az idő, sőt még a pontoskodó
emberből, a nyárspolgárból is csavargófélét formál egy szempillantás alatt.
Ilyesfélét tapasztalunk mi is, amikor egy friss reggeli órában befűzzük
bakancsunk zsinórját, megisszuk teánkat és hátizsákkal a vállunkon kilépünk
a szabadba. Még hűvös van, mint rendesen napfelkelte után. Vidám tavaszi szél
fú flanelingünk hasítékába, hogy lúdbőrözik a mellünk, szinte beléborzongunk,
de azért nagy kortyokat nyelünk a szikrázó levegőből. S a következő pillanatban
elmarad mögöttünk az öreg ház, az utca, a megszokott város, a család, a napi
bajok tömege, minden, ami a ragadós, régi gondolatkörhöz tartozik és csak az
elkövetkező órák szabadságának öröme feszít bennünket türelmetlenül a jövő elé.
Úton vagyunk! Kutatni, megfigyelni, tanulni és gyűjteni.”
Babits Mihály
Babits Mihály
Gáspár Kornél
Gáspár Kornél
Gáspár Kornél
Lánczi Jenő
Németh Andor
Németh László
Németh László
Schöpflin Aladár
A „Nyugat” természettudománya IV. Válogatás a „Nyugat” című folyóirat természettudományos vonatkozású cikkeiből
matematika, fizika, kozmogónia, technika, filozófia, irodalom, esszé
Erdély Dániel
matematika, geometria, térgeometria, térkitöltés, spidron, filozófia, Erdély Dániel
„Nem csupán egy lírai felütésre szántam el magam, amikor végül ezt a címet választottam.
Úgy tűnik, hogy a csönd tere az a kontextus, amely megengedi a történetem elmondását és a
kívülről látás lehetőségét.”
Debreczeny Lili
Gellért Oszkár
Karinthy Frigyes
A „Nyugat” természettudománya IV. Válogatás a „Nyugat” című folyóirat természettudományos vonatkozású cikkeiből
matematika, technika, repülés, irodalom, vers, esszé
D. H. Lawrence: „Lady Chatterley szeretője”
vadőr, vadvédelem, vadgazdálkodás, irodalom, regény, D. H. Lawrence, Lady Chatterley
„…ama elhíresült angol vadőr mindennapi életének e festői leírása méltán tart
igényt a szabad ég alatti életet kedvelő olvasó érdeklődésre, mert sokat
foglalkozik a fácánneveléssel, a vadorzók lefülelésével és az élősdiek
irtásának agyafúrt módszereivel, valamint a hivatásos vadőr egyéb feladataival
és kötelességeivel.”
Dr. Kollár János
A XXI. század egyik lehetséges pszichoterápiás módszere
informatika, számítógépes programok, pszichológia, humán etológia, pszichoterápia, computerápia, Dr. Kollár János
„A computerápia lényege: a terápia alanyául szolgáló ember igényeinek figyelembe
vételével, az alany teljesebb, tudatosabb életének elősegítése a számítógép
kínálta lehetőségek alkalmazásával, annak érdekében, hogy az illető minél
nagyobb mértékben használja és kiaknázza a rendelkezésére álló képességeit,
készségeit.”