Finn népi orvosi emlékek a Kalevalában
népi orvoslás, Kalevala
A Kalevala a finnek gyönyörű népi eposza valószínűleg a X. század táján keletkezett. A XV. században Mikael Agricola már ismeri a Kalevalát. Végleges formáját valószínűleg a XVII. század végén nyeri el, majd Lönnrot mai formájában, 50 énekben, 22 795 verssorban 1849-ben adja ki.
Diligenter frequentáltam / Iskoláim egykoron
tudomány, nyelv
A latin a középkorban egyházi nyelv volt. A reneszánsz idején világiak is tanulhattak, megtanulták a latint is, ami nemzetközi tudományos, jogi és irodalmi nyelvvé vált. Sok tudományos szakszó, szakkifejezés latin (vagy görög) eredetű. A kettős nevezéktan is eredetileg latin nyelvű volt.
A nemzeti eszmék terjedésével egyre több helyen az anyanyelvet hozták előtérbe, a latin pedig egyre inkább háttérbe szorult. Nemzetközi nyelvként helyét a francia vette át a francia forradalom után.
orvos, orvoslás, Rabelais
A világirodalom klasszikusai között olyan magas számmal és színvonallal képviseli magát az orvosi társadalom, hogy indokoltan vívhatja ki a legintellektuálisabb szakmák irigységét. Csehov, Schiller, Maugham, Elias Lönnrot, Conan Doyle, Zane Grey, Axel Munthe, Toldy Ferenc, Illés Endre, Németh László a műfajok színes skálájában a nehézveretű igényességtől a krimin át a cowboy regényig mind tömegsikert, hírnevet szereztek, nevüket fogalommá formálta az olvasók ragaszkodása, a kritika és az irodalomtörténet. Sokan azt sem tudják róluk, hogy orvosok. Vagy orvosok voltak, mielőtt írókká lettek. Rabelais mindenesetre az maradt.
orvos, orvoslás, Turgenyev
Turgenyev betegsége és halála sok szóbeszédre adott alkalmat. Péterváron ellentmondó és zavaros hírek terjedtek el: hogy a beteg írót Párizsban sorsára hagyták, hogy lelkiismeretlenül gyógyították, hogy szinte szándékosan megmérgezték.
csillagászat, északi félteke, déli félteke, göncölszekér, dél keresztje
matematika, geometria, pitagorasz-tétel
geológia, földtörténet, biológia, bioszféra, flóra
matematika, geometria, téridom, kocka
technika, fotográfia, 19. század
Napjainkban a fényképelés sokkal inkább elterjedt, sokkal nagyobb mérvben szerepel a társadalom egyre szaporodó elkerülhetlen és nélkülözhető, inkább fényűzési szükségletei között, semhogy magára ne vonná a szemlélő műbarát figyelmét, ki néha aggódva tekint a jövőbe, elszomorodva kérdezvén magától, nem fog-e gépies századunkban a camera obscura mind inkább tért nyerni s utóvégre is nem fogja-e kiküszöbölni a szabad kézzel dolgozó művész ecsetjét?
· Párizsi naplómból. I. A fotográf
technika, fotográfia, 19. század, Párizs
Minden tizedik ház ötödik emeletén egy óriás üvegtábla látható e felirattal: itt fotográf lakik! – A passage Panorama, a Bazar, minden két udvarú ház, az omnibuszok ragaszai, ez mind fotográfot hirdet. Ha Carlier azt mondhatá: minden harmadik ember enyém; ma bátran mondhatjuk: minden tizedik ember a fotográfia bajnoka.
· A léghajózás 1862. Angliában
fizika, repülés, léghajó, tudományos kísérlet, Anglia, 19. század
Midőn az ember léghajót lát felszállani s a szellő szárnyain tova vitetni, ellenállhatlan vágyat érez úti társul csatlakozni s bebarangolni a határtalan légtengert. E vágy 1862 nyarán Angliában teljesedésbe ment, ott a léghajózás oly divatba jött, hogy a jobb körökben némileg a tónhoz tartozott ezen kérdésre „látta a felhő szcenériákat”? – igennel felelni.
csillagászat, anyagtudomány, geológia, meteorit, Jamaica, 1862, földönkívüli civilizáció
Lapunk [1863] 17-ik számában a „Csillagok világából” egy cikket közöltünk volt a Jamaicában leesett aerolitról, melyet dr. Hopkins a Kingstown-i tudományos egylet évkönyvében körülményesen ismertetett, melynek alapján aztán számos cikk jelent meg mind a hazai, mind a külföldi lapokban. Mi is közöltük e cikkek egyikét, mint olyat, mely közérdekeltséget költött, de egyszersmind megjegyeztük, hogy bevárjuk, mit mond a tudomány Hopkins feltevéseihez.
biológia, orvoslás, anatómia, nemi betegségek
„»Megsemmisülve éreztem magam a történelem szörnyű fatalizmusa alatt. Az emberi természetben rettenetes egyenlőséget, a sorsokban elháríthatatlan hatalmat érzek. Az egyed csak hab a hullám tetején — a nagyság puszta esetlegesség — a zseni uralma bábjáték, nevetséges viaskodás az örök törvénnyel, amelynek megismerése mindennek teteje, de uralása lehetetlen. Eszem ágában sincs már, hogy meghajoljak a történelem parádés lovai és sarkonállói előtt.« 1836-ban írja ezeket a megdöbbentő kegyetlen sorokat Georg Büchner, egy évvel a Danton halála megírása után…” Magyar Hirlap 38 (1928) 222, 11. p.
Oroszország, 19. század, nihilizmus
Szofia Kovalevszkaja orosz matematikus és írónő 1892-ben Nigilistka címen megjelentetett regényében Vera Goncsarova történetét dolgozta fel, akivel valamikor az 1870-es évek közepén került személyes ismeretségbe. A nihilista lány egy fiatal nemesi származású nő, Vera Barancova életének sorsfordulóját beszéli el, amikor szakítva múltjával, családjával, arra az elhatározásra jut, hogy életének csak úgy adhat értelmes célt, ha a nép hasznára szolgálhat, és ha ezért az „ügyért” akár fel is áldozza magát. Felkeresi a már hírneves fiatal matematikusnőt, az akkoriban fellépő, társadalmi változásokat sürgető, új orosz értelmiségi generáció ismert alakját, hogy tanácsot kérjen tőle. · A főhős, Vera Barantzova korábbi életét és a döntéséhez vezető utat Kovalevszkaja saját családjának történetéből és gyermekkori emlékeiből írta meg. Ugyanakkor a mű harmadik részében ismét Vera Goncsarova életéből merítette az ötletet, amikor főhőse végül úgy dönt, hogy az éppen zajló cárellenes összeesküvés elleni per egyik vádlottjával (Pavlenkovval) névházasságot köt a börtönben, hogy ezzel enyhítsen a kiszabott büntetés súlyosságán, és támogassa a száműzetésben, ahová feleségként elkísérheti. A regényben megformált forradalmár-összeesküvő, Pavlenkov alakjához az az Izsák Pavlovszkij jelentette a kiindulópontot, akivel a valóságban Vera Goncsarova összekötötte sorsát. (Granasztói Olga Anyák és lányok című írásának részlete némileg átszerkesztve)