·
Gulliver utazásai
a Világ számos távoli országába
matematika, fizika, kémia, biológia, mezőgazdaság stb.
„Az 1720-as évtized […] a swifti életmű legjelentősebb szakasza. […] ennek az évtizednek a közepén jelent meg az egész életmű legjellemzőbb és legellentmondásosabb remekműve is: a Travels into Several Remote Nations of the World by Lemuel Gulliver (1726), amely nemcsak az angol, de az egész világirodalom egyik legkiemelkedőbb szatírája. […] A korabeli Anglia lilliputi problémái között botladozó, segítőkész óriás Gulliver nyájas humorától — a szatíra érveinek ad absurdum vitelével Swift a világirodalom legkeserűbb negatív utópiájáig — dystopiáig — viszi a történetet, egy olyan világba, ahol a lebnizi univerzum harmóniája helyett a teljes diszharmónia uralkodik, ahol ugyanúgy nincsen rend a lehető világok »legjobbikában«, mint ahogy Voltaire Candide-jában sem. A mű egésze látszólag ellentmond a felvilágosodás szinte minden nagy, haladó gondolatának. Valójában azonban Swift nem ókonzervatív, múltba süppedő, a túlhaladott értékeket fenntartani akaró gondolkodó, hanem az emberi létben rejlő veszélyekkel, ellentmondásokkal viaskodó író, aki a létünket, önbizalmunkat, magatartásunkat fenyegető összes objektív és szubjektív erőt felismeri, mizantrópiájának alapvető oka pedig az, hogy nem tud igazi, valóságos kiutat mutatni.” (Részlet a Világirodalmi lexikon Jonathan Swift szócikkéből.)
·
Mert a szívnek teljességéből szól a száj
A betegség mint a szereplők és a társadalom jellemzésének eszköze Jókai Mór műveiben
orvoslás, betegség, Jókai Mór
Jókai a betegségek leírásakor alapos természettudományi műveltségről tesz tanúbizonyságot, s összevetve az orvosi szakkönyvekkel, mint látni fogjuk, igen precíz ismeretekkel rendelkezik.
·
Rabelais doctor, az egyetemes humanista
orvos, orvoslás, Rabelais
Németh László kifejezésével, a század gátszakadásából vetődött föl ez a francia humanista orvos, akit hasonló, szatirikus társadalombírálatra ihletett, mint Rotterdami Erasmust és késztette utópia hirdetésére, mint az angol Morus Tamást és később az olasz Tomasso Campanellát.
·
Németh László orvosi tanulmányairól
orvos, orvoslás, Matos László, Németh László
Betegségéről, a hipertóniáról szóló leveleinek gyűjteménye a legkülönösebb orvosi könyv, amit valaha is írtak. Az író-orvos vérnyomás naplója drámaian tömör kor- és kórrajz, tanúja annak, hogyan őrzi meg a betegség börtönéből is kísérleti műhelyt alakító értelem az emberi tudatot és méltóságot; az orvos-író megfigyelései pedig a klinikai gondolkodás követésének örömével ajándékozzák meg a fiatalabb pályatársakat. Az írás hőse ezért nem a hipertónia, hanem a kísérletező ember, akit a magas vérnyomás, e furcsa népbetegség szorít védekezésre.
·
Az éghajlatváltozása és a naptevékenység
Berkes Zoltán (1908–1993)
Berkes Zoltán, paleoklimatológia, klímaváltozás, napállandó, Zoltán Berkes, paleoclimatology, climate change, solar constant
Berkes Zoltán éghajlatváltozási elmélete fontos szerepet töltött be a magyar paleoklimatológiai kutatás történetében. A kutatásai során a Nap ciklikus változásaiban látta a klímaváltozás okát. Kiemelendő, hogy szovjet nyomás ellenére kihangsúlyozta a szén-dioxid szint emelkedését és az így okozott üvegházhatást.
·
A virtuóz
Komédia öt felvonásban
biológia, természetrajz, mikroszkóp, rovarok, férgek, lumineszcencia; orvoslás, vérátömlesztés; fizika, csillagászat, teleszkóp, holdfelszín, repülés, légnyomásmérés; technika, szövőgép; tudomány, hasznosság…
Az Utazás Laputába tudományos hátterének tanulmányozása közben figyeltem fel erre a komédiára. A darabot az angol restauráció idején, 1678-ban mutatták be és a következő harminc évben többször is felújították és sikerrel játszották. · „Shadwellt a restauráció korának nagy szerzői közül a legaktuálisabbnak tartják, és a darab egyedisége elsősorban abban rejlik, hogy rendkívül aktuális szatírát ír a korabeli tudományról és az 1660-ban alapított Királyi Társaságról, amely a restauráció közönségének nagy érdeklődésére tartott számot.” · A komikus szerelmi bonyodalmakat (megcsalás, félreértés, leleplezés, reménytelen szerelem, etc.) bemutató történetbe integrálódnak a kor kisebb-nagyobb túlzásokkal szatirizált tudományos eredményei.
·
Üzenet a mának
Németh László, az orvos
orvoslás, orvostörténet, magas vérnyomás, hipertónia
„Németh Lászlót főleg íróként tartjuk számon, pedig orvosként is jelentős értékeket hagyott ránk. Orvostörténeti szempontból különleges az a szemlélet, ahogy saját betegségét követi, miközben elénk tárja a magyar orvostörténet nagy alakjait, akikkel szakmai kapcsolatot tart fent részben saját betegsége miatt, részben azért, hogy tájékoztassa őket azokról a megfigyelésekről és újszerű következtetésekről, melyeket a betegségével kapcsolatban tesz. Eközben nem feledkezhetünk meg arról az üzenetről sem, melyet az orvos-beteg kapcsolatról hagyott ránk.”
·
Egy érdekes kísérlet
(kémiaóra zenei aláfestéssel)
kémia, elmélet, gyakorlat, tanítás
„Szaktekintélyek szerint »bizarr jellegű« kísérleteinkhez: a zene felhasználásához a kémiai gyakorlati és az elméleti kémia órákon, az adta az alapötletet, hogy a mindennapi élet más területén is nemcsak szórakoztatásra, hanem tudatformálására, gyógyításra, sőt az intenzitás növelésére is felhasználják a zenét. Kísérleteink célja az volt, hogy bebizonyítsuk feltevésünket, mely szerint a zene eredményesen alkalmazható a kémiai oktató-nevelő munkában is.”
orvoslás, kémia, arzén
„…A pusztítás mikéntjét
az elme egy-kettőre megtalálja!
Emlékszem én, van itt egy patikus,
erre lakik, a múltkor láttam is:
toprongyosan, kócos szemöldökével
gyógyfüvet válogatott. Vézna volt,
csontig fogyott a keserű nyomortól.
A szűkös boltban teknősbéka lógott,
kitömött krokodil, rémes halak
szárított bőrei; a polcokon
üres dobozkák gyér elrendezésben,
zöld csuprok, tömlők, penészes magok,
maradék spárga, állott rózsaparfőm:
ez volt kirakva választék gyanánt.
Ínségét látva azt mondtam magamban:
»Ha valakinek méreg kellene
(amelynek eladását Mantuában
azonnali halállal büntetik),
ez a boldogtalan, ez biztos adna.«
Lám, ötlet volt, most szükség lett belőle;
és ez az ember szükségből kiszolgál.
Ha jól emlékszem, ez volt az a ház.
Ma ünnep van; zárva a nyomorult!
Jónapot!… Patikus!!…”
(Nádasdy Ádám fordítása)
·
Egy hányattatott sorsú geológus
Papp Károly (1873–1963) emlékére
geológia, Erdély, nyersanyagtelepek
„Egyetemi évei alatt szellemi és munkakapcsolat alakult ki Papp Károly és Lóczy Lajos között. Lóczy 1895-től kezdődően tanársegédjévé fogadta Papp Károlyt a Műegyetemen. Papp első nagyobb kutató munkája is Lóczy Lajoshoz kötődik, aki elküldte Laczkó Dezsővel és Cholnoky Jenővel a Bakonyba. Ugyancsak Lóczy ajánlására vett részt 1898-ban a kaukázusi expedíción Déchy Mór szervezésében.”
·
A szenttől a bűnözőn és félkegyelműn át a lángelméig
az epileptológia történelmi és kulturális aspektusai
orvoslás, epilepszia
Az epilepszia egy olyan neurológiai betegség, amely időtlen idők óta jelen van az emberiség történetében, és ezáltal mindig is komoly nyomot hagyott a köztudatban. Világhírű történelmi személyek sora, ideértve Julius Caesart, Vincent van Gogh-ot és Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkijt is, szenvedtek tőle, ami nemcsak a betegség univerzális jelenlétét, hanem egyszersmind különös történelmi horderejét, tétjét is érzékelteti. Mint azt az alábbi összeállítás bemutatni hivatott, az epileptológia számos kulturális aspektussal bír, érintve a történelem, a művészetek és kifejezetten az irodalom szféráit is.
·
A KÉK
sci-fi, űrutazás
„Küldetése arról szólt, hogy a földi lét megismerésével valami újat, valami különlegeset fedezzen fel, hogy a múltból valami értékeset adjon hozzá a jelenlegi szürke, elgépiesedett világához. Úgy érezte, hazájában az életének tartalma kissé megkopott, monoton, egyhangú, szegényes hatásokkal kellett megelégednie, ezért vállalkozott az utazásra.”
·
Időfelfogás az izmusokban. 1. rész
Impresszionizmus, pointillizmus, kubizmus, futurizmus
idő, időmérés, időmérő eszközök
A felvilágosodás eszméje ugyanakkor magával hozta az ipari forradalmat is. Ez ugyancsak kihatott az emberek időfelfogására, hiszen rengeteg technikai újítás jelent meg, mind a közlekedésben, mind a termelésben. · Technikai szinten már a XVIII. század végén megjelentek a konkrétan ipari célra tervezett órák, amiket, így képesek voltak feljegyezni a termelési és működési adatokat.
·
Linea Divina
Részletek a Jó Károly király aranykorában című darabból
matematika, fizika, gravitáció, csillagászat, görbült tér, relativitáselmélet
„A darab Sir Isaac Newton otthonában játszódik, ahol olyan történelmi személyiségek csatlakoznak hozzá, mint II. Károly király, George Fox, a kvéker vallási közösség alapítója és Godfrey Kneller portréfestő. Mint Shaw az előszóban kifejti, Kneller William Hogarth-ot, egy másik művészt helyettesíti, aki csak 1697-ben született. Célja, hogy szembe állítsa Newton „egyenes vonalú” világegyetem-képét Hogarth görbék iránti érdeklődésével és Einstein általános relativitáselméletével. Ne olvassuk ezt a darabot a történelmi pontosságot keresve. (Az alcíme: »Egy igaz történet, amely soha nem történt meg.«) Az olyan apró tréfák, mint Newton kísérlete, hogy logaritmusok segítségével számítsa ki a 3 és a 7 szorzatát, semmiségek ahhoz a szándékos anakronizmushoz képest, hogy Newton felfedezhette a Merkúr perihéliumának excentricitását.”
Szofja Kovalevszkaja, matematikus, George Eliot
A hetvenes évek elején találkoztam vele. Én magam akkoriban éppen elkezdtem matematikát tanulni a híres berlini professzor, Weierstrass irányításával, és a német egyetemek egyik őszi szünidejét kihasználva néhány hétre Londonba utaztam. Akkoriban alig voltak ismerőseim és kapcsolataim az irodalmi világban.
matematika, számtan, fizika
Igazgató: ül az asztalnál, előtte a szolga. Mit kíván?
Szolga: Itt van egy úr, a nagyságos igazgató úrral akar beszélni.
Igazgató: Meg lett mondva, miszerint a szülőknek meghagyandó, hogy csupán a hivatalos órákban érdeklődendő tanügyben, vasár- és ünnepnap kivételével minden szerdán és szombaton.
Szolga: Igenis. Csakhogy ez nem szülő.
Igazgató: Tanuló?
Szolga: Nem gondolnám, kérem, merthogy szakálla van.
Igazgató (őszinte csodálkozással): Nem szülő és nem tanuló? Hát akkor mi?
Szolga: Azt mondja, mondjam csak, hogy Wasserkopf.
Igazgató (nyugtalanul): Hogy néz ki?
Szolga: Olyan ostoba-féle ábrázata van.
Igazgató (megnyugodva): Aha, értem. Akkor valamelyik iskolalátogató lesz. Bocsássa be.
repülés, csillagászat, Mars, földön kívüli élet
Természetesen a nagy piros csillagról van szó, a Marsról, amely pár hét óta az éjszaka rubintja gyanánt lobog az ég ezüstlámpái között. Azazhogy most meg kell fordítani a képet. A többi csillag az ékkő, szikrázó topázok, reszkető ametisztek, halvány tejopálok, a Mars pedig a rőt fényű jelzőlámpa, amellyel a másvilág hírt ad magáról:
– Messzi testvérek, föl a fejjel, ide nézzetek: itt is vagyunk, élünk, tudunk rólatok, gondolunk rátok, a kezünket nyújtjuk felétek!
El lehet-e ezt hinni? Van-e élet a földi határokon túl és olyan világok vannak-e ott, mint a mi világunk?
talajvízingadozás, mechanikus vízszintregisztrátor
Egy amerikai magyar író, Reményi József barátom, néha összenyalábol egy csomó amerikai folyóiratot és elküldi nekem Szegedre. Ugyan nem is nekem küldi, hanem a könyvtárnak, amely fölött ez idő szerint enyém az impérium, de hát egy a kuckó a kemencével. Mielőtt közprédára kiadnám a mindenféle Magazinoknak az olvasóterembe, először magam okosodom belőlük. Persze nehéz megtalálni a sok hirdetés közt az olvasnivalót, de rendesen megéri a fáradságot a böngészgetés.
·
Niemand úr vagy Riemann úr? Οὖτις vagy Lasswitz?
matematika, analízis, differenciálás, integrálás, differenciálegyenlet, Riemann-geometria, n-dimenzió, nem-euklideszi geometria
A 18. század vége felé egy német kisvárosban egy gimnáziumi tanár kettős életet élt, íróként és tudósként. A nagy Lewis Carrollnál kissé szerényebben. Kurd Lasswitzot ma már a német sci-fi „nagyapjának” tartják, köszönhetően a leghíresebb, Két bolygón című regényének. Lasswitz hajlott arra, hogy álnevet használjon életműve két részének megkülönböztetésére, de viszonylag hamar lemondott róla, és elfogadta a többé-kevésbé hízelgő ítéleteket attól függően, hogy melyik táborból szólították meg. Ő is igyekezett megkülönböztetni a tudományról szóló elmélkedéseinek komolyságát az irodalom szabadságától, nem azért, hogy az utóbbit figyelmen kívül hagyja, hanem azért, hogy kiegészítse azt azzal, hogy a képzelet gyorsabban mozogjon nála.
csillagászat, Mars, Jupiter
Írjuk már meg egyszer ezt is, mert ez ám csak a szép történet! Ilyent nem pipált se Wells, se Kurt Lasswitz, mert azok csak a Mars csillaggal tudtak bennünket hajba kapatni, azzal is csak regényben. Mán pedig a Marssal nem nagy tralla volna igazi háborúba keveredni se. Az pedig csak afféle kutyúka kishatalom az égen, senkit a mérges, vörös ábrázatával meg nem ijeszt. Igaz, hogy Ősköd anyánk őt egy-két ezer millió esztendővel előbb szülte, mint a Földet, de azért mégis kisöcsénk ő nekünk, akit mi a két holdjával együtt zsebre vághatunk. Meg is tesszük, mihelyst módját találjuk annak, hogy fölvegyük vele a diplomáciai összeköttetést. Abból okvetlenül háború lesz, akkor pedig okkupáljuk a Marsot, fegyencgyarmatot csinálunk belőle és oda száműzzük a destruktívokat. A holdjait pedig annektáljuk és oda fogjuk építeni azokat a várakat, amik a régi holdunkban már nem férnek.
biológia, természetrajz, fiziológia, Dubois-Reymond
Lehet annak már vagy huszonöt esztendeje, mikor az öreg Entz professzor ragyogó arccal jött be az órájára a természetrajzi egyetem állattani intézetébe.
– Urak, nagy tisztesség érte a magyar tudományt – újságolta az apostolfejű öreg úr. – A nagy Dubois-Reymond ezután csak ilyen magyar békákon végzi a fiziológiai kísérleteit, mint amilyeneket ebben az üvegben látnak.
Az üvegben kacagó béka volt látható, tudományos nevén Rana ridibunda. Nagyon szép név, szebbet nem is kívánhat magának egy béka, – kár, hogy ő maga nem tud róla, mert akkor tán csakugyan kacagna.
·
A klímaváltozás kontinensek és óceánok zonális eloszlásának tükrében
Dobosi Zoltán (1915–2009)
meteorológia, paleoklimatológia, jégkorszak, Dobosi Zoltán
Idén 15 éve távozott az élők sorából a magyar paleoklimatológiai kutatás egyik legmeghatározóbb alakja, Dobosi Zoltán meteorológus. Számos elképzelése volt a glaciálisok kialakulásáról. Dobosi Zoltán kutatásainak nagy részét paleoklimatológiai kutatásokkal töltötte. A két különböző halmazállapot földrajzi elhelyezkedésének éghajlat módosító hatásait is értékes gondolatokkal gyarapította.