XXVII. évfolyam (2023)  |  XXVIII. évfolyam (2024) 1. szám  |  XXVIX. évfolyam (2025)

Jonathan Swift · Gulliver utazásai
a Világ számos távoli országába

matematika, fizika, kémia, biológia, mezőgazdaság stb.

„Az 1720-as évtized […] a swifti életmű legjelentősebb szakasza. […] ennek az évtizednek a közepén jelent meg az egész életmű legjellemzőbb és legellentmondásosabb remekműve is: a Travels into Several Remote Nations of the World by Lemuel Gulliver (1726), amely nemcsak az angol, de az egész világirodalom egyik legkiemelkedőbb szatírája. […] A korabeli Anglia lilliputi problémái között botladozó, segítőkész óriás Gulliver nyájas humorától — a szatíra érveinek ad absurdum vitelével Swift a világirodalom legkeserűbb negatív utópiájáig — dystopiáig — viszi a történetet, egy olyan világba, ahol a lebnizi univerzum harmóniája helyett a teljes diszharmónia uralkodik, ahol ugyanúgy nincsen rend a lehető világok »legjobbikában«, mint ahogy Voltaire Candide-jában sem. A mű egésze látszólag ellentmond a felvilágosodás szinte minden nagy, haladó gondolatának. Valójában azonban Swift nem ókonzervatív, múltba süppedő, a túlhaladott értékeket fenntartani akaró gondolkodó, hanem az emberi létben rejlő veszélyekkel, ellentmondásokkal viaskodó író, aki a létünket, önbizalmunkat, magatartásunkat fenyegető összes objektív és szubjektív erőt felismeri, mizantrópiájának alapvető oka pedig az, hogy nem tud igazi, valóságos kiutat mutatni.” (Részlet a Világirodalmi lexikon Jonathan Swift szócikkéből.)

XXVII. évfolyam (2023)  |  XXVIII. évfolyam (2024) 2. szám  |  XXVIX. évfolyam (2025)

Felszeghi Sára · Mert a szívnek teljességéből szól a száj
A betegség mint a szereplők és a társadalom jellemzésének eszköze Jókai Mór műveiben

orvoslás, betegség, Jókai Mór

Jókai a betegségek leírásakor alapos természettudományi műveltségről tesz tanúbizonyságot, s összevetve az orvosi szakkönyvekkel, mint látni fogjuk, igen precíz ismeretekkel rendelkezik.

dr. Vladár Imre · Rabelais doctor, az egyetemes humanista

orvos, orvoslás, Rabelais

Németh László kifejezésével, a század gátszakadásából vetődött föl ez a francia humanista orvos, akit hasonló, szatirikus társadalombírálatra ihletett, mint Rotterdami Erasmust és késztette utópia hirdetésére, mint az angol Morus Tamást és később az olasz Tomasso Campanellát.

Dr. Matos László · Németh László orvosi tanulmányairól

orvos, orvoslás, Matos László, Németh László

Betegségéről, a hipertóniáról szóló leveleinek gyűjteménye a legkülönösebb orvosi könyv, amit valaha is írtak. Az író-orvos vérnyomás naplója drámaian tömör kor- és kórrajz, tanúja annak, hogyan őrzi meg a betegség börtönéből is kísérleti műhelyt alakító értelem az emberi tudatot és méltóságot; az orvos-író megfigyelései pedig a klinikai gondolkodás követésének örömével ajándékozzák meg a fiatalabb pályatársakat. Az írás hőse ezért nem a hipertónia, hanem a kísérletező ember, akit a magas vérnyomás, e furcsa népbetegség szorít védekezésre.

Hágen András · Az éghajlatváltozása és a naptevékenység
Berkes Zoltán (1908–1993)

Berkes Zoltán, paleoklimatológia, klímaváltozás, napállandó, Zoltán Berkes, paleoclimatology, climate change, solar constant

Berkes Zoltán éghajlatváltozási elmélete fontos szerepet töltött be a magyar paleoklimatológiai kutatás történetében. A kutatásai során a Nap ciklikus változásaiban látta a klímaváltozás okát. Kiemelendő, hogy szovjet nyomás ellenére kihangsúlyozta a szén-dioxid szint emelkedését és az így okozott üvegházhatást.

XXVII. évfolyam (2023)  |  XXVIII. évfolyam (2024) 3. szám  |  XXVIX. évfolyam (2025)

Thomas Shadwell · A virtuóz
Komédia öt felvonásban

biológia, természetrajz, mikroszkóp, rovarok, férgek, lumineszcencia; orvoslás, vérátömlesztés; fizika, csillagászat, teleszkóp, holdfelszín, repülés, légnyomásmérés; technika, szövőgép; tudomány, hasznosság…

Az Utazás Laputába tudományos hátterének tanulmányozása közben figyeltem fel erre a komédiára. A darabot az angol restauráció idején, 1678-ban mutatták be és a következő harminc évben többször is felújították és sikerrel játszották. · „Shadwellt a restauráció korának nagy szerzői közül a legaktuálisabbnak tartják, és a darab egyedisége elsősorban abban rejlik, hogy rendkívül aktuális szatírát ír a korabeli tudományról és az 1660-ban alapított Királyi Társaságról, amely a restauráció közönségének nagy érdeklődésére tartott számot.” · A komikus szerelmi bonyodalmakat (megcsalás, félreértés, leleplezés, reménytelen szerelem, etc.) bemutató történetbe integrálódnak a kor kisebb-nagyobb túlzásokkal szatirizált tudományos eredményei.

XXVII. évfolyam (2023)  |  XXVIII. évfolyam (2024) 4. szám  |  XXVIX. évfolyam (2025)

Felszeghi Sára · Üzenet a mának
Németh László, az orvos

orvoslás, orvostörténet, magas vérnyomás, hipertónia

„Németh Lászlót főleg íróként tartjuk számon, pedig orvosként is jelentős értékeket hagyott ránk. Orvostörténeti szempontból különleges az a szemlélet, ahogy saját betegségét követi, miközben elénk tárja a magyar orvostörténet nagy alakjait, akikkel szakmai kapcsolatot tart fent részben saját betegsége miatt, részben azért, hogy tájékoztassa őket azokról a megfigyelésekről és újszerű következtetésekről, melyeket a betegségével kapcsolatban tesz. Eközben nem feledkezhetünk meg arról az üzenetről sem, melyet az orvos-beteg kapcsolatról hagyott ránk.”

Újhegyi Lajos · Egy érdekes kísérlet
(kémiaóra zenei aláfestéssel)

kémia, elmélet, gyakorlat, tanítás

„Szaktekintélyek szerint »bizarr jellegű« kísérleteinkhez: a zene felhasználá­sához a kémiai gyakorlati és az elméleti kémia órákon, az adta az alapötletet, hogy a mindennapi élet más területén is nemcsak szórakoztatásra, hanem tudat­formálására, gyógyításra, sőt az intenzitás növelésére is felhasználják a zenét. Kísérleteink célja az volt, hogy bebizonyítsuk feltevésünket, mely szerint a zene eredményesen alkalmazható a kémiai oktató-nevelő munkában is.”

Dr. Turi Pál · Egy méreg története

orvoslás, kémia, arzén

„…A pusztítás mikéntjét
az elme egy-kettőre megtalálja!
Emlékszem én, van itt egy patikus,
erre lakik, a múltkor láttam is:
toprongyosan, kócos szemöldökével
gyógyfüvet válogatott. Vézna volt,
csontig fogyott a keserű nyomortól.
A szűkös boltban teknősbéka lógott,
kitömött krokodil, rémes halak
szárított bőrei; a polcokon
üres dobozkák gyér elrendezésben,
zöld csuprok, tömlők, penészes magok,
maradék spárga, állott rózsaparfőm:
ez volt kirakva választék gyanánt.
Ínségét látva azt mondtam magamban:
»Ha valakinek méreg kellene
(amelynek eladását Mantuában
azonnali halállal büntetik),
ez a boldogtalan, ez biztos adna.«
Lám, ötlet volt, most szükség lett belőle;
és ez az ember szükségből kiszolgál.
Ha jól emlékszem, ez volt az a ház.
Ma ünnep van; zárva a nyomorult!
Jónapot!… Patikus!!…”
(Nádasdy Ádám fordítása)

Hágen András · Egy hányattatott sorsú geológus
Papp Károly (1873–1963) emlékére

geológia, Erdély, nyersanyagtelepek

„Egyetemi évei alatt szellemi és munkakapcsolat alakult ki Papp Károly és Lóczy Lajos között. Lóczy 1895-től kezdődően tanársegédjévé fogadta Papp Károlyt a Műegyetemen. Papp első nagyobb kutató munkája is Lóczy Lajoshoz kötődik, aki elküldte Laczkó Dezsővel és Cholnoky Jenővel a Bakonyba. Ugyancsak Lóczy ajánlására vett részt 1898-ban a kaukázusi expedíción Déchy Mór szervezésében.”