Gulliver utazásai
a Világ számos távoli országába
matematika, fizika, kémia, biológia, mezőgazdaság stb.
„Az 1720-as évtized […] a swifti életmű legjelentősebb szakasza. […] ennek az évtizednek a közepén jelent meg az egész életmű legjellemzőbb és legellentmondásosabb remekműve is: a Travels into Several Remote Nations of the World by Lemuel Gulliver (1726), amely nemcsak az angol, de az egész világirodalom egyik legkiemelkedőbb szatírája. […] A korabeli Anglia lilliputi problémái között botladozó, segítőkész óriás Gulliver nyájas humorától — a szatíra érveinek ad absurdum vitelével Swift a világirodalom legkeserűbb negatív utópiájáig — dystopiáig — viszi a történetet, egy olyan világba, ahol a lebnizi univerzum harmóniája helyett a teljes diszharmónia uralkodik, ahol ugyanúgy nincsen rend a lehető világok »legjobbikában«, mint ahogy Voltaire Candide-jában sem. A mű egésze látszólag ellentmond a felvilágosodás szinte minden nagy, haladó gondolatának. Valójában azonban Swift nem ókonzervatív, múltba süppedő, a túlhaladott értékeket fenntartani akaró gondolkodó, hanem az emberi létben rejlő veszélyekkel, ellentmondásokkal viaskodó író, aki a létünket, önbizalmunkat, magatartásunkat fenyegető összes objektív és szubjektív erőt felismeri, mizantrópiájának alapvető oka pedig az, hogy nem tud igazi, valóságos kiutat mutatni.” (Részlet a Világirodalmi lexikon Jonathan Swift szócikkéből.)
Mert a szívnek teljességéből szól a száj
A betegség mint a szereplők és a társadalom jellemzésének eszköze Jókai Mór műveiben
orvoslás, betegség, Jókai Mór
Jókai a betegségek leírásakor alapos természettudományi műveltségről tesz tanúbizonyságot, s összevetve az orvosi szakkönyvekkel, mint látni fogjuk, igen precíz ismeretekkel rendelkezik.
Rabelais doctor, az egyetemes humanista
orvos, orvoslás, Rabelais
Németh László kifejezésével, a század gátszakadásából vetődött föl ez a francia humanista orvos, akit hasonló, szatirikus társadalombírálatra ihletett, mint Rotterdami Erasmust és késztette utópia hirdetésére, mint az angol Morus Tamást és később az olasz Tomasso Campanellát.
Németh László orvosi tanulmányairól
orvos, orvoslás, Matos László, Németh László
Betegségéről, a hipertóniáról szóló leveleinek gyűjteménye a legkülönösebb orvosi könyv, amit valaha is írtak. Az író-orvos vérnyomás naplója drámaian tömör kor- és kórrajz, tanúja annak, hogyan őrzi meg a betegség börtönéből is kísérleti műhelyt alakító értelem az emberi tudatot és méltóságot; az orvos-író megfigyelései pedig a klinikai gondolkodás követésének örömével ajándékozzák meg a fiatalabb pályatársakat. Az írás hőse ezért nem a hipertónia, hanem a kísérletező ember, akit a magas vérnyomás, e furcsa népbetegség szorít védekezésre.
Az éghajlatváltozása és a naptevékenység
Berkes Zoltán (1908–1993)
Berkes Zoltán, paleoklimatológia, klímaváltozás, napállandó, Zoltán Berkes, paleoclimatology, climate change, solar constant
Berkes Zoltán éghajlatváltozási elmélete fontos szerepet töltött be a magyar paleoklimatológiai kutatás történetében. A kutatásai során a Nap ciklikus változásaiban látta a klímaváltozás okát. Kiemelendő, hogy szovjet nyomás ellenére kihangsúlyozta a szén-dioxid szint emelkedését és az így okozott üvegházhatást.