III. évfolyam · 1999  |  IV. évfolyam 1. szám · 2000. január  |  V. évfolyam · 2001

„Töprengve Isten természetén”

matematika, szerencsejáték, valószínűségszámítás, Blaise Pascal, fizika, Albert Einstein

Bereményi Géza

„Blaise Pascal a szerencsejátékok tanulmányozása során alapozta meg a valószínűségszámítást (erről egy érdekes fiktív levélsorozatot olvashatunk Rényi Alfréd matematikus tollából). Tudománytörténeti közhely, mondja erre a matematikus…”

Puder Sándor

Orvoslás Shakespeare műveiben

orvoslás, miazma útján terjedő betegségek, eugenika, az alkohol hatása a potenciára, illetve a születendő gyermekre, mandragóra, homeopathia, gyógyszertani és méregtani ismeretek, füvek gyógyító hatása, elmekórtan, vérkeringés, fertőző beteg elkülönítése, szívbaj, vérbaj, nemi betegségek középkori kezelése stb.

Shakespeare

„A 19. század előtti irodalom legnagyobb orvosi ismeretekkel rendelkező írója, a 17. század legragyogóbb lángelméje: Shakespeare. Hihetetlen, hogy a 37 dráma szerzője, korának minden tudományában mennyire otthonos. Az ő műveiben történő tallózáson keresztül magunk elé vetíthetjük korának orvosi felfogását. Éppen ezért megpróbáljuk részletesebben ismertetni a műveiben fellelhető orvosi vonatkozásokat, melyekkel kimerítően Vajda Károly dr. foglalkozott…”

Jánoska Antal

„Bibliai” tanok

A tanulókártyák

fizika, csillagászat, technika, építészet

kártyalexikon

„A játékkártyák tulajdonképpen ikonográfiai előzmény nélkül a 14. század második felében jelentek meg Európában. Hamarosan három jellegzetes típusuk alakult ki: az olasz-, német- és francia sorozatjelű kártyák. A fametszetről történő sokszorosítás és a papírgyártás európai meghonosodása után a kártyázás a 15. század második felében válhatott a tömegek mulatságává. A játékok barátait nagy számban találjuk a katonák, céhlegények és diákok között. De hasonló elszántsággal ültek a játékasztalokhoz az arisztokraták és a polgárok is a nyerni akarás vágyával. A szenvedélyek szélsőséges hajtásait egyházi és világi tilalmak igyekeztek féken tartani, ezekkel 1370-től Európa-szerte folyamatosan találkozunk a városi jegyzőkönyvekben. Büntetés és megszégyenítés várt a tiltott játékok művelőire. 1600 után francia és angol, később német és olasz kártyakészítők új »találmánnyal«, az ún. tanulókártyákkal lepték meg a játékos társadalmat…”

A sárkányeregetés hasznáról

orvoslás, allergia, szénanátha, pollenérzékenység, Charles Bayley

papírsárkány

„A játékra való hajlam, játékos elemek bevitele valamilyen probléma megoldásába rendkívül eredményes lehet. Pár évvel ezelőtt olvastam a Fizikai Szemlében egy érdekes cikket, amely azt mutatta be, hogy a jó empátiás készség, némi játékossággal párosulva milyen komoly tudományos felfedezésekhez vezetett. Mindezek ellenére a játékot inkább a humán szférához kapcsolja a köztudat. Bár a nyugati kultúrában a sárkányeregetés inkább a gyermekjátékok körét gyarapítja, mégis legalább két tudományágban volt a tudósok segítségére…”

Post hoc, ergo propter hoc

orvoslás, allergológia, étel-intolerancia, eperallergia

eper

„Idén a pollenszezon végén, nem múltak el szénanáthás panaszaim. Az ezt követő orvosi vizsgálatok kapcsán érdekelni kezdett az allergológia története. A kezem ügyében lévő fél tucat általános orvostörténeti munka csalódást okozott. Vagy nem találtam bennük használható információt, vagy túl későn kezdődött bennük a történet, mondjuk, a századforduló táján…”

„…elmúlt a huszadik század, és azontúl simán ment a dolog…”

Két részlet Lem Kiberiádájából: az Elektrubadúr elkészítése; a gép matematikai nyelvezetű verse a szerelemről

matematika, fizika, informatika, biológia, földtörténet

Stanisław Lem

„Mint tudjuk, Trurl épített egyszer egy számítógépet, melyről kiderült, hogy csak egyetlen műveletet tud elvégezni, nevezetesen azt a szorzást, hogy mennyi kétszer kettő, de még azt is rosszul. Mindamellett, mint másutt már elbeszéltük, ez a gép roppant hiú volt, csúnyán összezördült saját alkotójával; és az eset csaknem tragikusan végződött az utóbbi számára…”

III. évfolyam · 1999  |  IV. évfolyam 2. szám · 2000. február  |  V. évfolyam · 2001

József Attila

Levél Galamb Ödönnek

matematika, fizika

József Attila

„Kedves Ödön bátyám, tudod-e, milyen örömet hozott nékem »züllöttecske helyekre« buzdító leveled? Talán az az egyetlen szomorú az egészben, hogy akad egy 21 éves fiatalember, akit buzdítani kell erre, vagy legalább is úgy látszik, hogy szükséges néki ez az útmutatás. Ez azonban a XX. század legkedvesebb tévedése…”

Voltaire

Levél Rolland Puchot des Alleurs grófnak

(A kísérleti fizika dicsérete)

fizika, elmélet, kísérlet, Descartes, Galilei, Leibniz stb.

Voltaire

„Ha nem is írja alá, uram, szellemes és tartalmas levelét, mellyel megtisztelt, akkor is kitaláltam volna szerzőjét. Tudom, ön az egyetlen rangjabeli férfiú, aki ilyen tisztességet ad a filozófiának…”

J. W. Goethe

A tankölteményről

Goethe, tanköltemény

Goethe

„Megengedhetetlen, hogy a költészet három alapvető műfajához – a lírai, epikai és drámai költészethez – negyedikként hozzácsatoljuk a didaktikus költészetet. Ezt mindenki megérti, aki észbe veszi, hogy az előbbi három formára különbözik egymástól, a negyedik tehát, mely nevét is tartalmáról kapta, nem állhat egy sorban velük…”

Sz. I. Vavilov

Lucretius fizikája

fizika, atomelmélet

Lucretius

„1946. január 18-án a Szovjetunió Tudományos Akadémiája fizika–matamatikai, történelmi és filozófiai, valamint irodalmi és nyelvtudományi osztályai együttes ülést tartottak (bár gyakrabban volna szükség ilyen együttes ülésekre). Az egyik előadást Vavilov akadémikus tartotta Lucretius híres tanítókölteményének fizikájáról…”

Elvetélt költői kísérletek

Részlet J. W. Goethe Színelméleti írások című tanulmányából

fizika, optika, fényelmélet, Isaac Newton

színek

„Goethe természettudományi stúdiumai közül az optikát kezdte legkésőbb. (Első természettudományi írása – még a Lavaterrel való együttműködés idején – állatkoponyákról szólt: geológiai, botanikai és egyéb tanulmányai összefüggtek weimari bányászati, kerttervezési és egyéb feladataival, itáliai élményeivel.) 1791-ben a jenai Büttner professzor prizmáján át nézett fehér falra és a fény s az árny találkozásánál nem látott színeket. Így kezdődött színelméleti érdeklődése…”

Shakespeare, Valéry, Einstein

A görbült téridő felfedezése – új megvilágításban

fizika, mechanika, elektrodinamika, görbült téridő, Ernst Mach, Maxwell, Albert Einstein stb.

Albert Einstein

„A szerencsés végeredmény a megszerzett ismeretek birtokában ma már szinte magától értetődőnek tűnik, s minden értelmes egyetemista különösebb fáradság nélkül megérti. De a sejtelmes, évekig tartó tapogatódzó keresést, a felfokozott vágyat, a bizakodást és reményt vesztettség állapotának váltakozását, s a végső bizonyosság tudatát csak az ismerheti, aki azt saját maga átélte.”

Sebastian Brant

A haszontalan könyvekről

Részlet a Bolondok hajójából

könyvgyűjtő, könyvbolond

Sebastian Brant

„Hogy itt ülök hajónknak orrán,
Az különös fényt vet bizony rám:
Ok nélkül soha sincs ilyesmi,
Könyvtáram miatt kell így esni.”

III. évfolyam · 1999  |  IV. évfolyam 3. szám · 2000. március  |  V. évfolyam · 2001

Veress Zoltán

Jókai természettudománya

(részletek)

csillagászat, földtudományok, élettudományok, embertudományok, technika

Jókai Mór

„Mintegy félszáz Jókai-regényből – a roppant életműnek körülbelül egyharmadából – válogatott idézeteket kap itt az olvasó, bizonyos rendszer szerint csokorba kötve; olyan szövegrészeket, amelyek a legnépszerűbb magyar klasszikus elbeszélő természettudományos műveltségébe, de még inkább ilyen irányú érdeklődésébe engednek bepillantást…”

III. évfolyam · 1999  |  IV. évfolyam 4. szám · 2000. április  |  V. évfolyam · 2001

Erőnek erejével

fizika, kauzalitás problémája, gravitációs erő, peripatetizmus

Isaac Newton

„Newton különbséget tesz a »jelenségekből dedukálható« törvények és az okokat megadó magyarázó tételek között. A gravitációs erő hatását leíró négyzetes erőtörvény levezethető a tapasztalati adatokból, »benne van« azokban – a Kepler-törvények révén. A Kepler-törvények azonban nem tartalmaznak semmiféle utalást arra, hogy miféle erő (ok) az, amely a bolygókat a mozgástörvényeknek megfelelő pályákon tartja; a törvények egyszerűen azt a szabályszerűséget írják le matematikai formában, amely a bolygók egymáshoz viszonyított helyzetében és mozgásában megnyilvánul. Az okozatból az okra következtetni más típusú feladat, mint felfedezni a tapasztalati adatokban megnyilvánuló (matematikai) szabályszerűséget…”

A maghordozók

Stephen Mottram bábjátékáról

biológia, gének

Maghordozók

„A színházterembe belépve egy elliptikus, sátorszerű színpadot pillant meg a néző. Az előadás ebben a leszűkített, fekete térben játszódik, de a darab nemcsak fizikai értelemben, hanem hangulatában, történetében is sötét, titokzatos és sejtelmes. A figyelmes közönség Hieronymus Bosch festményei és a Quay testvérek filmjeinek hatását egyaránt felfedezheti Stephen Mottram hipnotizáló, drámai bábjátékában…”

Egy XVIII. századi botanikus költő

biológia, botanika, Linné, tanköltemények

Erasmus Darwin

„…angol természettudós, költő. […] Tanulmányait Cambridge-ben és Edinburgh-ben végezte, majd orvosi pályára lépett. III. György angol király ajánlatát, hogy legyen udvari orvosa, visszautasította. Nevét párrímekben írott nagy természettudományos tankölteménye tette ismertté, The Botanic Garden (A botanikus kert) gyűjtőcímen…”

Kiss Dezső

A nagy vadászat

avagy az elemi részecskék képregényes világa

fizika, elemi részecskék, gyorsítók, detektorok, atomelmélet, elektron, proton, neutron, kölcsönhatások, magenergia, hadron, nukleon, kvark, neutrínó, fizikai kutatóközpontok, CERN

Kiss Dezső

„Hogy ezt is megértük: a képregény-formájú Biblia mellett képregény a karácsonyi piacon a részecskefizikáról! A Könyvek Könyve analógiájára (humorizálhatnánk némi komolyan gondolt tartalommal, a természettudományok között is legfontosabb ágazat bemutatásának szokatlan formáiról. Nem, nem akarjuk a képregény-műfajt ostorozni, hanem éppen ellenkezőleg: fel akarjuk fedezni azokat a specifikus tulajdonságait, melyek az információátadás terén a szó szoros értelmében egy új dimenzió nyitását rejtegetik vagy éppen kínálgatják…”

III. évfolyam · 1999  |  IV. évfolyam 5. szám · 2000. május  |  V. évfolyam · 2001

„Uraságod becses belei, harminc garas.”

Részlet Molière Képzelt beteg című darabjából

orvoslás, beöntés, purgálás, tisztítás, méregtelenítés, fájdalomcsillapítás stb.

Molière

„ARGAN (egymaga a szobájában, ül, előtte asztal; zsetonokat rakosgatva gyógyszerésze számláit ellenőrzi, és magában beszél): Három meg kettő: öt, meg öt: tíz, meg tíz: húsz. Kettő meg három: öt. »Továbbá huszonnegyedikén fájdaloműző, frissítő és áztató klistér, uraságod becses belei föláztatása, átpuhítása és fölüdítése végett.«”

„Un syllogisme in balordo”

Egy mindennapos poquelini következtetésforma

matematika, matematikai logika, szillogizmusok, Barbara Celarent, William of Shyreswood, irodalom, Molière

Kazinczy Ferenc

„Molière – hiszen ki másról lehetne szó – Kénytelen házasság (Le Mariage Forcé) című darabjában (I. 4.) az Arisztotelész-hívő filozófus, Dr. Pancratius imígyen szidalmazza Sganarelle urat: – Nem látod-e barom, mit csináltál? Syllogismus tuus est in balordo.…”

Perneczky Géza

Mennyire lehet matematikus a képzőművész?

matematika, káoszelmélet, fraktálgeometria, Benoît Mandelbrot, nyelvészet, Noah Chomsky, generatív grammatika, biológia, növénytan, Lindenmayer, L-system

Perneczky Géza

„Néhány évvel ezelőtt történt, hogy a ludwighafeni múzeumban nagyszabású kiállítást rendeztek a véletlen és a művészet közös határterületeit felkutató modern törekvések legfontosabb képviselőiből. A sok aleatorika, automatizmus, zen-buddhista effekt, vagy a tudatalattit faggató, illetve a szinkronba állítás módszerét alkalmazó metódus és meglepetés mellől persze nem hiányozhatott ennek a babonás fényű kelléktárnak a legfrissebben divatba jött eleme, a káosz-elmélet sem…”

Nagy Dénes

Matematikus volt-e M. C. Escher grafikusművész?

matematika, egybevágósági transzformációk, szimmetria-operáció, poliéder, fizika, kristálytan, egybevágó kristály-poliéderek

Maurits Cornelis Escher

„A holland Maurits Cornelis Escher (1898–1972) művészete megannyi talányt rejt magában. A Középiskolai Matematikai Lapok matematikus–grafikusművésznek nevezte az 1982. feladatban (50. kötet, 3. szám). Vajon tényleg matematikus volt? Igen is, meg nem is. Foglalkozása, végzettsége szempontjából semmiképpen (a hollandiai Haarlemben az Építészet és Díszítőművészet Főiskoláját végezte el). Grafikáit nézve sokan mégis matematikusnak tartják…”

Kepes György

Művészet és tudomány

Részlet a A világ új képe a művészetben és a tudományban című kötet „Művészet és tudomány” című fejezetéből

matematika, fizika, építészet

Kepes György

„Mivel a korunkat jellemző szakosodás általában elkülöníti a művészt és a tudóst, egyik sincsen teljesen tudatában annak, hogy a másik milyen mélyreható munkát végez. Mindkettő a felszíni jelenségek mögé hatol, hogy alapvető természeti formákat, illetve alapvető természeti folyamatokat fedezzen fel, mégsem vár a művésztől a tudós többet, mint holmi leírást; ahogy a művész sem vár mást a tudóstól, mint mechanikus gondolkodást…”

Két diákdal az ELTE-ről

Kontra-fizikus nóta · Bölcsész epekedő

matematika, fizika

bölcsészlány

„Ne gondold, ó ne, hogy tied a világ,
Nem fog soha egy bölcsészlány közeledni hozzád;
És ha még most tied a nő,
Ne hidd, hogy így marad örökre,
Ajánlom, tűnjél el a színről sietve.”

III. évfolyam · 1999  |  IV. évfolyam 6. szám · 2000. június  |  V. évfolyam · 2001

Megkerülhetetlen matematika

matematika, geometria, elhelyezési problémák

Charles Darwin

„Ha nagyszámú egyforma gömböt úgy illesztünk egymáshoz, hogy a középpontjaik két párhuzamos síkban feküdjenek, továbbá minden egyes gömb középpontja r-szer négyzetgyök kettő (vagyis sugár szorozva négyzetgyök kettő) távolságra, vagy ennél kisebbre van az ugyanabban a rétegben lévő hat szomszédos gömb középpontjától, és ugyanekkora távolságra a másik párhuzamos síkban lévő további szomszédos gömbök középontjától, akkor…”

Tverdota György

József Attila költészetének kozmológiai vonatkozásai

fizika, csillagászat, táguló világegyetem, antianyag, relativitáselmélet, matematika

József Attila

„József Attila az Ars poetica híres soraiban az emberi teljesség követelményének három összetevőjét nevezte meg: az individuális-ösztöni elemet, a társadalmi-szociális mozzanatot és a természeti-kozmikus tényezőt…”

A szépség hasznáról

biológia

Charles Darwin

„Az előző megjegyzések arra késztetnek, hogy néhány szóval válaszoljak egyes természetkutatók nemrégi tiltakozására a haszonelvűség tana ellen, amely szerint a felépítés minden egyes részlete a tulajdonosa javára keletkezett. Szerintük sok struktúra a szépség kedvéért, az ember vagy a Teremtő gyönyörködtetése céljából jött létre (az utóbbi mozzanat azonban túllépi a tudományos vita határait), illetve pusztán a változatosság kedvéért, mint már említettük. Ha e tanítások igazak lennének, teljesen megdöntenék az elméletemet…”

Gazda István

József Attila és a relativitáselmélet

fizika, Albert Einstein, relativitáselmélet, térelmélet, végtelen, matematika

Albert Einstein

„A szakemberek előtt jól ismert tény, hogy József Attila két levelében is említést tett Einstein relativitáselméletéről, továbbá a modern fizikáról és térelméletről. Az alábbiakban arra keresünk választ, hol találkozhatott a költő ezekkel a gondolatokkal, melyek voltak érdekes fantazmagóriáinak forrásai…”

Oliver Gogarty

Vese Jánosról, aki nefritiszben halt meg

orvoslás, vesegyulladás, nefritisz, albumin, urina, ödéma, kóma

Oliver Gogarty

„Mi is a név, ha esetlen,
s meg nem ragadja a lényeget?
A név fura volt ez esetben:
maga volt a beteg…”

III. évfolyam · 1999  |  IV. évfolyam 7–8. szám · 2000. július–augusztus  |  V. évfolyam · 2001

Vekerdi László, Herczeg János

A fémek titkai

technika, fémkohászat, fémek edzése

Vekerdi László

„Hésziodosz még meglehetősen friss élményeket és tapasztalatokat összegezhetett, amikor arany-ezüst-rézkorszakokra osztotta be a megelőző időket, a maga korának tartva fenn az alacsonyabbrendűnek vélt vasat…”

Tuska Ágnes

„– a működésben van a nyugalom”

József Attila viszonya a fizikához, emlékezve születésének hetvenötödik évfordulójára

fizika, matematika

József Attila

„Hogy jó érzéke volt a természettudományokhoz, azt több életrajzírója is hangsúlyozza. Szegedi egyetemi tanulmányainak második félévében is fölvett órái között szerepel Kiss Árpád: Az atomok és molekulák szerkezetéről című speciálkollégiuma, ami egyáltalán nem magától értetődő egy magyar–francia szakos bölcsész hallgatónál! Egy évvel később, az 1926-os évben különösen sűrűn bukkannak föl leveleiben természettudományos fogalmak…”

Marx György

Ecset és lézer

fizika, lézer

Marx György

„Száz ember szorongott a sötét szobában, némán figyelte a falon úszó fényvonalakat. És odakünn a Nemzeti Galéria folyosóján, meg a szabad ég alatt a januári fagyban százak álltak sorba, hogy bejussanak látni a lézer-festményeket. Tíz nap tizenhatezer ember – többen nem fértek el. Műkritikusokkal és fizikusokkal, sznobokkal és diákokkal lehetett találkozni. Beszédtéma lett Pesten a fény…”

Tudomány, fantasztikum, utópia

Szubjektív válogatás a tudományos fantasztikus, illetve utópisztikus fantasztikus művek bibliográfiájából

science fiction, sci-fi, tudomány, fantasztikum, utópia

sci-fi

Egy kedves segítőm, a következő szavak kíséretében nyomta kezembe a Tudományos-fantasztikus, utópisztikus fantasztikus művek bibliográfiáját: – Nézze meg, hátha talál benne valami érdekeset. Belekukkantottam… – A szerk.

Schiller Róbert

Az asztrológus és az űrhajós

(József Attila)

fizika

Schiller Róbert

„»Csillagok közt fényességes csillag« – írja a névtelen énekszerző Szent László királyról a 15. században, és azóta csillaggal kirakva a magyar költészet ege. Leírás, kép, hasonlat, metafora: nincsen olyan stilisztikai alakzat, amely meglenne csillagtalan…”

„A háromszög nevezetes vonalai”

Szövegkollázs Németh László írásainak felhasználásával

matematika, valószínűségszámítás, Blaise Pascal, informatika, Norbert Wiener

Németh László

„Az én tanáraim is mind nagyszerű emberek voltak. Az osztályfőnökünk – matematika, ábrázolós itt is – éppolyan jópajtás, turista, mint a Bulyovszky-beli; csak a matematika vált sokkal egyszerűbb, vidorabb dologgá az ő keresztény agyában…”

George Gamow

És szólt a paraszt Newtonhoz szerényen…”

fizika, gravitáció, Isaac Newton

alma

„Sir Isaac egyszer sétálni ment, és éppen
A gravitációs törvény járt a fejében,
Midőn szomszédja, egy paraszt, elébe állt,
S beszélgetésre invitálta, hisz nem árt,
Mondván, ha megpihen kicsit. Az almafákról…”

Ernest Rutherford egy arcképének története

Az első négy levél

fizika, Ernest Rutherford, Pjotr Kapica, Niels Bohr

Ernest Rutherford

„Amikor Eric Gillnek azt mondták, hogy domborműve nem hasonlít Rutherfordra, elmesélte, mit válaszolt Michelangelo, mikor Lorenzo Medici panaszkodott, hogy a róla készített portré nem hasonlít hozzá…”

III. évfolyam · 1999  |  IV. évfolyam 9. szám · 2000. szeptember  |  V. évfolyam · 2001

Problema

matematika

Fazekas Mihály

„Azt kérdik egy téglavetőtől hogy mennyi vastéglája van? Igy felel: Én a vastégláimat egy koncba (cubusba) raktam, de akkor nem vettem számba…”

A Természet iróniája?

matematika, fizika, ok-okozat

Robert Musil

„Egy híres XX. századi regény statisztikai fizikus főszereplője így elmélkedik…”

„Megfigyelés a lúdak fajtalankodásáról”

biológia, etológia, állati homoszexualitás

Csokonai Vitéz Mihály

„Egy napilap tudománynépszerűsítő rovata hírül adta, hogy egy kutató – nemrég megjelent könyvében – közzétette az állati homoszexualitás tanulmányozásával kapcsolatos legújabb kutatási eredményeit. Ez adta az apropót, egy nagy magyar költő feljegyzésének közlésére…”

Czigány Lóránt

Megmaradásunk titka

két kultúra

Czigány Lóránt

„Ez a mai, engem ért megtiszteltetés nemcsak arra késztet, hogy köszönetet mondjak a Miskolci Egyetemi Tanács minden egyes tagjának, hogy nekem doctor honoris causa címet adományozott, hanem arra is alkalmat ad, hogy a nagyérdemű universitas előtt felvessek egy ma is időszerű gondolatot…”

Lev Tolsztoj felvételi kérelme a kazáni egyetemre

matematika, Nyikolaj Lobacsevszkij

Lev Tolsztoj

„Lev Nyikolajevics Tolsztoj, a nagy orosz író, életrajza szerint, egy ideig keleti nyelveket és jogot tanult a kazáni egyetemen, majd gazdálkodással foglalkozott…”

Robert von Musil

fizika, Ernst Mach, Musil-féle színpörgettyű

Robert von Musil

„Apja mérnök, gyárigazgató, 1890-től egyetemi tanár, akinek 1917-ben nemességet adományoztak. Előbb katonai iskolákban indult, majd 1898-tól 1901-ig gépészmérnöki tanulmányokat folytatott Brünnben. Első írói kísérletei is erre az időre esnek…”

Móra Ferenc

Tetrakontaoktaéderek

matematika, geometria, sokoldalú szabályos testek, tetraoktaéder, kémia, kristályformák

Móra Ferenc

„Ma reggel, ahogy átmentem egy kis zöldszagért újszegedre a fűzesbe, örvendetes találkozásom esett egy régi ismerősömmel, akihez harmincvalahány esztendeje nem volt szerencsém. Neki, szegénynek, most se volt se öröme, se szerencséje, amennyiben meglehetősen züllötten feküdt egy pad alatt, mind a negyvennyolc oldalán. Nem móka ez, kérem szépen; a szóban forgó egyénnek a szó legszorosabb értelmében negyvennyolc oldala van, tehát nagyszerű városatya lenne belőle…”

III. évfolyam · 1999  |  IV. évfolyam 10. szám · 2000. október  |  V. évfolyam · 2001

La Commedia – L’Enciclopedia

matematika, fizika, csillagászat, földtudományok, földrajz, biológia, technika, tudós emberek

Dante Alighieri

„Gondoljatok az emberi erőre:
nem születtetek tengni, mint az állat,
hanem tudni és haladni előre!”

Három feladat

fizika, Newton, gravitáció, biológia, Linné, növényrendszertan, fizika, optika

Carl Linné

Patyi bácsi

Pattantyús-Ábrahám Géza, Műegyetemi Zenekar

Pattantyús-Ábrahám Géza

„…a tudós professzor, akinek műszaki könyvei ez idő tájt az öt világrészen ismertté tették nevét, időt szakított arra is, hogy szükség esetén maga is beállt kottát másolni a Zenekar számára.”

A tárgymutató humora

szakkönyv, tárgymutató

könyv

„A komikum ott kezdődött, ahol a szerző a könyv szubjektív kitételeit is belegyömöszölte a részletes tárgymutatóba.”

III. évfolyam · 1999  |  IV. évfolyam 11. szám · 2000. november  |  V. évfolyam · 2001
Hommage à MATEMATIKA

„Time’s geometry.”
(Paul Valéry: Füzetek)

„Tudomásul venni, azonosakat azonosnak mondani, különbözők közt különbséget tenni – gondolom, ezt jelenti európainak lenni. Nem mintha engem érdekelne külön Európa (ha az Európa-ház kifejezést hallom, már dühbe se jövök, szelíd öklendezés fog el), engem Van Briten érdekel, és Goethe, a nemeuklideszi geometriák és a sajtok, Italo Calvino és a névtelen gyerek – azaz, vereségem elismerem, Európa.”
(Esterházy Péter: Az elefántcsonttoronyból)

Guillaume Apollinaire

„…a nyavalya törje ki”

matematika

képvers

„Nemrég megtalálták és publikálták Apollinaire egy 1899-es naplójegyzetét, amelyben a fiatal költő, alakját egy képzeletbeli figurába rejtve, tulajdon tépelődéseiről vall…”

Babits Mihály

„Isten mindig matematizál”

matematika

Babits Mihály

„…s épp oly mohón kívánta megismerni a Tudomány eredeti nyelvét és módszereit – akár még tolvajnyelvét is –, mint a remekírók eredeti nyelvét és stílusát…”

Csokonai Vitéz Mihály

Beszédtöredék

matematika

Csokonai Vitéz Mihály

„Tudsz-é olly különböző rendtartású országot, mellyben a mathesis igazságairól ártikulusokat hoztak vólna, és vagy egy, vagy más cikkelye változást vagy tilalmat szenvedett vólna?”

Fábri Péter

Fibonacci-verssorok · Imaginárius szöveg

matematika, Fibonacci-sorozat, komplex (imaginárius) számok

Fábri Péter

Thomas Mann

„Vagy úgy! Már meg is oldottad, s én alig vettem észre…”

Két részlet a József és testvérei című regényből

matematika, geometria, szöveges feladat, háromszög

Thomas Mann

„…mert úgy beleszőtted a beszédedbe s úgy körülfecsegted a megoldást, hogy csaknem elvesztettem a fülem mellett. Nagyon helyes: hat, kettő és három, ezek a számok. Rejtve s leplezve voltak – hogyan tudod őket ilyen gyorsan megtalálni fecsegésed közben?”

Robert Musil

„Négyzetgyök mínusz egy”

matematika, komplex (imaginárius) számok

Robert Musil

„És a legkísértetiesebb számomra a matematikának az az ereje, amely csakugyan átvisz minket a nem létező hídon anélkül, hogy lezuhannánk róla”

James R. Newman

The World of Mathematics

matematika

The World of Mathematics

“‘An anthology is a work of prejudice,’ wrote James Newman, the finest and deservedly the most popular of all anthologists in or around the sciences. His sharp little phrase begins to hint at why; a less vivid writer would have used the word taste instead of prejudice. Indeed, he went on, ‘I have felt at liberty to present the mathematics I like.’”

Fernando Pessoa

A Newton-féle

matematika, Isaac Newton, binomiális tétel, binomiális sor

Fernando Pessoa

Plutarkhosz

Iszisz és Oszirisz

matematika, számmisztika, arányok, egyenlő oldalú háromszög

Iszisz és Oszirisz

„Az úgynevezett tetraktüsz, a harminchat, a legnagyobb eskü volt – amint ez közismert –, és kozmosznak is nevezték, mert az első négy páros és páratlan szám összeadásából jön létre.”

G. B. Shaw

A szerencsejáték bűne, a biztosítás erénye

matematika, valószínűségszámítás, matematikai statisztika, biztosítási matematika

G. B. Shaw

„A biztosítás megmagyarázhatatlan tényeken alapul és olyan esélyeken, melyeket csak hivatásos matematikusok, úgynevezett biztosítási szakemberek tudnak kiszámítani. Tanulmányozása mégis sokkal érdekesebb, mint az egyszerűbb bank és tőke tárgyköre. Ugyanis minden számottevő politikusunkra legalább százezer szerencsejátékos esik, aki hetenként fogadást köt a lóversenyirodában.”

Gonzalo Sanchez Vazquez

Matematika és költészet

matematika, geometria, idomok, görbék stb.

Möbius-szobor

„Nézd, e számok szüntelenül nőnek és nőnek:
0,9; 0,99; 0,999; 0,9999; 0,99999; …
mind jobban közelítvén az isteni egységet…”

Niccolò Tartaglia

„Matematikai humanizmus”

tudományos megismerés, matematika, Niccolò Tartaglia

Niccolò Tartaglia

„Kiket új dolgok égő vágya izgat…”

August de Morgan

„Nagy bolhák hátán kis bolhák: csípős bájt lelni ebben.”

matematika, végtelen sor, konvergencia

bolha

A UNIX, az echo parancs és a semmi

informatika, Unix, echo parancs

UNIX-logo

„Egy másik érdekes kérdés, hogy mit csináljon az echo, ha nem kap argumentumot – üres sort írjon vagy semmit sem?”

III. évfolyam · 1999  |  IV. évfolyam 12. szám · 2000. december  |  V. évfolyam · 2001
Hommage à FIZIKA

« Vous avez confirmé dans les lieux pleins d’ennui
Ce que Newton connut sans sortir de chez lui. »


„Ön vért izzad, hogy felfedezze azt,
mit Newton hanyatt fekve megismert.”
(Voltaire de Maupertuishoz a Lappföldi expedíció után)

Szamosi Géza

A polifon zene és a klasszikus fizika

A newtoni időfogalom eredete

fizika, klasszikus fizika, Isaac Newton, idő, zene, polifon hangzás

Isaac Newton

„…ha a komponista hallani akarta a kompozíciót, meg kellett találni a módját az időegységek és különböző arányaik jelölésének. A polifónia tehát a szó szoros értelmében kierőszakolta a jól definiált időmértékek jelölését, és egzakt reprezentációját.”

„A fájdalmas félreértés immár a múlté …”

A Galilei ügy

klasszikus fizika, Galileo Galilei

Galileo Galilei

„A komplexitás fogalma ugyanis pontosan azt tükrözi, hogy a valóság jelenségeinek sokaságáról csak több modellre támaszkodva lehet számot adni.” (II. János Pál)

Madách és a tudományok

Csak egy kultúránk van II.

fizika, biológia, orvoslás

Madách Imre

„És hirtelen egy nagyon erős eszme, irányzat jelenik meg az európai szintéren, amely Magyarországon is az ötvenes évek elején, sőt már valamivel korábban is érezteti hatását, de csak ekkor válik uralkodóvá: ez az úgynevezett pozitivizmus, mely végső soron bölcseleti, tehát filozófiai irányzat. A pozitivizmus rendkívül erősen épít a természettudományokra, tehát szükségszerűvé teszi, hogy az ember a természettudományok iránt érdeklődjék.”

„Tömegtelen, töltéstelen, / Teljességgel mérettelen?”

fizika, neutrínó

Leon Lederman

„Ilyen kevés tulajdonsággal semmi más nem rendelkezik (kivéve talán némely politikust és egyetemi dékánt).”