Megcsapottak rovat

A Tragédia egy gépész szemével

Árpás András Dániel
Madách Imre, technika, mechanika

Az indíttatásról

Vallom, hogy jó mérnökké csak olyasvalaki válhat, akinek széles látóköre van: ne csak a szűken vett szakmai ismeretek iránt tanúsítson érdeklődést, hanem a természettudományokra és művészetekre is legyen nyitott. Az általános műveltségből sokat lehet meríteni egy-egy probléma megoldásához, hisz a máshol már működő példák átültetésével megkönnyíthetjük a tervezési folyamat eleji bizonytalanság leküzdését. Két példára hivatkoznék: egyrészt Leonardo da Vincire, aki polihisztorként korát megelőző mérnöki ötleteket vetett papírra, illetve Jules Verne-re, akinek a regényeiben sok olyan szerkezetet ötlött ki, amelyet később megpróbáltak a valóságban is megalkotni.

A Tragédia meglehetősen egyértelműen került az érdeklődési körömbe, hiszen szüleim hosszú ideje alkotnak tanulmányokat e témában, és otthon időről-időre beszédtémává válik a mű. Valószínűleg nem fogok áttörő gondolatmotívumokat megtalálni, mindenesetre megpróbálom összegyűjteni a gépészmérnöki utalásokat Madách művében, és pár szóval elemezni őket.

Gépek a Tragédiá-ban

Az egyik ilyen első gépészeti szempontból érdekes adalék az

1. „Óraszerkezetes galaxis-modell”

Szövegszerűen idekapcsolható idézetek:1

AZ ÚR
Be van fejezve a nagy mű, igen.
A gép forog, az alkotó pihen.
Évmilliókig eljár tengelyén,
Mig egy kerékfogát ujítni kell.
Fel hát, világim véd-nemtői, fel,
Kezdjétek végtelen pályátokat.
Gyönyörködjem még egyszer bennetek,
Amint elzúgtok lábaim alatt.

A csillagok védszellemei különböző nagyságú, színű, egyes, kettes csillaggömböket, üstökösöket és ködcsillagokat görgetve rohannak el a trón előtt…


LUCIFER
Mi egy világot rendít és teremt,
Mert látásától megszédülne a fej.
Csak ember műve csillog és zörög,
Melynek határa egy arasznyi lét.

ÁDÁM
Hagyd megtekintnem hát e működést


ÁDÁM
…Mozogjon a világ, amint akar,
Kerekeit többé nem ígazítom…”


RUDOLF
…Hagyd a világot, jól van az, miként van,
Ne kívánd kontárul javítani.”


ÁDÁM
…Kilöktem a gépből egy főcsavart,
Mely összetartá, a kegyeletet…”

Mielőtt bárki is kétségbe vonná a szerző gépészeti képzettségét, csatolok egy napjainkban hozzáférhető közoktatási modellt, mely kurblival működik.2

„A kopernikusz-planetárium egy mechanikus naprendszermodell, melyet egy kurbli segítségével hozhatunk forgásba. A modell tartalmazza a belső bolygókat, tehát a Merkurt, Vénuszt, valamint a Föld–Hold rendszert. A kurbli egyszeri körbeforgatása a valóságban egy hétnek felel meg, így időarányosan is betekintést kapunk a naprendszerben zajló mozgásokba. Miután a Föld–Hold rendszerben a Föld tengelyhajlását is figyelembevették, a modellel kiválóan szemléltethetőek a Holdfázisok, a Vénusz fázisai, Nap- és Holdfogyatkozások, az évszakok változásai, együtt- és szembenállások, valamint a Nap látszólagos vándorlása az állatövi csillagképekben. A Napot egy 45 mm átmérőjű, elemmel működő gömb szemlélteti, mely elegendő fényt bocsájt ki magából a fény-árnyék határok (nappal-éjszaka, fogyatkozások, fehér-éjszakák, féléves sötétség a pólusokon stb.) megfigyeléséhez”.

Bár erre vonatkozó adataim nincsenek, ám hiszem, hogy a 18–19. században ennél bonyolultabb szerkezetet készítettek a mechanikusok.

Kopernikuszi planetárium modellt, a Föld és a Hold forgására a Nap körül.
Charles-François Delamarche készíthette, 1800 körül

2. Gépzongora, wurlitzer vagy verkli

A szerkezet szövegszerű igazolása itt olvasható:

LUCIFER


Aztán mivégre az egész teremtés?
Dicsőségedre írtál költeményt,
Beléhelyezted egy rossz gépezetbe,
És meg nem únod véges végtelen,
Hogy az a nóta mindig úgy megyen.”

A csatolt kép mellett (játékfilmen Fábry Zoltán A Pál utcai fiúk, illetve Az ötödik pecsét című filmjében) annyit még hozzátennék, hogy az egyik első programozott mechanizmusról volt szó.

3. Fényképezőgép

A harmadik ilyen mechanikus szerkezetről így ír Madách:

TUDÓS


E kép szabad kézzel készült egészen,
Fél emberéltet vett talán igénybe,
És tárgya, nézd, csak hóbortos mese.
Ma a nap végzi e munkát helyettünk,
S mig az csalárdul ídealizált,
Ez mély hüséggel szolgál céljainknak.”

Csupán az az eldöntendő kérdés, hogy Madách a korban hagyományos fekete-fehér vagy színes fényképről beszél.

Gépészeti adalékok a műben

A konkrét mechanikai szerkezeteken kívül előfordulnak a műben olyan utalások, amelyek a gépészet világához kapcsolódnak. Idézem őket:

a) luddita nézetek megjelenése (a korhoz – gépek gyártása gépekkel: az ipari forradalom vége)

ELSŐ MUNKÁS (az asztalnál)
A gépek, mondom, ördög művei:
Szánktól ragadják a kenyeret el.”

b) gépesített gyártás · mit gyárthatott? [kerámia, textil, nyomda?]

LUCIFER


Mindegy is az, de majd elmondom én:
Lovel gyárában dolgozott soká.
De az ón méreg, s azt szivá örökké,
Aztán több hétre kórházba kerűlt.”

Nagyon érdekelne, hogy miért írta Madách, hogy az „ón méreg”, hiszen ha csak azt a szóösszetételt idézzük emlékezetünkbe, hogy ’ónkupa’, máris világosan látszik, hogy az ón nem lehet méreg.

c) technikatörténeti múzeum · az idézet önmagáról szól: múzeum, nem működés

(„U alakra épült nagyszerű falanszter udvara. A két szárny földszintje nyílt oszlopos csarnokot képez. A jobb oldali csarnokban mozgásban levő kerekes gőzgépek között munkások foglalkoznak. A bal oldaliban a legkülönfélébb természettudományi tárgyak, mechanikai eszközök, csillagászati, kémiai műszerek s egyéb különösségek múzeumában egy tudós működik…”).

d) tömegcikkgyártás

TUDÓS
E százszerű tárgy, millyen cifra mind,
Mi gyermekes. A serlegen virág,
A széktámlán ábrándos arabeszk,
Emberkezek pazarlott műve mind.
S üdítőbb-é a víz azon pohárból,
Kényelmesb-é e széken az ülés?
Most gépeink teszik mindezt helyettünk,
Legcélszerűbb, legegyszerűbb alakban,
És a tökélyről az kezeskedik,
Hogy a munkás, ki ma csavart csinál,
Végső napjáig amellett marad.”

e) gőzgéprendszer alapja lenne?

AZ AGGASTYÁN
Te ismét
Mértéktelen fűtötted a kazánt.
Valóban úgy látszik, hogy szenvedélyed
Veszélybe hozni az egész falansztert.”

Összegzés

A fenti adalékok nem azért gyűjtődtek össze, hogy megkérdőjelezzék Madách Imre felkészültségét – ennek ellenkezője az igaz: Madách, az alkotó törekedett arra, hogy korának gyermekeként a természettudományos felkészültségével megerősítse a Tragédia üzenetét.