Az indíttatásról
Vallom, hogy jó mérnökké csak olyasvalaki válhat, akinek széles látóköre van: ne csak a szűken vett szakmai ismeretek iránt tanúsítson érdeklődést, hanem a természettudományokra és művészetekre is legyen nyitott. Az általános műveltségből sokat lehet meríteni egy-egy probléma megoldásához, hisz a máshol már működő példák átültetésével megkönnyíthetjük a tervezési folyamat eleji bizonytalanság leküzdését. Két példára hivatkoznék: egyrészt Leonardo da Vincire, aki polihisztorként korát megelőző mérnöki ötleteket vetett papírra, illetve Jules Verne-re, akinek a regényeiben sok olyan szerkezetet ötlött ki, amelyet később megpróbáltak a valóságban is megalkotni.
A Tragédia meglehetősen egyértelműen került az érdeklődési körömbe, hiszen szüleim hosszú ideje alkotnak tanulmányokat e témában, és otthon időről-időre beszédtémává válik a mű. Valószínűleg nem fogok áttörő gondolatmotívumokat megtalálni, mindenesetre megpróbálom összegyűjteni a gépészmérnöki utalásokat Madách művében, és pár szóval elemezni őket.
Gépek a Tragédiá-ban
Az egyik ilyen első gépészeti szempontból érdekes adalék az
1. „Óraszerkezetes galaxis-modell”
Szövegszerűen idekapcsolható idézetek:1
„AZ ÚR
Be van fejezve a nagy mű, igen.
A gép forog, az alkotó pihen.
Évmilliókig eljár tengelyén,
Mig egy kerékfogát ujítni kell.
Fel hát, világim véd-nemtői, fel,
Kezdjétek végtelen pályátokat.
Gyönyörködjem még egyszer bennetek,
Amint elzúgtok lábaim alatt.A csillagok védszellemei különböző nagyságú, színű, egyes, kettes csillaggömböket, üstökösöket és ködcsillagokat görgetve rohannak el a trón előtt…
LUCIFER
Mi egy világot rendít és teremt,
Mert látásától megszédülne a fej.
Csak ember műve csillog és zörög,
Melynek határa egy arasznyi lét.ÁDÁM
Hagyd megtekintnem hát e működést
ÁDÁM
…Mozogjon a világ, amint akar,
Kerekeit többé nem ígazítom…”
RUDOLF
…Hagyd a világot, jól van az, miként van,
Ne kívánd kontárul javítani.”
ÁDÁM
…Kilöktem a gépből egy főcsavart,
Mely összetartá, a kegyeletet…”
Mielőtt bárki is kétségbe vonná a szerző gépészeti képzettségét, csatolok egy napjainkban hozzáférhető közoktatási modellt, mely kurblival működik.2
Bár erre vonatkozó adataim nincsenek, ám hiszem, hogy a 18–19. században ennél bonyolultabb szerkezetet készítettek a mechanikusok.
Charles-François Delamarche készíthette, 1800 körül
2. Gépzongora, wurlitzer vagy verkli
A szerkezet szövegszerű igazolása itt olvasható:
„LUCIFER
Aztán mivégre az egész teremtés?
Dicsőségedre írtál költeményt,
Beléhelyezted egy rossz gépezetbe,
És meg nem únod véges végtelen,
Hogy az a nóta mindig úgy megyen.”
A csatolt kép mellett (játékfilmen Fábry Zoltán A Pál utcai fiúk, illetve Az ötödik pecsét című filmjében) annyit még hozzátennék, hogy az egyik első programozott mechanizmusról volt szó.
3. Fényképezőgép
A harmadik ilyen mechanikus szerkezetről így ír Madách:
„TUDÓS
E kép szabad kézzel készült egészen,
Fél emberéltet vett talán igénybe,
És tárgya, nézd, csak hóbortos mese.
Ma a nap végzi e munkát helyettünk,
S mig az csalárdul ídealizált,
Ez mély hüséggel szolgál céljainknak.”
Csupán az az eldöntendő kérdés, hogy Madách a korban hagyományos fekete-fehér vagy színes fényképről beszél.
Gépészeti adalékok a műben
A konkrét mechanikai szerkezeteken kívül előfordulnak a műben olyan utalások, amelyek a gépészet világához kapcsolódnak. Idézem őket:
a) luddita nézetek megjelenése (a korhoz – gépek gyártása gépekkel: az ipari forradalom vége)
„ELSŐ MUNKÁS (az asztalnál)
A gépek, mondom, ördög művei:
Szánktól ragadják a kenyeret el.”
b) gépesített gyártás · mit gyárthatott? [kerámia, textil, nyomda?]
„LUCIFER
Mindegy is az, de majd elmondom én:
Lovel gyárában dolgozott soká.
De az ón méreg, s azt szivá örökké,
Aztán több hétre kórházba kerűlt.”
Nagyon érdekelne, hogy miért írta Madách, hogy az „ón méreg”, hiszen ha csak azt a szóösszetételt idézzük emlékezetünkbe, hogy ’ónkupa’, máris világosan látszik, hogy az ón nem lehet méreg.
c) technikatörténeti múzeum · az idézet önmagáról szól: múzeum, nem működés
(„U alakra épült nagyszerű falanszter udvara. A két szárny földszintje nyílt oszlopos csarnokot képez. A jobb oldali csarnokban mozgásban levő kerekes gőzgépek között munkások foglalkoznak. A bal oldaliban a legkülönfélébb természettudományi tárgyak, mechanikai eszközök, csillagászati, kémiai műszerek s egyéb különösségek múzeumában egy tudós működik…”).
d) tömegcikkgyártás
„TUDÓS
E százszerű tárgy, millyen cifra mind,
Mi gyermekes. A serlegen virág,
A széktámlán ábrándos arabeszk,
Emberkezek pazarlott műve mind.
S üdítőbb-é a víz azon pohárból,
Kényelmesb-é e széken az ülés?
Most gépeink teszik mindezt helyettünk,
Legcélszerűbb, legegyszerűbb alakban,
És a tökélyről az kezeskedik,
Hogy a munkás, ki ma csavart csinál,
Végső napjáig amellett marad.”
e) gőzgéprendszer alapja lenne?
„AZ AGGASTYÁN
Te ismét
Mértéktelen fűtötted a kazánt.
Valóban úgy látszik, hogy szenvedélyed
Veszélybe hozni az egész falansztert.”
Összegzés
A fenti adalékok nem azért gyűjtődtek össze, hogy megkérdőjelezzék Madách Imre felkészültségét – ennek ellenkezője az igaz: Madách, az alkotó törekedett arra, hogy korának gyermekeként a természettudományos felkészültségével megerősítse a Tragédia üzenetét.