Megcsapottak rovat

Linea Divina1

Részletek a Jó Károly király aranykorában2 című darabból
George Bernard Shaw
A Microsoft Copilot fordítását gondozta Visontay György
matematika, fizika, gravitáció, csillagászat, görbült tér, relativitáselmélet

„Sokan Shaw legrosszabb darabjának tartják, de szellemes írói munkásságának ez a kései példája különösen érdekes lehet az oldal látogatói számára. A darab Sir Isaac Newton otthonában játszódik, ahol olyan történelmi személyiségek csatlakoznak hozzá, mint II. Károly király, George Fox, a kvéker vallási közösség alapítója és Godfrey Kneller portréfestő. Mint Shaw az előszóban kifejti, Kneller William Hogarth-ot, egy másik művészt helyettesíti, aki csak 1697-ben született. Célja, hogy szembe állítsa Newton „egyenes vonalú” világegyetem-képét Hogarth görbék iránti érdeklődésével és Einstein általános relativitáselméletével!

Ne olvassa ezt a darabot a történelmi pontosságot keresve. (Az alcíme: »Egy igaz történet, amely soha nem történt meg.«) Az olyan apró tréfák, mint Newton kísérlete, hogy logaritmusok segítségével számítsa ki a 3 és a 7 szorzatát, semmiségek ahhoz a szándékos anakronizmushoz képest, hogy Newton felfedezhette a Merkúr perihéliumának excentricitását.

Természetesen itt többről van szó, mint egyszerű matematikáról. Elolvashatod ezt a könyvet Shaw vallásról és alkímiáról, valamint a nők jövőjéről a politikában alkotott véleménye miatt is, de ezek a témák eltérítenek minket e honlap középpontjától, ezért meghagyom őket másnak, hogy megvitassa őket.”

Mathematical Fiction

Newton egyenes vonalú Univerzuma

Részlet a szerző előszavából

Van egy másik ellentét is, amely fontos és aktuális, tekintettel arra, hogy a professzionális tudomány milyen hatalmas befolyást gyakorol a néphitre a tizenkilencedik század közepe óta. A művész és a fizikus örökös ellentétére gondolok. Ezért kitaláltam egy összecsapást Newton és egy olyan kiválóság között, akit Hogarth-nak szerettem volna nevezni, mert Hogarth volt az, aki szerint „a szépség vonala egy görbe”, és Newton az, akinek az volt az első dogmája, hogy a világegyetem alapvetően egyenes vonalú. Ő az egyenes vonalakat nevezte jó egyeneseknek, és az iskolai Euklidészemben nyolcvan évvel ezelőtt még mindig így nevezték őket. De Hogarth semmilyen varázslattal sem illeszthető be az általam választott 1680-as évbe, így Godfrey Knellerhez kellett folyamodnom. Knellernek nem volt Hogarth-i esze, de fel kellett ruháznom vele, hogy Newton győztes ellenfelet kapjon. Az időszakot tekintve Kneller éppen megfelelt.

De kivételt kell tennem ez alól az általános invitálás alól. Ha ön véletlenül nagy matematikus vagy csillagász, akkor talán jobb, ha távol marad. Tudatosítottam Newtonnal, hogy valami nincs rendben a Merkúr perihéliumával. Mióta Shakespeare a trójai Hektort Arisztotelészt idézni hagyta3, nem volt a színpadon ennél megdöbbentőbb anakronizmus. De a Merkúr perihéliumát oly ellenállhatatlanul kacagtatónak tartom (mint Weston-super-Mare-t), hogy nem tudtam rávenni magam, hogy feláldozzam. Valójában kész vagyok megvédeni, mint lehetőséget. Newton nem csak villámgyors számoló volt, irtózatos memóriával, hanem a legzseniálisabb és legügyesebb készülékkészítő is. Saját távcsövet készített, és amikor a Merkúrt anélkül akarta megnézni, hogy a Nap elkápráztatná, elég ügyes volt, hogy mesterséges napfogyatkozást idézzen elő egy obturátornak a távcsőbe helyezésével, bár mindenki más csak jóval később jött rá erre az egyszerű eszközre. A tudatlanságom óriási ezekben a kérdésekben, de nem vagyok hajlandó elhinni, hogy az általa kifejlesztett rendszer nem tette volna lehetővé számára, hogy a Merkúr Naphoz legközelebbi pontját elméletileg meghatározza, majd a távcsöve segítségével rájöjjön, hogy az nyilvánvalóan valahol máshol van.

Nem kérek bocsánatot azért a villanásnyi előrelátásért, amelyben Newton előre látja Einstein görbült világegyetemét. Newton első mozgástörvénye tiszta dogma. Hogarth első törvénye a rajzolásról szintén az. A modern csillagászok eddig bebizonyították, hogy Hogarthnak igaza volt, Newton pedig tévedett.3a De mivel a tudomány fejlődése hosszú életem során sorra megdöntött minden elméletet, nem merek nyilatkozni arról, hogyan áll majd az ügy, mire ez a darabom eléri az ezredik előadást (ha egyáltalán eléri). Addig is hadd valljam be, hogy Newton a darabomban egy színpadi csillagász: vagyis nem egy korszak, hanem minden idők csillagásza. Newton, mint ember a legkülönösebb csodabogár volt és minden ellentmondására van fejezetem és versem.

Malvern, 1939

Ayot Saint Lawrence, 1945

Az idézett részek szereplői

Charles / Rowley – II. Károly, brit király

Newton – Isaac Newton, híres fizikus

Kneller – Godfrey Kneller, híres portréfestő

Fox – George Fox, angol prédikátor és misszionárius

James – York hercege, a király testvére, a későbbi II. Jakab király

Barbara – Barbara Williers, Cleveland hercegnője, a király szeretője

Gwyn / Nell / Nelly – Eleanor Gwyn, híres színésznő, a király szeretője

Louise – Louise de Kéroualle Portsmouth hercegnője, a király szeretője

Mrs Basham – Newton házvezetőnője

Sally – cselédlány

Korszak: Cambridge, 1680

Valamennyi idézett rész a darab első felvonásából származik.

1

szorzás kiváltása logaritmussal

Isaac Newton cambridge-i házának könyvtára 1680-ban. Ez egy vidám szoba, amely az első emeletről néz a kertre egy nagy ablakon keresztül, amelynek külső oldalán vaserkély található, és egy vaslépcső vezet le a kert szintjére. Az ablak bal oldali részén, ha kinézünk rajta, egy üvegajtó található, amely ezekhez a lépcsőkhöz vezet, és így a szoba a kert felől is megközelíthető. A szoba belsejében a falakat alul szekrények, felül könyvespolcok borítják. Az ablak jobb oldalán egy íróasztal áll. A szekrények előtt hat rendben elhelyezett szék található, három az ablak jobb oldalán és három a bal oldalán, ha kinézünk az ablakon. Közöttük egy azonos garnitúrához tartozó asztal áll a középen, rajta íróeszközökkel és egy hatalmas, nyitott Biblia, amely egy templomi pulpitusra készült. Az olvasó kényelmes széke háttal áll az ablaknak. Az olvasó bal oldalán egy elegáns karosszék található, amely nyilvánvalóan a filozófus kiemelkedő vendégei számára van fenntartva.

Newton házvezetőnője, egy középkorú, igen tekintélyes megjelenésű nő, az íróasztalnál áll, és a könyvelésen dolgozik.

A reggelit pongyolában felszolgáló cselédlány a belső ajtón keresztül jön be, amely az ablak bal oldalán lévő oldalfalban van (megint csak úgy, ahogy kinézünk rajta).


MRS BASHAM
Ó, Sally, meg tudnád mondani, mennyi az a háromszor hét. Jártál iskolába, ugye?

SALLY
Igen, asszonyom, de a fiúkat tanították meg olvasni, írni és számolni. Minket, lányokat, csak varrni tanítottak.

MRS BASHAM
Nos, mindegy. Megkérdezem Mr Newtont. Ha valaki tudja, ő tudni fogja. Várj csak, inkább kérdezd meg Jacket, a halárust. Épp a nyulat nyúzza a konyhában.

SALLY
Igen, asszonyom. [Elmegy].

MRS BASHAM
Három hatpenny az egy shilling és egy hatpenny, három nyolcpenny az két shilling: ez mindig így van. De három hétpennys! Feladom.


A 38 éves Newton a kertből jön be, kalap nélkül, számításaiba mélyedve, ökölbe szorított kézzel, az ujjperceit összekocogtatva, hogy kipipálja az egyenlet lépéseit. Megbotlik a szőnyegen.

MRS BASHAM
Ó, nézze, hová lép, Mr Newton. Egy nap belesétál a folyóba, és megfullad. Azt hittem, az egyetemen van.

NEWTON
Most ne szidjon, Mrs Basham, ne szidjon. Elfelejtettem elmenni. Kitaláltam egy módot egy számítás elvégzésére, ami már régóta fejtörést okozott nekem.

MRS BASHAM
Ön kint üldögélt, és reggeli óta minden másról megfeledkezett. Miután éppen a számolási rohama van, megtenné, hogy kiszámol nekem egy kis számtanpéldát a mosási számla ellenőrzéséhez? Mennyi háromszor hét?

NEWTON
Háromszor hét? Ó, ez elég könnyű.

MRS BASHAM
Gondolom, önnek igen, uram, de nekem nem. Az iskolában eljutottam az összeadásig és a kivonásig, de a szorzás és az osztás soha nem ment.

NEWTON
Miért, én sem tudok, túl lusta voltam. De ezek teljesen feleslegesek, az összeadás és a kivonás teljesen elegendő. Összeadja a számok logaritmusait és a kettő összegének antilogaritmusa a válasz. Lássuk csak: háromszor hét? A három logaritmusa biztosan tizedesjegy négy, hét, hét vagy hasonló. A hét logaritmusa, mondjuk, tizedesjegy nyolc, négy, öt. Ez egy, tizedesjegy három, kettő, kettő, kettő, nem igaz? Mi az egy, tizedesjegy három, kettő, kettő antilogaritmusa? Hát, kisebbnek kell lennie, mint huszonkettő és nagyobbnak, mint húsz. Biztos lesz, ha úgy írod le, hogy…4

Sally visszatér.

SALLY
Kérem, asszonyom, Jack azt mondja, huszonegy.

NEWTON
Rendkívüli! Én itt egy egész percig töprengtem ezen az egyszerű problémán, és ez a tanulatlan halárus egy szempillantás alatt megoldja! Jobb matematikus, mint én.

MRS BASHAM
Ő az új cselédünk Woolsthorpból, Mr Newton. Még nem látta őt korábban.

NEWTON
Nem így van? Nem vettem észre. [Sallyhez] Woolsthorpból jöttél, ugye? Én is. Hány éves vagy?

SALLY
Huszonnégy, uram.

NEWTON
Huszonnégy év. Nyolcezer hétszázhatvan nap. Kétszáztízezer kétszáznegyven óra. Tizenkétmillió hatszáztizenkétezer-négyszáz perc. Hétszázötvenhat millió nyolcszázhatvannégyezer másodperc. Hosszú, hosszú élet.

MRS BASHAM
Most már elég, Mr Newton, teljesen összezavarja a gyermek fejét a számaival. Mit lehet csinálni egy másodperc alatt?

NEWTON
Szándékosan és tudatosan hét különböző cselekvést tudunk elvégezni egy másodperc alatt. Hogyan is számoljuk a másodperceket? Hackertybackertyone, hackertybackertytwo, hackertybackertythree és így tovább.5 Minden másodpercben hét szótagot ejtünk ki. Gondoljon bele! Ennek a fiatal nőnek több mint ötezer millió átgondolt és szándékos cselekvésre volt ideje az élete során. Hányra emlékszel ezek közül, Sally?

SALLY
Ó, uram, az egyetlen, amire emlékszem, az a hatodik születésnapomon volt. Apám hat pennyt adott nekem: minden év után egy pennyt.

NEWTON
Huszonnégyből hat az tizennyolc. Tartozik neked egy shillinggel és hat pennyvel. Emlékeztess, hogy a következő születésnapodon adjak neked egy shillinget és hét pennyt, ha jó kislány leszel. Most menj.

SALLY
Ó, köszönöm, uram. [Kimegy].

NEWTON
Apám, aki még születésem előtt meghalt, vad, pazarló, gyenge ember volt. Így mondták nekem. Én örököltem a vadságát, az extravaganciáját, a gyengeségét, a számok iránti őrület formájában, ami miatt szívből szégyellem magam. Annyi fontosabb dolog van, amin dolgozni kell: az anyag átalakulása, az élet elixírje, a fény és a színek varázslata6, mindenekelőtt a Szentírás titkos értelme. És amikor ezekre kellene összpontosítanom az elmémet, azon kapom magam, hogy a számok végtelen sorairól szóló üres fejtegetésekbe és a görbék oszthatatlanul rövid háromszögalapokra való felosztásába tévedek.7 Milyen ostobaság! Micsoda időpocsékolás, megfizethetetlen időpocsékolás!


NEWTON
[…] Nagyszerű emberek a maguk nagyon különböző rangjában. Én egy senki vagyok.

MRS BASHAM
Maga a legnagyobb ember a világon, uram. Mr Halley mondta nekem.

NEWTON
Nagyon helytelen volt Mr Halley részéről, hogy ilyesmit mondott önnek. Ne törődjön azzal, amit mond. Mindig azzal nyaggat, hogy tegyem közzé a számítási módszereimet, és hagyjam abba a komoly tanulmányaimat.8 Számok! Számok! Számok! Szinuszok, koszinuszok, átfogók, fluxusok, görbék, amelyek elég kicsik ahhoz, hogy egyenesnek számítsanak, két pont közötti távolságok, amelyek ugyanott vannak! Ezek filozófiák? Ezek naggyá tehetik az embert?

2

a Világegyetem működése, napéjegyenlőség precessziója

FOX
Aggódom. Nem tudom elképzelni, hogy Isten ellentmondjon önmagának. Hogyan kell fogadni a mai kinyilatkoztatást, ha az ellentétes a tegnapi kinyilatkoztatással? Ha igaz, amit önnek, Isaac Newton, kinyilatkoztatott, akkor nincs mennyország felettünk és nincs pokol alattunk. A Nap, amely megállt Gibeon fölött, és a Hold Ajalon völgyében, a világ teremtése óta állt meg.9

NEWTON
Ne hagyja, hogy ez zavarja, lelkész úr. A világ teremtése óta soha semmi nem állt egy pillanatra sem mozdulatlanul: sem a Nap, sem a Hold, sem a csillagok, sem az anyag legkisebb részecskéje, kivéve két alkalommal.

CHARLES
Kettő? Én csak egyre emlékszem.

NEWTON
Igen, uram, kettő. Az első az volt, amikor a Nap megállt Gibeonban, hogy Józsuénak legyen ideje lemészárolni az amoritákat. A második az volt, amikor az árnyék Akház számlapján tíz fokkal hátrább ment10, Isten jeleként a jó Ezékiás királynak…


Ha jobban belegondolunk, a Nap háromszor állt meg; hiszen egy végtelenül kicsi pillanatra kellett megállnia, amikor visszafordult, és újra megállt, amikor folytatta pályáját.

FOX
Hálát adok Istennek, hogy ön nem hitetlen, és engem sem akar azzá tenni.

NEWTON
Jó barátom, nincs semmi olyan csodálatos, amit egy filozófus ne tudna elhinni. A filozófus naponta száz csodát lát, ahol a tudatlan és meggondolatlan nem lát mást, csak a mindennapi körforgást, a hétköznapi feladatot. Józsué tudatlan katona volt. Ha filozófus lett volna, tudta volna, hogy a legközelebbi porszem megállítása éppoly jól szolgálta volna a dolgát, mint a Nap és a Hold megállítása, mert az nem állhatott volna meg anélkül, hogy az egész égi gépezetet meg ne állította volna. Egyébként, Mrs Basham, az a tény, hogy a Nap és a Hold egyszerre volt látható, talán segíthet meghatározni a napot, amelyen a csoda történt. [A többiekhez] Elnézést, uraim, leírtam a világ kronológiai történetét és a dátumok némi gondot okoznak nekem.

CHARLES
Nem a néhai Ussher érsek határozta meg mindannak a dátumát, ami valaha történt?

NEWTON
Sajnos nem vette figyelembe a napéjegyenlőségek precesszióját. Ennek megfelelően korrigálnom kellett néhány eredményét.

CHARLES
És a lelkész jelenlététől eltekintve, mi az ördög az a napéjegyenlőség precessziója?

FOX
Elég bűnös vagyok ahhoz, hogy örüljek, hogy ön is olyan tudatlan vagy, mint én. Nagyon szenvedek a tudatlanságom miatti szégyentől.

NEWTON
A szégyen nem segít magán, lelkész úr. Az életemet tudatlanságom óceánjának szemlélésével töltöm. Egyszer azzal dicsekedtem, hogy felszedtem egy kavicsot ennek az óceánnak a végtelen partján. Valójában azt kellett volna mondanom, hogy egy homokszemet.

CHARLES
El tudom hinni. Senki sem gondolhat sokat arról, amit tud, ha szembesül azzal, hogy milyen hatalmas az, amit nem ismer. De mi a napéjegyenlőség precessziója? Ha ezeket a szavakat az udvarnál elsütöm, az egész főnemesség le fog borulni a tudásom mélysége előtt.

MRS BASHAM
Ó, mondja meg az uraknak, Mr Newton, különben egész nap itt lesznek.

NEWTON
Ez nagyon egyszerű: egy gyermek is megértheti. Az évnek az a két napja, amikor a nappal és az éjszaka egyenlő hosszúságú, a napéjegyenlőség. Minden egymást követő sziderikus évben korábban következnek be. Azonnal látni fogják, hogy ez a napéjegyenlőségi pontoknak az ekliptika mentén történő retrográd mozgásával jár. Ezt nevezzük a napéjegyenlőségek precessziójának.

3

fluxus

NEWTON
A nők csak azért lépnek be egy filozófus életébe, hogy megzavarják azt. Túl sok figyelmet várnak el. Mistress Gwynn azonban azért jött, hogy elvigye önt, nem pedig azért, hogy megzavarja a fluxusokkal kapcsolatos munkámat. És ha méltóztatsz lemenni hozzá, neki nem kell feljönnie hozzám. [Feláll, hogy elbocsássa a királyt].


CHARLES
Nem szabad tovább vesztegetnünk Mr Newton idejét, Mistress Gwynn. Éppen a fluxusokon dolgozik.

NELLY
Min?

CHARLES
Fluxusokat mondott, azt hiszem, Mr Newton.

NELLY
Mik azok a fluxusok?

CHARLES
Mr Newton majd elmondja. Én magam is örülnék, ha tudnám.

NEWTON
A fluxusok, asszonyom, a folyamatosan változó mennyiségek változásának mértékei.

4

matematika

BARBARA [Károlyhoz]
Tessék. Ölj meg és légy boldog azzal az alantas színpadi játékossal. Ezerszer hűtlen voltál hozzám vele.

NEWTON
Türelem, türelem, türelem, türelem. Mrs Basham, a hölgy nincs a józan eszénél. Bebizonyítom önnek, hogy amit mond, annak nincs értelme, és nincs miért aggódnunk miatta. [Barbarához] Fenséged azt állítja, hogy Mr Rowley ezerszer hűtlen volt önhöz.

BARBARA
Százezerszer.

NEWTON
Minden hűtlenségért egy napot – vagy mondhatnám azt, hogy egy éjszakát? Most százezer éjszaka majdnem kétszázhetvennégy év. Hogy pontos legyek, 273 év és 287 nap, ha négyévente 68 napot hagyunk a szökőévre. Most Mr Rowley nem háromszáz éves, csak ötven, amiből legalább tizenöt évet le kell vonni a gyermekkorára.

BARBARA
Tizennégy.

NEWTON
Mondjuk tizennégyet. Valószínűleg kegyelmed is koraérett volt. Hány évet vonjunk le az ön korából az ártatlanságának napjaira?

NELL
Legfeljebb öt.

BARBARA
Te maradj csendben.

NEWTON
Mondjuk tizenkettő. Akkor ön valójában huszonnyolc éves.

BARBARA
Tagadtam én?

NELL
Hízelgő!

NEWTON
Huszonnyolc Mr Rowley harminchat éve ellenében. Kegyelmed, mondjuk, 1652 óta, azaz huszonnyolc éve áll rendelkezésre. A számításom tehát helyes.

BARBARA
Megkérdezhetem, hogy mit ért rendelkezésre állás alatt?

NEWTON
Úgy értem, hogy az alkalmak száma, amikor Mr Rowley esetleg hűtlen lehet önhöz, tízezer-kétszázhúsz év plusz hét szökőévvel számítva. Ön mégis százezer alkalmat állít, és azt állítja, hogy majdnem három évszázadon át élt. Mivel ez lehetetlen, nyilvánvaló, hogy félretájékoztatták önt Mistress Gwynnről.

Nell élénken tapsol.

BARBARA [Newtonhoz]
Ön most gúnyolódik velem, uram?

NEWTON
A számok nem gúnyolódhatnak, mert nem képesek érezni. Ez a nagy tulajdonságuk, és ez a nagy hibájuk. [Az ajtóhoz megy]. És most megtisztelne azzal fenség, hogy a hintójához kísérhetem – vagy talán az újmódi hordszéket választotta? Vagy inkább Mr. Rowley taszítsa le fenséged szerény lépcsőmön? Huszonnégy lépcsőfok van rajta, két szakaszban.

5

matematika, modell, anyag, alkimia

CHARLES [Mr Foxhoz]
[…] nem minden embernek adatott meg, mint önnek, hogy vallást csináljon magának. A kész egyház a legtöbbünk számára nélkülözhetetlen kényelem. A belső fénynek zenében, nemes építészetben, ékesszólásban: egyszóval szépségben kell kifejeződnie, mielőtt az átlagemberek tudatába juthatna. Elismerem, hogy a papok többnyire unalmas fickók; de egy kis álcázással és szertartással szent embernek tűnhetnek a tudatlanok szemében. És vannak nagy misztériumok, amelyeket szimbolizálni kell, mert bár érezzük, nem ismerjük őket. Mr Newton még nem fedezte fel a természetüket, minden matematikája ellenére sem. És ez emlékeztet engem arra, hogy igencsak indokolatlanul zavarjuk vendéglátónk értékes idejét. Mr Newton, becsületemre legyen mondva, semmi közöm nem volt ahhoz, amit a női nem eme betörését okoztam önnek. Sietek, hogy elvigyem őket, és majd egy boldogabb pillanatban állok rendelkezésére. Jöjjenek, hölgyeim, Newton urat a matematikára kell hagynunk. [Az ajtóhoz készül. Barbara feláll, hogy elkísérje.].

NEWTON [megállítja őt]
Helyre kell hoznom ezt a félreértést, uram. Nem szeretném, ha azt hinné, hogy olyan barátságtalan lennék, hogy elüldözzem a vendégeimet, csak azért, hogy matematikai számításokkal foglalkozzam, amelyek végül sehová sem vezetnek. De ma reggel komolyabb dolgom van. Dániel könyvének próféciáit tanulmányozom. [A Bibliára mutat]. Ez a világ számára a legnagyobb jelentőségűnek bizonyulhat. […]

LOUISE
[…] Azért jöttem, hogy konzultáljak Mr. Newtonnal, az alkimistával. [Newton felegyenesedik és bámul]. […]

CHARLES
Mr Newton nem alkimista.

LOUISE
Bocsásson meg, ő az.

CHARLES
Mr Newton, ön alkimista?

NEWTON
Az anyag végső felépítéséről folytatott elmélkedéseim meggyőztek arról, hogy a fémek, sőt minden anyag transzmutációjának lehetségesnek kell lennie. Nap mint nap megtörténik. Úgy tudom, hogy önnek, Mr Rowley, van egy magánlaboratóriuma a Whitehallban11, ahol a higany fixálásával próbálkozik12.

CHARLES
Sikertelenül, Mr Newton. Feladom, és inkább a bölcsek kövével próbálkozom.

6

Nap–Föld távolság, Nap tömege, Blaise Pascal, Roger Bacon, mérés, kísérlet

LOUISE
De ön alkimista: tudnia kell.

NEWTON
Akkor nem vagyok alkimista. De a Testek Fénnyé és a Fény Testekké való átalakulása nagyon is megfelel a Természet menetének, amely, úgy tűnik, örül az átalakulásoknak.

LOUISE
Nem értem. Mik azok a transzmutációk?

NEWTON
Ne törődjön vele, asszonyom. Más dolgom is van, mint szerelmi bájitalokkal házalni a király hölgyeinek.

LOUISE [ironikusan]
Igen, hogy szórakoztatassa Cleveland hercegnőjét és Mistress Gwynnt, és felfogadjon egy őrült prédikátort, hogy szórakoztassa őket! Mi más dolga van, ami fontosabb, mint a közös ügyünk?

NEWTON
Sok más dolog. Például, hogy megállapítsam a Nap pontos távolságát a Földtől.

LOUISE
De micsoda időpocsékolás! Mit számít, hogy a Nap húsz vagy huszonöt mérföldre van-e?

NEWTON
Húsz vagy huszonöt!!! A Nap több millió és millió mérföldre van a Földtől.

LOUISE
Ó, ó, ó! Ön teljesen megőrült, Monsieur Nieuton. Ilyen távolságból nem is láthatja. Nem érezheti a melegét. Nos, itt nem lehet olyan tisztán látni, mint Franciaországban, és nem is olyan gyakran, de néha nagyon is tisztán látszik. És érezni a melegét. Égeti a bőrt, és szeplős lesz, ha világos a haja. Aztán jön egy kis felhő fölénk, és megborzongunk a hidegtől. Megtörténhetne ez, ha ezer mérföldre lenne?

NEWTON
Nagyon-nagyon nagy, asszonyom. Egymillió háromszázezerszer súlyosabb, mint a Föld.

LOUISE
Kedves Monsieur Nieuton, ne legyen ilyen fantáziadús. [Az ablakra mutat] Nézze meg. Nézze meg. Sokkal kisebb, mint a Föld. Ha a szemem elé tartok egy sou-t – amit önök félpennynek hívnak –, az eltakarja a napot, és elrejti. Hadd tanítsam meg valamire, Monsieur Nieuton. Egy nagy francia filozófus, Blaise Pascal tanított meg erre. Soha ne hagyja, hogy a képzelete elszaladjon magával. Amikor grandiózus dolgokra gondol – százmilliókra és hasonló dolgokra –, akkor folyamatosan le kell jönnie a földre, hogy józan maradjon. Látnia kell, éreznie kell, mérnie kell.

NEWTON
Ez nagyon igaz, asszonyom. Mindenekelőtt mérni kell. És amikor mérünk, rájövünk, hogy sok dolog nagyobb, mint amilyennek látszik. A Nap is ilyen.

LOUISE [feláll, és az asztalhoz megy, hogy rábeszélje]
Ah! Ön egy lehetetlen alak. De ugye készít nekem egy szerelmi bájitalt?

NEWTON
Írok önnek egy receptet, asszonyom.


LOUISE
Jó. És most egy kis ajándékot kell adnom a tablettáiért. Mennyi legyen?

NEWTON
Tartsa meg a pénzt a patikáriusnak, asszonyom. Ő bőven megelégszik öt shillinggel. Elegendő jutalmat kapok a jó tudományos tanácsokért, amelyeket barátjától, Blaise Pascaltól kaptam. Egy Bacon nevű angol megelőzte őt, ő azonban nem volt matematikus. Ön nem tartozik nekem semmivel.

LOUISE
Adjak egy új aranyguineából a hölgynek, akit megdöbbentettem, ha találkozom vele a lépcsőn?

NEWTON
Nem. Nem fogadná el.

LOUISE
Milyen kevéssé ismeri a világot, Monsieur! Senki sem utasít vissza egy arany guinea-t.

NEWTON
Elvégezheti a kísérletet, asszonyom. Ezt tanácsolná az ön Pascal barátja. [Az ajtóhoz megy, és kinyitja neki].

7

egyenes, görbe, gravitáció, égi rendszerek, görbék

CHARLES
Mr Newton a házigazdánk, Mr Kneller, és ő egy nagyon kiváló filozófus. Nem akarja megfesteni nekem a képét? Azt csendben is megtehetjük.

KNELLER
Megfestem a képét, ha felséged úgy kívánja. Érdekes feje van. Ma reggel megrajzoltam volna, ha Cleveland hercegnője nem ragaszkodik hozzá, hogy őt rajzoljam le helyette. De hogyan lehet érdekes egy agyat nem tartalmazó fej – ez a kérdés.

CHARLES
Istenem, ember, neki van a legnagyobb esze Angliában.

KNELLER
Aztán elvakítja a szörnyű önhittsége. Ítélkezzen kettőnk között, uram. Én vagyok vagy nem én vagyok Európa legnagyobb portrérajzolója?

CHARLES
Ön bizonyára nagyon ügyes portrérajzoló, Mr Kneller.

KNELLER
Tud itt valaki nálam jobban meghúzni egy vonalat?


KNELLER
Ha van tudománya a vonalaknak, nem értek-e hozzá jobban, mint bárki más?

CHARLES
Elfogadom, Mr. Kneller. És akkor mi van?

KNELLER
Ez az ember itt, ez az őrült és beképzelt filozófus, azt meri állítani, hogy ellentmond nekem, nekem, hogy a helyes vonal egyenes vonal, és hogy minden, ami mozog, egyenes vonalban mozog, hacsak valami mindenható erő ki nem téríti az útjából. Ez, szerinte, a mozgás első törvénye. Hazudik.

CHARLES
És mit szól hozzá, Mr Kneller?

KNELLER
Uram, én nem mondom, tudom. A helyes vonal, a szépség vonala egy görbe. Az én kezem nem fog egyenes vonalat húzni, kifeszítek a vásznamra egy bekrétázott húrt, és meghúznom. Tagadja, hogy az ön hercegnője olyan híres a szépségéről, mint az isteni Raffaello Psychéje? Nos, az ő testén nincs egy egyenes vonal sem: csupa görbe.

BARBARA [felháborodva, felállva]
Illendőség, barátom! Hogy merészeli?

CHARLES
Ez igaz, Barbara. Tanúsíthatom.

BARBARA
Károly, ön obszcén. Micsoda szemtelenség! [Leül].

KNELLER
A szépség, asszonyom. Tisztítsa meg elméjét az erkölcstelenségtől. Nincs olyan vonal, amelyet a Mindenható keze húzott, az égi szivárványtól a házig, amelyet a csiga a hátán hordoz, amely ne lenne görbe, méghozzá a szépség görbéje. Az almája görbén esett le.

NEWTON
Ezt megmagyaráztam.

KNELLER
Összetévesztik a magyarázatokat a tényekkel. Önök, tudományoskodók, mind ezt teszik. A világ útja görbül, ahogy ön is kimutatta, és ahogy kering az útján, hátra hagyná az ön almáját, ha az egyenes vonalban esne. A görbületben való mozgás a természet törvénye és a természet törvénye Isten törvénye. Menjen ki a kertjébe, és dobjon egy követ egyenesen, ha tud. Lőjön ki egy nyilat az íjból, egy golyót a pisztolyból, egy ágyúgolyót a leghatalmasabb ágyúból, amit a király kölcsön tud adni önnek, és ha lenne is Herkules ereje, és a puskapora erősebb lenne, mint a gőz, amely az Etnából a kitöréskor a köveket kilöki, mégsem tudná elérni, hogy a nyila vagy a golyója egyenesen repüljön a céljába.

NEWTON [rettentően zaklatott]
Ez az ember nem tudja, mit beszél. Vigyék el, és hagyjanak békén.

CHARLES
Amit mond, arra válaszolni kell, Mr Newton.

JAMES
A festőnek igaza van. Egy ágyúgolyó egy híd íveihez hasonló görbén repül át a tengeren, hopp, hopp, hopp. De mit számít, hogy egyenesen repül-e vagy görbén, feltéve, hogy eltalálja a célt a víz és a levegő között?

NEWTON
Önnek, admirális, ez nem számít. Számomra ez jelenti a különbséget az ész és az őrület között.

JAMES
Hogyhogy?

NEWTON
Uram, ha igaz, amit ez az ember hisz, akkor nemcsak az ágyúgolyó útja görbült, hanem a tér is görbült, az idő is görbült, a világegyetem is görbült.

KNELLER
Persze, hogy az. Miért is ne?

NEWTON
Miért is ne! Csak életem munkája vált pazarlássá, hiúsággá, ostobasággá. Ez abból ered, hogy idegeneket engedek be szent magányomba betörni ördögi sugallataikkal. De joggal dorgálnak meg eme vétkemért, amely arra késztetett, hogy azt higgyem, üres számokból világegyetemet építhetek. A jövőben nem fogok mást tenni, mint a Szentírás értelmezését, ami a feladatom. Hagyjanak magamra a munkámmal és a magányommal. [Kétségbeesetten, a halántékát szorongatva] Távozzanak, mindannyian. Elég bajt okoztak egy reggelre.

CHARLES
De, Mr Newton, nem tudhatnánk meg, mit tettünk, hogy ilyen indulatba hoztuk önt? Milyen ördögi sugallatokat tettünk? Milyen rosszat követtünk el?

NEWTON
Uram, önök kezdték, ön és ez a hitetlen kvéker. Hónapokat áldoztam életemből egy olyan könyv – a világ kronológiájának megírására –, amely Isaac Newtonon kívül bármely más embernek húsz év kemény munkájába került volna.

CHARLES
Láttam azt a könyvet, és megdöbbentett az a szellemi erő, amely minden egyes lapján megjelenik.

NEWTON
Lehet, hogy így volt, Mr Rowley. És most mit csinált ön és Mr Fox azzal a könyvvel? Ussher érsek ostobaságának emlékművévé tették, aki a világ teremtését Kr. e. négyezer-négyre datálta, és az én ostobaságomnak, amikor feltételeztem, hogy ő bizonyította az ügyét. A könyvem elejétől a végéig ostobaság. Hogyan lehetnék én, aki kiszámítottam, hogy Isten a végtelen tér milliónyi mérföldjén gazdálkodik, olyan ostoba, hogy az örökkévalóságot, amelynek se kezdete, se vége, néhány ezer évre korlátozzam? De ez a Fox nevelés, számítás, még csak iskolai algebra nélkül is tudta ezt, amikor én, aki a világ egyik legnagyobb matematikusának születtem, hónapokig bogarásztam ostoba könyvemet, és nem láttam, ami a szemem előtt volt.

JAMES
Hát akkor miért vonít emiatt? Hozzanak ki egy másik kiadást, és vallják be, hogy protestáns matematikájuk téveszme és csapda, protestáns érsekeik pedig szélhámosok.

NEWTON
Ön nem ismeri a legrosszabbat, uram. Egy másik könyv van a kezemben: egy olyan, amely Kepler, Kopernikusz és Galilei mellé állítana, mint mestercsillagászt, és mint az ő égi rendszereik kiteljesítőjét. Meg tudja mondani, hogy az égitestek örökös mozgásukban miért nem egyenes vonalban, hanem mindig ellipszisben mozognak?

CHARLES
Úgy tudom, hogy ez a tudomány megoldatlan problémája. Én biztosan nem tudom megoldani.

NEWTON
Megoldottam a problémát egy olyan természeti erő felfedezésével, amelyet gravitációnak nevezek. Ezzel magyaráztam az összes égi mozgást. És most jön ez a festő, ez a tudatlan bohóc, aki, ha a lelkét mentené – ha van lelke –, a legegyszerűbb egyenletet sem tudná kidolgozni, vagy akár csak egy végtelen számsort felfogni! Ez a fickó az én első mozgástörvényemet – az egyenes vonalú mozgást – görbe mozgással helyettesíti.

JAMES
És ezzel oda a protestáns filozófiájának második kötete! Összenyomódott Barbara vázlatai alatt.

BARBARA
Nem akarom, hogy a vázlataimat férfiak vitassák meg. Nem vagyok pogány istennő. Keresztény hölgy vagyok. Károly mindig káromlásra buzdítja a hitetleneket és a szabadgondolkodókat. És most arra bátorítja őket, hogy sértegessenek engem. Ezt nem tűröm.

CHARLES
Ne légy ostoba, Barbara. Mr Kneller a legnagyobb bókot teszi neked azzal, hogy a világegyetem modelljének tart. Úgy tűnik, hogy a választás Barbara görbéinek univerzuma és az egyenes vonalak univerzuma között van, amelyeket valami tisztán matematikai vonzerő csábít el az egyenességükből. A tények úgy tűnik, a festő oldalán állnak. De vajon egy ilyen kérdésben, a Royal Society alapítójaként12, magasabb tekintélynek tartsam-e a festőt, mint a filozófust?

KNELLER
Felség, a világnak tanulnia kell a művészektől, mert Isten művészként teremtette a világot. Az önök filozófusai minden dicsekvő felfedezésüket a művészektől lopják, és aztán úgy tesznek, mintha számadatokból vezették volna le őket, amelyeket egyenleteknek neveznek, és amelyeket kifejezetten e csalárd célra találtak ki. Ez az ember Kopernikuszról beszél, aki úgy tett, mintha felfedezte volna, hogy a Föld kering a Nap körül, ahelyett, hogy a Nap keringene a Föld körül. Uram, Kopernikusz festő volt, mielőtt csillagász lett. A csillagászatot könnyebbnek találta. De az ő felfedezését a huszonegy évvel előtte született nagy itáliai festő, Leonardo tette, aki minden bizalmasának elmondta, hogy a Föld a Nap holdja.

NEWTON
Bizonyította?

KNELLER
Ember, a művészek nem bizonyítanak dolgokat. Nincs rá szükségük. Ők tudják azokat.

NEWTON
Ez hamis. A gömb alakú világegyetemről alkotott elképzelése a pogány Ptolemaiosztól származik, a mágusoktól, akik azt hitték, hogy az egyetlen tökéletes alakzat a kör.

KNELLER
Pontosan ezt hinnék az ilyen tökfejek. A kör holt dolog, mint az egyenes vonal. Az emberi kéz nem tudja megrajzolni, ezért egy körző forgatásával készíted. Fogj egy cukorsüveget, és vágd ferdén, és olyan hiperbolákat és parabolákat, ellipsziseket és oválisokat kapsz, amelyeket maga Leonardo sem tudott megrajzolni, de amelyeket bármelyik bolond meg tud csinálni egy késsel és egy darab cukorral. Én nem hiszek egyik mechanikus formában sem. A művész keze által rajzolt vonal az, amely áramlik, amely üt, amely beszél, amely kinyilatkoztat. Ez az a vonal, amely az isteni kéz munkáját mutatja.

CHARLES
Tehát ön is filozófus, Mr Kneller!

KNELLER
Uram, ha valakinek festői tehetsége van, ez a képzettség olyan varázslatos, hogy nem is gondolhatsz rá másként. Ki gondol Leonardóra mérnökként, Michelangelóra feltalálóként vagy szonettíróként, rám pedig tudósként és filozófusként? Ezek a dolgok mind benne vannak a napi munkánkban: gondolkodás nélkül jutnak el hozzánk. Apróságok az alkotás és értelmezés nagy munkája mellett.

JAMES
Volt egyszer egy hajóparancsnok a zászlóshajómon, aki azt hitte, hogy mindent tud.


CHARLES
[…] Mi a helyzet a portréjával, Mr Newton?

NEWTON
Nem kell egy olyan ember által, aki egy görbült univerzumban él. Még eltorzítaná a vonásaimat.

LOUISE
Talán a gravitáció ugyanúgy eltorzítaná őket, Mr Newton.

CHARLES
Ez nagyon okos megjegyzés, Louise.

BARBARA
Nem kis intelligencia szükséges ahhoz, hogy valaki egyszerre legyen francia kém és kékharisnya. Hálát adok az égnek az ostobaságomért, ahogy ön nevezi.

CHARLES
Barbara, tényleg le kell taszítanom önt a lépcsőn?

LOUISE
Franciaországban angol kémnek hívnak. De ez az első alkalom, hogy kékharisnyásnak neveznek. Csupán annyit akartam mondani, hogy Mr Kneller és Mr Newton lényegében ugyanazt próbálják kifejezni, csak az egyik szépségnek, a másik gravitációnak nevezi; tehát nincs okuk veszekedni. A portré mindkét megközelítésben ugyanúgy fog kinézni.

NEWTON
Ön meg tudja mérni a szépséget?

KNELLER
Nem. Le tudom festeni egy nő szépségét, de nem tudom megmérni egy pintes edényben. A szépség mérhetetlen.

NEWTON
Én meg tudom mérni a gravitációt. Semmi sem létezik, amíg meg nem mérjük. A szép szavak semmit sem jelentenek. Azt várja, hogy menjek el a Királyi Társasághoz, és mondjam el nekik, hogy a bolygók pályái azért görbültek, mert a festők úgy gondolják, hogy így szebbek? Mennyire görbültek? Ez az ember nem tudja megmondani. Én igen. Hol lesznek hat hónap múlva? Nem tudja megmondani. Én igen. Csak annyit kell mondania, hogy a Föld a Nap holdja, és hogy a szépség vonala görbe. Meg tudja mérni a hold pályáját? Meg tudja rajzolni a görbét?

KNELLER
Le tudom rajzolni a portréját. Meg tudná rajzolni az enyémet?

NEWTON
Igen, egy camera obscurával, és ha találnék egy fényre érzékeny kémiai sót, rögzíteni is tudnám. Majd valamikor az utcasarkokon portrékat fognak készíteni darabonként hat pennyért.

KNELLER
Egy tükör ingyen elkészíti a portréját. A hercegnő arcképét naponta ötvenszer készíti el.

8

sziderikus óra, gravitáció, görbült tér, Merkúr perihéliuma

KNELLER
Hazamegyek. Nem tudok enni ebben az egyenes vonalú házban.

MRS BASHAM
Semmi ilyesmit nem fog tenni, Mr Kneller. Terítve van önnek, és a király is várja önt.

NEWTON
A vonalak nem egyenesek, Mr Kneller. A gravitáció hajlítja azokat. És alapjában véve én sem tudok többet a gravitációról, mint ön a szépségről.

KNELLER
Számodra a világegyetem nem más, mint egy óra, amelyet egy mindenható órásmester felhúzott és az örökkévalóságig való működésbe hozott.

NEWTON
Eláruljak egy titkot, Mr. Szépségárus? Az óra nem mutatja pontosan az időt. Ha így tenne, nem lenne többé szükség az Órásmesterre. Ő bölcsebb annál, minthogy magunkra hagyjon minket ebben a helyzetben. Amikor a nyelvek zűrzavarát okozva megakadályozta, hogy Bábel tornya a mennybe érjen, létre hozta az idő zűrzavarát is, ezzel megakadályozva, hogy teljesen nélkülözhessük. A sziderikus óra, a világegyetem órája rosszul jár. Időről időre korrigálnia kell.13 Ön, aki mindent tud, mert ön és Isten egyaránt művészek, meg tudja mondani, mi a baj a Merkúr perihéliumával?

KNELLER
A micsodával?

NEWTON
A Merkúr perihéliuma.

KNELLER
Nem tudom, mi az.

NEWTON
Én tudom. De nem tudom, mi a baj vele. Amíg a világ erre rá nem jön, addig nem tudja nélkülözni az Órásmestert az égben, aki képes a mutatókat előre vagy hátra állítani, és a csillagokat egy érintéssel mozgatni a mindenható ujjával, miközben figyel ránk az égben.

KNELLER
Az égben! Az önök világegyetemében nincs mennyország. Önök eltörölték az eget.

NEWTON
Tudatlan ember, a látóterünkön túl lehetnek olyan csillagok, amelyek nagyobbak, mint az egész Naprendszer. Ha majd tökéletesítem a távcsövemet, száz égbolt közül választhat majd.

MRS BASHAM
Mr Kneller, a vacsorája kihűl, és elkésik az asztali áldásról. Nem tűrhetem tovább ezt az istentelen beszélgetést. Azonnal menjen le a vacsorához.

KNELLER
Ön azt mondta, ebben a házban Mr Newton az első. De nagyon ügyel arra, hogy ő legyen az utolsó. Ennek és minden más háznak az az úrnője, aki a vacsorát főzi. [Kimegy].

MRS BASHAM [elvezeti Newtont]
Ez egy mókás fickó, uram. De igazán nem kellene a csillagokról beszélni az embereknek, amikor azok csendben távozni készülnek. Ez egy olyan szokás, ami egyre inkább a elhatalmasodik önön. Mit tudnak ők a Merkúr perihéliumáról, vagy mit érdekli őket annak gyógyulása, ami önt annyira foglalkoztatja? Soha nem fogjuk ezeket az embereket kitenni a házból, ha… [Hallótávolságon kívülre kerülnek].

Önarckép mopszlival · William Hogarth · 1745 · olaj, vászon · Tate Britain, London
  1. linea divina latin – isteni vonal. Gyakran egy művészi vagy spirituális kontextusban használt kifejezés, amely az isteni vagy tökéletes formát szimbolizálja. Különösen a művészetben és az építészetben használják a szépség és a tökéletesség jelképeként.
  2. A darab címe megegyezik a The Vicar of Bray című vers első sorával. Bray vikárius VIII. Henrik király, VI. Edward király, Mária királynő és Erzsébet királynő alatt élt, először pápista, majd protestáns, aztán pápista, majd ismét protestáns volt. Megvádolták, hogy köpönyegforgató és állhatatlan, de azzal védekezett, hogy „mindig megtartottam azt az elvemet, hogy Bray plébánosaként élek és halok meg”. A versben szereplő „kifordította a macskát a serpenyőből” kifejezés a köpönyegforgatóra utal: olyan katona, aki kifordítja a kabátját, hogy megmutassa a másik oldal színeit, ha az győzött.
  3. Arisztotelészt, a görög filozófust és tudóst, Hektor, Priamosz fia idézi Shakespeare Troilus és Cressida című drámájában.
  4. Ez így pontatlan. A relativitáselmélet speciális esetként tartalmazza a Newton elméletét. Ezért használható kis sebességek esetén a műszaki gyakorlatban.
  5. log 3 = 0,477…, log 7 = 0,845…
    10(0,477 + 0,845) = 101,322 = 20,989.
  6. Úgy tűnik, magyarra lefordíthatatlan. – A szerk.
  7. Utalás Newton színelméleti kutatásaira.
  8. Utalás Newton differenciál- és integrálszámítással kapcsolatos kutatásaira.
  9. Edmond Halley az elképzeléseinek kidolgozására bíztatta Newtont. Segített Newtonnak a matematikai hibák javításában, geometriai ábrázolásokat készített, és bátorította a Philosophiae Naturalis Principia Mathematica című műve (1687) kiadására.
  10. Józsué könyve szerint az egyik legfontosabb drámai csatájuknál a Nap segítette győzelemre az ígéret földje megszerzésében a honfoglaló zsidó törzseket. Az ószövetségi történet szerint a zsidókat vezető Józsué védelmet ígért Gibeon lakóinak, és serege élén legyőzte öt, ellene szövetkező király közös seregét. A Biblia szövege Józsué könyvében egy csillagászati jelenséget ír le a csata idején: „Akkor szóla Józsué az Úrnak azon a napon, a melyen odavetette az Úr az Emoreust Izráel fiai elé; ezt mondotta vala pedig Izráel szemei előtt: Állj meg nap, Gibeonban, és hold az Ajalon völgyében! És megálla a nap, és vesztegle a hold is, a míg bosszút álla a nép az ő ellenségein.” (Károli Gáspár fordítása; Józsué könyve 12–13.)
  11. Utalás a napórára.
  12. Bár nincsenek egyértelmű bizonyítékok arra, hogy II. Károlynak volt egy különálló, személyes laboratóriuma, az udvartörténeti források és a korabeli viszonyok alapján feltételezhető, hogy érdeklődött a tudományok iránt, és valószínűleg végzett különböző kísérleteket. A király érdeklődése a tudomány iránt hozzájárult a tudományos élet fellendüléséhez Angliában.
  13. higany fixálása – Az alkimisták számára a higany az egyik legfontosabb elem volt, amelyet az arany előállításához akartak felhasználni. A ’fixation’ ebben az esetben azt jelentette, hogy a higanyt olyan stabil állapotba hozzák, hogy ne párologjon el, és alkalmas legyen az arany előállításához. Ez egyfajta filozófiai és szimbolikus törekvés volt, amelyet a valóságban nem sikerült elérni.
  14. A társaság 1660-ban, II. Károly angol király uralkodása alatt alakult meg. A királyi kiváltságlevélnek köszönhetően hivatalos státuszt kapott, és a tudományos gondolkodás és fejlődés előmozdítását tűzte zászlajára.
  1. napéjegyenlőségek precessziója · A Földet a tengelye körüli forgás és a Nap körüli keringés mellett harmadikként egy a búgócsigákéhoz hasonló imbolygó mozgás is jellemzi. Ismert, hogy a Föld nem szabályosan gömb alakú, hanem ellipszoid, azaz az egyenlítő mentén kidudorodik, a sarkoknál pedig kissé belapul. Az egyenlítő és a sarkokon átfutó pólusvonal hossza között az előbbi javára kb. 43 kilométeres eltérés van. A Föld tengelyének dőltsége következtében a Nap gravitációs hatása másként érvényesül a hozzá közelebb eső dudorra, mint a távolabb lévő lapított részekre, ami úgy jelentkezik, hogy a Nap és a Hold is erős vonzást gyakorol az egyenlítői tömegtöbbletre, és a dőlt forgástengely irányát a keringési síkhoz igazítani igyekezve a tengelyt felállítani törekszik. Ezen erőhatások következtében a földtengely egy kúpalakot kirajzoló mozgásba kerül, amelynek iránya ellentétes mind a Föld forgásirányával, mind pedig a keringésével. A Föld tengelyének a képzeletbeli kúppalástot kirajzoló mozgása egy teljes kört nagyon hosszú idő alatt, 25 920 év alatt jár be, s ez a periodikus imbolygó mozgás a Föld tengelyének precessziója. A fogalom voltaképpen az instabil földtengely lassú előrenyomulására, elmozdulására utal, ami egyébként valójában iránya miatt hátráló mozgásként fogható fel. (SZTE JGYPK)
  2. A csillagászok már évszázadok óta vizsgálják a Merkúr pályájának alakulását, elsősorban a pálya Naphoz legközelebbi pontjának, a perihéliumnak a változásait. Ezért régóta tudjuk már azt is, hogy a perihélium folyamatosan eltolódik, vagyis a pályaellipszis forog, precesszál. A többi bolygónak a Merkúrra gyakorolt gravitációs perturbációs hatása megmagyarázza ugyan a precesszió legnagyobb részét, de nem az egészet. · A Merkúr perihélium-vándorlását befolyásoló második legfontosabb tényező a Nap tömege által maga körül eltorzított téridő görbülete, amint azt Einstein általános relativitáselmélete leírja. Nagy jelentősége volt Einstein forradalmi elméletének elfogadásában annak, hogy megmagyarázta a Merkúr perihélium-vándorlásának pontos mértékét is.
  3. William Hogarth (1697–1764) – angol festő, grafikus, rézmetsző, a modern karikaturisták előfutára, az angol nemzeti festészet megteremtője. Elhatározta, hogy megírja a szépség mélyreható elemzését, a forma szépségének szabályait. Így született A szépség elemzése című könyve (The Analysis of Beauty, 1753), amelyet a kortársak kedvezően fogadtak, de az utókor gyorsan elfeledett. Hogarth esztétikaelmélete szerint az S-alakú ívelt vonalak élénkséget és aktivitást jeleznek, és felkeltik a néző figyelmét, ellentétben az egyenes vonalakkal, párhuzamos vonalakkal vagy egymást derékszögben metsző vonalakkal, amelyek stagnálást, halált vagy élettelen tárgyakat jeleznek.A szépség vonala egy olyan kifejezés és elmélet a művészetben vagy az esztétikában, amelyet egy tárgyon belül, egy tárgy határvonalaként vagy a kompozíció által alkotott virtuális határvonalként megjelenő S-alakú ívelt vonal (egy szerpentin vonal) leírására használnak. több objektumból.
  4. Sir Godfrey Kneller (született: Gottfried Kniller, 1646–1723) – német származású brit festő. Godfrey Kneller korának egyik leghíresebb festője volt. Németországban született, és Amszterdamban tanult a holland mester, Rembrandt mellett. Kneller először 1674-ben érkezett Angliába Monmouth hercegének, II. Károly törvénytelen fiának kérésére. Angliában elképesztően sok portrét készített Legismertebb művei közé tartozik II. Károly és XIV. Lajos portréja, valamint Sir Isaac Newton négy portréjából álló sorozat, amelyet több év alatt készített el.
  5. Edmond Halley (1656–1742) – angol csillagász, geofizikus, matematikus, meteorológus és fizikus; kiemelkedő polihisztor természettudós. John Flamsteed után ő volt a második királyi csillagász.
  6. Weston-super-Mare – a Somerset megyei angol város neve angolszász és a latin elemekből. Magyarul: „Weston a tengeren”, miután a „super Mare” jelentése latinul „a tengeren”, vagy „a tenger fölött”.
  7. obturátor – a távcsövekhez egy olyan mechanikus vagy elektronikus zár, amely vezérlésre vagy automatikusan nyitja és zárja az optikai útvonalat a fénynek.
  8. Newton első mozgástörvénye – Inerciarendszerben minden test megtartja nyugalmi állapotát vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását mindaddig, míg egy kölcsönhatás a mozgásállapotának megváltoztatására nem kényszeríti.
  9. William Hogarth első tervezési törvényét gyakran „Hogarth szépségvonalának” nevezik. Ez a The Analysis of Beauty (1753) című könyvében bemutatott fogalom egy S alakú görbét ír le, amely Hogarth szerint a legesztétikusabb forma. Azzal érvelt, hogy ez a vonal, vagy szerpentin görbe természetesen kellemes a szemnek, és megtalálható a művészet és a természet különböző formáiban.
  10. James Ussher (1581–1656) – az ír egyház érseke a tizenhetedik században az Ótestamentumban szereplő emberek életkorának összeadásával kiszámította, hogy a világ teremtése Kr. e. 4004-re tehető.
  11. Johannes Kepler (1571–1630) – német matematikus és csillagász, aki felfedezte a bolygómozgás törvényeit, amiket róla Kepler-törvényeknek neveznek. Széleskörűen foglalkozott más megfigyelésekkel is, köztük optikával.
  12. Nikolausz Kopernikusz (1473–1543) – lengyel csillagász. Nevéhez fűződik a heliocentrikus világkép kidolgozása, amely szerint a Föld és a többi bolygó kering a Nap, a Hold pedig a Föld körül. Kopernikusz ennek az elméletnek a publikálásával forradalmasította az egész világképet, és megalapozta Galilei, Kepler és Newton felfedezéseit, megindította a középkor végét is jelző tudományos forradalmat.
  13. Galileo Galilei (1564–1642) – itáliai fizikus, csillagász, matematikus, természettudós. A fizikában az elsők között honosította meg a kísérleteket és méréseket, új módszereket adva ezzel a fizikának (és a többi természettudománynak). A csillagászatban ugyancsak az elsők között használt távcsöveket csillagászati jelenségek és égi objektumok megfigyelésére.
  14. Blaise Pascal (1623–1662) – francia matematikus, fizikus, vallásfilozófus, teológus és moralista. Jelentőset alkotott a fizika, a matematika, a teológia, a filozófia és az irodalom témakörében is. Hozzájárult a természettudományok fejlődéséhez, mechanikus számológépet szerkesztett, megalapozta a projektív geometriát, kidolgozta másokkal közösen a valószínűség matematikai elméletét. Tanulmányozta a folyadékokat és tisztázta a vákuum és a nyomás fogalmait. A gondolkodásnak és a gyakorlati kísérletek tényadatainak tulajdonított döntő szerepet tudományos munkájában.
  15. Roger Bacon (1214–1292/1294) – középkori angol gondolkodó, Robert Grosseteste tanítványa volt, az Oxfordi Egyetemen tanított ferences rendi szerzetesként. Főként természetkutatással foglalkozott, és Grosseteste fényről szóló tanítását fejlesztette tovább.
  16. kvéker – Szigorú erkölcsi szabályok szerint, papi intézmény és szertartások nélkül élő, angol eredetű protestáns felekezet tagja. A háború minden formáját ellenzik.
  17. Leonardo da Vinci (1452–1519) – itáliai polihisztor, festő, tudós, matematikus, mérnök, feltaláló, anatómus, szobrász, építész, zenész, filozófus és író volt egy személyben.
  18. Klaudiosz Ptolemaiosz (85/90 körül–168 körül) – görögül író, Egyiptomban élő, római polgár matematikus, csillagász, geográfus, asztrológus és költő. Ő dolgozta ki a 17. századig meghatározó ptolemaioszi világképet.
  19. cukorsüveg – a finomított cukor előállításának és értékesítésének szokásos formája volt a 19. század végéig.
  20. Michelangelo Buonarroti (1475–1564) – szobrász, festő, építész és költő, az itáliai reneszánsz kimagasló mestere, egyike a képzőművészet legnagyobb alakjainak.
  21. camera obscura latin – sötét kamra vagy lyukkamera lencsetag nélküli optikai eszköz, mely a környezet vizuális leképezésére szolgál. Egy minden oldalról fénytől védett doboz vagy szoba, melybe a fény egy apró lyukon keresztül hatol be. Ez a fény fordított állású képet rajzol ki a camera obscurán belül a lyukkal ellentétes oldalon. · A fényképezőgép őse, mely nagy hatással volt a fotográfia kialakulására és fejlődésére. A mai fényképezőgépek is a camera obscura működésén alapulnak. A fényképezés előtti időkben mint rajzolási segédeszközt és mint fizikai, csillagászati eszközt tartották számon.
  22. sziderikus idő – egy olyan időskála, ami a Nap helyett az állócsillagokhoz viszonyított Föld forgásának ütemén alapszik. Mint időmérési fogalmat, a csillagászatban használják annak érdekében, hogy a távcsövet folyamatosan egy megadott irányba lehessen beállítani például, egy adott csillag megfigyelése céljából.
  23. retrográd mozgás – A látszólagos retrográd mozgás egy bolygó látszólagos mozgása a rendszerén belüli többi testével ellentétes irányban, egy adott nézőpontból megfigyelve.
  24. ekliptika – a Nap egy év alatt megtett látszólagos útja az égbolton, illetve a Föld keringési síkja a Naprendszerben. A Naprendszer bolygóinak többsége néhány fok eltéréssel szintén ebben a síkban kering a Nap körül, ezért a bolygók a Földről nézve mindig az ekliptika közelében látszanak.

A fordítás alapjául szolgáló szöveg: George Bernard Shaw: In Good King Charles’s Golden Days. A True History That Never Happened. = Project Gutenberg Australia