Ich trink, und trinkend fällt mir bei,
Warum Naturreich dreifach sei.
Die Tier und Menschen trinken, lieben,
Ein jegliches nach seinen Trieben:
Delphin und Adler, Floh und Hund
Empfindet Lieb und netzt den Mund.
Was also trinkt und lieben kann,
Wird in das erste Reich getan.
Die Pflanze macht das zweite Reich,
Dem ersten nicht an Güte gleich:
Sie liebet nicht, doch kann sie trinken;
Wenn Wolken träufelnd niedersinken,
So trinkt die Zeder und der Klee,
Der Weinstock und die Aloe.
Drum, was nicht liebt, doch trinken kann,
Wird in das zweite Reich getan.
Das Steinreich macht das dritte Reich;
Und hier sind Sand und Demant gleich:
Kein Stein fühlt Durst und zarte Triebe,
Er wächset ohne Trunk und Liebe.
Drum, was nicht liebt noch trinken kann,
Wird in das letzte Reich getan.
Denn ohne Lieb und ohne Wein,
Sprich, Mensch, was bleibst du noch? — — Ein Stein.”
Borozgatok szép csöndben, s ezalatt
Motoszkál bennem ilyen gondolat:
A természetnek minden alkatrésze
Mért van felosztva három országrészre?
Az ember s állat iszik és hevül
Járván közel a női nem körül.
A delfin és sas, az eb és balha
Szeretkezik és vágyik az italra.
Tehát, ki inni és szeretni tud.
Az mind az első országrészbe jut.
A másodikba jön minden növény,
Mit lekaszáltak, vagy él a tövén.
Kéjvágy nem gyul a szirmok himporából,
De isznak, hogyha hullni kezd a zápor.
Iszik a cédrus és az aloe,
A szőlővessző és a lóhere.
Mi inni tud, de nincs szerelmi vágya,
A növényország annak a világa.
Az ásvány és föld harmadik csoport,
Itt találjuk a gyémántot s a port.
A kő nem szomjaz, nincsen ösztöne,
Nem iddogál s nem kell szeretnie.
Tehát, hol nincs se’ szerelem, se’ bor:
A harmadik országba vándorol!
Ember! ha lányra s borra mit sem adsz:
Bizony te is csak hitvány kő maradsz!”