Ponticulus Hungaricus

Hidacska a humaniórák és reáliák között

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság
Közoktatási Szakosztályának webfolyóirata

The John von Neumann Computer Society
Education Department’s Web Journal

XXVIII. évfolyam (2024) 6. szám

Móra Ferenc · Üzentek-e

repülés, csillagászat, Mars, földön kívüli élet

Természetesen a nagy piros csillagról van szó, a Marsról, amely pár hét óta az éjszaka rubintja gyanánt lobog az ég ezüstlámpái között. Azazhogy most meg kell fordítani a képet. A többi csillag az ékkő, szikrázó topázok, reszkető ametisztek, halvány tejopálok, a Mars pedig a rőt fényű jelzőlámpa, amellyel a másvilág hírt ad magáról:

– Messzi testvérek, föl a fejjel, ide nézzetek: itt is vagyunk, élünk, tudunk rólatok, gondolunk rátok, a kezünket nyújtjuk felétek!

El lehet-e ezt hinni? Van-e élet a földi határokon túl és olyan világok vannak-e ott, mint a mi világunk?

Móra Ferenc · Rejtélyes jelek

talajvízingadozás, mechanikus vízszintregisztrátor

Egy amerikai magyar író, Reményi József barátom, néha összenyalábol egy csomó amerikai folyóiratot és elküldi nekem Szegedre. Ugyan nem is nekem küldi, hanem a könyvtárnak, amely fölött ez idő szerint enyém az impérium, de hát egy a kuckó a kemencével. Mielőtt közprédára kiadnám a mindenféle Magazinoknak az olvasóterembe, először magam okosodom belőlük. Persze nehéz megtalálni a sok hirdetés közt az olvasnivalót, de rendesen megéri a fáradságot a böngészgetés.

A. Moktefi – F. Willmann · Niemand úr vagy Riemann úr? Οὖτις vagy Lasswitz?

matematika, analízis, differenciálás, integrálás, differenciálegyenlet, Riemann-geometria, n-dimenzió, nem-euklideszi geometria

A 18. század vége felé egy német kisvárosban egy gimnáziumi tanár kettős életet élt, íróként és tudósként. A nagy Lewis Carrollnál kissé szerényebben. Kurd Lasswitzot ma már a német sci-fi „nagyapjának” tartják, köszönhetően a leghíresebb, Két bolygón című regényének. Lasswitz hajlott arra, hogy álnevet használjon életműve két részének megkülönböztetésére, de viszonylag hamar lemondott róla, és elfogadta a többé-kevésbé hízelgő ítéleteket attól függően, hogy melyik táborból szólították meg. Ő is igyekezett megkülönböztetni a tudományról szóló elmélkedéseinek komolyságát az irodalom szabadságától, nem azért, hogy az utóbbit figyelmen kívül hagyja, hanem azért, hogy kiegészítse azt azzal, hogy a képzelet gyorsabban mozogjon nála.

Móra Ferenc · A Jupiter meglövöldöztetése

csillagászat, Mars, Jupiter

Írjuk már meg egyszer ezt is, mert ez ám csak a szép történet! Ilyent nem pipált se Wells, se Kurt Lasswitz, mert azok csak a Mars csillaggal tudtak bennünket hajba kapatni, azzal is csak regényben. Mán pedig a Marssal nem nagy tralla volna igazi háborúba keveredni se. Az pedig csak afféle kutyúka kishatalom az égen, senkit a mérges, vörös ábrázatával meg nem ijeszt. Igaz, hogy Ősköd anyánk őt egy-két ezer millió esztendővel előbb szülte, mint a Földet, de azért mégis kisöcsénk ő nekünk, akit mi a két holdjával együtt zsebre vághatunk. Meg is tesszük, mihelyst módját találjuk annak, hogy fölvegyük vele a diplomáciai összeköttetést. Abból okvetlenül háború lesz, akkor pedig okkupáljuk a Marsot, fegyencgyarmatot csinálunk belőle és oda száműzzük a destruktívokat. A holdjait pedig annektáljuk és oda fogjuk építeni azokat a várakat, amik a régi holdunkban már nem férnek.

Móra Ferenc · Sic transit gloria hunniæ

biológia, természetrajz, fiziológia, Dubois-Reymond

Lehet annak már vagy huszonöt esztendeje, mikor az öreg Entz professzor ragyogó arccal jött be az órájára a természetrajzi egyetem állattani intézetébe.

– Urak, nagy tisztesség érte a magyar tudományt – újságolta az apostolfejű öreg úr. – A nagy Dubois-Reymond ezután csak ilyen magyar békákon végzi a fiziológiai kísérleteit, mint amilyeneket ebben az üvegben látnak.

Az üvegben kacagó béka volt látható, tudományos nevén Rana ridibunda. Nagyon szép név, szebbet nem is kívánhat magának egy béka, – kár, hogy ő maga nem tud róla, mert akkor tán csakugyan kacagna.

Hágen András · A klímaváltozás kontinensek és óceánok zonális eloszlásának tükrében
Dobosi Zoltán (1915–2009)

meteorológia, paleoklimatológia, jégkorszak, Dobosi Zoltán

Idén 15 éve távozott az élők sorából a magyar paleoklimatológiai kutatás egyik legmeghatározóbb alakja, Dobosi Zoltán meteorológus. Számos elképzelése volt a glaciálisok kialakulásáról. Dobosi Zoltán kutatásainak nagy részét paleoklimatológiai kutatásokkal töltötte. A két különböző halmazállapot földrajzi elhelyezkedésének éghajlat módosító hatásait is értékes gondolatokkal gyarapította.

„Az az ember, akinek az igazság kell: tudós; aki szubjektivitásának szabad játékát kívánja biztosítani: író; mit tegyen viszont az az ember, aki e két lehetőség között akar valamit?” (Robert Musil)
Ponticulus Orphan Components archívum & oldaltérkép