Nyomhagyók rovat

A pantagruelion

François Rabelais
Részlet a Pantagruel II. könyvének LI. fejezetéből
biológia, növénytan, orvoslás

Pantagruelionnak neveztetik még a hasonlatosság mián is. Mert Pantagruel világra jöttekor olly nagy vala, mint a növevény, amellyről szóllok, és könnyűszerrel mérheték hozzá, mert a szomjuhozásnak és a mondott növevény nyövésének idején születék, amikor Icarus Kutyája a napot ugatván mindenkit troglodytává tészen és kényszerit, hogy pincékben és földalatti helyeken lakjék.

Egyebekben ható-ereje és különösségei mián neveztetik pantagruelionnak. Mert valamint Pantagruel ideája és példája vala minden vig tökélletességnek (ugy hiszem, köztetek, borisszák között senki sem kételkedik ebben) – a pantagruelionban is annyi ható-erőt, annyi energiát, annyi tökélletességet, annyi csodálatos hatást esmérek, hogy ha jó tulajdonságait tudták volna akkor, amikor a fák (a prófétának elé-beszéllésse szerént) erdei királyt választónak, aki őköt kormányozná és rajtuk uralkodnék, kétség nélkül ez nyeri vala el a szavazatoknak többségét. Mondjak-é többet? Ha Oxylus, Oriusnak fia, ezt nemzette volna nővérével, Hamadryasszal, csupán ennek az egynek értékében többet gyönyörködik vala, mint mind a nyolc gyermekében, akiket annyira dicsőítenek a mythologusok, akik nevüket örök emlékezetűvé tették. Az elsőszülött leánynak neve Szőllő volt, a következő fiu a Fügefa nevet kapta; a másik Diófa lőn; egy másik Tölgy, esmét másik Berkenye; másik Koránszilfa; másik Hársfa; az utolsónak neve Szilfa – ez nagy kirurgus vala(1) a maga idejében.

El sem mondom, hogy ennek leve, kifacsarva és a fülbe csepegtetve, miképpen öl meg minden fajta férget, amelly ott rothadásból születik vala, hasonlóképpen minden állatot, amelly oda béhatolt. Ha ez léből egy cseber vízbe cseppentesz, a víz igen hamar öszvefut, mint a megalvadt téj, olly igen nagy az ereje. Az illy módon öszvefutott víz az orvossága a megpuffadt lónak. Gyökere pedig, vízben megfőzetvén, meglágyítja a máj-okozta podagrát, a bogos köszvényt. Forrázást vagy égetést ha gyorsan akarsz gyógyítani, tégy rá pantagrueliont nyersen, vagyis amiként a földben megterem, minden elkészítés hozzákeverés nélkül. Gondod légyen arra, hogy cserélljed, amikor száradni látod a seben.

Nélküle gyalázatos lenne a konyha, a tálat látni utálat, bár csupa válogatott húsfélét hordanának fel; nem lenne gyönyörűséges az ágy, bár bővelkednék aránnyal, ezüsttel, borostyánkővel, elefántcsonttal és porfírral. Nélküle nem hordana a molnár gabonát a malomba és nem hozna onnan lisztet. Nélküle hogyan is jutnának el a prókátorok beszédjei a törvény házába?(2) Nélküle hogyan vinnék fel a habarcsot az építőknek? Nélküle hogyan huznák fel a vizet a kutból? Nélküle mivé lennének a jegyzők, másolók, titoknokok és íródeákok? Nem vesznének-é el a nagy árkuspapírok és adósságlevelek? Nem veszne el a könyvnyomtatásnak nemes mestersége? Miből csinálnának feszítőrámát? Miként szóllaltatnák meg a harangokat? Ez ékesíti Isis papjait, ez vonja bé a szentségvivő papokat, elsőbben ez takarja az egész emberi természetet. Serica-nak minden gyapot-cserjéje, Tylus gossampinus-fái a Persa tengeren, az arabusok cynus-fái, Málta gyapotja is nem öltöztetnek fel annyi embert, mint ez egyetlen füvecske. Béfedezi a seregeket, hideg és eső ellen, kellemetesebben, mint valamikor a bőrök. Béfedi a theatrumokat és amphitheatrumokat a hévség ellen, környülveszi az erdőket és cserjéseket vadászoknak örömére, úszkál édes vízben és tengerben, halászoknak hasznára. Általa vagyon a hosszú és kurtaszárú, valamint száratlan csizmák, lábikra-bécsavarók, papucsok, cipők, cipellők és topánkák, fapapucsok és bocskorok formája és használatja. Általa vagyon a kifeszített ijj, a meghúzott számszerijj, a parittya. És miként ha szent növevény volna, akit verbéna módjára becsülnek a halottak lelkei(3) és a Lemurok, a meghalt embernek testét nélküle nem földelik el.

De többet mondok. Ez növevénynek segítségével a láthatatlan mineműségek láthatóvá válnak, azokat megállíthatod, megfoghatod, tarthatod és úgy szóllván tömlöcbe vetheted. Fogságba ejtésükkel a nagy és sulyos malomköveket fürgén forgathatod nem csekély hasznára az emberi életnek. És csudállom, hogy az illyen felhasználásnak leleménye annyi századokon által rejtve maradhatott a régi bölcsek előtt, hiszen felbecsülhetetlen haszon származik belőlle, ez nélkül tűrhetetlen fáradságot kellvén elviselni a malmokban. Ennek segítségével, a levegő áradatjának béfogásával, elindittatnak kikötőikből a nagy dereglyék, a bőséges, pompás mulatozó-hajók, az erős gályák, ezer és tízezer embert béfogadó hajók, és hajttatnak, amerre a kormányos akarja. Ennek segítségével eljöhetnek hozzánk ollyan nemzetek, amellyek természettől fogva távolinak, elérhetetlennek és esméretlennek láttatának, és azonképpen mi is elmehetünk hozzájuk. Melly dolgot nem cselekedhetnék meg a madár sem, ámbátor könnyü a szárnya, és a természet szabadon engedi úsznia a levegőben. Ceylon szigetje látja vala Lappországot, Jáva a Riphei hegyeket, Phebol meglátandja Thelemát, az izlandiak és grönlandiak az Euphratest. Ennek segitségével Boreas látja vala Austernek udvarházát, Eurus meglátogatá Zephyrust.

Olly annyira, hogy a mennyei Okosságok, tengeri és földi istenek, mind ijedten látják vala, hogy ez áldott pantagruelionnak jóvoltából az arktikus népek az antarktikusoknak szeme láttára átkelének az Atlanti tengeren, keresztülhaladának a két trópuson, béfordulának a forró-övezetbe, végigszánták az egész Zodiacust, mozgolódónak az equinoctium vidékén és szemlélék mindkét sarkot a láthatárnak szélén. Hasonlóképpen megijednek vala az olympusi istenek és így szóllának: Pantagruel keservesebb gondot ád nékünk, ez növevény használatjával és erejével, mint egykoron az Aloidák. Rövidesen megházasodik. Feleségével gyermeket nemz. Ez végezést semmiképpen el nem hárithatjuk, mert átment vala a sors-intéző nővéreknek, a Szükség leányainak kezén és orsaján. Gyermekei talán hasonlatos erejű füvet lelnek, azzal pedig az emberek meg tudják keresni a jégesőnek forrássait, az esőnek csapját, a mennyköveknek mühelyeit. Béhatolhatnak a Hold tájékaira, az égi Jegyek helyére eljuthatnak, és szállást foghatnak, egyik az Arany-Sasnál, másik a Birkánál, esmént mások a Koronánál, a Hárfánál, az Ezüst Oroszlánnál; asztalhoz ülnek véllünk és feleségül veszik az istennőinket, mert csak ez módon válhatnak istenekké. – És végezetül okoskodni, tanakodni kezdének, miképpen lehetne mindezeket meggátolniok.

Benedek Marcell fordítása

  1. ez nagy kirurgus vala – sebész, mert a szilfa kérgét sebgyógyításra használták.
  2. hogyan is jutnának el a prókátorok beszédjei a törvény házába? – t. i. az iratokat a növényből készült zsákokba rakták.
  3. akit verbéna módjára becsülnek a halottak lelkei – A verbénának mágikus erőt tulajdonítottak.
  1. Icarus Kutyájacsillagászat csillagzat neve.
  2. Lemurok – A halottak szellemei a római hitvilágban.
  3. Zodiacuscsillagászat a Nap által egy év alatt befutott pálya.
  4. Equinoctiumcsillagászat napéjegyenlőség, vagyis az Egyenlítő vidékén, ahol a nappal egyenlő tartamú az éjszakával.
  5. Aloidákmitológia Óriások, akik megkísérelték az Olympos megmászását.
  6. Ezüst Oroszlánmitológia Az ókori mitológia szerint a csillagzatok; az istenek hajlékai voltak. Rabelais itt úgy beszél róluk, mintha egyúttal cégéres kocsmák volnának.

Mit dicsőít Rabelais?

A kendert.