Nyomhagyók rovat

Marosszéki lakodalmi szertartások

Bolyai Farkas
A Magyar Tudós Társaság levelező tagja
néprajz, népszokások, lakodalom, Marosszék

Miután a legény a leánnyal, és szülőkkel is talán, a dolgot eligazította, felvévén két-három jó embereit, azokkal a leány házához megy, és a szülőktől vagy gyámoktól a leányt forma szerint megkéreti. A megkérő formula a falukon ez:

„Ns. Marosszékben Kakasdon resideáló (ezen falusi tudósok sok kincsér nem mondanának ide magyar szót) Bartos Sándor ifjú legény őkegyelme Isten után kinézte magának jövendőbeli házastársul és örök feleségül kegyelmednek, Tövisi Lőrincz uramnak hajadon leányát, Annát. Ennélfogva kéreti kegyelmedet általunk, hogy amit Isten elvégzett, abban megegyezni ne terheltessék.”

Felelet:

„Ha Istennek is úgy tetszik, legyen meg stb.”

Ekkor meghatározzák az eljegyzés vagy mátkaság napját, mely eljővén, a két ház jó embereinek nagyobb vagy kisebb számában a két fél jegyet vált. A legény szokott ilyenkor a köznép- és alrenden két-három tallért s néha aranyat vagy gyűrűt is adni, a leány gyűrűt néha, többnyire keszkenőt.

Ezután a pap háromszor kihirdetvén, a harmadik kihirdetés vasárnapján délután vagy hétfő reggel a vőlegény választotta két vőfély (vagy vőfény), egyik házas, másik legény, pántlikás pálcával vagy néha lóháton s pisztollyal, bokrétás kalappal megindulnak s a két fél kinevezte vendégeket meghívják hétfőn estére siratóba, kedden estére pedig nászba. Násznak hívják a mulatságot s vendégséget vagy lakomát. Választanak a két gazdák egy násznagyot, ki a nászt vagy lakomát intézi s igazgatja. A férjhez menendő leány választ magának egy nyoszolyó leányt (vagy nőszőlányt), ki neki fésűt vagy alrenden pántlikát vásárfiáz. Hívogató formulája ez:

„Ns. Marosszékben Kakasdon resideáló Tövisi Lőrincz uram tiszteli kegyelmetöket, és jó szívvel látja holnap vagy ma este (hétfőn) kedves hajadon leányának, Almának siratójába. Hasonlólag itten Kakasdon resideáló Bartos Sándor ifjú legény őkegyelme is jó szívvel látja holnapután vagy holnap délután az Isten szent szójának meghallgatására, egy-két tál ételnek és egy-két pohár italnak elkötésére, és egy-két pár táncnak eljárására.”

Hétfőn este azután összeülnek a vendégek a férjhezedendő leány házánál, s a leány szülői vagy mind a két feléi őket megnászolják vagy lakomázzák, és néha a siratóban tánc is szokott esni. – Kedden délután az egész lakodalmazóság elmegy a leány házához, és ezt kikérvén, a vőlegény házához kíséri, és onnan a templomba. Az istentisztelet végződte után az egész lakomasereg előállván a hit hallására, köztük megy elő a két házasulandó. Megesvén a hit, elkísérik a vőlegény házához az egy párt, és ezután van a nász, t. i. előbb a tánc, azután a vacsora. Vacsora alatt a vőfélyeknek kötelességük minden étel feladásakor verset mondani; mely végre használják e című munkát: Vőfélyek kötelessége. Írattatott Mátyus Péter által (1829). Itt az első vőfély a házasságot versekben ajánlja, a kis vőfély ellene mond stb. A nászba minden gazda kalácsot vagy más süteményt viszen, amit Háromszéken radinának hívnak. (Ily radinát, vagyis valami ételt szoktak a betegeknek vinni, vagy küldeni.) Ezekből legelébb a nőszőleányét adja fel a vőfély, és verset mond. Ezután jönnek a többi radinák. Végre az egyik vőfély elbúcsúztatván a menyasszonyt szülőitől, az elhalás következik. Azalatt a vendégek haza oszlanak; hanem reggelre összegyűlvén, reggeliznek, megesik a menyasszonytánc és ezután templomba kísérik az új házasokat. A menyasszonytánc ebből áll: A vőfély egy tányérban az asztalra pénzt teszen le, és felvevén a menyasszonyt s megtáncoltatván, átadja egyik vendégnek. Midőn ezzel elvégződött a tánc, a menyasszony sántának, betegnek teteti magát. A vőfély előáll, és a táncoltatót, mint kártevőt, kárpótlásra kényszeríti. A kártételek előszámlálásakor a térde bokája kificamítása, fara letörése stb. ki nem maradnak, a vőfély gyöngédebb vagy vastagabb ízlése vetvén korlátot. Ekkor a kártévő táncos a tányérba tenni szokás pénzzel váltakozik meg. Ez rendre jár minden vendégen.


1833

Nem betűhív közlés! A könnyebb olvashatóság kedvéért, a szöveget – a versek, illetve egyes idézetek kivételével – a jelenlegi helyesíráshoz igazítottuk. Például ’theoria’ helyett ’teória’ stb. Az eredeti szövegváltozat ezen a helyen olvasható. – A szerk.

Bolyai Farkas: Marosszéki lakodalmi szertartások. = Tudománytár. Szerkeszteti Schedel Ferenc. Budán, 1834. 221–222. p.