Mennyi odaadással foglalkozott Kossuth Lajos a növényvilággal, kitünik nemcsak hazai botanikusainkhoz irt leveleiből, hanem gyüjteményének mintaszerű kezeléséből is. Közöljük itt a Tengeri Alpok nevezetességének, a Saxifraga florulenta Moretti növényfajnak képét a hozzávaló czédulának kicsinyített mássával. E képet, mely a Vasárnapi Ujság 1878-iki évfolyamában jelent meg, Herman Ottó rajzolta azon példány alapján, melyet Kossuth Tanka Viktornak, a m[agyar] n[emzeti] múzeum néhai növénytani őrének küldött volt. Herman Ottó a rajzhoz a következő megjegyzést fűzi:
»A Saxifraga florulentát rosszul rajzolta és festette Cesati Nápolyban, ki láthatólag csak szárított példány után indult. Jordan és Fourreau 1869-ben az »Icones ad floram Europ. Páris«, a 43–44. füzet 213. tábláján pompás színes képet nyujt ugyan, de úgy látszik, hogy ennél is a levélrózsa kikészített, szárított példány után készült. Ellenben Janka birtokában van egy kitünő vázlat, a melyet a jeles angol kutató M. I. Taherne Moggridge készített, melynek kivált levélrózsája azt a benyomást teszi, mintha élő példány után készült volna. Én tehát a jelen rajzot a Jordan-Fourreau és Moggridge képeiből tettem öszsze, Kossuth példányát tartottam szem előtt, s a mennyire telt, figyeltem a rokon-fajok soraiból meríthető alaki jellegre is.
És most végezetül még nehány szó a kezelésről, mely Kossuth küldeményét kitünteti. A kifogástalanul szárított példányok kitünő papiros közé vannak rakva, minden lap felső és alsó szélén számozott, azért, hogy ha rakosgatás közben meg is fordíttatik, mindig számot mutasson.
Minden példányhoz hozzájárul azután egy kis lapocska, melyre Kossuth sajátkezűleg reá irta a növényfaj nevét, a lelhelyet és alul a rendet, a melybe tartozik, épen úgy, a mint ezt a facsimile mutatja.
A lapokon előforduló számok világosan mutatják, hogy többszörös, cserére szánt példányait is szigorúan rendben tartja, így tudja, miből mennyi és hová ment.«