„Csokonait
Fazekashoz,
a Ludas Matyi írójához, mély és őszinte barátság fűzte. Fazekas
14 évi katonáskodás után, 1793-ban vonult nyugdíjba alig 30 éves korában.
Nagy mértékben hozzájárult Csokonai természettudományos ismereteinek
gazdagításához. Fazekas Mihály és
Diószegi Sámuel
1807-ben adták ki a Magyar Füvészkönyvet, a Linné rendszere
szerint készült első magyar botanikai munkát. E nagy mű előkészítése már
Csokonai életében javában folyt, és így Csokonainak Fazekas révén alkalma
nyílott kora természettudományi eredményeivel, elsősorban a növénytannal
megismerkedni. Csokonai tájleíró verseiben növénytani ismereteit, virágok,
fák stb. neveit, fel is használta. A Fazekashoz fűződő kapcsolata, a vele
folytatott társalgásai egyébként – e korszak és mindkettőjük enciklopédikus
érdeklődésének megfelelően – kiterjedt a bölcseletre, a nyelvújítás problémáira,
a világirodalomra és e kor magyar irodalmának számos kérdésére.”
További részlet a versből:
„Ő, akinek Bellónától
Magasztalva van neve,
A gőgösség hagymázától
Irtózván kertész leve.”
„Most érkezünk a város főutcájához. Az egykori Várad utca Debrecen
virágkorában, az ezerféle árut kínáló későközépkori vásárok idején lett
Piac utcává. … Az 58. számú ház, a falán látható emléktábla tanúsága
szerint, elődjéről híres: abban élt Fazekas Mihály, a Lúdas
Matyi szerzője. A domborművek (Tóth Árpád apjának, Tóth Andrásnak
művei) a Lúdas Matyi öt jelenetét ábrázolják, egy pedig
Fazekas és Csokonai barátságának állít emléket. Fazekasra, a botanikusra
emlékeztet a Vármegyeháza utcán, a tudós-költő egykori kertje helyén
kialakított kis emlékkert is.”
Fazekas Mihály (1765–1828)
Carl Linné / Carolus Linnaeus (1707–1778)