2014. december 15-én ünnepeltük Bolyai János 212-ik születésnapját. December 5-én, pénteken tartották a Központi Antikváriumban a 133. árverést, amelyen három Bolyai kötet is kalapács alá került.
53. tétel
(BOLYAI FARKAS)
Arithmetika eleje kezdőnek
(Marosvásárhely, 1850. Ref. Koll. ny.)
40 p.
Az először 1830-ban megjelent, híres tankönyv kivonatos változata alsóbb osztályok számára. Címlap nem készült hozzá. Ennek feltehetően az a magyarázata, hogy Bolyai kizárólag a marosvásárhelyi kollégium diákjainak szánta. Páratlanul ritka.
Korabeli félvászon-kötésben.
Bolyai-bibliográfia: 356. old.
Kikiáltási ár: 80 000 Ft
Eladási ár: 860 000 Ft
54. tétel
(BOLYAI FARKAS)
A’ Marosvásárhelyt 1829-be nyomtatott Arithmetika elejének részint röviditett, részint bővitett, általán jobbitott, ’s tisztálttabb kiadása. A’ szerző által.
Marosvásárhelyt, 1843. ev. ref. kollégyom’ betűivel.
XLIV+386 p.+2 kihajt. mell.
Korabeli papírkötésben.
Kikiáltási ár: 300 000 Ft
Eladási ár: 1 900 000 Ft
55. tétel
(BOLYAI FARKAS – BOLYAI JÁNOS)
Tentamen juventutem studiosam in elementa matheseos purae, elementaris ac sublimioris, methodo intuitiva, evidentiaeqae huic propria, introducendi. Cum appendice triplici. Auctore Professore Matheseos et Physices Chemiaque Publ. Ordinario. Tomus primus. – Appendix…
Maros Vásárhelyini, 1832. Typis Collegii Reformatorum.
(4)+XCVIII+502+(2)+26+(2)+XVIp.+5 kihajt. mell. (4 rézmetszetű tábla, valamint a kötet elején egy nagyméretű, kihajtható, szöveges levél (Explicatio signorum)
Bolyai Farkas műve első kiadásának első darabja, amely tartalmazza fiának, Bolyai Jánosnak világhírű munkáját, az Appendixet. Ezt az egyetemes tudománytörténet egyik legfontosabb és legritkább darabjaként tartják számon. George Bruce Halsted ezt írja róla:
“The most extraordinary two dozen pages in the history of
thought.”1
[„a legrendkívülibb két tucat oldal a gondolkodás történetében.”]
A szerzők. Bolyai János a magyar matematikatudomány legnagyobb alakja, hadmérnök. […] Életében fő művén, az Appendixen kívül más munkája nem jelent meg nyomtatásban. […]
A mű. Bolyai nemeuklideszi geometriai rendszerének első kiadása a tudománytörténet legnagyobb ritkaságainak egyike. A tanulmány tartalmazza a független, nemeuklidészi geometria alapjait. […] Ezzel az elméletével újraértelmezte a párhuzamosságot, és bemutatta a hiperbolikus sík különféle nevezetes alakzatait.
Apja — saját kiadásában — a marosvásárhelyi kollégium nyomdájában kiadta fő matematikai művét, a Tentament és ennek függelékeként, Appendix címen közzé tette fia, Bolyai János az abszolút geometriáról írott esszéjét.
A kiadás. A mű a nyomdai feljegyzések szerint 500 példányban jelent meg. Az előfizetők névsora 70 nevet tartalmaz, egykorú adatok szerint összesen 128-at adtak el belőle. A viszonylag magas példányszám ellenére a legnagyobb ritkaságok közé tartozik.
Az utóbbi negyed században külföldi árveréseken négy alkalommal bukkant fel, itthon utoljára egy második kötet szerepelt, 1978-ban, teljes példánya az utóbbi mintegy 100 évben nem került kalapács alá.
Javított, korabeli papírkötésben.
Bolyai-bibliográfia: 353–354. p; Horblit: One Hundred Books Famous in Science. 69b.; Dibner: Heralds of Science. 116.
Kikiáltási ár: 5 000 000 Ft
Eladási ár: 26 000 0000 Ft
Az árverési katalógus (kozpontiantikvarium.hu) nem tett említést az APPENDIX mai, az egyik legfontosabb egyetemes értékeléséről: Bolyai János saját munkapéldányát2 – jelen írás szerzőjének kezdeményezésére – 2009. július 31-én, az UNESCO bejegyezte a Memory of the World regiszterbe, mint a Világemlékezet részét képező művet. Ez a Magyarországot képviselő negyedik dokumentum. A Memory of the Word program célja, hogy elősegítse az egyetemes értékkel bíró ritka és veszélyeztetett, írott vagy audiovizuális dokumentumok, gyűjtemények azonosítását, megőrzését és a széles körű megismertetését, valamint, hogy számba vegye és megőrizze a pusztulástól a világ szellemi örökségének legértékesebb részét. A program létrehozását az a felismerés ihlette, hogy az emberiség dokumentum örökségének jó része könnyen megsemmisülhet, ha nem szentelnek a védelmére kellő figyelmet és energiát.
2001 | Tihanyi Kálmán 1926. március 20-án „Radioskop” címen benyújtott szabadalmi kérelme |
2005 | Bibliotheca Corviniana |
2007 | Tabula Hungariae Lázár térképe |
2009 | Bolyai János Appendix című műve |
2009 | Magyar Tudomány Akadémia könyvtárában őrzött Kőrösi Csoma Sándor Archívum |
2013 | Semmelweis felfedezése a gyermekágyi lázról és az aszeptikus prevenció bevezetéséről |
Érdekes lenne tudni, hogy ezen tény ismeretében hogyan módosult volna Bolyaiak kötetének mind a kikiáltási, mind pedig az eladási ára?
Az árverésnek talán egy sorsszerű egyezése volt az alábbi kötet megjelenése a Bolyai kötetek mellet:
103. tétel
(NAGY KÁROLY)
A’ kis geometra.
Bécs, 1838. (Sollinger J. P. ny.)
XX+290+(1) p.+28 t.
A tankönyv ugyanebben az évben másodszor is megjelent.
Kiadói papírkötésben.
Kikiáltási ár: 25 000 Ft
A Tudós Társaság segítségével Nagy Károly az 1830-as években több könyvet jelentetett meg. Ezek: Arithmetika; Számírás különös jegyekkel (1837); Elemi algebra; Számírás közönséges jegyekkel (1837). Arithmetika című művét a Tudós Társaság 200 arany nagyjutalomban részesítette azt követően, hogy több elismerő bírálatot kapott. Bolyai Farkas Az arithmetica eleje (1830); Tentamen (I. kötet 1832, II. kötet 1833) c. munkáit még 1833-ban elküldte az Akadémiának és a Társaság főtitkára 1835. május 1-jén jelentette be egy kisgyűlésen az ajándékkötetek megérkezését. A Magyar Tudós Társaság történetei című évkönyvek II. (1832–1834) és III. (1834–1836) kötete a Könyvtár szaporodása címszó alatt feltünteti a Bolyai Farkastól kapott tiszteletpéldányok címét. Az évkönyv II. kötete a Tentamen I. kötetéről ad hírt, a III. kötet egyéb Bolyai kötetekkel együtt Az arithmetica eleje című matematikai munkáról. Mindkét kötetben az előzéklapon ugyanaz az autográf ajánlás olvasható: „A m. t. társaságnak Bolyai Farkas mint szerző.” Tehát, Bolyai munkáit a Tudós Társaság könyvtárában évekkel a 200 aranyat nyert kötet megjelenése előtt valóban évekkel bárki elolvashatta.
Vekerdi László tudománytörténész pontosan megírta, mennyire nem értékelték az akadémián a Bolyai Farkas Tentamenjét míg Nagy Károly aritmetikai és algebrai munkáját 200 arannyal jutalmazták, olyan eredményekért, amiket öt évvel korábban Bolyai Farkas már megírt a Tentamenben. Olvasva Nagy munkáját, valamint az azt értékelő recenziót Bolyai döbbenten állapította meg nemcsak a Nagy munkájának pontatlanságait, hanem az ő Tentamenjéből átvett plágiumokat is. Bolyai írt erről egy bírálatot megjelölve saját munkáinak azon oldalszámát, ahonnan Nagy átvett részeket és elküldte ugyanannak a bécsi lapnak, ahol az eredeti recenzió is megjelent. A Bolyai Farkas cáfolatát azonban nem közölték, ám a MTAK kézirattárában ma is megtalálható.3
„Összefoglalva elmondhatjuk, Bolyai Farkasnak mindenben igaza volt. Nagy Károly műve nem érdemelte meg a 200 aranyat, míg a Tentamen az Appendixszel 200 kg aranyat is megérdemelt volna.”
Erről részletesebben olvashatunk Oláh Anna és Oláh-Gál Róbert Egy akadémiai könyvbírálat és egy kiadatlan Bolyai kézirat tudománytörténeti háttere című cikkében.
És miért írtunk Nagy Károlyról? Mert az árverésre bocsátott geometriája, aminek kikiáltása ára 25 ezer Ft volt, szintén elkelt, 38 ezer Ft-ért.
Bolyai Farkas talán most kapott elégtételt, még ha nem is 200 kg aranyat.
A Tentamen pedig ma 26 milliót ért meg valakinek.