Limes rovat

Clairaut, La Condamine, d’Alembert és kortársaik egykorú Teleki-útinaplók tükrében

Jelitai József
Részletek
matematika, differenciálszámítás, fizika, elektromosság, optika, csillagászat, áthaladás, geográfia, hosszúsági fok

Gróf Teleki József és gróf Teleki Sámuel a peregrinusi utazásuk során a kor számos kiváló tudósával találkozott. Élményeiket a naplóikban megörökítették. Az ezekből készült válogatás első része Daniel és Johann Bernoullival való találkozásaikat mutatta be, míg a mostani, a leideni és a párizsi tartózkodásuk élményeit foglalja össze. Sok fejtörést okozott, hogy a naplók szövegét milyen formában adjam közre. Jelitai az idézeteket eredeti formájukban közli, amelyek nagyon nehezen olvashatóak a latinos írásmódú idegen szavak, a váratlan egybe-, illetve különírások, a sokszor hiányzó központozás, a ragozásbeli eltérések és a különféle következetlenségek miatt. Végül egy ’korszerűsített’ szövegváltozat mellett döntöttem. Az átírás szabályai a következők voltak: 1. A mondatokon belül a szórenden csak nagyon indokolt esetben változtattam. 2. Az idegen, régies vagy szavak helyére a mai megfelelőiket használtam, de a kurzorral szóra mutatva a megjelenő ablakban láthatjuk az eredeti változatot. 3. A többféle módon használt neveket egységesítettem. 4. Elhagytam a régies betűkapcsolatokat: pl. cz helyett c, ts helyett cs, haggyuk helyett hagyjuk stb. szerepel. 5. A különféle szóvégi hasonulásokat a ma megszokottra cseréltem. 6. Néhány helyen magyarázatokkal próbáltam érthetőbbé tenni a szöveget. 7. Lecseréltem a feleslegesen alkalmazott nagy kezőbetűket. Mindehhez az Erdélyi magyar szótörténeti tár, az Idegen szavak szótára és a Latin nyelv szótára kötetei nyújtottak kötetei nyújtottak segítséget. Ha viszont valaki a Jelitai-féle szöveget akarja olvasni, ’pdf’-formátumban itt megtalálhatja. – A szerk.

inritat amnis. „…Ille potens sui
laetusque deget cui licet in diem
dixisse: 'Vixi': cras vel atra
nube polum Pater occupato

vel sole puro; …”

folyók vizét is felveri. „…Önmagán
az úr csak és az víg, ki naponta így
kiáthat: »Éltem!« Vonj az égre
holnap, Atyám, hamuszürke felhőt

vagy tiszta napfényt; …”

Teleki József és Sámuel grófok 1760 körüli útinaplóiban nemcsak a bázeli,1 hanem a párizsi, németalföldi és más matematikusokra és fizikusokra is találunk adatokat. Legtöbbször Clairaut, La Condamine, d’Alembert, Castillon, Musschenbroek, Nollet, La Caille, Lalande, Fontaine szerepelnek feljegyzéseikben, amelyeknek gazdag és értékes anyagából itt csak a lapunk [Matematikai és Fizikai LapokA szerk.] olvasóit érdeklő részeket idézzük.

Teleki József Naplójának mottója

Teleki József gróf Bázelből először a Rajna mentén Hollandiába utazott. Leidenbe érkezve 1760. szeptember 10-én

„legelőször professzor Musschenbroek uramhoz mentem, aki a fizikai kísérletezésben híres ember. Már igen öreg, 70 esztendőn felül járó ember; kövérsége középszerű, s még jó erejében van.”2

Leideni palackok
Sztatikus elektromosságot tároló eszköz, a kondenzátor őse.
Egyik feltalálója Pieter van Musschenbroeck volt · Rijksmuseum Boerhaave, Leiden · Wikipedia

Egy hét múlva:

„Reggel, csak különlegességből Musschenbroek uram kísérleti fizika leckéjén voltam. Az előadóterme számos volt; többen voltak hatvannál az előadóteremben; bántam, hogy végig nem hallgathatom tőle ezt az előadássorozatát. Ez 8 órától fogva 9-ig volt.”

Szeptember 25-én

„Reggel Allamand professzor uram, mint tegnap megígérte, megmutatta az kísérleti fizikához elkészített gyűjteményét, amelynek akár a sokaságát az eszközöknek, akár a szépségét nézi az ember, egy a legfőbb egyes emberek összeállítása közül, akit lehet látni.”

Másnap

„Megírom Bernoulli Daniel uramnak, hogy Musschenbroek-kal ugyan nem beszéltem, de Allamand-dal beszélve úgy látom, hogy a formára meghajlított tű spontán forgása elektricizálást követően [A szerk.],(1) melyet Bernoulli Daniel uram talált ki legelsőnek, és én Socin uramnál láttam Bázelben, itt ismeretlen dolog, mert Allamand uram azt mondta rá, hogy az egyenes tű is forog, ha elektrizálják, mely nem lévén igaz, elárulta magát az által, hogy nem tudja azt az megfigyelést. Kérem ezenkívül, hogy velem amint elkezdette, kapcsolatot tartson.”

Forgás csúcskisülés keltette ionszél által
YouTube (részlet)

Teleki Sámuel gróf csak a következő év nyarán jutott ki Hollandiába. Utrechtben 1761. augusztus 25-én

Castellionius matematika professzor uramnál voltam ismerkedni, de nem volt otthon, azután este nálam volt egy darabig. Beszélgetett velem a kúpszeletekről és a kalkulusokról; de megvallom, hogy ha szabad első tekintetre ítélni, rossz véleményem vagyon róla, mert 1° magát dicséri jó matematikusnak, mely ha úgy volna is nem illik, 2° A’ két Bernoulliak tudományában és tanításában hibát és fogyatkozást keres, azt mondván, hogy mindent csak analitikusan szemléltetnek és magyaráznak, és nem tudják a geometrikus szemléltetések szerint magyarázni úgy amint kellene tudni, azokat a problémákat is, melyeknek magyarázatuk könnyebb és világosabb volna a geometria módszerével, mint analitikusan; márpedig az a tény, hogy olyan embereket gyaláz (akik követésre méltók a tudós világ előtt) nem tarthatom derék embernek. Nem szégyelli azt mondani arról az éles eszű és az egész tudós világ előtt nagy érdemű bölcs Bernoulli Danielról, hogy tud ugyan felfedezni, de amit felfedez nem tudja elrendezni és jól leírni; pedig én Bernoulli Dánielnél soha jobb és tisztább tanító embert nem hallgattam, és kapcsot valakinek a gondolataiban jobbat és világosabbat mint neki soha se tapasztaltam. Különben is ha jól meggondolja az ember, bajos volna a matematikában egy olyan embertől új felfedezéseket várni, aki azt amit már egyszer tud is nem alkalmas jó rendben és kapcsolódással leírni, mert a matematikában egyik dolgot a másikból kell az embernek kihozni, megérteni, és levezetni a matematika módszerével, és szemléltetni. Egyszóval meglátom ezután mit ér Castellionius uram, és hogy ha lehet-e tanítója Bernoulliak-nak a matematikában.”

„17a Szeptemberben állott be a tanulmányban való elmélyedés. Reggel elmentem 9 órakor professzor Wesseling uramhoz egyetemes történetre, akinek több száz tanítványa volt a házában. Sokan fenn is álltak, sokan az ajtón kívül, a pitvarból is hallgatták akik a házba be nem fértek.”

„Onnét 10 órakor professzor Hahn uramhoz mentem fizikára, ott is sokan voltak, majd annyian mind Wesseling uramnál. Solide kezdett még eddig tanítani Hahn uram is, a Musschenbroek uram Physicája vezérfonala szerint.”

Petri van Musschenbroek: Physicae experimentales, et geometricae de magnete…
Lugduni Batavorum, apud Samuelem Luchtmans, 1729

Szeptember 20.:

„Ez nap virradóra meghalt Leidenben a híres Musschenbroek. Alig volt egy hétig fekvő beteg. Erre nézve is jól rendelte az Isten az én gondolataimat hogy Leidenbe nem mentem, mert már most ha ott volnék is nagy költséggel ide jönnék.”

„21a Jó reggel hozzám küldött a Musschenbroek uram fia, ki is utrechti kereskedő és megjelentette az atyjának szomorú halálát; örökké bánom, hogy ezt a nagy fizikust Musschenbroekot egyszer sem láthattam, jóllehet néhányszor kerestem Leidenben létem alatt.”

„22a október. Hozzám jött professzor Hahn uram és elhozta magával írásban a maga előadásait Musschenbroek Physicájára; melyből a nevezetesebbeket magamnak kiírtam a könyvben kötött fehér papirosra. Nagyon becsülöm méltán ezen barátságát, melyet senkivel is mással nem cselekedett. Ezen Hahn uram minden héten szerdán nyilvánosan is tanít és fizikai kísérleteket is csinál szépeket, amelyre a professzorok közül is sokan, a városiak közül is el szoktak jönni.”

Most térjünk vissza Teleki József grófhoz, aki 1760. november 4-én érkezett Párizsba. Másnap

„Délután Clairaut uramat kerestem, és őkegyelmét otthon is kapván engem igen jó szívvel látott, és velem mindjárt maga el is jött Mairan uramhoz, de őkegyelmét otthon nem kapván, hozzám jött onnan Clairaut uram, és sokat tudakozódott a magyar nyelvről, és kért, hogy ha hazamegyek egy magyar szótárat küldjek őkegyelmének.”

Clairaut kora egyik legkitűnőbb matematikusa. […] Nem véletlen, hogy Daniel Bernoulli hozzá küldi a Telekieket: Clairaut 1730-ban Bázelben tanult König-gel és Maupertuis-vel a Bernoulli-aktól.

Mint Teleki József gróf november 7-én írja:

„Minap Clairaut uram a könyvtárát felkínálván, ma hozzá küldtem egy matematikai könyvért, és küldötte egy Walmesley nevű angolnak a munkáját, melynek a címe ez: Analyse des mesures des rapports, et des angles.”

Másnap:

„sehol kinn nem voltam egész nap hanem enni. Benn dolgoztam a differenciálszámításon.”

A következő napon

„Délután voltam Clairaut uramnál de csak a húgát találtam, akiben az az asszonyokban ritka alázatosság van, hogy a kalkulusra adta magát, és abban a férjének segítségére van.”3

November 12-én

„Ebéden Clairaut uramnál voltam, ahol megismerkedtem 1° Montduglas urammal, aki matematikatörténetet írt; franciául Histoire des Mathématiques címen, 2° de Martigni nevű ifjú emberrel aki államtanácsos, és a Clairaut uram tanítványa volt, és a matematikában jól tapasztalt ember; 4° Abbe de la Caille urammal, aki a király költségén egynéhány esztendővel ezelőtt a Jóreménység fokához küldetett volt csillagász megfigyelésekre. 4° Egy Ferner nevű svéddel, aki most Angliából jött, és talán uppsalai professzor lévén, most a svédországi király engedelméből és költségén utazik.”4

„Másik, amit láttam délután 3 órakor a Tudományos Akadémiának beléptetése, ahová Clairaut urammal, őkegyelmétől, az ebédről mentünk. Van ennek az Akadémiának egybegyűlése a régi Louvre-ba (au vieux Louvre) jóllehet ez a neve ennek a Louvre-nak nem helyes, minthogy nincs más, amit új Louvre-nak hívnának. Olvastak ekkor egynehányan ki-ki a maga munkáját, úgymint titkár Fouchi uram, a Winslow uram, anatómia jegyzetét, ki születésire svédországi fi volt protestáns, de itt pápistává lett. Most du Hamel az egy tartományában Franciaországnak a gabonát elvesztegető féregről. Ez a munka hosszú volt, de igen megunták a hallgatók, mert nem volt benne semmi igen derék dolog, és azért senki nem is tapsolt neki. Harmadikat Thierry uram, amelyben a Venusnak a Napon való átmeneteléről, mely a jövő esztendőben júniusban fog végbe menni, holmi észrevételeket írt. Küld ennek megnézésére minden nevezetesebb tudós társaság mindenfelé megfigyelőket, amelyek között az idevaló Tudományos Akadémia is küld kétfelé; úgymint Oroszországba, és Roderique nevű szigetbe Afrikába. Negyediket d’Alembert uram az oltásról, melyben a Bernoulli Daniel uram nemrégen kijött kis tanulmányát kritizálja. Ez a munka, ha nem mindenben helyes is, de jeles volt.”5

Daniel Bernoulli itt megtámadott értekezésének számításaiban – amelyekkel megfelelő statisztika hiányában a himlő okozta halandóság növekedést igyekezett megállapítani – a himlőbe esés valószínűsége és a himlőben megbetegedett egyén meghalásának valószínűsége is állandó számérték: nem függ az életkortól és egyéb körülményektől. d’Alembert ezt kétségbe vonta. Szerinte a himlőoltás hasznos az összességre, de az egyént veszélybe sodorhatja. A himlő nagy pusztításai6 folytán a vita az érdeklődés központjában folyt. Nemcsak d’Alembert vett benne részt, hanem La Condamine,78 Jean Trembley9 és mások is.


1760. november 15-i naplóbejegyzése szerint

„Reggel voltam La Condamine uramnál, aki egyébként is a matematikában való tudományáról, de nevezetesen a Peruba a meridián fokának megmérésére való küldetéséről híres. Amidőn ez Peruban az Egyenlítő alá ment akkor Maupertuis uram az itt való Clairaut urammal a Pólus felé Lappföldre küldetett, hasonló véggel, hogy tudniillik a meridián fokát megmérje. Véghez vivén mindegyik nagy gondossággal a reá bízott dolgot úgy találtatott, hogy egy foka a meridiánnak hosszabb a Pólus felé, mint az Egyenlítő alatt, és így a Föld alma formán lapos, azaz a Pólusoknál által menő átmérője kisebb, mint amely az Egyenlítőt éri, melyről már ezelőtt Newton a maga hipotézise szerint vélekedett, de az eddig való megfigyelések ellenkeztek vele. Ez a La Condamine uram már igen hanyatlani kezdett öreg ember, gondolnám felül van 70-en. Nagyon siket is, ezt az úton kapta amint mondják. Amidőn hozzá mentem nem tudtam, de mindjárt maga megmondta. Mentem onnan abbé La Caille uramhoz, és otthon is kaptam.”

„Hívott azután hogy amidőn szép napok lesznek, csak menjek hozzá és ha gyönyörködöm benne, csináljunk együtt vele megfigyeléseket, melyet én neki nagyon megköszöntem, és hogy eljövök tőle tanulni, megígértem.”

La Condamine társai az amerikai kutató úton La Caille és Bouguer voltak. Ugyanakkor (1736) Maupertuis a lappok földjén végzett méréseket Clairaut, Camus, Celsius, Le Monnier és Outhier kíséretében.

November 21-én

„Délelőtt Clairaut uramnál voltam, aki kérésemre egy differenciálszámításra tartozó problémát adott, hogy megfejtsem. Onnan La Condamine uramhoz mentem, akivel azután együtt a Tuileries-re sétálni mentem felvéve őkegyelmét a szekeremre.”

„Este abbé La Caille uramnál voltam, kivel a Jupitert figyeltük egy kevés ideig, de csakhamar onnan ismét eljöttem, nem lévén egész készülettel és azt ígérvén, hogy holnap, ha hozzá megyek a Holdnak fogyatkozását figyelteti velem.”

Másnap

„Este abbé La Caille uramhoz mentem, és ottan a holdfogyatkozást figyeltük, mely 8 órára 4 percre lévén megmondva a csillagászati táblázatokkban 8 óra előtt mintegy 8 perccel, és így mindössze mintegy 12-vel kezdődött előbb el, mint a csillagászati táblázatok mondták. Nem volt teljes fogyatkozás, de csakugyan több volt felénél meghomályosodva a Holdnak. Tartott 10 óráig, és mintegy 20 percig, következésképpen szinte 2 1/2 órát. Volt ott még két másik francia ifjú, akik szintén úgy mint én különlegességből voltak ott. Ennek az abbé La Caille-nak meglehetős eszközei vannak, és mind a magáé, valamivel él.”

November 25-én

„Ebéd előtt Clairaut uramhoz menve a minap adott egyik problémájának megoldásával, ebédre megmarasztalt; hol az apja is volt, ugyan matematikus, de nem a fiával érő, Daubenton uram, aki minap Buffon uram rendeléséből a király természetrajzra tartozó gyűjteményét megmutatta.”

Clairaut uram kérésére az apját szekeremen szállására vittem, onnan egy Durand nevű könyvárushoz mentem, La Condamine uram kétnegyedrétben kijött munkáját keresni, az Amerikába való útjáról, és a meridián fokainak megméréséről & c.”

La figure de la terre, déterminée par les observations
de Messieurs Bouguer, & de La Condamine
,… Paris, Jombert, 1749

November 27-én

„Reggel Ferner urammal Nollet uram fizika leckéjére mentünk. Igen nagy előadóterme volt, többen voltak benne 500-nál. Ez a Nollet uram apát, tagja a Tudományos Akadémiának, írta a Leçons [de] Physique [Experimentale]st; Igen a közepes fényességű csillagok közé való a tudósok között, úgy tartom.”

„Onnan Ferner urammal az Operába mentem.”

„Az Operából visszajőve Ferner uramat hazavittem, és annak alkalmával őkegyelméhez be is fordultam.”

Elektromos kísérleti eszközök
Jean-Antoine Nollet: Essai sur l’électricité des corps.
Seconde Édition. Paris: Guerin, 1765 · gallica.bnf.fr

November 28-án

„Egész nap sehol sem voltam. Egy cédulát küldtem Clairaut uramhoz, melyben kérdem, hogy mikor lesz a Buffon uram által a Francia Akadémiába az újonnan választandó tagok bevételének ceremóniája.”

Másnap

„Voltam reggel Clairaut uramnál, újabban egy problémát adott. A minapi ellipszisről való probléma felettébb nagy munkát kívánt volna az őkegyelme módszere szerint mert az x a nyolcadik hatványra volt felvíve, melyet maga is látván, azt mondotta, hogy más módszert kellene keresni, és gondolja, hogy lehet is találni. A probléma ez volt: Adott egy acb ellipszis (azaz adva vannak a tengelyei) és egy e pont. Határozzuk meg azt az eg egyenest, amelyre (fg)2×(fe) maximális az (fg)2 és ef szorzatának összes lehetséges értékei között.(2)(3)
[Ruzsa Z. Imre fordítása]”

Rajz Teleki József gróf naplójából

December 8-án

„Voltam reggel Clairaut uramnál, kinek a közelebb adott munkáját kidolgozva elvittem, ismét mást adott, melyeken magamat igen jól gyakoroltam a kalkulusban.”

Harmadnap

Clairaut uramhoz mentem, de őkegyelmét nem találtam. A 3 integrálisainak szemléltetését oda vittem, és ott hagytam. Onnan La Condamine uramhoz mentem, kinek múlt napokban a Francia Akadémiába való választatását gratuláltam. Onnan egy szállást mutatni jött velem.”

„Ez a La Condamine uram rendes öregember, egyenes indulatú, nem sok ceremóniát csinál, és ámbátor meglehetős jókedvű, csakugyan látszik már az öregség rajta, mert felejt, és zsémbel sokat a szolgájára.”

Közben La Condamine megismertette La Fontaine-nel és engedélyt kapott, amelynek alapján mindenkor részt vehetett az Akadémia ülésein.

Dec. 8-án

„Délelőtt Clairaut uramnál voltam, s a megcsinált munkát őkegyelméhez elvittem; ismét mást adott, és avval együtt egy magyarra fordítani való szavakkal teljes papirost.”

Harmadnap

„Délután Ferner uramhoz mentem és őkegyelmével együtt abbé Nollet uramhoz, aki minap az előadásában azt ígérte, hogy ha hozzá megyünk az eszközeit megmutatja, melyet most nem hozott elő, de kétségkívül másszorra halasztja. Beszéltünk az elektromosságról, melyben Nollet uram magát kétség nélkül az elsőnek tartja; ha más nem is. Franklin-nel egy Amerikában Philadelphiában lakó angollal, (ki a mostani hadakozástól fogva Londonba van) nagyon ellenkezik, ki az elektromosságról való maga csinálta kísérleteit kibocsátotta.”

Ezt a könyvet Teleki József gróf még Bázelben megvásárolta.10 Franklin önéletrajzának fordításában olvashatjuk, hogy ennek a könyvnek közzététele

„nem volt ínyére Nollet abbénak, aki akkor a királyi család természetfilozófiai oktatója volt, s mint ügyes kísérletező már előbb megírta és kiadta a villamosság egy új elméletét, amely akkor közelfogadásnak örvendett.”11

Franklin könyvének 1756-os francia nyelvű kiadása

A fenti naplóidézet folytatása így hangzik:

„Nem lehet tagadni, hogy nagy része a világnak, legalábbis a tudósabb világnak Nollet uramat Franklin kicsiny vetélkedő társának tartja.”

„Voltam la Fontaine uramnál is, kinek minap megmutatott La Condamine uram. Beszélgetvén őkegyelmével az analízisről, javasolta Taylor uram munkáját.”

Fontaine uram, amint tegnapelőtt Clairaut uram is róla megismerte, jó matematikus.”

December 11-én

„Voltam reggel Clairaut uramnál, akinek a megcsinált munkámat elvittem. Onnan őkegyelmét a szekeremre felvettem, és Turgot uramhoz, és még egy másik ismerőséhez elvittem, az elsőt nem találtuk otthon, a másodiknál ott hagytam.”

Negyednap:

La Condamine uram tegnapi kérése szerint La Fontaine uramat a szekeremre felvettem, és őkegyelmétől La Condamine uramhoz mentünk. Délután sehol sem voltam Ferner uramon kívül.”

December 15-én

„Reggel Clairaut uramnál voltam, őkegyelmétől La Condamine uramhoz mentem, akit otthon kaptam ugyan, de hozzá be nem mehettem, mert a szolgája kiment a városba, és a ház külső ajtaját bezárta. Maga La Condamine uram a 4-ik vagy 5-ik szobába szokott lenni, és mivel süket a zörgést teljességgel nem hallja. Vagyon ugyan a házába beszolgáló csengettyű, de annak a drótja, amin jár eltört és e szerint majd egy negyedóráig magam és a szolgálója csak hasztalan zörgettünk az ajtaján. Én aztán egy kevés ideig elmentem a Tuileries-hez, onnan ismét visszajöttem, és azalatt a szolgája megérkezett, és bemenvén hozzá megkövetett a csengettyűje hibázásáért. Igen jóféle egyenes indulatú nem sok ceremóniát csináló öregember. Visszavittem őkegyelmének d’Alembert uram munkája párját.”

Harmadnap

„Reggel Clairaut uramnál voltam, ahol Ferner urammal és Clairaut uram húgával sokat bolondoztunk.”

December 24-én

„Reggel Clairaut uramnál voltam. La Condamine uramat nem találtam.”

December 30-án

Clairaut uramnál voltam ebéden, ahová őkegyelme minap azt ígérte, hogy kedvemért el fogja hívni de Goignés uramat, aki a hunok eredetét 5 kötetben negyedrétben szépen tárgyalta;(4) mely a magyar históriának éppen a kezdete lévén kívánni lehetne, hogy vagy egy tudós magyar akadna, aki ily jól elkezdett históriát folytatna, ne maradna nemzetünknek idegenek előtt való becstelenségére, egy ily idegentől elkezdett munka a mi lágyságunk miatt félben, melyet maga is Degoignés uram ekkor nekem a társalgás közben mondott. Voltak itt ekkor Degoignés uramon kívül Tenon uram, híres sebész, és a Tudományos Akadémia tagja, kitől tiszteletes Intze uram számára való troicar nevű eszközről tudakozódván igazított egy Bardier nevű műszerészhez, és megmondta hogy az a késcsináló (mert ő csinálja) vigye elébb hozzá hadd nézze meg ő; az ifjú Haller uram a híres Haller uram fia; nem gondolom hogy az apját utoléri, különben elég jeles ember. Ott volt Ferner uram is a svéd.”12

Troicar · Szúrócsap
Csapolásra vagy folyadék-befecskendésre alkalmas sebészeti eszköz
Louis, Antoine: Dictionnaire de chirurgie, communiqué à l'Encyclopédie.
Tome Second. Paris: Saillant & Nyon, 1772. · archive.org

1761. január 6-án

„Ismét nálam volt délután Clairaut uram a húgával, és du Voisin uram a holland követség mellett lévő egyik francia pap.”

Január 10-én

„Reggel Clairaut uramhoz mentem, és őkegyelmének a minap adott problémáját elvittem, és ismét mást adott. La Condamine uramnál is voltam, de mivel 12° leendő bevételére a Francia Akadémiába készült és az akkor elmondandó szónoklatát írta nem sokáig múlattam ott.”

Január 12-én délután

„a La Condamine uram a Francia Akadémiába való bevételét nézni mentem. Vagyon a Francia Akadémiának egybegyűlése a Louvre-be valamint a Tudományos Akadémiáé csakhogy ez fenn, ama pedig alatt van. Vannak annak tagjai rendszerint 40-en, akik közé most La Condamine uramat is bevették. A bevételnek ceremóniája ebből állott: délután három órakor minden ember akinek du Clos uramtól az Akadémia titkárától belépőjegye volt (nekem La Condamine uram szerzett) felgyűlt a Palotába. Egy asztal volt a közepén, mely körül az Akadémia tagjai ültek; az egyik végén ült a elnök de Buffon uram, a másik végén La Condamine uram. Eljővén az idő La Condamine uram a maga szónoklatát elolvasta feltett kalappal, mely jelesen volt megírva. Erre, de csak igen röviden de Buffon uram felelt ugyanúgy feltett kalappal. Ennek így vége lett. Ugyanezen alkalommal elolvasának valami verseket, melynek az Akadémia az ékesszólás díját ítélte, és ott lévén az szerző, a Mormantel uram az aranyérmet mindjárt a kezébe is adta Buffon uram. Igen szép versek voltak meg kell vallani a pataknak szépségéről.”

La Condamine székfoglaló beszéde:

« Son discours de réception n’a rien de remarquable il est simple et clair comme ses autres écrits. La réponse de Buffon est majestueuse et sublime. »

[„Székfoglaló értekezésében nincs semmi különös, egyszerű és világos, mint a többi írása. Buffon válasza pedig fenséges és magasztos.”]

Január 19-én

„Délután Vatelet uramnak a Francia Akadémiába való bevételén voltam. Éppen olyan ceremóniában ment végbe, mint ma egy hete a La Condamine uramé. d’Alembert uram valami munkáját olvasta el a históriáról, és annak jól írásának módjáról. Onnan Clairaut uramhoz mentem, csak az atyafiát találtam ott másokkal együtt.”

Harmadnap

„Reggel voltam La Condamine uramnál, ki a minap elmondott, és már kinyomtatott szónoklatának egy példányával megajándékozott. Ez az emberséges ember csak mintegy öt esztendeje hogy megházasodott, egy atyafiát vette el, és csak a minap tudtam meg hogy házas; most házasságának okait számlálta elő, és egyebekről is sokat beszélgettünk. Innen Clairaut uramhoz mentem.”

La Condamine életrajzai szerint derült kedélyű volt. Kíváncsi természete sokszor vakmerőségre ragadta. Idős, beteges és süket állapotban vette feleségül unokahúgát a pápa engedélyével.

Másnap

„Este Fontaine uramnál voltam; sokáig beszélgettünk együtt a franciaországi adminisztrációjáról.”

Január 24-én

„Reggel ismét d’Alembert uramhoz mentem Schreiber urammal; találtuk is és jó szívvel fogadott. Ez a d’Alembert uram fattyú gyermek, és a talált gyermekek között volt. Szokták az ilyen talált gyermekeket néha a városiak, kivált a mesteremberek magukhoz venni, és mesterségre tanítani, mert az ilyeneknek a közönséges terhek alól valami könnyítése van, azért hogy az ilyen gyermek nála van s mint mester-inas tanul. Egy üvegesné bemenvén az ispotályba, hol az talált gyermekek vannak, ilyen véggel megakadt a szeme d’Alemberten, ki igen jeles és elmés gyereknek látszott, ezért el is kérte magának. Az asszonynál egy apát meglátván csodálkozott a gyermeknek rendes és éles elméjén és mindjárt azon volt, hogy az asszonytól elkérje, látván, hogy az elméje nagyobbat ígér, mint amennyi egy üveges mesterlegénynek kívántatik. Iskolába adták, csakhamar megmutatta mire alkalmas, s azután az lett ami most, azaz, egy a legtudósabb európai emberek közül. Ezt a históriáját én eszerint hallottam Schreiber uramtól.

Mondják, hogy sokáig igen nagy szegénységben élt, melyet megtudván a porosz király volt az első, aki őkegyelmének 1200 livrenyi pensiot ajándékozott. Azt a franciák meglátván csakhamar a Tudományos Akadémia, és Francia Akadémia tagja is lett, és már most mintegy 5200 Livre fizetése vagyon a porosz királyéval együtt. Az öregasszony aki nevelni kezdte, nagy hálával van, most a házában mindenét az az asszony igazgatja; pénze nála van, az ruházza, és az költ mindenre.”

Jean le Rond d’Alembert keresztneve a Saint-Jean-Lerond-ra emlékeztet, a párizsi Notre-Dame azóta lebontott keresztelő kápolnájára, amelynek lépcsőjén találták. Apja tűzértábornok volt, haláláig támogatta fiát, anyja pedig Guérin de Tencin bárónő.

Január 31-én

„Délután a Tudományos Akadémia gyűlésében voltam. Este Dalembert uramnál, aki ma Schreiber urammal együtt keresett, mikor St. Denis-ben voltam.”

Február 2-án

„Reggel Clairaut uramnál voltam, és a minap adott munkát odavittem.”

„Este La Condamine uramnál voltam vacsorán; csak egy idegen volt rajtam kívül. Ott volt a feleségének testvére is, aki katona.”

Február 10-én

La Condamine uramat még tegnapelőtt megkérvén, ma az öccsével együtt, aki a feleségének testvére Versailles-ba vittem a magam alkalmatosságán.”

La Condamine uram egy Borgars nevű apátot rákérvén, azzal a Versailles-i kertet megnézni mentem”

„Haza jővén La Condamine urammal, őkegyelme vacsorára hívott.”

Másnap

„Elmentem reggel Clairaut uramhoz.”

„Ebéden Clairaut uramnál voltam. Ebéd után őkegyelmével együtt a Tudományos Akadémiába mentünk.”

Február 14-én

„Reggel voltam d’Alembert uramnál is, mondá hogy a porosz királynak vette levelét, és hogy éppen olyan tónuson ír, mintha meg nem ijedt volna egy cseppet is, azt írván, hogy a békesség rajta csak annyit áll, mint d’Alembert-en, és hogy ha mások akarnának ő a békességtől nem volna idegen, de ha, amint látja, az ellenségeit másként békességes gondolatokra nem lehet hozni, hanem ellenállással azt tartja hogy addig nem szűnik meg ellenállni, míg puszta lesz Németország. A stílus talán nem szóról szóra így van, de az értelme a Dalembert uram szava szerint, ez.”

Másnap

„Reggel La Condamine uramnál voltam; ott volt néhány tudós, és azok között Montbuclas uram is.”

„A szekeremet elkérte a Clairaut uram atyafia.”

Február 17-én

„Mind délben, mind este voltam a Duc d’Orleans-nál. Ebéden Clairaut uramnál voltam, és délután őkegyelmével és Ferner urammal, és még egy s más ide való emberséges emberrel egy üvegből dolgozó Pot de Vin nevű mesteremberhez mentünk, kivel Clairaut és Ferner uram és én, bizonyos üvegprizmákat, mivel Clairaut uram akar valami eszközöket csinálni egy Dollond nevű angol új tapasztalása szerint.”

Jellemző apróságot örökített meg a február 21-i bejegyzés:

„Mennél tovább ismerem ezt a La Condamine uramat annál inkább sajnálom, hogy már az idő erőt kezd rajta venni. Az egyéb kvalitásai között szeretem benne az egyenességet. Nem tud teljességgel tettetni, vagy inkább nem akar, hozzám igen jó indulattal viseltetik; most nála lévén annak a tettetés nélkül való magaviselésének jelét adta. Egy mesterséges mágnes volt ott egy polcon és azon amint szokás, hogy a mágnesi erő megmaradjon benne, a maga rendes pondusa függött. Őkegyelme nekem egy rendes képet mutatott, melyben az volt a megtartásra méltó dolog, hogy nyomtatás, mégis minden ember azt gondolná, hogy ama veres földdel való festés, amivel a festők néha rajzolni szoktak (ez újonnan feltalált mód). De a dologra. Ezt a képet a kezemben adván La Condamine uram, én amint vissza akartam tenni ahol az előtt állott a mágnes mellé, megtaláltam érni a mágnes pondusát, s levertem. Ekkor nem hogy mint más gazda vigasztalt volna, hogy semmi, és t. a. f. hanem még maga azt mondja mindjárt, hogy mit csináltam? és nehéz lesz már visszatenni stb. De csakugyan mindjárt visszatevők és szent volt a békesség. Én akkor ennek az engem szerető emberséges embernek igen nagyon megkedveltem az éppen festék nélkül való magaviseletét. Még az erőtlenség is jobb kendőzés nélkül mint az annál jobb kvalitás ha cifra.”

Valamivel később a következő megjegyzés áll:

„Ez a Diderot uram egy az enciklopédisták közül, és legfőbb Dalembert urammal együtt. Ami a matematikát illeti, abban Dalembert uram, az egyébben Diderot uram írta nagyobb részét a fejezeteknek”13

Encyclopédie, ou dictionnaire raisonné des sciences,
des arts et des métiers

Paris: Briasson – David – Le Breton – Durand, 1751–80

Február 27-én

„Ebéden voltam Clairaut uramnál; abbé La Caille, Montuclas uram, és az apja Clairaut uramnak, és az ifjú Haller uram is ott voltak. Montuclas uram azt ígérte reménységem felett, hogy a maga Histoire des Mathematiquesja példányát pennával javítani fogja és nekem elküldi, és én küldjem azt őkegyelmének helyébe, amelyet fogok venni. Ez a Montuclas uram derék ember, a históriáját igen jónak mondja Clairaut uram; én még nem olvastam.”14

A március 2-i naplóbejegyzés szerint

„Minap Clairaut uramnál ebédelvén, őkegyelmével úgy maradtunk, hogy ma St. Germainbe megyünk, és én arra nézve ma jó reggel a szekeremmel őkegyelméhez mentem, és a húgával Mademoiselle Goulier-rel együtt St. Germainbe mentünk.”

„A király éppen a szekerünk előtt menvén el a süvegét levette, melyet mi annak tulajdonítottunk hogy a Clairaut uram leány atyafia ott volt, ki azon kívül hogy asszonyi nemből való, rendes ábrázatú is, sokat is csúfoltuk ezzel őkegyelmét.”

„Hazamenvén későn 9 óra tájban elkértem Clairaut uramtól a Boskovits nevű jezsuita, verseit miket Londonban írt latinul a Napban és a Holdban tapasztalható homályosságokról az fogyatkozások alkalmatosságával. Ez a Boskovits uram születésire, amint itt mondották raguzai fi; itt is volt néhány hónapig, közelebb pedig Londonba, hol oly jól tudta magát alkalmaztatni, hogy bár jezsuita, a Királyi Társaság tagjának választották. Most onnan eljött, és a jövő június hónapnak 6-dik napján a Venusnak a Napon való átmenetelét Konstantinápolyban fogja megfigyelni. Azt mondják, hogy igen alkalmas ember.”

Március 7-én

„Voltam Clairaut uramnál, valami kísérletet csináltunk Dollond új módszere szerint, mely az optikában való Newton-éval ellenkezik.”

Kiadásainak jegyzékében is megjegyzi:

„két prizmáért melyeket én is avégre csináltattam, hogy Dollond kísérletét otthon megcsináljam 12 Livre.”

Newton azt hitte, hogy nem lehet színezés nélküli prizmát vagy lencsét előállítani. Az első akromatikus lencsét John Dollond szerkesztette.

Március 12-én

„Sok helyen voltam, és ismét elmentem Clairaut uramhoz búcsúzni ily okon: Minap elbúcsúzván, a húga egy kissé gyermeki módon viselte magát, amit Clairaut uram ott előttem szó nélkül nem álhatott, amitől a leány sírva fakadt, és én elbúcsúztam. Minthogy pedig tudtam, hogy a kiasszony ezért megszégyenlette magát, ennek a dolognak helyreütésére ismét odaírtam, hogy hozzájuk megyek búcsúzni, és mégis marasztottak ebédre, és láttam hogy a hölgynek igen jól esett ez az ő kedvéért való odamenetelem.”

Másnap hazafelé indult Párizsból Teleki József gróf. Útközben felkereste La Condamine ajánló levelével Alliot-t Nancy – Luneville-ben. Március 25-én értesíti Clairaut-t Bázelbe érkezéséről. Augsburgban április 1-én

„Voltam Lambert urammal egy Brander nevű műszerésznél, akinél felmenetelemkor is voltam. Egy mesterséges mágnest akartam tőle venni tíz forintért, és azt mondta, hogy hozzám küldi, de megfüllentette magát.”15

Branden gyártmányú mikroszkóp
christies.com

Münchenben április 4-én meglátogatta Lambert ajánlásával Lorit az új akadémia titkárát és Osterwald matematikust, az akadémia osztályigazgatóját.

Teleki Sámuel gróf 1762. november 29-től 1763. május 2-ig időzött Párizsban. Nemcsak azokat a tudósokat említi naplójában, akiket József gróf, hanem például a kitűnő csillagászt Joseph Jérôme Lefrançais de Lalande-ot (1732–1807) is, „kivel is Clairaut uram ismertetett meg”.

Másnap, 1762. december 8-án

Lalande uram nálam volt. Ebéd után a leckéjére mentem a Királyi Főiskolára, melyet ad A hajóépítésről. Minthogy Clairaut, La Condamine, Lalande, du Voisin, Grand és Abhard, uramékhoz, és gróf Starhemberg őexcellenciájához igen gyakran, és némelyikhez majd minden nap elmegyek, arról ezután nem írok; időm sincsen, hogy napról napra írogassak; amit lehet felírok diribbe darabba.”

December 20-án

„Nálam voltak ebéden Clairaut, La Condamine, Lalande, du Voisin, Rousselot, Gastel uramék.”

Másnap

Csillagászatot kezdtem Isten segedelmével tanulni Rousselot uramtól, kit is Lalande uram javasolt. Ami a megfigyeléseket illeti, azokat Lalande uram mutatja meg az csillagvizsgálóban, ahova elhív, mikor szép idő van és odamegy.”16


Február 10-én

„Egy ebédet adtam, nálam voltak Clairaut uram és a húga, Du Séjour uram (adóügyi törvényszéki tanácsnok), a fia (legfelsőbb bírósági tanácsnok), Mr Fortier feleségestül (az kinél Clairaut uram szokott esténként párizsi módra kalkulálni), Mr Marigni, Lalande uram, Smith uram orvosdoktor Clairaut uram orvosa. Az ebéd 100 frforintomba került.”

„Március kezdetén Lalande úr Angliában ment. Mielőtt elindult volna Delisle uramhoz vitt, és vele megismertetett. Igen vén jó ember, nagy csillagász, de öregségére nézve nem dolgozhat. Egy Messiers nevű ifjú ember van mellette aki helyette dolgozik és a Delisle úr csillagvizsglójában megfigyel. Ennél nem tartanak Párizsban egyet is, aki jobban és nagyobb pontossággal megfigyeljen, de tartanak jobb csillagászt eleget. Kérte de Lalande uram hogy hiányában mutasson nekem némelykor holmi megfigyeléseket és ígérte jóakaratját, már egyszer voltam is vele az Delisle úr csillagvizsgálójában.”

„2a április. a Királyi Csillagvizsgálóban voltam Rousselot és Messiers és Kováts uramékkal. Igen szép, nagy és erős épület, faragott kövekből, szép és felemelt helyen is fekszik. Abbé Chape, az Akadémia tagja, csillagász, aki az csillagvizsgálóban lakik, az eszközöket megmutatta csak kevés idő alatt, mert majd’ semmi sincsen négy csillagászati kvadránson kívül, melyek közül is az egyik igen szép és nagy. Az csillagvizsgáló alatt, lévő mélységekben is leszállottunk, kőlépcsőkön, fáklyával; 90 lábnyira vagyon a föld színétől. Pincéknek (caves) nevezik; sok és hosszú utcákból áll, melyek is keresztül-kasul vannak, úgyhogy aki nem tudja a járást elvesztené magát bennük fáklyával is; mind kőből vannak kivágva, sok helyen szorosak, és vizet csepegnek a kősziklák.”

„13a A Tudományos Akadémia gyűlésében, vagyis Húsvét után való beállásában jelen lévén, a több emlékirat között Cassini uram, olvasott egyet, mely is volt a Németországban, a párizsi meridián hosszabbítása végett tett utazásáról, és a feladat végrehajtásról való történelmi kapcsolata. Igen gazdag volt a németországi fejedelmeknek megdicsérésében, az elsőtől fogva az utolsóig, hogy egyik se tarthatja magát megdicsértnek, mert mind egyaránt és felette meg voltak dicsérve.”

Varnier uram megismertetett Ferdinand Berthoud urammal ki is igen nagy műszerész és híres órásmester az ingák csinálására. Most felfedezett egy masinát a hosszúsági foknak a tengeren való megtalálására, melyet megmutatott, és Angliába való elindulása előtt az Akadémiának bemutatott, mert Camus urammal együtt a király parancsára & az Akadémiától Angliában küldetett, egy hasonló végre felfedezett új masinának megvizsgálására; melynek is egy Harrison nevű angol az feltalálója.”

„17. Ápr. Le Peaute nevű híres órásmesterrel, akinél lakik Lalande uram, és aki a király számára szokott dolgozni, Rousselot urammal és Tekintetes Kováts urammal Passiban voltam (egy kis óra Párizshoz).”

Dom Noëlet meglátogattam, véle megismerkedtem, ki is Benedictus szerzetiből való, de Passi-ban lakik igen szép házakban, melyeket a király vett és készíttetett a maga fizikai eszközeinek tartására. Igen szép és sok eszközzel ékes a király gyűjteménye, melyeknek is nagyobb és nemesebb részét ez a Dom Noël készítette és készíttette, most is szüntelen azon dolgozik és dolgoztat; nevezetesen egy távcsövet csinál melynek is 22 láb a hossza, 22 hüvelyk a átmérője és 2 vonal; ennél nagyobb távcső még nem volt; kételkednek sokan ha a jósága megfelelő a nagyságának, háromszázezer francia forintban fog felkerülni.”

„N. B. Dom Noël friss ember, sokat beszél, a király előtt kedvessége s nagy hitele van. De Párizsban tudálékosnak és sarlatánnak tartják. A pápa követe testvéröccsével herceg Colonná-val megismerkedtem, a Delisle uram csillagvizsgálójában is voltam vele, s a Jupitert megfigyeltük, keveset ért az efféléhez, egyébhez nem sokat, különben igen derék herceg.”

Párizsból hazafelé utaztában kocsijának tengelye kétszer is kettétörött. Míg „egy nyomorú faluhoz közel (Sourdin-nek hívják)” egy fogadóban várakozott

„egy francia falusi paraszttal sokat beszélgettem; aki nagy álmélkodásomra a Huygens, Newton, Leibnitz, Bernoulliak, Cartesius és Volffius felfedezéseiről, munkájukról, érdemeikről, veszekedéseikről felszínes ugyan de sokat bölcselkedett és nagy történelmi ismeretet mutatott.”

Naplójának végét franciául írta. Zürichben többi közt

« J’ai fait la connoissance de Mr Gesner Professeur en Mathematique, j’ai été dans un de ses Colleges, j’ai vu son Cabinet d’Histoire Naturelle, qui est trés riche & bien assorti. »

[„Megismerkedtem Gesner matematika professzorral, voltam az egyik kollégiumában, láttam a természetrajzi gyűjteményét, amely nagyon gazdag és jól összeválogatott.”]

Bécsben

« J’ai remis mon addresse au Pere Hőll Iesuite, de la part de Mr Clairaut, je l’ai trouvé déjà prévenu en ma faveur par Mr De Lalande, avec lequel il est en correspondance. »

[„Ott hagytam a Clairaut és Lande urak által érdekemben írt levelet Höll jezsuita atyánál.”]

Pár nap múlva, 1763. június 27-én

« J’ai etois faire la connoissance du Père Höll, Jésuite, à qui j’avois des lettres de recommandation de la part de Mr Mr Clairaut et Lalande. »

[„Megismerkedtem Höll jezsuita atyával, akihez Clairaut és Lalande urak írtak ajánlólevelet.”]

Honfitársa, a Selmecen született Hell Miksa (1720–1792) volt ez a kiváló csillagász, akinek Clairaut így köszöni meg a szívességét:

« Je vous rends mille grâces de l’accueil obligeant que vous avez bien voulu faire au Comte Telekj, que j’avois pris la liberté de vous recommander. »17

[„Ezer köszönet azért, hogy fogadta Teleki grófot, akit bátorkodtam a figyelmébe ajánlani.”]


A cikk záró részét teljes egészében elhagytuk, ugyanis a himlőoltással kapcsolatos vitáról – az újabb eredmények felhasználásával – teljes képet ad F. Csanak Dóra Két korszak határán. Teleki József, a hagyományőrző és a felvilágosult gondolkodó című munkájának (Budapest, Akadémiai, 1983) „Valószínűség és himlőoltás. Teleki József szerepe” című fejezete. = Magyar Elektronikus Könyvtár.

gróf Teleki József
(1738–1796)
magyar főispán, koronaőr, műgyűjtő és író
gróf Teleki Sámuel
(1739–1822)
erdélyi kancellár
Egy erdélyi gróf a felvilágosult Európában. Teleki József utazásai 1759–1761. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1987
Gróf Teleki Sámuel erdélyi kanczellár úti naplója 1759–1763. Maros-Vásárhely, 1908
F. Csanak Dóra: Két korszak határán. Teleki József, a hagyományőrző és a felvilágosult gondolkodó. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983. (Irodalomtörténeti könyvtár)
  1. Bernoulli Dániel és János egykorú Teleki-útinaplók és levelek tükrében. = Matematikai és Fizikai Lapok 43 (1936) 142–160. p.
  2. P. von Musschenbroek – (1692–1761) Duisburg és Utrecht után 1739-ben került leideni tanszékére. Még csak 68 éves volt.
  3. Clairaut nem volt nős. Mademoiselle Goulier, valójában Marie-Anne Gouilly (1729–1815) a szeretője és munkatársa volt, aki részt vett a tudományos számításokban.
  4. Montucla itt említett munkája Paul Stäckel szerint: „die erste Geschichte der Mathematik, die diesen Namen verdient“. [Az első matematikatörténet, amely megérdemli ezt a nevet – A szerk.] (Göttingische Gel. Anz. 162. 1. 1900. 251. p.)
  5. D’Alembert kritikájáról már volt szó e folyóiratban: Matematikai és Fizikai Lapok 43 (1936) 151–152. p.
  6. « défigure un quart du genre humain » « si l’inoculation s’étoit introduite en France en 1723, on eut déja sauvé la vie à prés d’un million d’hommes, sans y comprendre leur postérité. » (De La Condamine: Memoire sur l’inoculation de la petite verole. Haye, 1754. 3, 70).
  7. Réflexions sur l’inoculation. = Oeuvres completes de d’Alembert. Tome premier. Paris, 1821. 463–514. p.
  8. Munkáinak jegyzékéből (Biographie universelle. 9. 7.) 1754 és 1775 közt cim szerint is hét tartozik ide. (Egyik kétkötetes.) Különösen: Lettres à Daniel Bernoulli sur Vinoculation, 1760.
  9. M. Cantor: Vorles. ü. Gesch. d. Math. 4. 238. p.
  10. Kiadásai közt 1760. márc. 12-én: „Francklin könyviért de Electricitate 2 fr 40 xr.” [Expériences et observations sur l’électricité (Kísérletek és megfigyelések az elektromosságról. – A szerk.). Seconde édition. Paris: Durand, 1756.]
  11. Wildner Ödön: Franklin Benjamin önéletrajza. Rózsavölgyi, Budapest. 247. p.
  12. Tenon sebésztanártól a beszúrásra való troicart (trois-quarts) eszközről kérdezősködött nagybaczoni Intze István kérésére.
  13. A nagy francia Enciklopédia 32 kötete 1751 és 1780 közt íródott, a matematikai és filozófiai cikkek legnagyobb része d’Alembert-től származik.
  14. Teleki József gróf kiadási naplója szerint tényleg megvásárolta 30 Livreért 1761. márc. 7-én az első kiadást (2 kötet, 1758).
  15. Georg Friedrich Brander híres műszerész volt. Később évekig levelezett a rendkívül sokoldalú és nagy munkássága Lambert-tel, akinek egyike idevágó értekezése: Anmerkungen über den Brander’schen Mikrometer von Glas und deren Gebrauch. Augsburg, 1769.
  16. Teleki Sámuel gróf csillagászati érdeklődésére bázeli tartózkodása alatt is találunk adatot: „1760 die 11-a Junii volt reggeli 8 és 9 óra között fogyatkozás az Napban, melyet Prof. Bernoulli Dan[iel] és Ján[os] uramékkal együtt néztünk. távcsövek által és camera obscurában, az öreg Bernoulliné asszonyom azaz: az édesanyjuk házánál.”
  17. Pinzger Ferenc S. J.: Hell Miksa emlékezete. II. Hell levelezése. I. Függelék. Franklin, Budapest, 1920. 193. p. A levél 1764. január 3-án kelt.
  1. spontanea rotatio acuum in formam incurvaturum, post electrisationem”.
  2. Data ellipsis acb, (id est datis ejus ellipseos, utrisque axibus) dato puncto e, invenire positionem lineae eg, talem ut fg2 × fe sit maximum omnium productorum possibilium ex fg2 in ef.
  3. A szövegben nincs kimondva, csak az ábra mutatja, hogy a g pontot az ellipszisen kell keresni, f pedig az eg egyenes és az ellipszis metszéspontja, valamint hogy ab a nagytengely, c pedig a kistengely egyik végpontja. – Ruzsa Z. Imre jegyzete.
  4. L’Histoire des Huns, des Turcs, des Mogols et autres Tartares, 5 vols. Paris: Desaint & Saillant, 1756–58.
  1. Allamand, Jean-Nicolas-Sébastien (1713/1716–1787) – svájci–holland természetfilozófus. 1742 óta volt a fizika tanára Leidenben. (Wikipedia)
  2. Alliot, Jean Pierre (1762–1745) – államtanácsos Lunéville-ben.
  3. Bernoulli, Daniel (1700–1782) – svájci orvos, fizikus és matematikus. A matematika, fizika, orvostudomány es botanika tanára Bázelben. Főként hidrosztatikával, hidrodinamikával es akusztikával foglalkozott. A berlini, a párizsi akadémia és a Royal Society tagja. Johann Bernoulli bátyja. (Wikipedia)
  4. Berthoud, Ferdinand (1727–1807) – svájci születésű, francia tudós, órásmester. (Wikipedia)
  5. Boscovich, Roger Joseph (Ruđer Josip Bošković) (1711–1787) – horvát matematikus és csillagász, a matematika professzora. (Wikipedia)
  6. Bouguer, Pierre (1698–1758) – francia matematikus, geofizikus, geodéta és csillagász. (Wikipedia)
  7. Brander, Georg Friedrich (1713–1783) – tudományos eszközök készítője. (Wikipedia)
  8. Buffon, Georges-Louis Leclerc de (1707–1788) – francia természettudós, matematikus, kozmológus és enciklopédista. Nevéhez fűződik a geometriai valószínűség fogalmának bevezetése. (Wikipedia)
  9. Caille, Nicolas-Louis de La (1713–1762) – francia csillagász, a déli égbolt egyik jelentős megfigyelője. Matematikai és fizikai tárgyú munkái rendkívül népszerűek voltak. (Wikipedia)
  10. Camus, Charles Étienne Louis (1699–1768) – francia matematikus és csillagász. (Wikipedia)
  11. Cassini de Thury, César-François (1714–1784) – francia csillagász és térképész. 1756-től a párizsi csillagvizsgáló igazgatója. (Wikipedia)
  12. Celsius, Anders (1701–1744) – svéd természettudós, csillagász, a Celsius-skála megalkotója. A svéd és a berlini akadémia, valamint a londoni Royal Society tagja. (Wikipedia)
  13. Chappe d’Auteroche, Jean-Baptiste (1722–1769) – francia csillagász. (Wikipedia)
  14. Clairaut, Alexis Claude (1713–1765) – francia matematikus, csillagász, a század egyik kiemelkedő tudósa. Részt vett a Föld alakjának meghatározásában, kiszámította a Halley-üstökös visszatérésének időpontját, differenciálegyenletekkel is foglalkozott. (Wikipedia)
  15. La Condamine, Charles Marie de (1701–1774) – francia természettudós, matematikus és geográfus. (Wikipedia)
  16. d’Alembert, Jean le Rond (1717–1783) – francia matematikus, mérnök, fizikus és filozófus. (Wikipedia)
  17. Daubenton, Louis-Jean-Marie (1716–1800) – francia természettudós, az Enciklopédia egyik szerzője. A cikkben említett gyűjtemény igazgatója és a Collège de France tanára. (Wikipedia)
  18. Delisle, Joseph-Nicolas (1688–1768) – francia csillagász és térképész. (Wikipedia)
  19. Descartes, René (1596–1650) – francia filozófus, matematikus és természettudós. (Wikipedia)
  20. Diderot, Denis (1713–1784) – francia materialista filozófus és író, az Enciklopédia főszerkesztője, szervezője, a francia és az egyetemes kultúra egyik legnagyobb hatású alakja, a világ további sorsára döntően ható szellemi mozgalom, a felvilágosodás egyik kiemelkedő gondolkodója. (Wikipedia)
  21. Dollond, John (1706–1761) – angol optikus, az akromatikus lencse feltalálója. (Wikipedia)
  22. Noël, Dom Nicolas (1712–1783) – francia bencés szerzetes, optikus, teleszkóp és mikroszkóp-készítő.
  23. Duclos, Charles Pinot (1704–1772) – francia történetíró, az Academie Française titkára. (Wikipedia)
  24. Duhamel du Monceau, Henri Louis (1700–1782) – francia biológus és agronómus. (Wikipedia)
  25. Durand, Laurent (1712–1763) – francia könyvkiadó, könyvkereskedő. Egyike volt a Diderot és d'Alembert Enciklopédiáját megjelentető négy kiadónak. Ő volt Denis Diderot fő kiadója, továbbá több könyvet jelentetett meg titokban. (Wikipedia)
  26. Ferner, Bengt (1724–1802) – svéd csillagász, az asztronómia professzora Carlscronában. (Wikipedia)
  27. Fontaine des Bertins, Alexis (1704–1771) – francia matematikus. (Wikipedia)
  28. Fouchi, Jean-Paul Grandjean (1707–1788) – francia csillagász, 1743-tól az Akadémia titkára. (Wikipedia)
  29. Franklin, Benjamin (1706–1790) – amerikai diplomata, feltaláló, író, polgári demokrata politikus, természettudós, filozófus, nyomdász. (Wikipedia)
  30. Guignes, Joseph De (1721–1800) – francia orientalista és sinológus. Műve a Histoire générale des Huns, des Turcs, des Mogols (Paris, 1756). (Wikipedia)
  31. Hahn, Johann David (1729–1784) – német fizikus, filozófus, csillagász, orvos, botanikus és kémikus. Utrechtben 1753-től fizikát és csillagászatot tanított. (Wikipedia)
  32. Haller, Albrecht von (1708–1777) – svájci természettudós, botanikus, orvos, költő és filozófus, a modern kísérleti fiziológia megalapítója. Csak 1753-ig tanított Göttingában, azután hazáját, Svájcot szolgálta magas állásokban. (Wikipedia)
  33. Haller, Gottlieb Emanuel von (1735–1786) – svájci történész, numizmatikus, botanikus, politikus, diplomata és könyvtáros . (Wikipedia)
  34. Harrison, John (1693–1776) – angol technikus, a kompenzációs-ingával felszerelt tengerészeti kronométer feltalálója. Az 1758-ban szerkesztett órája félév alatt csak 65 mp-et késett. (Wikipedia)
  35. Hell Miksa (1720–1792) – magyar csillagász, matematikus és fizikus. (Wikipedia)
  36. Huygens, Christiaan (1629–1695) – holland matematikus, fizikus és csillagász. (Wikipedia)
  37. Intze István (1679–1776) – leidenben tanult és 1745-től a marosvásárhelyi kollégium tanára.
  38. Kováts József (1732–1795) – marosvásárhelyi tanulmányokat követően Teleki Sámuel kísérőjeként vesz részt a peregrinációban. 1763-tól székelyudvarhelyi tanár, majd 1767-től az enyedi kollégium matematika tanára.
  39. Lalande, Joseph Jérôme Lefrançais de (1732–1807) – francia csillagász, a párizsi csillagvizsgáló igazgatója. (Wikipedia)
  40. Lambert, Jean-Henri (1728–1777) – svájci matematikus, filozófus, bölcsészeti és matematikai író. (Wikipedia)
  41. Le Monnier, Pierre Charles (1715–1799) – francia csillagász. (Wikipedia)
  42. Leibniz, Gottfried Wilhelm (1646–1716) – német polihisztor: jogász, diplomata, történész, matematikus, fizikus és filozófus. Nagy Frigyes mondta róla: „önmagában egy akadémia”. (Wikipedia)
  43. Lepaute, Jean-André (1720–1789) – francia órásmester. (Wikipedia)
  44. Lori, Johann Georg von (1723–1787) – magas rangú bajor köztisztviselő, ügyvéd és történész, az akadémia titkára. (Wikipedia)
  45. de Mairan, Jean-Jacques d’Ortous (1678–1771) – francia geofizikus, csillagász és kronobiológus. Fontenelle-t követte az Akadémia titkáraként. (Wikipedia)
  46. Marmontel, Jean-François (1723–1799) – francia történész és író, az enciklopédista mozgalom tagja. (Wikipedia)
  47. Maupertuis, Pierre Louis Moreau de (1698–1759) – francia fizikus, matematikus és filozófus. (Wikipedia)
  48. Messier, Charles (1730–1817) – francia csillagász. (Wikipedia)
  49. Montucla, Jean-Étienne (1725–1799) – francia matematikus. (Wikipedia)
  50. Musschenbroek, Pieter van (1692–1761) – holland fizikus. Duisburg és Utrecht után 1739-ben került leideni tanszékére. (Wikipedia)
  51. Newton, Isaac (1642–1727) – angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista; az újkori történelem kiemelkedő tudósainak egyike. (Wikipedia)
  52. Nollet, Jean-Antoine (1700–1770) – francia pap és fizikus. a Collège Navarre tanára volt. 1753-ban ő kezdte el a kísérleti fizika tanítását. (Wikipedia)
  53. Osterwald, Peter von (1718–1778) – német jogász, matematikus és történész, a bajor akadémia osztályigazgatója. (Deutsche Biographie)
  54. Outhier, Regnaud (Renaud) (1694–1774) – francia pap és tudós. (Wikipedia)
  55. Rousselot De Surgy, Jacques-Philibert (1737–1791) – párizsi geográfus és matematikus.
  56. Salvemini di Castiglione, Giovanni Francesco Mauro Melchiorre (1708–1791) – itáliai matematikus és csillagász, 1755-től az utrechti egyetem a matematika professzora. 1753-tól a londoni Királyi Társaság és göttingeni Tudományos Akadémia, majd 1756-tól a berlini Tudományos Akadémia tagja, 1787-től a matematikai osztály igazgatója. (Wikipedia)
  57. Socin, Abel (1729–1808) – svéd orvos, Bernoulli tanítványa.
  58. Starhemberg, Adam Georg (1724–1808) – 1766-ig Mária Terézia párizsi követe.
  59. Taylor, Brook (1685–1731) – angol matematikus, a Taylor-sor felfedezője. (Wikipedia)
  60. de Tencin, Claudine-Alexandrine Guérin (1682–1749) – francia szalonista és író; d’Alembert anyja. (Wikipedia)
  61. Tenon Jacques-René (1724–1816) – francia sebész. (Wikipedia)
  62. Thierry (?–?) – francia asztronómus.
  63. Trembley, Jean (1749–1811) – svájci matematikus. (Wikipedia)
  64. Turgot, Anne-Robert-Jacques, L’Aulne bárója (1727–1781) – francia államférfi és közgazdász, XVI. Lajos minisztere. (Wikipedia)
  65. Duvoisin, Jean-Jacques (1726–1780) – Svájci származású protestáns pap; 1759-től a párizsi holland követségen lelkésze. Ő lesz Teleki József első párizsi támogatója s legjobb barátja. Teleki ő ismertette meg Rousseau-val, s ugyancsak ő rendezte sajtó alá Teleki Esprits-Forts című művének új kiadását. Mindkét Telekinek hasznos párizsi pártfogója.
  66. Walmesley, Charles (1721–1797) – angol katolikus pap, csillagász és matematikus. Idézett munkája címének folytatása: ou Réduction des intégrales aux logarithmes et aux arcs de cercle, Paris, 1749. (Wikipedia)
  67. Watelet, Claude-Henri (1718–1786) – francia művész és költő. (Wikipedia)
  68. Wesseling, Petrus (1692–1764) – utrechti jogtudós, filológus. Ő beszélte rá Teleki Sámuelt Janus Pannonius verseinek összegyűjtésére és kiadására. (Wikipedia)
  69. Winslow, James Benignus (1669–1760) – dán származású, francia anatómus. (archive.org)
  70. Wolff, Christian (1679–1754) – német filozófus. (Wikipedia)
  71. abbas (abbás)latin eredetű apát.
  72. abbéfrancia 1. katolikus francia pap címe 2. apát.
  73. absentia (abszencia)latin hiány.
  74. Academia Scientiarum [Francica]latin [Francia] Tudományos Akadémia (alapító: Jean-Baptiste Colbert, 1666).
  75. Académie des sciences [France]francia [Francia] Tudományos Akadémia (alapító: Jean-Baptiste Colbert, 1666).
  76. Académie françaisefrancia Francia Akadémia (Franciaország; alapító: Richelieu bíboros, 1634).
  77. accuratio (akkuráció)latin gondosság, pontosság.
  78. administratio (adminisztráció)latin igazgatás.
  79. Aequator (Ekvátor)latin Egyenlítő.
  80. analiticelatin eredetű Analitikusan, azaz nem a szemléletes geometriai módon.
  81. Analyse des mesures des rapports, et des angles.francia Az aránymérések és szögek elemzése.
  82. analytica (analitika)latin Térbeli viszonyoknak algebrai úton való kifejezése.
  83. analysis (analízis)latin, matematika matematikai analízis, differenciál- és integrálszámítás.
  84. Anatomicus Elogiumlatin anatómiai jegyzet.
  85. anglus régies angol.
  86. artificialis (artificiális)latin mesterséges.
  87. astronomia (asztronómia)latin csillagászat.
  88. astronomus (asztronómus)latin csillagász.
  89. atyafi régies 1. Egy apától származó testvér. 2. Apai vagy anyai részről való rokonok.
  90. auditorium (auditórium)latin előadóterem.
  91. auctor (auktor)latin szerző.
  92. "Aurea Monetalatin aranyérem.
  93. Basilealatin Bázel.
  94. bernoulliak – Daniel (1700–1782) és Johann (1710–1790) Bernoulli svájci matematikusok.
  95. bibliopolalatin könyvárus, könyvkereskedő.
  96. bibliotheca (bibliotéka)latin könyvgyűjtemény, könyvtár.
  97. billet (bilét, biléta) francia belépőjegy.
  98. cabinet (kabinet) francia vitrin, tárló, gyűjtemény, műgyűjtemény.
  99. calculus differentialis (kalkulus differenciális)latin differenciálszámítás.
  100. calculál (kalkulál)latin eredetű eredetileg: számol; differenciál- és integrálszámítást végez.
  101. calculus (kalkulus)latin eredetileg: számítás; differenciál- és integrálszámítás.
  102. in Camera obscuralatin camera obscurában.
  103. capaxlatin alkalmas, értelmes, fogékony, ügyes.
  104. caput (kaput)latin fejezet.
  105. Caput bonae speilatin, földrajzi Jóreménység foka.
  106. cirurgus (kirurgus)latin sebész.
  107. collatio (kolláció)latin összeállítás.
  108. collegium (kollégium)latin egyetemi előadássorozat egy tárgykörből.
  109. au Collège Royale francia a Királyi Főiskola.
  110. commendál (kommendál) régies javasol.
  111. compendium (kompendium)latin kompendium, vezérfonal, tömör kivonat.
  112. componal (komponál) – itt: szerkeszt, elrendez.
  113. conseiller à la cour des aides francia adóügyi törvényszéki tanácsos.
  114. conseiller au Parlement francia legfelsőbb bírósági tanácsos.
  115. status consiliariuslatin államtanácsos.
  116. De constructione naviumlatin Hajóépítés.
  117. continual (kontinuál) – állandó, folytonos, szakadatlan.
  118. correspondentia (korreszpondencia)latin kapcsolat.
  119. korrigállatin eredetű kijavít.
  120. creditum (kreditum)latin hitel.
  121. curiositas (kuriozitás)latin ritkaság, különlegesség, érdekesség.
  122. dáma régies úrnő, hölgy.
  123. deákul régies – latinul.
  124. découverte francia felfedezés.
  125. methodo mathematica deducállatin deduktív matematikai módszer.
  126. demonstrál – bemutat, szemléltet, bizonyít.
  127. demonstratio (demonstráció)latin bemutatás, szemléltetés, bizonyítás.
  128. deniquelatin egyszóval.
  129. diameter (diaméter)latin átmérő.
  130. diligentia (diligencia)latin tanulmányban való elmélyedés, igyekezet, szorgalom; takarékosság.
  131. discursuslatin beszélgetés, társalgás, eljárás, szónoklat.
  132. Dúc d’Orleans francia orléans-i herceg.
  133. eclipsis Lunae (eklipszis Luna)latin holdfogyatkozás.
  134. eclipsis (eklipszis)latin fogyatkozás.
  135. electricitás régies elektromosság.
  136. electrizál régies elektromossággal tölt fel.
  137. enfans trouvés francia talált gyermekek.
  138. eo ipsolatin az a tény.
  139. examinál régies vizsgáztat.
  140. exemplar régies példány.
  141. physicae experimentalislatin kísérleti fizika.
  142. experimentumlatin kísérlet, próba, tapasztalás, tapasztalati bizonyíték.
  143. fertály régies negyed.
  144. grádics régies lépcső.
  145. graduslatin fok, lépcsőfok.
  146. hypothesis (hipotézis)latin feltevés.
  147. historica cognitiolatin történelmi ismeretek.
  148. Historiam Matheseoslatin A matematika története.
  149. Histoire des Mathematiques francia A matematika története.
  150. Historia Naturalislatin természetrajz.
  151. Historica Relatiolatin történelmi kapcsolat.
  152. historia universalislatin egyetemes történelem.
  153. in quarto, in 4°latin negyedrétben.
  154. láb régies 7,1456 m (1 francia láb = 0,3248 méter).
  155. láb régies 29,232 m (1 francia láb = 0,3248 méter).
  156. inoculatio (inokuláció)orvosi oltás, beoltás.
  157. instrumentumlatin eszköz, felszerelés, műszer.
  158. introituslatin belépő.
  159. inveniállatin eredetű felfedez.
  160. inventio (invenció)latin felfedezés, találmány.
  161. inventorlatin feltaláló.
  162. ispotályorvosi kórház.
  163. Jupiterlatin Az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb bolygó a Naprendszerben.
  164. Lapponialatin Lappföld.
  165. Leçons Physique francia Fizikai kísérleti tanulmányok.
  166. Leydalatin Leiden.
  167. linealatin 5,38 cm (1 vonal-linea = 0,00269 méter).
  168. longitudolatin hosszúság, hosszúsági fok.
  169. Mademoiselle francia kisasszony.
  170. mathesis (matézis)latin matematika.
  171. mechanicuslatin műszerész.
  172. mediae magnitudinis Stellalatin közepes fényességű csillag.
  173. Medicinae Doctorlatin orvosdoktor.
  174. membrumlatin itt: testületi tag.
  175. mémoire francia emlékezet, emlékirat.
  176. Meridianuslatin, földrajzi A hosszúsági kör vagy délkör vagy földrajzi meridián az ideális gömbnek tekintett Föld felszínén a két földrajzi póluson áthaladó tetszőleges főkör egyik vagy másik, pólustól pólusig tartó félköre.
  177. meritumlatin érdem.
  178. methodo Geometricalatin geometriai módszer.
  179. methodus, metóduslatin módszer.
  180. minutalatin perc (60 másodperc).
  181. Muszkaország régies Oroszország.
  182. nunciuslatin pápai követ.
  183. nexuslatin kapcsolat.
  184. obszervál régies megfigyel.
  185. observatio (obszervació)latin megfigyelés.
  186. observator (obszervátor)latin megfigyelő.
  187. observatorium (obszervatórium)latin csillagvizsgáló.
  188. octobrislatin október.
  189. offerál régies felajánl, felkínál.
  190. operatio, operációlatin feladat végrehajtás.
  191. opiniolatin vélekedés, vélemény.
  192. particularis (partikuláris) – egyes, részleges, szűk körű.
  193. patientia (paciencia)latin alázatosság, elszenvedés, eltűrés.
  194. pédant francia tudálékos.
  195. pendulumlatin inga.
  196. pennalatin madártoll, írótoll.
  197. pensiolatin kárpótlás, nyugdíj.
  198. pollexlatin hüvelyk; kb. 57 cm (1 erdélyi hüvelyk = 2,591 cm).
  199. Pólusgörög itt: a Föld északi vagy déli pólusa.
  200. ponduslatin súly.
  201. praeceptor (preceptor)latin oktató.
  202. praecisio (precízió)latin gondosság.
  203. praelectio (prelekció)latin előadás, felolvasás.
  204. eloquentiae praemiumlatin ékesszólás díja.
  205. praescribáltanak in Mathesilatin/magyar Követendők a matematikában. A ’praescribo’-nak van átvitt értelemben egy 'követésre előír' (követendő) jelentése.
  206. praesentál (prezentál) – bemutat, szemléltet.
  207. président francia elnök.
  208. princepslatin herceg.
  209. prodál régies elárul.
  210. prodiguslatin gazdag.
  211. prolongatio (prolongáció)latin hosszabbítás, meghosszabbítás.
  212. prussiai (prussziai) régies porosz.
  213. publicelatin nyilvánosan.
  214. quadrans (kvadráns)latin Csillagok távolságának meghatározására szolgáló elavult eszköz.
  215. qualitas (kvalitás)latin minőség, tulajdonság.
  216. ragusitörténelmi raguzai születésű. A mai Horvátország déli részén, Raguza (ma Dubrovnik) központtal, amely 1358-tól 1808-ig állt fent.
  217. raisonneur (rezonőr) francia ellenkező, okoskodó, bölcselkedő.
  218. reflexio (reflexió)latin megjegyzés, észrevétel.
  219. Regia Societaslatin Királyi Társaság.
  220. resolutio (rezolúció) régies itt: magyarázat.
  221. resolval (rezolvál) régies itt: magyaráz.
  222. secretaire (szekretárius) régies titkár.
  223. sectio conicalatin, matematika kúpszelet.
  224. septembrislatin szeptember.
  225. societaslatin társaság, társulat.
  226. solidelatin alaposan, biztosan.
  227. solutio (szolúció)latin megoldás (problémáé).
  228. sub titulolatin címen.
  229. superficialiterlatin felszínesség, felületesség.
  230. svéciai régies svédországi.
  231. svékus régies svéd.
  232. systema (szisztéma)latin rendszer, módszer.
  233. tabulalatin táblázat (csillagászati).
  234. Telekiek Teleki József (1738–1796) és Teleki Sámuel (1739–1822) gróf.
  235. telescopium (teleszkópium)latin csillagászati távcső.
  236. tituluslatin kitüntető elnevezés, cím.
  237. traktairodalomtudomány, elavult tanulmány, értekezés.
  238. traktálirodalomtudomány, elavult tanulmányban tárgyal.
  239. troicar (trois-quarts) francia Szúrócsap: csapolásra vagy folyadék-befecskendésre alkalmas sebészeti eszköz.
  240. Ultrajectumlatin Utrecht.
  241. upsaliailatin uppsalai.
  242. versatuslatin tapasztalt.
  243. vocabularium (vokabulárium)latin szótár.
  244. volumenlatin kötet.
  245. x ad 8avam potentiamlatin x a 8. hatványon.

Clairaut, La Condamine, d’Alembert und ihre Zeitgenossen nach den ungarischen Tagebüchern der grafen Josef und Samuel Teleki

József Jelitai

Graf Josef Teleki weilte während seiner Studienreise außer Basel längere Zeit in Leiden (27. 6–19. 10. 1760) und in Paris (4. 11. 1760–13. 3. 1761). Sein Neffe Graf Samuel Teleki hielt sich nach Basel in Utrecht (11. 8. 1761–Herbst 1762) und in Paris (29. 11. 1762–2. 5. 1763) auf. Josef machte während seiner ganzen Reise regelmäßige Tagebucheintragungen in ungarischer Sprache. Dieses mehrere Bände umfassende Tagebuch befindet sich im Besitz der Ungarischen Akademie der Wissenschaften in Budapest. Das Reisetagebuch von Samuel erschien 1908 auch im Druck. (Ungarischer Text, Vorwort: Imre Biás.) Samuel führte sein Tagebuch (Manuskript im Ungarischen Landesarchiv in Budapest) nicht so musterhaft, wie Josef; schon in Holland gibt es große Lücken, und über Paris erfährt man wenig. Der vorstehende ungarische Aufsatz enthält eine Auswahl aus diesen Reiseaufzeichnungen, deren einige im folgenden erwähnt werden.

Beide Grafen reisten mit den Empfehlungen der Brüder Bernoulli. Josef erhielt von Clairaut regelmäßig Aufgaben aus der Differential- und Integralrechnung, die er löste. Er observierte mit La Caille und hörte bei Nollet, einmal auch bei Musschenbroek. Samuel hörte bei Lalande und Hahn und hatte ein interessantes Gespräch mit Castillon über die Bernoulli. Er lernte Astronomie von Rousselot, observierte mit Lalande, Delisle und Messier. Beide Grafen besuchten mit ständiger Erlaubnis die Sitzungen der Akademie. Sie verkehrten am meisten mit Clairaut, La Condamine und d’Alembert.

Ein Teil ihrer Tagebuchaufzeichnungen erschien in deutscher Übersetzung, herausgegeben von O. Spiess, unter dem Titel: Basel anno 1760. S. 94–103, 146–150. p.

Matematikai és Fizikai Lapok 43 (1936) 142–161. p.

Jelitai (Woyciechowsky) József (1889–1944): magyar matematikatörténész, csillagászattörténész, egyetemi magántanár. Wikipedia

Matematikai és Fizikai Lapok 44 (1937) 173–199. p. [pdf]