– Nagyszerű! Hát ilyen nagy ember ez a Steinach?
– Azt elhiszem, hogy nagy ember. Ez a világkép újjászületését jelenti: az egész tudomány csődjét, egy új tudomány hajnalát – romba dőlt a Newton-, Kepler-, Kopernikusz-, Galilei-féle álomország, amiben éltünk… csodálatos korszak nyílik meg, kitárul előttünk a mindenség, megvilágosodik az ízé a hogyhíjják csak…
– Igazad van. Óriási fölfedezés. Na és mondd, te érted az elméletét? Sokat foglalkoztál vele?
– Hogyne érteném. Az egész irodalmát áttanulmányoztam. Az egész nagyon egyszerű, csak meg kell szabadulni tudni az iskolapadok szuggesztiójától.
– Hát hogy történik mégis?
– Hogy mi a történés, azt kérded, az idő és tér összefüggésében?
– Na igen… Hogy le kell-e fektetni a…
– A koordinátákat?
– Én nem értem ezeket az orvosi dolgokat. Lehet, hogy úgy híjják.
– Nézd, mindjárt meg fogod érteni az egészet. Képzelj el magadnak egy óriási csövet, a szabad űrben lebegve, aminek a végén egy tükör van…
– Ahá, persze… értem. És a csövet bedugják a…
– Várj csak… A tükör központjának a meghosszabbítását nevezzük A-nak… most képzelj el egy forgó körlapot aminek a szélét érinti az a vonal, ami B-ből elindulva át megy a cső kerületén, és visszajövet a forgó hengerbe ütközik…
– És akkor már kész is van?
– Dehogy. Most képzeld el, hogy a korong közepén áll egy ember, aki lassan fejjel lefelé kering, és a kezében tart egy órát, aminek a mutatója párhuzamos az A–B vonallal. Abban a pillanatban, amikor a henger meghosszabbítása metszi ennek az embernek a látószögét…
– A látószöget el kell metszeni? Ojjé, az kellemetlen.
– Hát hogyne kellene metszeni? Másképpen nem tudom megállapítani, hogy az ember mozog-e, aki a korong közepén áll, vagy pedig a képsík vetülete…
– Na és feltéve, hogy nem mozog, hanem hagyja magát metszeni, akkor mennyi idő múlva mutatkozik a hatás?
– Ahá, látom, kezded érteni. Helyes kérdés. A fénysugár egy másodperc háromezred része alatt visszajön… és így a Newton-féle tétel nem áll.
– Szóval nem sikerül az operáció?
– Sikerül, de más eredménnyel. Nem úgy, ahogy Galilei elképzelte.
– De azért fiatalabb lesz?
– Kicsoda?
– Hát a megoperált ember… akinek metszették a látószögét…
– Fiatalabb? Mi köze ehhez az embernek?
– Már megbocsáss, hát nem arról van szó, hogy az operációtól megfiatalodik?
– Miről beszélsz te?
– Hát arról a Steinachról, a Steinach-féle fiatalító műtétről.
– Te bolond! Összezavarod a dolgokat. Te az Einsteinre gondolsz, az fedezte fel a fiatalító kúrát. Én a Steinach-féle relativitás elméletét magyarázom neked – de úgy látom, nem érdekel… nem is neked való az ilyesmi…
