Ismeretes, hogy nagy hagyománya van a különféle szakos egyetemi hallgatók vetélkedésének. Példának okáért Rabelais latin nyelvű diákdalokból idéz a Pantagruelben, melyekkel az orvostanhallgatók és a jogászok akkoriban egymást gúnyolták:
„Stercus et urina medici sunt prandia prima;
Ex aliis paleas, ex istis collige grana.”
[„Az ürülék és a vizelet az orvos első étkezései.
Amazoktól szalmát gyűjthetsz, emezektől magvakat.”]
– Rosszul mondod, – szólla Rondibilis, – a második sor így hangzik:
„Nobis sunt signa, vobis sunt prandia, digna.”
[„A mi számunkra jelek, tinektek azonban méltó étkezések.”]
– Ha feleségem megbetegszik…
– Akkor megnézem vizelletjét, megtapintom pulzussát és megnézem hasának és köldök-tájékának állapotját, miként Hippokrates parancsolja, 2. Aphorisrm. 35., minekelőtte tovább mennék. – Nem, nem, – mondá Panurge, – nincs ez helyén. A mi dolgunk ez, jogászoké, a De ventre inspiciendo rubrikája szerént, Rebarbarás klistélyt készitek néki.”
