Humor rovat

Zsivajgó természet

Kosztolányi Dezső
Válogatás
természettudomány

Virágok beszéde

Kamilla

– Csecsemők első itala, haldoklók ajkán az utolsó íz. Orvosi székfű. Matricaria Chamomilla. Ne csodálkozz, hogy latinul is tudok. Egyetemet végeztem. Gyógyszerészkisasszony vagyok.

Fák beszéde

Babér

– Phoibos Apollo homlokát koszorúztam, Pythia rágta keserű leveleimet jós dühében, költők, hadvezérek versengtek érettem. Most, miután nincs méltó fő reám, szarvasmarhákat gyógyítanak, legyeket irtanak velem s a szakácsné belefőz a krumplifőzelékbe. Mégis arra kérlek, hogyha néha megtalálsz tányérodon, ne nagyon ítélj el. Megváltoztak az idők. A gazdasági viszonyok egyre nehezebbek, tudod. Nekem is csak élnem kell valamiből.

Bükk

– Testvéreim, emberek. Testvéreim, emberek, állatok és minden élőlények. Alakítsuk meg a lélegzők világszövetségét. Mindaddig gyilkosok maradtok s egymást is ölni fogjátok, míg börtönbe nem csukjátok azt, aki elpusztít egy állatot, vagy egy fát. Jagadis Bose, a kegyes indus tudós, már fölfedezte, hogy nekünk is van központi idegrendszerünk, vérkeringésünk s kertjében, villamos műszerei segítségével beszélt is velünk. Ezt különben réges-régen tudhattátok volna. Évezredek óta látjátok, hogy mikor kályhátokba dobtok, én, akit oly keménynek véltek, könnyezek. Nekem is fáj meghalni.

Vérbükk

– Látod lilás-vörös leveleimet? Bőrfarkasom van. Kórházi udvarokban hiába várom gyógyulásomat.

Állatok beszéde

Majom

– Titokban jössz meglátogatni, mint gazdag rokon a szegény rokont, aki szükséglakásban él neveletlen, visongó gyermekeivel. Kezedet nem nyújtod felém. Én sem az enyémet. Vérengzőnek tartasz. De én nem csináltam világháborút. Utánzónak tartasz. De nálunk nincsen divat. Hiúnak tartasz, aki állandóan a közönség felé sandít és lesi a hatást, melyet artista-mutatványa kelt. Valóban a ti költőitek mások. Azok azt szeretik, ha nem olvassák verseiket. Pofámon ez a fintor onnan származik, hogy beteg vagyok. Orvosaim kétoldali tüdőcsúcshurutot állapítottak meg. Sürgősen verőfényes égalj alá küldöttek, lehetőleg dél-afrikai erdőkbe. Tanácsukat nincs módomban követni. Az ujjongás és levertség végletei között ingadozom. Szilaj hancúrozás után félreülök, órákig se látok, se hallok. Szemem elhomályosodik, szűk, fekete homlokom csupa ránc, Ilyenkor Darwinról gondolkodom.

Elefánt

– Száznyolc esztendős vagyok, harminchárom mázsát nyomok testvérek között is s minden áldott nap bekebelezem a magam hetven kiló szecskáját. Oszlopos lábam a teremtés templompillérjének tetszik, ormányom holmi iszonyú öntözőtömlőnek, fülem egy titáni pálma levelének. Bő, pötyögő bőrömmel, melyben elférne még egy elefánt is, be lehetne teregetni az indiai alkirály legnagyobb tróntermét. Állandóan azon tűnődöm bölcsen és mélabúsan, hogy a természet, mely egyébként oly okos és takarékos, miért pazarolt ennyi húst vért, ideget, csontot, agyart egyetlen lény életre hozására, mely születik s épp oly nyomorultul pusztul el, mint egy muslinca. Annak idején, a prehisztorikus időkben a természet még bizonyára nagyon sok anyaggal rendelkezett afrikai műtermében s tobzódott benne, a maga mulatságára. Azóta, hogy az anyaghiány minden téren mutatkozik, szűkebben bánik vele, A kisplasztikára adta magát.

– Egy lóerős ló. A ti undok nyelveteken kifejezve: egy nyolcvanad autóerejű természetes gépkocsi, mely benzin nélkül is megy. Ha akar …

Tigris

– Magánzárkába csuktak, rácsok mögé, mint elmebeteget, mint dühöngő őrültet. Téveszmém a hús és vér. Ezt belátom. Szeretnék meggyógyulni. Küldjétek ketrecembe Bicsérdyt, csak egy-két pillanatra, hogy megtérítsen a növényevésre. Izgatottan várom.

Denevér

– Ezt olvastam: „A denevér az egyetlen repülő emlős.” Hát Lindbergh micsoda? Sürgősen javíttassátok ki tankönyveiteket.

Csiga

– A statisztikusok kiszámították, hogy sebességem másodpercenkint 0,0015 méter. Ennélfogva együtt emlegetnek a szélviharral és a repülőgéppel, mert a földön az ellentétek csodálatosan találkoznak egymással s elsőnek vagy utolsónak lenni majdnem egy. Hová igyekszem? Hivatalosan kiküldtek, hogy védelmezzem a szegények, igazak és becsületesek ügyét.

Madarak beszéde

Kakas

– Más nemzetek oroszlánt, kerecsent, mesebeli sárkányt választanak jelképükül. Én a franciáké vagyok. Ennek a népnek bálványa az értelem és az önismeret. A földön jár. Hatalmas képzeletének nincs szüksége arra, hogy nagyobbítsa, szépítse magát. Ezért nem szégyenli, hogy nemzeti madara az éber, korán kelő, szorgalmas, erősen poligám természetű baromfi. A világ szemétdomb. Meg kell rajta találni a szemet. Kapirgálva magam is a szemétben leltem meg a tudományos pozitivizmus és az irodalmi realizmus nagy kincsét.

Fecske

– Hőmérsékletem 44 fok. Ebben a magas lázban bármely más élőlény elpusztulna. Engem ez hajt, hogy szellőkben, fellegekben hűtőzzem. Kívül levegő. Belül, a könnyű testemben, torkomban, tüdőmben, csontjaimban szintén levegő. Az bélel ki egészen. Óránként átlag 216 kilométert haladok. Mindig frakkban és fehér mellényben. Mint előkelő személyiség, a hidegebb idő beálltával minden évben egy dél-afrikai fürdőhelyre szállok. A saját repülőgépemen.

Bogarak beszéde

Zsizsik

– Nagyon kártékony vagyok. Legalább is ezt hirdetik rólam. A csűrökben tudniillik néha-néha elmajszolok egy búzaszemecskét. Viszont a zsizsikek azt látják, hogy ti egész magtárakat zabáltok föl előlünk. Az ember sokkal kártékonyabb.

Szentjánosbogár

– Nappal jelentéktelen, fakó proletárként alszom. Csak éjszaka dolgozom a nedves partok mentén. Régi, regényes költök a fű szikrájának, elkallódott gyémántnak neveznek. A valóság prózaibb. Anyagi helyzetemre való tekintettel egy zsebvillanylámpa-gyár szolgálatába szegődtem s mint reklámember keresem kenyerem. Hátamra fénybetűkkel ez van írva: „Vegyetek zsebvillanylámpát.”

Csibor

– Mint sötét tengeralattjáró a víz alatt imbolygok, alattomosan. Néha-néha fölbukkanok a víz színére, periszkópommal egy kövér csiga felé bandzsitok. Aztán lemerülök, s páncélhajóját alulról fúrom meg kitűnő műszereimmel.

Temetőbogár

– Sokan vagyunk, sokan. Mi takarítunk. Egyforma, fekete egyenruhánkban mindenütt megjelenünk, ahol kell, mint a köztisztasági hivatal alkalmazottjai, hogy véget vessünk az életnek nevezett undokságnak. Ti azt kérdezitek, hogy mi a halál értelme? Mi azt kérdezzük, hogy mi az élet értelme? Ami nektek vég, az nekünk kezdet. Ami nektek gyász, az nekünk nász. Ami nektek bűz, az nekünk íz és illat. Izmos, rugékony szájunk úgy dolgozik, mint valami ércrugó. Tudósok agyveleje, költők szíve, festők szeme a csemegénk. Dinasztiánk kiterjedtebb, mint bármely emberi család. Koporsótokban végigkísérünk benneteket a vajas, sajtos, ammóniákos erjedés minden izgalmas folyamatán, mindaddig, míg benne valóban a semmi nem ver fészket. Találkozunk …

Rovarok beszéde

Tücsök

– Fekete frakkunkban a népzenészek vagyunk. Apró nyirettyüinket húzogatjuk-vonogatjuk s akkor a holdfényes tájon olyan muzsika támad, mint a falusi malacbanda távoli cincogása. Szegényes nóta, de ingyen van, sohse tányérozunk. Emellett süketek is vagyunk, mint az ágyú. J. H. Fabre, a tücskök királya kimutatta, hogy semmit se hallunk, még tulajdon muzsikánkat sem. Ez önzetlenségünket bizonyítja, mert csak mulattatunk, de nem mulatunk. Másrészt magyarázza azt is, hogy miért piricskelünk állandóan. Ha meghallanók egyhangú, szomorú zenénket, talán szégyenkeznénk s örökre elnémulnánk.

Poloska

– Ragaszkodom az emberhez. Mások kalandoznak künn a szabadban, én bámulom a civilizációt, a nagyvárost, a huszadik század megannyi csodálatos vívmányát. Természetem szelíd. Békésen óhajtanék élni s ágyban, párnák közt meghalni, késő öregkoromban. De sok ellenségem van. A barbár militaristák, akik nem értik világboldogító pacifizmusom, éjszakánkint véres háborúkat vívnak velem minden megengedett és meg nem engedett fegyverrel. Utóbb már a kéksavat, a mérgezőgázokat is alkalmazzák. Ez ellen legközelebb felszólalok a Népszövetségben.

Szöcske

– Kétszázötvenszer akkorát ugrunk, mint a testünk. Eleven cáfolatai vagyunk annak a mondásnak, hogy „a természetben nincs ugrás”.

Ásványok beszéde

Vas

– Elöljáróban csak pár szót többi szervetlen – és szervezetlen – társam, a kövek, ércek, fémek védelmében, akiket ti, fönnhéjázó szervesek és szervezettek, lelketlennek, élettelennek neveztek, mert nem értetek meg. Hát tudjátok, mi az élet? Először én, az égő meteor, hoztam hírt róla nektek, mikor lepottyantam erre a silány golyóbisra, mint túlvilági hírnök. Nemcsak e világból való vagyok. Hazám a világmindenség is. Csodálatos ábrákat észleltetek rajtam, melyeket még mindig nem tudtok megfejteni. Ami értékes bennetek, az a vas. Ha véretek fogytán, akkor vasat esztek, hogy összeragassza testeteket. Abból mindenesetre kikerülne néhány silány vasszög. Én azonban világokat alkotok. Belőlem készítették az Idő híres vasfogát is, mely majd megrág mindnyájatokat.

Platina

– Igénytelen külsőmmel többnyire vegykonyhák poros asztalán húzódom meg, olvaszthatatlan, tűzálló tégely alakjában. A legnagyobb szerelem hőfokát is állom. Mikor újabban a poklot a mai kor igényeihez képest átalakították, lemezeimmel vonták be padlóját, mennyezetét, falait. Dante még nem tudta, de elárulhatom, hogy azok az amerikai bankárok, akik a hamisbukás következményei elől repülőgépen menekülnek, platinakamrákban fognak égni örökkön-örökké.

Drágakövek beszéde

Gyémánt

– Adamas! A legyőzhetetlen, a legkeményebb! Mindenkit megkarcolok. Ki karcol meg engem? Spinoza valaha Amszterdamban próbált köszörülni, kicsiszolni, de nem bírt velem. Én köszörültem, csiszoltam ki őt. Tőlem tanulta gyémántlogikáját. Királyi koronákban villogok. Dollár-milliomosnők aszott keblén, hervatag fülcimpáiban, de mindig közönyösen, függetlenül tőlük, rájuk se hederítve. Másnap, hogyha elárverezik ékszerüket, éppúgy szikrázom egy ügynök sötét páncélszekrényében, hol nincs is közönségem. Az embereket túlélem. Századokon át folyton gazdát cserélek. Természetem a hűtlenség. Csak egyhez vagyok hű. A szegény üvegestóthoz. Annak kopott bőrtáskájában mindig találok egy darab gyémántkőt, mert ez az ablakvágó szerszámához szükséges. Hitvány gyémántrögöcske ez, igaz. De örökre nála marad.

Kosztolányi Dezső: Zsivajgó természet. Genius Kiadás. Budapest: Kunossy grafikai műintézet rt. é. n. 6, 19, 21–22, 23, 30–31, 34–35, 37, 39, 40, 41–42, 45–46, 49, 60–61, 62, 64, 68, 69, 72, 93, 95, 99. p.

Milyen betegség a bőrfarkas (mik a tünetei és mi okozza, esetleg mivel gyógyítható)?

Az autoimmun bőrgyulladások közül legjellegzetesebb a bőrfarkas (lupus erythematodes), mely típusos pillangószerű bőrpírral jelenik meg az arcon, de hasonló színű, enyhén hámló, hegesedéssel járó kiütések testszerte megjelenhetnek, a hajas fejbőrön foltos kopaszodást okozva. Sajnos a betegség olykor a szívet, vesét, májat stb. is érintheti. Ez már súlyos betegség, amelynek belső – általában szteroidokkal történő – kezelése javíthat a tüneteken, panaszokon, s meghosszabbíthatja a beteg túlélését.

A könnyen hordozható elektromos telepek kifejlesztése és elterjedése előtt, illetve azzal párhuzamosan milyen megoldás(oka)t alkalmaztak a zseblámpákban?

Generátoros zseblámpa.

A részleteket lásd az Élet és Tudomány archívumában

Bár az ötvenes években nekünk is volt generátoros zseblámpánk, azért a pincében petróleumlámpát használtunk. Kicsit csodálkoztam is az Eldorádó című filmet nézve, mert emlékeim szerint az 1955–56-os évekre egyáltalán nem volt jellemző az elemlámpa használata. – A szerk.