Napoleon utókora

„A hadi dicsőség még mindig szélesebb elismerést nyer, mint a tudományos vagy művészi alkotás. A londoni Szent Pál templom kriptájában nyugszik Wellington és Nelson. Mindkét nagy katonának hatalmas síremléke van. Közelükben egy szerény sírkövön mindössze két betű áll: »A. F.« Ki ez? Alexander Fleming, a penicillin felfedezője. Több ember életét mentette meg, mint amennyit Wellington és Nelson valaha is elpusztított.”

Feleki László: Napoleon utókora

Abrienne-i katonaiskolában a kis Napoleone, mint tudjuk, matematikai és geometriai tehetségével tűnt ki. Később ő maga kérkedett azzal, hogy harmincöt-negyven számnak fejből tudja a logaritmusát. Mindig szívesen vitatkozott tudósokkal, s egy alkalommal heves vitába szállt a kor két nagy matematikusával, Lagrange-zsal és Laplace-szal. Az utóbbi végül így intette le a nagy jövőjű ifjú generálist: „Tábornok úr, geometriai előadást csak a legvégső esetben kérünk öntől!” Napóleon nagyra becsülte a szókimondó matematikus–csillagászt. A konzulátus alatt rövid időre belügyminiszterré (!) tette, a császárság alatt pedig grófi rangra emelte, pedig Laplace lebecsülte Napokon geometriai tehetségét. Van ugyanis a geometriában egy Napóleon-tétel is, az ún. külső Napóleon-háromszög és a belső Napóleon-háromszög tétele. Többen kételkednek abban, hogy valóban Napóleon alkotta-e az ő nevét viselő tételt, mások viszont még azt sem tartanák lehetetlennek, ha a császár nevéhez fűződne a kör négyszögesítése. Hogy mi az a Napóleon-háromszög? Kérem szépen!

„Az ABC háromszög belső Napóleon-háromszöge az a háromszög, amelynek csúcsai a háromszög oldalaira befelé szerkesztett egyenlő oldalú háromszögek középpontjai. Az ABC háromszög külső Napóleon-háromszöge az a háromszög, amelynek csúcsai a háromszög oldalaira kifelé szerkesztett egyenlő oldalú háromszögek középpontjai.”

Aki ennél is többet óhajt tudnia császár háromszögeiről, annak tisztelettel figyelmébe ajánlom H. M. S. Coxeter és S. L. Greitzer könyvét (Az újra felfedezett geometria, Gondolat-kiadás, 1977), amelyben ábrákkal ellátott bőséges felvilágosítás olvasható. A matematikusokban a Napóleon-háromszög nagyobb izgalmat kelt, mint Marengo vagy Austerlitz.

A viharos életű Madame de Staël, Napóleon rajongója, majd ellensége, akit a császár mint nőietlenül eszes asszonyt utált, mindenesetre egy igen jelentős utód létrejöttét tette lehetővé. Leánya – Albertine – Victor de Broglie herceghez ment férjhez. Az ő dédunokájuk Louis Victor de Broglie, a Nobel-díjas tudós. Ő is többször megváltoztatta nézeteit. Sokáig a kvantumfizika indeterminista értelmezését hirdette, majd visszatért a determinista szemlélethez. De hát mit lehet várni egy olyan embertől, akinek az őse, Necker, előidézte a francia forradalmat, legalábbis Napóleon szerint, aki csak a császárságát köszönhette neki…

Hogy mi a hadtudomány (vagy hadművészet?) lényege, arra egyszer talán Neumann János játékelmélete ad választ. Lefebvre marsall analfabéta volt és pompás hadvezér. Napóleon vajon nagyobb lángelme volt, mint Newton, Watt, Bolyai János vagy Einstein? Sajnos a történelem még mindig nem hagyta el azt a korszakát, amelyben a hadtudomány minden más tudománynál fontosabb. Hogy úgy mondjuk, élet és halál kérdése.