Hát azt tudjátok-e, hogy ki vagyunk mi?
1.
Mi vagyunk mindenki közt a legeslegszebbek,
Mi vagyunk mindenki közt a legügyesebbek,
Mi vagyunk mindenki közt a legokosabbak,
És a legszerényebbek.
2.
Bújj át a tű fokán hétszer,
Fontosabb légy, mint az óvszer,
De olyan, mint a fizikus még akkor sem lehetsz,
Mert a fizikus a fej, fej, fej!
Hát a szinguláris magvú parciális
integro-differenciálegyenleteket tudjátok-e
integrálni?
3.
Integrálni nem tudunk, csak perturbálni még,
És az se mindig konvergens, habár ez illenék.
De új világ, mi kibukkan a ceruzánk hegyén:
Ez a legszebb mesterség.
Refrén.
Részecske vagyok, vagy hullám,
Élek-e, vagy ez a hullám?
Megmondanám, hogyha tudnám,
De mindent én sem tudhatok.
Mit tudtok a legegyszerűbb fizikai
rendszerekről?
4.
Harmonikus oszcillátor, hidrogénatom,
Van-e más is a világon, én nem tudhatom.
De ha netán volna más is, rúgja meg a ló,
Az csak perturbáció.
Refrén.
Mit tudtok a Schrödinger-egyenletnek az ő
teljesítőképességéről?
5.
Lett légyen az gólyatúra, joghurt vagy kefír,
Schrödingernek egyenlete az mindent leír.
Bár Feymann szerint kimaradt az erkölcs és a ló,
De az csak perturbáció.
Refrén.
Mit tudtok a tudomány és a technika kapcsolatáról,
a világegyetem tágulásáról, (…) és úgy általában
erről a kib***ott egészről?
6.
Tudásomnak asztaláról száz mérnök eszeget,
Tágul a tér befogadni világnagy eszemet.
Parancsomra fordul a Föld, hasad az atom,
S már csak azt nem tudhatom,
Hogy:
Refrén.
