Humor rovat

Barkochba

matematika, szaknyelv

Az Archimedes kunkorja címről, egyik barátomnak – akit a latin szavak ellenőrzésére kértem meg – az alábbi vicc jutott az eszébe:

„Két székely pásztor barkochbázik a nyáj mellett:

– Böndörödik? – kérdi az egyik.

– Igen. – válaszolja a másik.

– Kunkorodik?

– Igen.

– Pöndörödik?

– Igen.

– Akkor rákérdezek: dezoxiribonukleinsav?”

Nekem pedig a viccről az, hogy ideje lenne felvilágosítani egyes fordítókat arról, hogy az angolszász filmekben előforduló DNA rövidítés magyarul, nemes egyszerűséggel: DNS.

Bizton állítom, hogy az Archimedes kunkorja 14 éven felül már ajánlott, hiszen jelentése: archimedesi csavarvonal (görbe, spirál). Persze Keresztesi Mária segedelmével könnyen választhattam volna a régi magyar matematikai műnyelvből más félreérthető címet is: pl. „A kis számító”, esetleg „A gyökérhúzások egy új módja”. Előbbi persze, nem a jellemtelenségre, hanem a számolás művészére, míg utóbbi, nem a foghúzás közben bennmaradt gyökér eltávolítására, hanem az egyenletek gyökeinek meghatározásának különböző módozataira utal.

Az íráshoz mottót Szénássy Barna professzor úr – a régi matematikai műnyelv fonákságait szellemesen és igencsak humorosan bemutató – írásából választottam, melyet annak idején, a rádióban, színészek közreműködésével be is mutattak. Sajnos, a teljes szöveg még nem áll a rendelkezésemre – már felvettem ez ügyben a kapcsolatot Szénássy Barna özvegyével –, így most csak egy részletet tudok a „Jelentés”-ből közreadni Staar Gyula Szénássy Barnával készített interjúja alapján:

„[…] Vitéz Bélteky professzor uram repetíciós leckéjén sok mindenféléről beszélének. Szóba jöve az dűtlen eggyközű hosszabb négyszög, az ferdényded, az asztallag és ezek el-illettetése. Ámde az kög terjére mondott alkatka hibás vala. Beszélének az hajtalékról (avvagy lőkanyarról), az mentelékről, az kerekdékről (avvagy megapadt karikáról), elő hozák ezek tüzellőjét is. De sőt megrajzolták az kerekényt (úgy mint bel- és külkerekényt), az görgönyt és az csokorhoszszvonalat. De bizon mikoron professzor uram aztat kívánná, hogy Kis Gerzson deák rajzolná meg Arkhimédész-kunkorját, az deák megkérdezé, hogy a görög bölts korpuszának mellyik része lenne az.

A tömöttségmérés abból állott vala, hogy gyurmából tsinálának gomolyt, és ragasztának téglányt, tetényt, szelt tetényt és körtetényt.

A szenior Barabás Béla professzor uram – kit az deákok huncutul Bunyó Bécinek is nevezének – leckéjén kezdetben az külömbféle erányok szerepelének, úgy mint az edgyügyű erány és az hányási erány, később az számlálati, az terjedtségmérési és az öszvehangzó közép. Ezek szükségeltetnek az falkamenynyiségek és az aequatiók tanához. Tudtak vala resolválni edgyügyű egyenletet, viszontagos egyenletet, még továbbá másodhatalmú egyenletet kotzkalapos egyformásítással. Szép vala, hogy esmerék az veszett és siket (avvagy vak) gyökereket, szintúgy az merevélyt és az almerevélyt. Ezekkel az műtétek mind helyén valának.

Hanem aztán az harmadik deák-klasszisban baj is lőn. Mikoron ugyanis junior Gyarmati praeceptor uram az lap-háromszögelléseket oktatván megkérdezé Toldallagi földmérő Ábris nevű fatytyát, mi jutna eszébe hallván eztet: kebel x, az deák válaszolá, neki bizon nyugalmazott enzsenőr kapitán Bolyai János szépséges Szöts Júlia nevezetű szolgáló-leána. Továbbiglan az praeceptor uram meg sem kérdezé az pótkebelt, az viszszáskebelt és az viszszás-pótkebelt. Az deák paráznaságát hallván, a vélemények oda mentek vala, hogy vasárnapon az »Erős vár a mi Istenünk« elkántálása után tíz botütés veressék rája. Ez megtörténvén esmég megkérdezé az professzor az deákot, most mi jutna eszébe, hallván: kebel x. Az deák hangosan felelé, miszerint most meg a professzor uram ides-anyja. A környülálló presbiter urak sokat örvendezének eztet a gyors jobbulást spektálva.”

  1. dűtlen eggyközű hosszabb négyszög – téglalap
  2. ferdényded – romboid
  3. asztallag – trapéz
  4. el-illettetés – szerkesztés
  5. kög – kör
  6. terj – terület
  7. alkatka – formula
  8. lőkanyar – parabola
  9. hajtalék – parabola
  10. mentelék – hiperbola
  11. kerekdék – ellipszis
  12. megapadt karika – ellipszis
  13. tüzellő – fókusz
  14. kerekény – ciklois
  15. görgöny – ciklois
  16. csokorhoszszvonal – lemniszkáta
  17. Arkhimédész-kunkorja – Arkhimédész-féle spirális
  18. korpusz – test
  19. tömöttségmérés – térmértan
  20. gomoly – gömb
  21. téglány – téglatest
  22. tetény – gúla
  23. szelt tetény – csonka gúla
  24. körtetény – kúp
  25. erány – arány
  26. edgyügyű erány – egyenes arány
  27. hányási erány – fordított arány
  28. számlálati közép – számtani közép
  29. terjedtségmérési közép – mértani közép
  30. öszvehangzó közép – harmonikus közép
  31. falkamennyiség – polinom
  32. aequatio – egyenlet
  33. resolvál – megold
  34. edgyügyű egyenlet – lineáris egyenlet
  35. viszontagos egyenlet – reciprok egyenlet
  36. másodhatalmú egyenlet – másodfokú egyenlet
  37. kotzkalapos teljes egyformásítás – teljes négyzetté váló kiegészítés
  38. veszett gyökér – irracionális gyök
  39. siket – komplex gyök
  40. vak gyökér – komplex gyök
  41. merevély – determináns
  42. almerevély – aldetermináns
  43. műtét – művelet
  44. praeceptor – tanító
  45. lap-háromszögellés – síktrigonometria
  46. kebel x – sin x
  47. enzsenőr – mérnök
  48. pótkebel x – cos x
  49. viszszás kebel x – sinvers x(–1–cos x)
  50. viszszáspótkebel x – cosvers x
  51. presbiter – protestáns egyházközség világi tagja
  52. spektál – észlel, megfigyel

Szénássy Barna – A matematikatörténet szerény apostola. = Staar Gyula: A megélt matematika. Beszélgetések. Szakmailag ellenőrizte Varga Antal és Vekerdi László. Budapest: Gondolat, 1990. 128–129. p.