Hősünk „figyelmét már az eszmélés éveitől kezdve a politika köti le: az 1823. évi nemzeti–rendi ellenállási mozgalom, majd a megyei politikai küzdelmek. A pesti jurátuskodás után hazatérő ifjú előtt az emelkedés lehetősége a megyei közéleti tevékenységre korlátozódik, ezen az úton indul el, többre vágyik azonban, becsvágya és képességei többre ösztönzik. A megyei fiatalság átlagától eltérően olvas, tanul, s érdeklődésének irányát, s talán írói, publicisztikai hajlamait is, olyan fogalmazványok jelzik, mint a görög–római mondavilágból és a francia forradalomról készített feljegyzések, vagy éppen a meglepő társadalomtörténeti megfigyeléseket és összehasonlításokat tartalmazó egyetemes történeti vázlat.” Utóbbiból – mely a szerző saját kézírásával, de kelet nélkül maradt fenn – választottam ki az egyetlen témánkba vágó részletet. A vázlat „néhány megjegyzése, valamint egyes kifejezések német eredetijének feltüntetése német vagy németre fordított szakmunkákra utal mint forrásokra. (Egyik ilyen forrás lehetett W. Guthrie és J. Gray 1765–1808 közt megjelent 17 kötetes világtörténete.) Keletkezésének időpontjára az írás sajátosságain kívül talán csak az az egy adat utal némileg, ahol a szerző arról panaszkodik, hogy őseink dicső tetteit nem örökítették még meg Homeros eposzaihoz hasonló remekművekben. Ebből arra lehetne következtetni, hogy még a Zalán futása megjelenése előtt íródott. A szöveg magyarázatát a benne előforduló személynevekre és az időrend megvilágítására korlátozzuk, ellenkező esetben ugyanis kénytelenek lennénk a korai földrajzi, kultúrtörténeti és egyetemes történeti alapismeretek egész tárházát hozzácsatolni jegyzetek formájában a szöveghez.”
„Mathematica tudományok.
Igen korán űzték minden mívelt nemzetek a mathematicát. Ezen tudományoknak a társasági élet boldogítására bíró béfolyásátul kénszerítve Thales volt e részben a görögök oktatója. Pythagoras oskolája a számvetésben érdemesítette magát, valamint Platóé a földmérésben. Thales egyszersmind attya a görög csillagvizsgálatnak (astronamie). Már Pythagoras, vagy követőinek egyike, Philolaus tanítá az égitestek mozgásának systemáját, azonban ezen tudomány kivált a Platonicusok hibái miá ez időszakasz vége felé elallyasodott. Egy telylyes napév felszámításával sohasem jöhettek a régiek tökélletességre. Az opticus műszerek hijánossága megakadályoztatott minden nyomós előmenetelt a csillagvizsgálatban (astronomia), s ezen tudománnyal a csillagmagyarázatra (astrologia) lett visszaélés megbecsteleníté azt. A mechanicában egyszerű maschinákkal nagy dolgokat vivének végbe. Fontos vízépítményeik a hydraulica s hydrostaticára nézve birt esméretjeikről kételkednünk nem engednek, ámbár világos híradásokat e részben nem bírunk. Plato oskoláját találjuk legelébb az opticával foglalatoskodni. Aristotelesnek e részbeli bélátásai hibásak s csekélyek.”
„Physica. Természeti historia.
A természettudományban (physica) és historiájában (naturalis historia) messze megettünk maradnak a régiek. Physicai észrevételeket találunk Móses, Hiob s Salamon irományaiba. A görögök közt ezen tudományt a római oskola választotta tárgyul, melly részben sokat köszönhetett Democritnak. Aristoteles a physicai valóságokat (Wahrheiten) systemába foglalta, s zoologiát is írt. Minden természetbúvárok többet tartottak a speculatióra, mintsem a tapasztalási próbatételekre, feltalált valóságaikat titokban tarták a népcsoport előtt, hogy ezt azok mint természetfeletti munkásságok által elvakíthassák, s minden előttük esméretlen tüneménynél egy felsőbb Lénynek béfolyását hitték, s ezáltal a magia oktalan alításaira csábíttattak. Ez utolsó leginkább s különösen a napkeletieket érdekli.”
„Bölcselkedés.
A speculativa bölcselkedésnek nem adtak a régi keletiek systematicus alakot. A görögök közt Thales volt az első, ki a bölcselkedői valóságokat systemába szedte. Az ő utáni bölcsek gyakor messze távoztak egymástól vélekedéseikben s új systemákat építettek, ahonnan különböző bölcselkedői oskolák eredtek. Thales idejében élt Solon s a több úgynevezett hét bölcsek, akik is alkalmasint részint inkább practicus mint speculativus bölcselkedők voltak. A Thales által felállított ioniai s Pythagoras oskolája a legrégibbek, s más sokaknak nemző annyai. Socratest az ő erkölcsi charactere, hellyes bélátásai, a bölcselkedés tanításainak a szív javítására tett alkalmaztatása s szeretetreméltó erkölcsei az óvilág legtiszteletreméltóbb férfiává magasztalják fel. Tanítványai külömböző oskolákat állítottak fel, közöttök valamint a legméltóságosabb, úgy közönségesen véve az óvilág legnagyobb bölcse volt Plato. Ő állította fel az első academica oskolát, Aristoteles a peripateticat. Azomban óvjuk magunkat, nehogy ezen oskolákat kelletinél szorosabban kivánnyuk egymásból levonni, mert a tanítvány oktatása gyakran éppen ellenkezett a tanító systemájával.”
„Orvosi tudomány.
Az orvosi tudomány egyike a legrégibbeknek. A napkeleti nemzeteknél a papok egyszersmind orvosok is voltak. A görögök mind a külső, mind a belső orvosi tudományt igen nagyra becsülték s a bölcselkedéssel tett egybenköttetése által systematicus alakba öltöztették. Ezen tudomány több ágait gyakorlották ők s az anatomiára nagy szorgalmat fordítottak. Hyppocrates irományai mély s derék bélátásnak bizonyságai.”
