Hídverés rovat

Egy különös feladvány

Részlet a Lalitavisztara eposzból
matematika, nagy számok, számrendszerek

Buddha idejében, a perzsák hadjáratával (DAREIOSZ i. e. 520-ban csatolta birodalmához Északnyugat-Indiát) kerülhetett el Indiába Püthagorasz, akinek filozófiájában valóban számos indiai tanítást fedezhetünk fel. Indiában sok matematikát nem tanulhatott, mert a hindu matematikai kultúra a számírás bevezetésénél tarthatott. Ekkor a számfogalom kialakulásának a kezdetén, mint mindenütt, Indiában is a nagy számok varázsában éltek. Emlékeztet ez az állapot a gyermeki versengésre: ki tud nagyobb számot mondani? Ezt a kort tükrözi a Lalitavisztara(1) eposzban az a jelenetsor, amely leírja Gautama Sziddhártha herceg leánykérését. A szép Gopa királylány kezéért öt kérő versengett, és ezeknek az akkori szokás szerint össze kellett mérniük erejüket vívásban, úszásban, futásban nyilazásban, írásban és számolásban. Amikor Gautama királyfi minden számban ügyesebbnek bizonyult a vetélytársaknál, akkor bölcs – és feltehetően matematikus – Ardzsuna a következő kérdést tette fel:

„– Hogyan folytatódnak a számok százasával koti (107) után?”

A királyfi így felel:

„– Száz koti neve ajuta,
– száz ajutáé nijuta,
– száz nijutáé kankara,
– száz kankaráé vivara,
– száz vivaráé ksobhja,
– száz ksobhyaé vivaha,
– száz vivahaé utsanga,
– száz utsangáé bahala,
– száz bahaláé nagabala,
– száz nagabaláé titilambha,
– száz titilambháé vjavasthána-prajnapti,
– száz vjavasthána-prajnaptié hetuhila,
– száz hetuhiláé karahu,
– száz karahué hetvindrija,
– száz hetvindrijáé samapta-lambha,
– száz samapta-lambháé gananagati,
– száz gananagatié niravadja,
– száz niravadjáé mudra-bala,
– száz mudra-baláé sarva-bala,
– száz sarva-baláé visamjna-gati,
– száz visamjna-gatié sarvajná,
– száz sarvajnáé vibhutangama,
– száz vibhutangamáé tallaksana.”(2)

Így sorakoztatott fel huszonhárom nevet, de ennyivel sem érte be, mert még nyolc, hasonló sorozatot sorolt elő.

A fenti számsor átírása egy angol nyelvű közlés alapján történt és minden bizonnyal nem felel meg a szabványos magyar átírásnak. – A szerk.

  1. Lalitavisztara – [’A játékok részletezése’] (2–4. század körül): szanszkrit nyelvű indiai buddhista vallásos mű, az ún. északi vagy mahájána-buddhizmus szent könyve. Buddha ifjúkorának legendás története; erre utal a cím is. Az elbeszélés utolsó testet öltésének mennybeli elhatározásával kezdődik, majd elmondja, hogyan hatolt anyja testébe fehér elefánt alakjában, ismerteti gyermekkori csodás tetteit. Szövege próza, versbetétekkel. Vekerdi József
  2. azaz, a tallaksana = 1053
  • Sain Márton: Nincs királyi út! Matematikatörténet. Lektorálta Vekerdi László, Andréka Hajnal és Sain Ildikó. Budapest: Gondolat, 1986.
  • Bibhutibhusan Datta – Avadhesh Narayan-Singh: History of Hindu Mathematics I–II. A Source Book (Az indiai matematika története I–II). Bombay, etc.: Asia Publishing House, 1935.
  • Világirodalmi Lexikon 1–19. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1970–1996.

Az eposz szerinti elnevezések a 100-as számrendszert idézik. Melyik civilizáció számírásában találkozhatunk még ezzel az elég ritka számrendszerrel?

A kínaiak használtak még olyan számrendszert, melynek első helyi értékes formája a százas számrendszerre alapult.