Hídverés rovat

Consolations in travel,
or the last days of a philosopher

Vigasz az utazásban,
avagy egy filozófus végnapjai

Dialogue the seventh. on the chemical elements
Hetedik párbeszéd – A kémiai elemekről
Sir Humphry Davy
(1778–1829)
természettudomány, természet, anyag, Humphry Davy

Scene—The Apennines above Perugia.

Szín: Az Appenninek Perugia fölött

Phil.—Notwithstanding the magnificence of the Al­pine country and the beauty of the upper part of Italy, yet the scenery now before us has peculiar charms, dependent not only upon the variety and grandeur of the objects which it displays, but likewise upon its his­torical relations. The hills are all celebrated in the early history of Italy, and many of them are crowned by Etruscan towns. The lake of Thrasimene spreads its broad and calm mirror beneath a range of hills covered with oak and chesnut; and the eminence where Han­nibal marshalled that army which had nearly deprived Rome of empire, is now of a beautiful green from the rising corn. Here the Tiber runs a clear and bright blue mountain stream, meriting the epithet of ceruleus bestowed upon it by Virgil; and there the Chiusan marsh sends its tributary streams from the same level to the rivers of Etruria and Latium. In the extreme distance are the woods of the Sabine country, bright with the purple foliage of the Judah tree, extending along the sides of blue hills, which again are capped by snowy mountains. How rich and noble is the scene! How vast its extent! How diversified its colours!

Philalethes: Az alpesi ország minden nagyszerűsége és Itália felső részének szépsége dacára az előttünk elterülő táj rendkívül vonzó, s ezt nemcsak a rajta fekvő tárgyak változatosságának és pompájának, hanem történelmi varázsának is köszönheti. Már Itália történetének kezdetén dicsőítették e dombokat; sokuk tetejét etruszk városok koronázták. A Trasimeno-tó széles, nyugodt tükre tölggyel és gesztenyefával borított dombok alatt terül el; az a magaslat, ahol Hannibál vezette a sereget, mely csaknem megfosztotta Rómát a hatalomtól, most gyönyürűen zöldell a szárba szökkent kukoricától. Itt a Tiberis fut kéken csillogó hegyi patakként, kiérdemelve a Vergilius által adományozott ceruleus1 jelzőt; ott a chiusi ingovány küldi ugyanolyan magasból mellékfolyóit Etruria és Latium folyóiba. Messze-messze a júdásfa bíbor lombjától élénk szabin erdők húzódnak végig kék domboldalakon, s a dombok fölé havas hegyek magasodnak. Mily gazdag és nemes e táj! Mily hatalmas! Mennyi színben játszik!

Eub.—The profusion of the rich tree, which renders the woods of so bright a colour, perhaps gave origin to the expression ver purpureum.

Eubathes: Talán az erdőket olyannyira élénkítő fa gazdagságából ered a ver purpureum2 kifejezés.

The Unknown.—The epithet purple will apply with equal justice to the woods of Sabina and the plains of Umbria, where the sainfoin gives the predominating tint, and it is now in full and luxuriant blossom, and the banks of the Clitumnus arc, as it were, lighted up by this brilliant colour.

Ismeretlen: A bíbor jelző egyaránt érvényes a szabin erdőkre és az umbriai síkságokra, ahol a baltacim szabja meg az uralkodó színárnyalatot; ez a növény most teljes pompájában virágzik, s a Clitumnus3 partjait, mint régen, ragyogó színnel vonja be.

Baltacim

Eub.—Nature in this view is probably nearly the same as it was 2000 years ago; but how man is changed!—improved in civilization, but enfeebled in cha­racter. How unlike the ancient Umbrians and Sa­bines are the people who inhabit these mountains and valleys!

Eubathes: A természet talán majdnem ugyanolyannak mutatkozik, mint 2000 évvel ezelőtt; de mennyire megváltozott az ember! – civilizáltabbá vált, ám jelleme gyengébb lett. Mennyire különböznek az ókori umbriaiaktól és szabinoktól azok a népek, akik most lakják ezeket a hegyeket és völgyeket!

The Unknown.—The reason is obvious enough. Man is formed by his institutions; and moral and poli­tical causes almost create his character; whereas nature is governed by fixed laws. The atmosphere, the moun­tains, the valleys, the plains, the degrees of heat and cold, with small differences, have continued the same; and whether peopled or deserted, the soil will always produce fruits or flowers, wild or cultivated.

Ismeretlen: Az ok elég nyilvánvaló. Az embert a szokásai alakítják; az erkölcsi és politikai tényezők szinte teljesen megformálják a jellemét; a természetet azonban állandó törvények irányítják. Az atmoszféra, a hegyek, a völgyek, a síkságok, a meleg és a hideg mértéke kis különbségekkel mindig ugyanaz; akár laknak rajta, akár kihalt, a talaj vadon is, megművelve is terem gyümölcsöt és virágot.

Phil.—If the exterior of the globe is liable to small changes only, there must be a permanency in the ele­ments of things; something must be unalterable. Will you give us some ideas respecting this part of your phi­losophy,—which are the true elements of things? If there be a permanency or constancy in the arrangements of nature, matter cannot be infinite either in its divisi­bility or changes: pray give us some light on these ob­scure and difficult matters.

Philalethes: Ha a glóbusz külseje csak kis változásokra hajlamos, a dolgok elemeiben állandóságnak kell érvényesülnie; valaminek megváltoztathatatlannak kell lennie. Elárulna nekünk valamennyit filozófiájának erről a részéről – mik a dolgok valódi elemei? Ha a természetben állandóság van, az anyag nem lehet végtelenül osztható vagy változtatható: könyörgöm, világítsa meg nekünk e homályos és nehéz dolgokat.

The Unknown.—I shall willingly enter upon this subject. I cannot demonstrate to you what are the true elements of things; but I can exhibit to you those substances, which, as we cannot decompose them, are elementary for us: mathematically considered, it appears possible to prove the infinite divisibility of matter; but our mechanical means of division arc extremely limited. There is every reason to believe that our powers of chemi­cal decomposition are far from having reached their ulti­matum; yet in the operations of nature, as well as in those of art, certain substances appear to be unchangeable; thus, if we take a metal, such as iron, and dissolve it in an acid, or sublime it in union with an elastic fluid, or make it enter into a hundred combinations, it may still be recovered unaltered in its properties, the same in substance and in quantity. The test of a body being indecomposable is, that in all chemical changes it in­creases in weight, or its changes result from its com­bining with new matter. Thus when mercury is con­verted into a red powder by being heated in the air, it gains in weight. The test of a body being compound is, that in assuming new forms it loses weight; thus, when the olive-coloured substance called oxide of silver is converted into silver by heat, it weighs less than before; but in all cases, either of gain or loss of weight, the circumstance depends either upon matter absorbed, or matter emitted, which is either solid, fluid, or aëriform, and which can be always collected and weighed. The metals, sulphur, phosphorus, carbon, silenium, iodine, brome, and certain elastic fluids are the only substances as far as our knowledge extends, which can be neither produced from other forms of matter, nor be converted into them. I explained to you on a former occasion that each of these substances enters into combinations in the same relative proportions, or in some multiple of those proportions; and hence the idea has been enter­tained that they are minute indestructible particles, having always the same figure and weight The weights of the smallest known relative proportions of the undecomposable bodies are these:—Hydrogen 1; chlorine 35·42; oxygen 8; fluorine 18·68; iodine 126·3; bromine 78·4; azote 14·15; sulphur 16·1; phosphorus 15·7; carbon 6·12; boron 10·9; selenium 39·6; silicium 7·5; aluminum 13·7; glucinum 17·7; ittrium 32·2; mag­nesium 12·7; zirconium 33·7; thorium 59·6; potassium 39·15; sodium 23·3; lithium 10; strontium 43·8; barium 68·7; calcium 20·5; manganese 27·7; zinc 32·3; iron 28; tin 58·9; arsenic 37·7; molybdenum 47·96; chromium 28; tungsten 94·8; columbium 185; antimony 64·6; uranium 217; cerium 46; cobalt 29·5; titanium 24·3; bismuth 71; copper 31·6; tellu­rium 32·3; cadmium 55·8; nickel 29·5; lead 103·6; mercury 202; osmium 99·7; silver 108; palladium 53·3; rhodium 52·2; gold 199·2; iridium 98·8; plati­num 98·8.

Ismeretlen: Szívesen beszélek erről a tárgyról. A dolgok valódi elemeit nem mutathatom meg önöknek; de megmutathatom azokat az anyagokat, amelyek, mert nem tudjuk felbontani őket, elemiek a számunkra: matematikai szempontból lehetségesnek tűnik az anyag végtelen oszthatóságának bizonyítása; de mechanikai osztásra alkalmas eszközeink rendkívül korlátozottak. Teljes okkal hihetjük, hogy kémiai bomlásokat kiváltó erőink távolról sem bontakoztak ki eddig végső formájukban; bizonyos anyagok még a természetes és művi behatások nyomán is változatlannak tűnnek; ha tehát a fémet, például a vasat savban oldjuk vagy egy rugalmas fluidummal4 szublimáljuk5, vagy százféle vegyülésbe visszük, változatlan tulajdonságokkal nyerhetjük vissza, anyaga és mennyisége sem változik. Egy test elbonthatatlanságának próbája, hogy minden kémiai változás során nő a súlya, vagy változásai egy új anyaggal való egyesüléséből erednek. Egy test összetett voltának próbája, hogy új alakokba átalakulva csökken a súlya; ha tehát az ezüst-oxidnak nevezett, olivaszínű anyagot hővel ezüstté alakítjuk át, kevesebbet nyom, mint korábban; de minden esetben, amikor akár súlygyarapodás, akár súlyvesztés következik be, a körülmények vagy a felvett, vagy a leadott anyagtól függenek, melyek akár szilárdak, folyékonyak, akár légneműek lehetnek, és mindig összegyűjthetők és lemérhetők. A fémek, a kén, a foszfor, a szén, a szelén, a jód, a bróm és bizonyos rugalmas fluidumok az egyedüli anyagok tudomásunk szerint, amelyek nem állíthatók elő az anyag más alakjaiból, és nem is alakíthatók át azokká. Egy korábbi alkalommal elmagyaráztam önöknek, hogy eme anyagok mindegyike ugyanolyan relatív arányban vagy az arányok valamely többszörösében vegyül; innen származik az az elképzelés, hogy kis, szétbonthatatlan részecskék, melyek alakja és súlya mindig ugyanaz. Az elbonthatatlan testek legkisebb ismert relatív arányainak súlyai a következők: hidrogén 1, klór 35,42, oxigén, 8, fluor 18,68, jód 126,3, bróm 78,4, nitrogén 14,15, kén 16,1, foszfor 15,7, szén 6,12, bór 10,9, szelén 39,6, szilícium 7,5, alumínium 13,7, berillium 17,7, ittrium 32,2, magnézium 12,7, cirkónium 33,7, tórium 59,6, kálium 39,15, nátrium 23,3, lítium 10, stroncium 43,8, bárium 68,7, kalcium 20,5, mangán 27,7, cink 32,3, vas 28, ón 58,9, arzén 37,7, molibdén 47,96, króm 28, volfrám 94,8, nióbium 185, antimon 64,6, urán 217, cérium 46, kobalt 29,5, titán 24,3, bizmut 71, réz 31,6, tellúr 32,3, kadmium 55,8, nikkel 29,5, ólom 103,6, higany 202, ozmium 99,7, ezüst 108, palládium 53,3, ródium 52,2, arany 199,2, iridium 98,8, platina 98,8.

Phil.—What is your idea of the cause of this dif­ference of weight? Do you suppose their particles like­wise of different sizes, or that they are of the same size, and have a different quantity of pores, or that their figures are different?

Philalethes: Miként vélekedik eme súlykülönbség okáról? Lehet, hogy a részecskéik különböző méretűek, vagy ugyanakkorák, de különböző mennyiségű pórust tartalmaznak vagy más az alakjuk?

The Unknown.—These questions cannot be an­swered except by conjectures. At some time possibly we may be able to solve them by an hypothesis which will satisfactorily explain the chemical phenomena; but as we can never see the elementary particles of bodies, our reasoning upon them must be founded upon ana­logies derived from mechanics, and the idea that small indivisible particles follow the same laws of motion as the masses which they compose.

Ismeretlen: Ezeket a kérdéseket nem válaszolhatjuk meg közvetlenül. Néha megoldhatjuk őket olyan hipotézissel, amely kielégítő magyarázatot ad a kémiai jelenségekre; de minthogy sohasem láthatjuk a testek elemi részecskéit, rájuk vonatkozó érvelésünknek a mechanikából származó analógiákon és azon az elképzelésen kell alapulnia, hogy a kis, oszthatatlan részecskék ugyanazokat a mozgástörvényeket követik, mint azok a tömegek, amelyeket alkotnak.

Eub.—I think it is contrary to the principles of sound philosophy to reason in this way. In mathematics it is always supposed that lines are composed from points, surfaces from lines, solids from surfaces; yet the ele­ments bear no relation to their compounds. Again in light: according to your principle, white light would be composed of many particles of white light; whereas analysis proves it to be composed of various coloured particles, each differing from the other. On the hypo­thesis of Boscovitch, which is well explained in the Institutio Physica of Mako, matter, as well as I recollect, is supposed to be composed of indivisible points en­dowed with attraction and repulsion, which are as­sumed to be both physical and chemical elements.

Eubathes: Úgy vélem, ez az érvelés ellentmond a józan gondolkodás elveinek. A matematikában mindig felteszik, hogy a vonalak pontokból állnak, a felületek vonalakból, a testek felületekből; az elemeknek még sincs kapcsolatuk a belőlük felépülő dolgokkal. Ugyanez vonatkozik a fényre: az ön elmélete szerint a fehér fénynek sok fehérfény-részecskéből kellene állnia; holott az analízis azt bizonyítja, hogy többféle, egymástól különböző, színes részecskéből áll. Boskovic hipotézise szerint, mely kellő magyarázatot nyer Mako6 Institutio Physicájában, az anyag, amennyire értem, oszthatatlan, taszítással és vonzással rendelkező pontokból áll, melyek fizikai és kémiai elemeknek tekinthetők.

The Unknown.—You mistake me if you suppose I have adopted a system like the Homooia of Anaxagoras, and that I suppose the elements to be physical molecules endowed with the properties of the bodies we believe to be indecomposable. On the contrary, I neither sup­pose in them figure nor colour,—both would imply a power of reflecting light: I consider them, with Boscovitch, merely as points possessing weight and attractive and repulsive powers ; and composing according to the circumstances of their arrangements either spherules or regular solids, and capable of assuming either one form or the other. All that is necessary for the doctrines of the corpuscular philosophy is to suppose the molecules which we are not able to decompose, spherical mole­cules; and that by the arrangement of spherical mole­cules regular solids are formed; and that the molecules have certain attractive and repulsive powers which cor­respond to negative and positive electricity. This is not mere supposition unsupported by experiments; there are various facts which give probability to the idea, which I shall now state to you. The first fact is, that all bodies are capable of being rendered fluid by a certain degree of heat, which supposes a freedom of motion in their particles that cannot be well explained except by supposing them spherical in the fluid state. The second fact is, that all bodies in becoming solid are capable of assuming regular polyhedral forms. The third fact is that all crystalline bodies present regular electrical poles. And the fourth is, that the ele­ments of bodies are capable of being separated from each other by certain electrical attractions and re­pulsions.

Ismeretlen: Ön téved, ha azt hiszi, hogy olyan rendszert fogadtam el, mint az Anaxagorasz-féle Homooia7, és úgy gondolom, hogy az elemek fizikai molekulák, melyek az általunk szétbonthatatlannak vélt testek tulajdonságaival rendelkeznek. Éppen ellenkezőleg, soha nem ruházom fel őket alakkal vagy színnel – mindkettő fényvisszaverő képességet vonna maga után: Boskoviccsal8 együtt csupán olyan pontoknak tekintem őket, melyek súllyal, valamint vonzó- és taszítóerőkkel rendelkeznek; és elrendezésük körülményei szerint vagy gömböket, vagy szabályos testeket alkotnak, s képesek vagy az egyik, vagy a másik alak felvételére. A korpuszkuláris elmélet tételeihez mindössze azt kell feltenni, hogy azok a molekulák, amelyeket nem tudunk szétbontani, gömb alakú molekulák; a gömb alakú molekulák elrendezésével szabályos testek képződnek; és a molekulák bizonyos vonzó- és taszítóerőkkel rendelkeznek, amelyek pozitív és negatív elektromosságnak felelnek meg. Ez nem olyan feltevés, melyet nem támasztanak alá kísérletek; különféle tapasztalások valószínűsítik az elképzelést, s ezeket most önök elé tárom. Az első tapasztalat szerint minden test fluiddá válhat megfelelő hő hatására, ami mozgási szabadságot tételez fel részecskéikre nézve, és ami csak úgy magyarázható meg kellőképpen, ha feltesszük, hogy a részecskék fluid állapotban gömb alakúak. A második tapasztalat szerint megszilárduláskor minden test szabályos poléder alakot képes felvenni. A harmadik tapasztalat szerint minden kristályos test szabályos elektromos pólusokat mutat. És a negyedik szerint a testek elemei bizonyos elektromos vonzásokkal és taszításokkal elválaszthatók egymástól.

  1. „Égszinkék vizü Thybris, igen, kedvence az égnek.” Lakatos István fordítása; Vergilius: Aeneis, VIII, 64.
  2. ver purpureum (Vergilius: Kilencedik ekloga, 40. sor.) – „bíbor tavasz”.
  3. Clitumnus – ma Clitunno, olaszországi folyócska Umbria déli részén.
  4. fluidum – folyadék. Így nevezték a régi fizikusok azt a hipotétikus anyagot, mellyel a különböző fizikai jelenségeket magyarázták; valamennyi fluidumot felruházták azzal a tulajdonsággal, hogy a nehézsége mérhetetlen kicsiny, úgyhogy a testekbe jutva, azok súlyát meg nem változtatja. Volt hőfluidum, mely a testekbe jutva vagy kilépve, azok hőmérsékletét növeli, illetve csökkenti. A fényjelenségeket is a testekből kiáramló fluidumra vezették vissza. A mágneses fluidum a mágneses állapotot hozta létre; megkülönböztettek északi és déli mágneses fluidumot; a mágnesezés folyamata a vas és acél legkisebb részeiben egyenlő mennyiségben elhelyezett kétféle fluidum szétválasztásából állott. Kétféle elektromos fluidum szolgált az elektromos jelenségek magyarázatára is. Pallas Nagylexikon.
  5. szublimál – itt az anyag halmazállapotát megváltoztatása az alkalmas fluidum segítségével.
  6. Kerekgedei Makó Pál (1723–1793) – magyar matematika- és fizikaprofesszor, a budai egyetem bölcsészeti karának igazgatója, a maga korában Európában a legjobbak közé tartozó felsőbbanalízis- és algebratankönyvek szerzője.
  7. Klazomenai Anaxagorasz – (i. e. 500/497 körül–i. e. 428/427 körül) preszókratikus gondolkodó, csillagász. A létező valósággal és az anyaggal kapcsolatos kutatásai miatt az antik materializmus egyik képviselőjének is tekintik. Diogenész Laertiosz úgy jellemezte, hogy ő volt az első olyan ember, aki az anyag mellé állította az értelmet. (Wikipedia)
  8. Ruđer Josip Bošković – (1711–1787) horvát születésű jezsuita matematikus és csillagász. (Wikipedia)
  • Sir Humphry Davy: Consolations in travel, or the last days of a philosopher. (A megjelenés éve: 1830.) = The collected works or Sir Humphry Davy… Edited by his brother, John Davy. London, Smith, Elder and co., 1839–40.
    babel.hathitrust.org
  • Magyar fordítás: