Szügyi Gábor:
Műterem spektrummal
fizika, fény, színtan
Mi kell egy kísérlethez? A vizsgálat tárgya és mérőeszköz.
Megfigyelt jelenség amiből tanulni szeretnénk valamit. Mi
egy vizuális kísérlet? Játék kompozíciós elemekkel. A
kísérletező a kíváncsisága tárgyát elemzi, megfigyeli,
új és új helyzetbe rakja, hogy a rá jellemző tulajdonságok
új oldalukat mutassák meg így a róla szerzett tudás gyarapodik.
Zsoldos Júlia:
Jókai Mór és a sci-fi
biológia, technika, repülés
Jókai a kiegyezés táján új témák fele fordult, a „máról”,
a technika és a természettudomány forradalmáról kezdett
írni. Érdeklődése, mely még diákkorában kezdődött mindig
is rendkívül sokoldalú volt: az iskolában szinte minden
tantárgy egyformán érdekelte…
Jókai Mór:
Harc a légben
technika, léghajó, elektromos hajtás
A vezérlégjáró belsejében volt egy készülék alkalmazva,
mely állt egy végtelen földabroszból, ami egy henger
segélyével körülforgatható volt. E térkép mutatta a Föld
minden tájait, madártávlatból lefényképezve. A tapasztalt
hajós, amint a mágnestű segélyével meghatározá a pontot,
melyen hajója repül, ama térképről azt is leolvashatá, hogy
mely ország, világ felett jár most.
Geometria a kézimunkákban
A legnépszerűtlenebb tudomány szépségei
matematika, geometria, topológia, Kerékjártó Béla
Az optikában felvetődött geometriai kérdések és a perspektíva
elmélete vezettek el a projektív geometriára, amely az újabb
geometriának igen fontos és nagyon tág területe. Tárlatokon
magam is többször megállapítottam, hogy a projektív geometria
ismerete sok modern festőt megkímélne a képeiken gyakran látható
szemléleti hibáktól.
Karinthy Frigyes:
Novella a delejes halálról
sci-fi, járvány
Az 19… év februárjának elején távirattal rendeltek Melbourne-be, hogy mint a
philadelphiai főiskola bakteriológiai intézetének vezetője, szedjem össze
az adatokat, és tegyek jelentést arról az új és rémes járványról, ami ebben
a városban fellépett, és amiről eddig csak közvetett és megbízhatatlan hírek
szivárogtak ki. Az új betegség, vagy inkább új halálnem – mert egyetlen
gyógyult eset nem fordult elő – leírása merőben hihetetlenül hangzott.
Karinthy Frigyes:
Új Íliász
sci-fi, lefagyasztás, krionika
A jégtömb olvadásba fogott körülöttem – előbb gémberedett tagjaim rugdalództak
néhányat, aztán ködösen, mint aki súlyos álomból ébred, pislogni kezdett
eszméletem is. · Összeszedtem gondolataimat. · Most már pontosan emlékeztem rá,
hogy fagyasztattam be magam Shoover professzor találmányába, a konzerváló gépbe.
Ennek a gépnek az a lényege, hogy fokozatos és lassú fagyasztással teljesen
megállítja az élet minden funkcióját.
Karinthy Frigyes:
Az inkarnátor
sci-fi, teleportálás
A pódium közepén álló szelénszekrény tolóajtaja lecsapódott, Sylvia V9
– aki negyvenöt másodperccel ezelőtt, a földgolyó túlsó felén, Floridában
lépett be a szelénszekrény kiegészítő másába, a leadóba, s most ott állott
előttük, mosolyogva – hunyorgó szemekkel nézett körül a V9-teremben.
A higanylámpák kék fénye vakítóan emelte ki körvonalait. · A két ellenőrző Rádusz
hozzálépett, megtapogatták, és meggyőződtek róla, hogy eleven, hús és vér valóság.
Karinthy Frigyes:
Röntgenország
sci-fi, röntgen
Költőietlen, száraz, tudákos szó – mégsem tudok hirtelenében más jelzőt találni
annak a csodálatos meseországnak a meghatározására, ahol álmomban jártam a
minap. · Úgy volt az álom, mint egy rendes utazás – vasúton érkeztem meg,
útlevéllel, vízummal, ahogy illik. Az első furcsaság a vámvizsgálatnál lepett
meg…
Németh László:
A sors és a kivételes ember
kibernetika, orvoslás, visszacsatolás, feedback, circulus vitiosus
Korányi Sándor szentelte egyik szép tanulmányát az élet circulus
vitiosusainak. Ha a szívműködés gyengül, a szervezet oxigénellátása
tökéletlenebb; de mivel a szív is a szervezet része, a szívet
tápláló vérerek is kevesebb oxigént kapnak; a szívműködés tehát
még rosszabb lesz, s hanyatlása tovább gyengíti magát a szívet.
Hasonló circulus vitiosus van a túlzottan működő pajzsmirigy és
az idegrendszer egyik része közt. A fölös pajzsmirigyváladék izgatja
a szimpatikus idegrendszert, a szimpatikus izgalom még bővebb
elválasztására ingerli a pajzsmirigyet. Egy meg nem oldott probléma
szorongást, vérnyomás-fokozódást vált ki, a szorongás kínosabbá teszi
a problémát, megoldatlansága pedig újabb szorongást okoz. Ez a
circulus vitiosus a gondolkozás serkentője, de ez a melankólia
útja is.
Jon Ogborn:
Dialógus két régi tudományról
fizika, termodinamika, hő, energia, dialógus
Galilei 1632-ben írta „Dialogo”-ként, majd 1637–38-ban a
„Discorsi”-ként ismert munkáját. Mindkettőben ugyanaz a
három szereplő beszélget egymással: Salviati, Simplicio
és Sagredo. Salviati szájába adta Galilei azokat a
kijelentéseket, amelyek az új, haladó álláspontot képviselik
a túlhaladottal, de még megszokottal szemben. Simplicio
a megrögzött Aristoteles-hívő, védi a régi rendszert,
kissé nehézkesen gondolkozik, néha kötekedik, de mindig
jóindulatú. Sagredo józan, elfogulatlan nemesember, aki
okos kérdésekkel provokálja Salviatit, tulajdonképpen
„alá adja” a kérdéseket. Az ő alakjukat jelenítette meg újra
Jon Ogborn, és velük mondatta el gondolatait, kétségeit és
véleményét is a termodinamika tanításának néhány vitatott
kérdéséről.
Zajácz György:
Fazekas Mihály, a csillagászat népszerűsítője
fizika, csillagászat, tudománynépszerűsítés, Fazekas Mihály
Fazekas nevéhez fűződik a „Debreceni Magyar Kalendáriom”
szerkesztése és megjelentetése egy évtizeden keresztül. A
Kalendáriom lényegében egy naptár, amely az idővel, az idő
múlásával és szakaszaival foglalkozik, s így kerül kapcsolatba
az égbolttal foglalkozó tudománnyal, az asztronómiával. A
költő, természeténél fogva, megtalálta azt az utat, amellyel
az egyszerű emberekhez, parasztokhoz, szegény kézművesekhez
szólhatott. Ebben az időben a széles néprétegek egyedüli
olvasmánya a Kalendáriom volt. Az írók ezt használták fel a
színvonalasabb irodalom megszerettetésére, a tudomány
népszerűsítésére és a felvilágosult eszmék hirdetésére.
De célja volt még a babonaellenes harc is.
Fazekas Mihály:
Húsvét napjától…
fizika, csillagászat, húsvétszámítás
Húsvét napjától kell függni sok innepi napnak,
Azt meg az esztendők száma jelenti meg, így:
Eggyel megtoldván ha 19-cel elosztjuk,
Hóldkor aranyszámát adja ki a maradék.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Anatole France:
Coignard abbé véleménye a tudományról
tudomány, matematika, geometria
Jó mesterem meg én ma elsétáltunk egész a Pont-Neuf-ig, melynek
kiöblösödéseit ellepik a könyvárusok állásai, ahova kirakják
regényeiket meg ájtatossági könyveiket. Két sol-ért meg lehet
kapni az egész Astrea-t és a Nagy Cyrust,
melyet a vidéki olvasók elnyűttek és összezsíroztak, továbbá
az Égést gyógyító kenőcsöt és a jezsuiták különböző
műveit. Jó mesteremnek az volt a szokása, hogy meg-megállt és
elolvasott néhány oldalt ez írásokból, melyeket esze ágában
sem volt megvenni, egyrészt mert nem volt pénze, másrészt pedig
mert okos meggondolással a Kis Bacchus gazdája számára
tartogatta a hat ezüstöt, ami ritka esetlegből a nadrágzsebében
rejtőzött.
Képes Gábor:
Fantasztikus tudomány
sci-fi, tudomány
Ha feltenném e tanulmány olvasóinak a kérdést, hogy kit
tartanak nagyobb, jelentősebb magyar írónak: Esterházy
Pétert vagy Nemere Istvánt, bizonyára mindannyiuknak markáns
és egyértelmű válasza lenne erre a kérdésre. Esterházy
Péter nyelvi-poétikai forradalmat, irodalmi szemléletváltást
hozott Termelési regényével és más, Magyarországon a posztmodern
első hírnökeinek tekintett műveivel, melyekkel Tandori Dezső
költővel és a nemrég elhunyt Petri Györggyel együtt a mai
magyar irodalom legrangosabb szerzői közé emelkedett. Nemere
István munkássága nem hozott nyelvi-poétikai forradalmat,
sőt, munkásságát nem is említik az egyetemeken.
Scheiber Sándor:
Ady Endre és Fejér Lipót
matematika, Fejér Lipót
Fejér Lipótnak, testvéremnek a nagy szenvedésben, a hiábavalóban,
mellyel meg akarjuk, meg akarnók mutatni magunkat a világnak s
megimádtatni a világgal, melyet néha csaknem úgy lenézünk, mint
enmagunkat, – igaz barátja: Ady Endre.
Az Élet-Tudományok Humoris Causa Doctora
Szent-Györgyi professzor boszorkánykonyhájában
biológia, C-vitamin, Szent-Györgyi Albert
Adgyuk tudtokra minden, nem felettébb nagyképüeknek, hogy Nagy-Rápolthi
Szent-Györgyi Albert urunkat és ámbár Collegánkat, mindazonáltal
jó barátunkat, ki is született az Idők tellyességében, esztendéinek
számára nézvén Örök-Ifjú, Religiójára nézvén pedig a Betlehemi
Pászcuumokon hirdettetett Békesség és Jó Akarat Religióját követi,
abbéli bokros Érdemeiért, hogy nem tsupánn a nagy Centrifuga nevezetű
Eördeög Motola tuggya a Tatár-Borsot vulgo paprikát mind egész lenn
Skandináviáiglan széllel szórni, hanem a Gyepi-Lapdát is a mesterséggel
fonott Lapta ötével eltuggya röppéteni mind a balsarokig…
Vörös Attila:
Előszó
(Bevezető gondolatok)
geológia, neptunizmus, plutonizmus, vulkanizmus, keletkezéselmélet
A geológia és a filozófia kapcsolata egyidős az emberi
gondolkodás kezdeteivel, és amióta írásról beszélhetünk,
ez a kapcsolatrendszer az irodalomban is tükröződik. A geológia
és a filozófia fogalmát itt a legtágabb értelemben használom;
az egyiket úgy, mint ami az égitestünk vagy a földkéreg
egészére vonatkozik, a másikat úgy, mint az emberi bölcselkedést
a világegyetem, a természet, az élet okáról és céljáról. ·
A Föld, avagy a föld mibenléte, keletkezése és mozgása
a kezdetektől érdekelte és gondolkodásra serkentette az
embert. Az egyszerű, ősi teremtésmondák sem kerülik meg
ezt a kérdést.
Békés Vera:
Néhány filozófiai szempont a „neptunista-vulkanista” avagy „neptunista-plutonista” vita tudománytörténeti értelmezéséhez
geológia, neptunizmus, plutonizmus, vulkanizmus, keletkezéselmélet
A tudományos múltat érintő ismereteink csak ritkán terjednek
túl mai bevett nézeteink közvetlen előzményein. Történeti
tudatunkból gyakran kiesnek olyan régi viták, amelyek pedig
a maguk idején nagy visszhangot keltettek a szakmai közösségnél
jóval szélesebb körökben is. · Ilyen polémia volt a 18.
század utolsó harmadában fellángolt neptunizmus-vulkanizmus
illetve neptunizmus-plutonizmus vita, amely mára csaknem
teljesen feledésbe merült, jóllehet a maga idején egyike volt
a legnagyobb jelentőségű és egyben legszenvedélyesebb tudományos
összecsapásoknak. Jelen írásban arra teszek kísérletet, hogy
felvázoljam, milyen szellemi fordulat nyomán jöhetett
létre egyáltalán a vita, s milyen szerepet játszott e fordulatban
a fiatal Kant, és végül: az egész folyamatban hogyan értelmezhető
Alexander Humboldt munkássága.
Rózsa Péter:
Geológia a paradigma előtt: a neptunista-vulkanista vita
geológia, neptunizmus, plutonizmus, vulkanizmus, keletkezéselmélet
A geológia, azaz a Föld felépítésével, alkotóival, szerkezetével,
kialakulásával és történetével foglalkozó tudomány, néhány igen
fontos előzményt követően lényegében a 18. század utolsó és a 19.
század első negyedében alakult ki. Fejlődésében meghatározó szerepet
játszott a kibontakozó ipari forradalom miatt egyre fontosabb bányászat,
valamint a természettudományok, különösen a kémia és a természetrajz
(azaz a növénytan, az állattan és az ásványtan) fejlődése. E mintegy
fél évszázadot a földtan tudományának történetében a geológia
megalapozásának tekintjük, s a folyamat lezárásának, a „modern”
geológia kezdetének Charles Lyell (1797–1875) alapvető munkájának
megjelenését tartjuk.
Papp Gábor:
A magyar ásványtani nyelvújítás főbb vonásai
geológia, földtudomány, ásványtan, nevezéktan, szaknyelv, nyelvújítás
A magyar földtudományi szaknyelv történetével kevés önálló cikk
foglalkozott. A terjedelmi korlátokra tekintettel e rövid írás
a legmozgalmasabb időszakra, a nyelvújítás korára összpontosít,
fókuszába az ásványtant véve. · A ma geológiája a valaha volt
mineralógia köntöséből bújt elő, hogy azután a mai értelemben
vett ásványtan bizonyos területeit részdiszciplínaként foglalja
magába. A mineralógia e gyökeres értelemváltozása
(jelentésszűkülése) a 18–19. század fordulóján rövid idő alatt
végbement. A modern földtudomány kialakulása természetszerűen
járt együtt a modern szaknyelv kialakulásával, új szakszavaknak,
valamint a köznyelvi szavak új, szakmai jelentéseinek a
keletkezésével – immár a nemzeti nyelveken, hiszen a klasszikus
tudomány nyelve, a latin a maga korlátozott lehetőségeivel
nem volt már erre alkalmas.
Bartha Judit:
Az ébredő Demiurgosz
Jókai Mór tudományos/fantasztikus geológiája
geológia, földtudomány, Jókai
A magyar Jókai-szakirodalom neves geológus szerzői (például
Földváry Aladár, Gaál István vagy Tasnádi Kubacska András)
méltán újraközölt írásaikban hozzáértőn mutatják be Jókai tudós
mintaképeit, elismerik könyvekből, szakfolyóiratokból,
napilapokból szerzett geológiai-paleontológiai ismereteit,
rácsodálkoznak zseniális megérzéseire, finoman korrigálják
kisebb-nagyobb tudományos tévedéseit és fantáziájának merészebb
kilengéseit. Mindeközben pedig nem győzik hangsúlyozni,
hogy Jókai költői eszmékkel átlelkesített földtana nagyobb
szerepet játszott a geológia népszerűsítésében, mint bármely
nemzetközileg elismert magyar geológusunk szaktanulmánya.
Székely László:
A kozmikus anyag
örök körforgásának eszméje Kant kozmológiájában és a 19. századi csillagászatban – kitekintéssel Madách Imre Az
ember tragédiája című művére
fizika, csillagászat, anyag, körforgás, Kant, Madách
Bár a kozmikus anyag örök körforgásának Fontenelle-nél
szereplő újkori elképzelése annyiban párhuzamos a görög
atomista kozmológiával, hogy szintén a kozmikus világok
körforgásszerű keletkezéséről és elmúlásáról van benne szó,
egyúttal radikálisan különbözik is tőle, amennyiben szemben
az atomistákkal, akik a csillagokat a mi világunk részének
tekintették, és a másik világokat a látható égbolton túli,
empirikusan elérhetetlen létezőkként tételezték, e nézet
Bruno és Descartes nyomán azokat a naprendszerekkel
azonosítja. Így e koncepció szerint már a látható csillagokban
is „másik”, a mi világunkon kívüli világokat figyelhetünk meg.
Füstöss László:
Karinthy Frigyes – a technika és tudomány értő csodálója
tudomány, technika, Karinthy Frigyes
Élete eseményeit a megélt technikai csodák időrendjében
foglalta össze. A repülés és a rádió egész életében lelkesedésének
forrása maradt. Utolsó két évét mindenképp az orvostudománynak
köszönhette – a köszönet tárgyiasult formája, az Utazás
a koponyám körül, az önmegfigyelés művészi naplója.
„A líra logika – de nem tudomány”, mondja József
Attila, ám Karinthy logikája leleplező és lényeget feltáró,
ami a tudománynak is célja. Karinthy írásaiban a természettudomány
ismerete magától értetődő igény, az áltudományos leegyszerűsítések
pedig semmivé lesznek sziporkázó ötletei tüzében.
Jókai Mór:
Flóra színháza
Tárca
biológia, növénytan, Jókai Mór
Óh ti szegény tormába esett pestiek! Akik nem ismertek más mulatságot,
mint a színházat, Ős-Budát, Orfeumot. Nem tudjátok, hogy egy
valamennyinél gyönyörűbb színház áll nyitva itt mindjárt a juhszélen,
aminek direktornője maga a pompában kifogyhatatlan Flóra istenasszony. ·
Itt van az amfiteátruma mindjárt a János hegy alatt, az újon készült,
szép országút mentén, az egész lanka mindkét oldalán messze elterülve.
Moesz Gusztáv:
Jókai növényismerete
biológia, növénytan, Jókai Mór
Engem elsősorban e csillag növényvilága érdekel. Nem kell azt hinni,
hogy Jókai növényeit csak erősen nagyító lencsével lehet észrevenni.
Hiszen alig van regénye vagy elbeszélése, amelyben virágokat és fákat
ne említene. Az ő költészete virágoskert, amelyben mesebeli alakok
többnyire csodás dolgokat visznek végbe. Az ő képzelete megnépesíti
az őserdőt és a sivatagot, a mocsárvidéket és a sziklás hegyeket, rég
elsüllyedt szigetet, az Északi-sark ismeretlen tájait, a múltat és a
jövőt alakokkal, amelyeket részint emberi, részint angyali vagy ördögi
tulajdonságokkal ruház fel.
Abonyi Iván:
Szilárd Leó és H. G. Wells kapcsolata
A science-fiction jelentősége Szilárd Leó alkotásaiban
fizika, radioaktivitás, radioaktív bomlás, Frederick Soddy, Szilárd Leó, H. G. Wells
Wells az új eredmények továbbgondolásával és a fejlemények társadalmi
életben lehetséges szerepének ecsetelésével új életet adott a tudományos
fantasztikus irodalomnak. Bennünket most az a vonal érdekel Szilárd Leó
születésének centenáriuma idején, hogy milyen módon befolyásolta egy
sci-fi-író egy atomfizikus tudományos pályáját. Lehetett-e köze Wellsnek
a pályaválasztás motiválásához? Talán a kutató témaválasztásához? Talán
a világrengető felfedezés, az atomfizika politikai nagyhatalommá
alakulásában betöltött fizikusi szerep, emberi-erkölcsi felelősségből
következő tevékenység, úgyszólván küldetés felismeréséhez is?
S. Sárdi Margit:
A Mars a sci-fi irodalomban
fizika, csillagászat, űrkutatás, sci-fi
…valójában a Marson játszódó science-fiction-művek nem képeznek
külön csoportot a sci-fi irodalmon belül. A tudományos kutatás
természetes módon magára a helyre irányul, a hely, helyszín
azonban a sci-fi irodalom számára szinte soha nem releváns.
Hogy egy mű a Marson játszódik, általában nem több, mint a
mesék elején a „Hol volt, hol nem volt”: azt jelzi, hogy fikció
következik.
Schrenk Éva, Pődör György, Pothurszky Géza, Csorba Tibor, Bódai-Soós Judit, Haraszti Szabolcs:
Tréfás matekversek 2
matematika, geometria, végtelen, prím, pi, Pitagorasz tétele stb.
Prímek
Számok,
Kik mások.
Nem szabdalhatók,
Nem egyeznek más jeggyel!
Velük biz társaik darabolhatók.
Különcül csak önmagukkal oszthatók s eggyel!
Szállási Árpád:
Babits Mihály (1883–1941) betegségei
orvoslás
Márai Sándor írta a nekrológjában: »Babits betegségének története
a szellemtörténet egyik legnagyobb példája maradt.« · Ma sem
jellemezhető tömörebben a költő mérhetetlen kínjainak epikrízise.
A bajsorozat, amely a húszas évek elején heveny epehólyag-gyulladással
kezdődött, aztán szűnni nem akaró emésztési zavarokkal, majd egy
tisztázatlan eredetű sokizületi gyulladással, a húszas évek végén
valószínűleg tonsillogén szívszövődménnyel, közben kínzó vesekő
okozta rohamokkal folytatódott, végül a legborzalmasabb, a légutat
elzáró rosszindulatú daganathoz vezetett.
Apuleius:
A mágiáról
39. (Részlet)
biológia, állattan, limnológia
Q. Ennius tankölteményt írt az ínyencfalatokról, és ebben
a halak számtalan fajtáját sorolta fel, amelyet kíváncsiságból
megismert. Emlékszem néhány sorára, el is mondom:
Fracastoro Jeromos:
A vérbaj tüneteiről
Részlet a francia kórságról szóló tankölteményből
orvoslás, fertőző, vérbaj, luesz, tünetek
Bámulatos vala, hogy ha fogant immár e ragadvány,
Négyszer telt a hold és ismét elfogya négyszer,
Míg a baj biztos jeleit felszínre vetette.
Nem mindjárt mihelyest a test bensője beteg lőn,
Nyilvánult külről, darabig lappangva tenyészett
S táplálékunkból az erőt szedegette magába.
Karinthy Frigyes:
Dana Idák
matematika
Lent a lenső lélekuton {Hádesz öblén, [hol a lélek
élet – állott (élet – állott, mint az állat) s aspodélosz
illatokkal] öblögetve, ablakokba} ablakokba öblögetve,
öblögekbe ablakogva és makogva mekegve.
Benedikt Ottó:
Az idő és a tér
Részlet a Befejezetlen emlékiratokból
fizika, tér, idő, relativitáselmélet
Amikor ugyanis Zomborban egy eléggé alacsony szintű
tudomány-ismertető brosúrából először tudtam meg,
hogy eszerint az akkor még vitásnak tartott elmélet
szerint az idő és a tér nem egymástól független
fogalmak, hanem állandó kölcsönös kapcsolat van
közöttük, az állítás eredetisége mélyen megragadott.
Papp Gábor:
Nyelvújítás kori ásványtani műszótáraink és szerzőjük, Kováts Mihály
kémia, ásványtan, szaknyelv, nevezéktan
A nyelvújítás korában két ásványtani műszótár jelent meg,
mindkettő a tudós orvos, Kováts Mihály munkájaként. Kováts
(1764?–1851) Sárospatakon és Lőcsén tanult, majd 1794-ben
avatták orvosdoktorrá a pesti egyetemen. Hivatásának
gyakorlása mellett számos orvosi könyvet írt, illetve
ültetett át magyarra. A nyelvújítók Kazinczy Ferenc köré
csoportosuló táborához tartozott, a költővel baráti
viszonyban állt. Irodalmi munkásságának fontos célkitűzése
volt az orvostan, a gyógyszerészet, a természetrajzi
tudományok és a vegytan magyar szaknyelvének megteremtése.
Karinthy Frigyes:
Ezerhatszázharminchárom június 22
fizika, heliocentrikus világkép, fizikus, Galileo Galilei, Galilei-per
De kinek is firkálom most döbbenek rá hiszen ez nem tudomány
S nem tudok senkit akinek küldeném mint levelet
Kepler úrral hallom bajok vannak Tübingában ezek a
Protestánsok csillagi dolgokban szintén nem kedvelik a tréfát
S a Dialoguson kívül is égettek még néhány füzetet
Karinthy Frigyes:
Isten felfedezése
tudomány, tudományos módszer
– Az elmés francia mondás – magyarázta tovább, belemelegedve
tárgyába, a csillagász –, hogy istent, ha nem volna, fel
kellene találni, annak számára, aki a találmányok
és felfedezések lélektanával tisztába jutott, majdnem ugyanannyit
jelent, mintha azt mondanám, hogy istent, ha van, fel
is lehet fedezni – felfedezni, a szó valódi, tehát
tudományos értelmében, nem eljutni a benne való hit
révén, az ő létének megismeréséhez, mint ahogy a vallásos,
belső módszerek próbálják – hanem felfedezni, megkeresni,
szemtől szembe megtalálni őt, a benne való kételkedés
révén, mint ahogy a tudományos, külső módszerek szokták.
Felfedezni, mint ahogy felfedeztük a Földet, a bolygókat,
mint ahogy felfedeztük Amerikát és az Északi-sarkot, mint
ahogy felfedeztük – és nem feltaláltuk – a repülőgépet s
ama fényt, mely láthatóvá teszi a láthatatlant.
Vofkori József:
Orvosi kifejezések Bolyai János írásaiban
orvoslás, szakkifejezések, terminológia
Bolyai János kéziratos hagyatékában […] számos orvosi szakszó
és kifejezés fordul elő. Ezeknek az orvosi kifejezéseknek és
műszavaknak a számbavételére és elemzésére érdemes figyelmet
fordítanunk egyrészt azért, mert ezzel Bolyai János érdeklődésének
eddig kevésbé ismert területét körvonalazhatjuk, másrészt
pedig azért, mert a nagy matematikus ilyen irányú érdeklődését
egy általánosabb szemlélet keretében összefüggésbe hozhatjuk
nyelvi és nyelvtudományi ismereteinek és idevágó elméleti
tevékenységének körével.
James F. O’Brien:
Milyen vegyész volt Sherlock Holmes?
kémia, Sherlock Holmes
Az első Sherlock Holmes-történet, a Skarlát tanulmány,
1887-ben jelent meg, de tekintélyes kiadók még most is publikálnak
Sherlock Holmes-folyóiratokat, húsz éve állították össze az
Encyclopedia Sherlockianát, és még mindig
érkeznek segítséget kérő levelek a Baker Streetre. Sherlock Holmes
logikus következtetései az első perctől kezdve szórakoztatják az olvasót.
Szõkefalvi-Nagy Zoltán:
A magyar kémiai szaknyelv kialakulása
kémia, szaknyelv, terminológia, nevezéktan
A XVIII. század vége körül nemcsak a kémia tudományában
történt jelentős átalakulás, hanem átalakult annak nyelve
is. Míg addig kb. másfél évezreden keresztül a tudomány
kizárólagos nyelve a latin volt, a polgári fejlődés magával
hozta a nemzeti nyelvek megerősödését, amelyek egymás után
hódították meg a politikai, irodalmi és tudományos területeket.
Nálunk ez a folyamat, több okból, viszonylag lassan játszódott
le. Az okok közül elsőnek nyilván társadalmi fejlődésünk
lassúságát kell megemlítenünk. Gátlója volt a magyar nyelv
előretörésének az ország soknemzetiségű összetétele, amely
egy nyelv egyeduralma ellen szólt.
Avar Júlia:
William Harvey, avagy egy orvos feltárja titkát
orvoslás, orvos, William Harvey, természettudományok
Aki Shakespeare neve alatt írt korának legmagasabb szintű
oktatásában, képzésében részesült, jól ismerte Angliát,
Európát és kedvelte Itáliát. Ennek a tudásnak és műveltségnek
a megszerzése csak a leggazdagabbak, a legmagasabb
társadalmi körök kiváltsága volt, mert számukra volt elérhető.
Felismerte, érezte és át tudta adni a legbonyolultabb, vagy a
legegyszerűbb gondolatokat. Aki ezeket a máig idézett sorokat
írta ismerte korát, az embert, az élővilágot, a társadalmat,
a politikát, a tudományokat és ezek múltját, történetét is.
Ismerte a kortárs irodalmat a mondókáktól, a mondákig. Ismerte
az égitesteket, ezek mozgását, vizes planétának nevezi a Földet
(Téli rege, I. 2.). Beszélt latinul, ismerte
Róma történetét, a római és a görög mitológiát, írókat és
műveiket, de legfőképpen az embert ismerte. Hamlet,
dán királyfi című drámájában különösen sok orvosi
tapasztalást ír le
Németh László:
Irgalom
Orvostörténeti részletek
orvos, orvoslás, orvoslástörténet, Korányi Sándor
Németh László – az orvos – szakmai erényeit jól követhettük
azokban a megfigyelésekben és újszerű következtetésekben, melyeket
a betegségével kapcsolatban tett, de azt, hogy mitől is lesz valaki
követendő példa egy szakma számára, azt öszszegezve fellelhetjük
az Irgalom című regényének olvasásakor is. Ezt a regényét
az író pályája lezárásának szánta, de ezt a művét tekinthetjük
egyben élte összegezésének is, mert a szereplőiben benne van mindaz,
ami maga az író volt: az orvos, a beteg és az ember, aki küzd a halál
korai árnya ellen, de ebben a küzdelemben »ha lehet, halálig emberhez
méltón« szeretne élni.