Karinthy Frigyes
filozófia, fizika, tér, idő
„Eljön-e végre a tudós vagy akár metafizikus, aki komolyan veszi a hasonlatot,
hogy minden megújul, újrakezdődik, elér valahová, megint visszafordul – komolyan
veszi, s elkezd valóságosan gondolkozni az Időről, hogy mi
az, mit jelent – olyan valóságosan s eredményesen, amilyen valóságosan s
eredményesen a Tér törvényét keresték Püthagórasztól Newtonig, Newtontól
Rutherfordig?…”
Karinthy Frigyes
avagy képzelet és logika
matematika, fejtörő, logika, pszichológia
„Ezt a kedves »fejtorná«-t, ami alábbi kísérletezésre és elmélkedésre alkalmat
adott, pár héttel ezelőtt hallottam egy angol úrtól, azóta sokakat kipróbáltam
vele, meg is jelent valamelyik képeslapban.…”
Karinthy Frigyes
matematika, fizika, csillagászat
„Egy német csillagász könyvet bocsát közre, amelyben igen kedvesen és
egyszerűen közli, hogy számításokat, megfigyeléseket és megfontolásokat
végzett, melyeknek alapján van szerencséje bejelenteni, hogy ami a
kozmoszt, a világegyetemet, napokat és holdakat, valamint kedvenc
földünknek mindeme dolgok között való helyzetét illeti, egy kis tévedésben
voltunk eddig, Arisztotelésztől, Ptolemaioszon át, Laplace-ig, akinek
felfogása ma is uralkodik: a dolog nem egészen úgy áll, ahogy azt az
iskolában tanuljuk manapság.…”
Szilárd Leó
sci-fi
„Elképzelhetik, mennyire megdöbbentünk, amikor leszálltunk, és
elnéptelenedett városokat találtunk. Tíz évig utaztunk az űrben, a
kényszerű tétlenség miatt egyre türelmetlenebbül és ingerültebben;
és amikor végül leszálltunk a Földön, kiderült – amiről önök már
kétségtelenül hallottak –, hogy minden élet kihalt ezen a bolygón.…”
Hans Poser
A leibnizi akadémia-koncepció és a műszaki tudományok
természettudományok, Porosz Tudományos Akadémia, Gottfried Wilhelm Leibniz
„»Midőn a brandenburgi választófejedelem őfőméltósága egy dicső és valóban
királyi művet, egy ‚societatem scientiarum et artium’-ot szándékozik
megalapítani, olyan intézményre kell gondolnunk, amely az igaz célt és
hasznot csekély panasszal érné el« – írja Leibniz a Berlini Akadémia
alapítására vonatkozó emlékiratában. »Az ilyen választófejedelmi
társaságnak nem egy puszta kuriozitásra vagy tudásvágyra és terméketlen
kísérletekre kellene irányulnia, avagy hasznos dolgok puszta feltalálására,
melyek folyamodványokon és előterjesztéseken nyugodnának, mint például
Párizsban, Londonban vagy Firenzében történnek, […] hanem mindjárt a
kezdetben a dolgot a tudománnyal együtt a haszonra kellene irányítanunk
és olyan sajátságokra kellene gondolnunk, amitől okkal várna el
tiszteletet a nagyra becsült szerző és többletet az egész közösség. Ha
eszerint az lenne a cél, hogy a teóriát egyesítsék a praxissal, és ne
csak a művészeteket és tudományokat javítsák meg, hanem a vidéket és
embereket is, a földművelést, a manufaktúrákat és a kereskedéseket is,
és egyszóval az élelmiszereket is, ezenkívül pedig tegyenek olyan
felfedezéseket is, ami által még jobban kiterjed Isten túláradó
tisztelete, csodáit pedig az eddigieknél jobban megismerik, és ennélfogva
a keresztény vallást és jó igazgatási rendet s erkölcsöket gyökereztetnének
meg, vagy jobban kiterjesztenének, részint a pogány, részint a még nyers,
sőt barbár népeknél.«”
Valaczka András
biológia, DNS, Richard Dawkins, Wilhelm Dilthey, Madách Imre
„Ha Balzac tükörképnek tekinthette a maga regényciklusát, az Isteni
színjáték tükörképének, Madách a maga művét még több joggal
tekinthette volna annak. Nemcsak az örök dolgok iránti metafizikai
érdeklődés, a merész teofánia vagy az utazópáros meg a »helyi
lakosok« kérdés-felelet játékainak sajátos ritmusa miatt,
hanem a tudományos igény miatt is. Mert ahogy a dolce stil
nuovo tudományos akart lenni, és nemcsak akart, hanem valóban
térképmellékletekkel gazdagított, precíz geográfiát adott, úgy
Az ember tragédiája is legalább annyira történettudományi
elemzés, mint szépirodalmi mű…”
Komorjai László
matematika
„A matematika tételeinek megingathatatlan, a priori bizonyossága
az újkorban mindig is kihívást jelentett a filozófia számára. Valóban
megkérdőjelezhetetlen ez a bizonyosság? Mi kölcsönöz ennek a tudománynak
ilyen kiemelt helyet a többi tudományok között? Hol találhatók a matematikai
bizonyosság gyökerei? · Másrészt ezek a tételek nem csupán megingathatatlanul
bizonyosak, hanem egyszersmind tartalmas felismerések is. Hogyan képes az elme
a tapasztalat közvetlen segítségülhívása nélkül, mintegy a saját anyagából,
valami gyökeresen újat »teremteni«? Hogyan vagyunk képesek tiszta
felismerésekhez jutni; hogyan működik a tiszta invenció? Kant
egyetlen kérdésbe sűríti ezeket a problémákat: hogyan lehetségesek
a priori szintetikus matematikai tételek? Egyáltalában mely
tudomány hivatott ezeket a kérdéseket megválaszolni?…”
Karinthy Frigyes
Érzelmek zűrzavara – értelem biztonsága
matematika, fizika, biológia, etológia
„Ez a hathetes kis állat, akit sem én, sem más nem idomított még egy percig
se, fél perc alatt egy igen bonyolult, minuciózus számítást végzett el.
Differenciálegyenletet oldott meg, kétszer egymás után, három centiméternyi
különbözet rendkívül pontos beszámítása mellett. Az egyenletekben, mint
általa ismert mennyiségek, szerepelt a távolság, a nehézkedés, a tulajdon
izomereje, a föld ellenálló keménysége – ezekből kellett kiszámítani azt a
határértéket, amelyen innen biztonságos számára az ugrás, amelyen
túl már kockázatos.…”
Karinthy Frigyes
fizika, rádium, radioaktív sugárzás, Pierre Curie, Marie Curie
„A laboratórium előtt egy terasz volt: este a fiatal tanár fiatal feleségével
kiült a teraszra, az asszony odaült, ölébe hajtotta a fejét. Végtelen,
holdtalan, csillagos ég. Lent lankás mezők nehezedtek, a jegenyeallé
hallgatagon és megdermedve nyúlt ki alattuk. A fiatalember ivott is
valamicskét, minden érdekelte, lelkesítette és tele volt szerelemmel.
Az öreg tudósról is beszélt, az egyetemi tanárról, akivel együtt töltötte
a délutánt, és aki óvatos modorához képest nagyon hízelgő dolgokat
mondott neki: – és végre rábízta néhány napra azt az ezredgramm rádiumot,
amit nehéz tokjával együtt a mellényzsebében hordott most is…”
Handi Péter
matematika, Volenszki Gyula, Recsk
„Gondolom, egy tanár hamar észreveszi, hogy osztályában ki
közömbös tantárgya iránt. Az én matematikatanáromnak, a
legendás Volenszki Gyulának meg igazán könnyű dolga volt. Az
ötvenes éveket tapostuk mindketten a Madách Gimnáziumban, s
ez a bizalmas többes szám volt az egyetlen, ami közös
nevezőre hozott bennünket – hogy legalább itt matematikailag
fejezzem ki magam.…”
Karinthy Frigyes
Nyári éjszaka a sváb-hegyi csillagvizsgálóban
fizika, csillagászat, Sváb-hegy, csillagvizsgáló, Tass Antal
„A dolog úgy áll, hogy ama legörökebb aktualitás, amelyet ma éjszaka tárgyaltunk
Tass és Ternék igazgató urakkal a sváb-hegyi csillagvizsgáló
kupolái alatt, a csillagos nyári éj sátorában, valahogy elkerülte a napilapok
figyelmét. Pedig példátlanul izgató és különös és…”
Victor Hugo
Szemelvények a Nyomorultakból
matematika, matematikus, természettudomány, természettudós
„Ez a három-négy ágyásból álló tábla majdnem ugyanannyira érdekelte
a püspököt, mint a könyvtára. Szívesen eltöltött benne egy vagy két
órát. Gyomlálta, öntözte a virágait, néhol kis gödröket vájt, és
magvakat ültetett el a földbe. A kártékony rovaroknak nem volt oly
esküdt ellensége, ahogy kertészhez illett volna. Egyébként nem
tartotta magát tudós botanikusnak. Nemigen értett a növények
osztályozásához, világért sem akart dönteni Tournefort rendszere
és a természetes rendszer közt; sem Jussieu mellett Linnével
szemben nem foglalt állást. Nem a növénytan búvára volt, hanem a
virágok kedvelője. Tisztelte a tudósokat, de még inkább tisztelte
a tudatlanokat, és anélkül, hogy valaha is vétett volna a kettős
tisztelet ellen, egy zöld bádog öntözőkannával minden este meglocsolta
virágágyait.”
Formanek Csaba
6. Francesca
matematika
„Mikor Egmontius, a messzeföldön híres arcképfestő elérkezett
ötödik szerelme portréjának megfestéséhez, igen bölcsen, s
művészetben jártas emberhez méltó módon úgy találta, mielőtt
Francescáról önmagának bárminemű állítást megfogalmaz, el
kell merengenie az 5-ös szám természetéről, hogy így a
lírikus emlékezet szertefutó ösvényeit úgymond matematikai
alapokon csavarhassa újra össze…”
Karinthy Frigyes
Új stílus a politikában
matematika, fizika
„mintha egy új pedagógus a fizika és matematika törvényeit egyszerre csak
úgy kezdené népszerűsíteni, hogy bevezetés és magyarázás helyett
plakátokat és lelkesítő füzeteket olvastatna tanítványaival. »Éljen
az egyedül érvényes binominális tétel!«, »Püthagorasz hívei, egyesüljetek!«,
»Csak az egyszeregy és az önbizalom vezethet ki a káoszból!«, »Harcoljunk a
hármasszabályért és mienk a jövő!«, »Einstein ennek a nemzedéknek
Megváltója!« feliratokkal, s kísérletek bemutatása helyett kokárdás,
lampionos, sisakos felvonulást rendezne tanítványaiból, tüntetni Newton
igazsága mellett, mielőtt Newton igazságát kipróbálta és bebizonyította
volna előttünk.…”
Szathmári Sándor
matematika, geometria, Püthagorasz, Pitagorasz-tétel
„– Üdv neked, ó nagy hatalmú Korpulentosz – mondotta belépve. – Miért
hívattál?
– Üdv neked is, ó szamoszi Püthagorasz. Sajnálatos dolgokat kell
megtárgyalnunk. Híveim és jó barátaim, akik itt ülnek a tanácsban,
arról értesítettek, hogy újabban helytelen tévtanokat hintesz el az
ifjúság szívében.
– Miről van szó voltaképpen? – kérdezte.
– Valami háromszögről volt szó.
– Hja! Hogy az átfogó négyzete egyenlő a befogók négyzeteinek összegével?
– Helyesen mondád. Éppen erről.…”
Juhász Gyula kiadatlan jegyzeteiből
matematika, Zalai Béla
„Mikor a kilencszázas évek elején a pesti egyetemre kerültem, az irodalmi
ifjúság szellemi érdeklődése szinte kizárólagosan esztétikai természetű
volt. Még a filozófusok közül is azok hatottak leginkább, akik elsősorban
jó írók voltak, mint Schopenhauer, aki a legformásabban fejezte ki gondolatait,
vagy éppen költő is volt, mint Nietzsche. E boldogtalan szellemnek különösen
sok hódolója akadt…”
(Részlet)
matematika
„RG: Valaki a zenéről beszélt nekem úgy, ahogy Te most a matematikáról.
KM: A zenéről is lehetne beszélni ugyanúgy, én azért beszéltem a matematikáról,
mert mostanában sok matematikáról szóló könyvet olvasok, pedig világéletemben
rettenetesen rossz számtanista voltam…”
Karinthy Frigyes
Egy délelőtt az Állatorvosi Főiskolán
orvoslás, Állatorvosi Főiskola, Raisits Emil
„Raitsits Emil tanár úr, aki harminc éve áll az Állatorvosi Főiskola élén,
türelmesen hallgatja végig szerény tudományos elméletemet mint jövetelem
okát, hogy tudniillik az állatok élettanával, betegségeivel és gyógyításával
foglalkozó tudomány a valódi, legáltalánosabb kutatási terület lévén,
tulajdonképpen fölötte áll az emberrel foglalkozó orvostudománynak, lévén
az ember élettani szempontból egyik fajtája csak a sok ezer állati fajtáknak,
s így legfeljebb egy mellékágnak tekinthető az összehasonlító biológiában.…”
Tersánszky Józsi Jenő
matematika
„Igaz, hogy fura figura volt. Csupa gubanc az egész feje, bozontos
haja, bozontos szakálla, vastag, göbös orra, cvikkerrel nyergelve, s egy
pepita nadrágja, melyet apám is látott rajta gimnazista korában. És igaz
az is, hogy a matematikának volt tanára, s ilyenformán kész ellenség.
Valamint az se hazugság, hogy aki egyszer nála elégséges tanuló hírébe
keveredett, az fújhatta a leckét, mint a miatyánkot, s bebiflázhatta a
példát az utolsó tizedestörtig, mégse kapott jobbat, mint elégségest,
míg akit kedvelt… Mindegy! mégse kellett volna annyi csúfot űznünk
belőle…”
Mészáros Ernő
ahogy Arisztotelész gondolta
meteorológia, légköri jelenségek, Arisztotelész, tudománytörténet
„Arisztotelészről, főbb műveiről és filozófiájáról érthető módon rengeteget
írtak. Nem lenne célszerű a megjelent írásokat tovább szaporítani. Ugyanakkor
e sorok írójának ismeretei szerint kevesen értékelték az ókori szerző
Meteorológia című művét, annak ellenére, hogy ez az opus az
ókori természettudományos, bizonyos értelemben filozófiai ismeretek tárháza…”
Nagy Csilla
A tér és a táj poétikája a harmincas évek magyar lírájában
matematika, Szabó Lőrinc, József Attila
„A harmincas évek magyar lírájában a táj megjelenítésére, leképezésére
vonatkozó poétikai megoldások párhuzamosak azzal a szemléletbeli váltással,
amely a 20. század első felében a képzőművészetet és a természettudományt
is jellemzi. A képzőművészet és különösen a festészet esetében a perspektíva
elvetéséről, illetve újraértéséről van szó, amelynek különböző változatai
évszázadokig meghatározták a térábrázolást, és amelyet az impresszionisták
még igen, a szimbolizmus, a kubizmus és az absztrakt festészet azonban már
nem, vagy csak a fogalom általános értelmében (például a különböző perspektívák
variációjaként, ún. szimultán formában) alkalmazott.…”
In memoriam Tóth Imre (1921–2010)
Interjú Tóth Imrével
matematika, geometria, nemeuklideszi geometria, Arisztotelész, matematika alapjai
„A szerző 1921-ben Szatmáron született. Filozófus és matematikatörténész.
1969-es emigrációjáig a Bukaresti egyetemen tanít, majd a Regensburgi
Egyetemen a Tudománytörténeti Tanszék vezetője. 1991 óta Párizsban él.
Úttörő felfedezése, hogy a nemeuklideszi geometriát már Platón Akadémiájában
vitatták. Életműve a filozófiai, tudománytörténeti és etikai alapkérdések
egysége. Metafizikai kollázsait is ez az egység hordozza.…”
Weöres Sándor
csillagászat, biológia, sci-fi
„Holdbéli várban Vimálá
jégpadlón hever egymaga,
sok csillangóját széttárja,
kék tüskéit rezegteti.
odakinn kén-színű mélység,
fönn a sötétzöld holdi ég,
mozdulatlan csillag-raj süt
s a foltos, ködös Föld gurul.”
József Attila
matematika, szám
Kuczka Péter
In memoriam Szathmáry Sándor (1897–1974)
Szathmári Sándor
„Apró betűs, fizetett közlemény adta tudtunkra, hogy »Szathmári Sándor gépészmérnök,
író 1974. szeptember 27-én, életének 77.évében meghalt.« Sem az Írószövetségnek, sem
az Irodalmi Alapnak nem volt tagja, még akik a közleményt olvasták, azok sem tudták
biztosan, hogy a tüskés és keserű bölcs, a Kazohinia és a Gépvilág
írója lépett át a Semmibe – vagy az Örökkévalóságba.…”
A Magyar Orvostörténelmi Társaság 1971. március 25-én „perújítást”
rendezett Wesselényi Miklós megvakulásáról. Az ülést Réti Endre dr., a Társaság elnöke
vezette. Az ülésen elhangzott előadások anyagát az alábbiakban közrebocsátjuk.
Dr. Karasszon Dénes
Prof. Dr. Miskolczy Dezső
Dr. Bíró Imre
orvoslás, tumor, Wesselényi Miklós, Korányi Frigyes
„Királyi Tábla ítélete alapján a hűtlenségi perbe fogott hadadi báró
Wesselényi Miklós (1796–1850) »a közbátorságot és csendességet felzavaró, a
társaságot fellázasztó intézkedései, törekvései és egyéb vétkes tettei«
miatt 1839 február havában a budai vár Ferdinánd kaszárnyájának börtönébe
vonult büntetésének megkezdése céljából…”
„Valamennyien jól emlékszünk arra, hogy már középiskolás korunkban,
a reformkor történetének tárgyalása során nemegyszer hallottuk,
hogy Wesselényi Miklóst, a nemeslelkü, bátor hazafit, éppen bátorságának
és hazafiságának következtében börtönbe vetették és annak falai
között vesztette el szemevilágát. A megvakulásnak ez a pathetikus
beállítása sejteni engedte, hogy a zsarnokság tömlöcének testet-lelket
emésztő nyirkos sötétsége tették tönkre a nagy szónok és politikus
látását, akinek egészsége pedig – mint ő maga írta – »…századdal
dacolni termett…« – A börtön és a szembaj közötti általánosan hitt
kapcsolat még lexikális konkretizálást is kapott, miszerint Wesselényi
»a börtönben súlyos szembajt szerzett.«…”
Decimus Magnus Ausonius
(Részlet)
biológia, állattan, limnológia, Mosel folyó, Bél Mátyás, Matej Bel
„A burdigalai (bordeaux-i) születésű Ausonius (310–382), költeménye, a
Mosella tárgyául a Rajnába ömlő Mosel folyó környezetét és élővilágát
választotta. […] Ausonius költeményére még hazánk halainak legrégibb
kutatói is hivatkoztak. Például Bél Mátyás, Tractatus de re rustica
Hungarorum című, 1730–1740 közt írt művében…”
Ízelítő a polihisztor életművéből
(A válogatás válogatása)
anatómia, fiziológia, természetrajz, arányok, orvoslás,
optika, akusztika, asztronómia, botanika, geológia, fizikai földrajz,
topográfia, atmoszféra, repülés, mozgás, súly, matematika, víz, hidraulika,
csatornaépítés, kísérletek, találmányok, színek, perspektíva
„Művem úgy fogja számodra megjeleníteni az emberi testet, mintha csak magad
előtt látnád a hús-vér embert. Mégpedig a következő okból kifolyólag: ha
alaposan meg akarod ismerni a darabjaira szedett emberi test részeit, akkor
vagy őt kell forgatnod, vagy a szemeidet, hogy forgatva minden nézőpontból,
alulról, felülről és oldalról is megszemléld, és megkeresd minden egyes tag
eredetét. Tudásvágyadat csakis így elégítheti ki a természetes boncolás…”
Két részlet a vígjátékokból
fizika, csillagászat, kozmogónia, meteorológia, villám
„Arisztophanész nyilván jól ismeri Euripidészt és a korabeli
természetbölcselők alapgondolatait is: ezekből építi fel költői-tréfás
kozmogóniáját, hogy igazolja a madarak felhőkakukkvári igényeit…”
Csákány Béla
matematika, aritmetika, geometria, matematika tanítás, Móra Ferenc, Katona Dines, Haar Alfréd, Gáspár Dezső
„Móra Ferenc nem egy helyen vallotta meg férfiasan, őszintén, hogy
gyerekségétől kezdve hadilábon állt a matézissel. »Még az olvasmányaimban is
mindig keresztülugrom a számokat, s már kisgyerek koromban is így csináltam
a Verne-regényekben« – írta 1923-ban. Ám minden alkalommal észrevehetjük,
hogy olykor szinte tréfás dicsekvéssel emlegetett innumerátus volta
csak a kisiskolás számtantól és mértantól való viszolygást jelenti…”
Móra Ferenc
matematikus, Haar Alfréd
„Nincs jogom azt mondani, hogy meghitt barátom volt Haar Alfréd. A névjegyét
adta le nálam, közös vendéglői asztalnál darvadoztunk egyszer-kétszer, s
néhányszor egymásba karoltunk az utcán – ennyi volt az egész külső
összetartozandóságunk ebben az életben. Nem tudom, kit szeretett és mit
szeretett, kiért lelkesedett és miért haragudott; még arról is csak
hallomásból tudok, hogy ideges ember volt, és nagyon ki tudott jönni
a sodrából. Én mindig csak mosolygósnak láttam – igaz, hogy a mosolygása
valami megfoghatatlanul finom szomorúsággal volt beszegve, mint némelyik
gloxiniának a piros bársonya fehér csíkkal. Virágban sok van ilyen,
ezeket szokták bájosnak mondani, fél hozzájuk érni az ember, hogy a
simogatással is kárt ne tegyen bennük: emberben, különösen férfiember
kevés. A matematika szegedi professzora ilyen volt…”
Móra Ferenc
matematika, számtan, számolás, számtantanítás, Gáspár Dezső
„Előrebocsátom, hogy én nem vagyok jó számoló, és ebben nyilván nemcsak
Bajáki tanító úr hibás, aki harminchét évvel ezelőtt tanított meg a
kétszerkettőre. Valami természeti ellenkezés van köztem és a számolás
művészete közt, mint a párduc és a fokhagyma közt. Mert a régi fabulások
azt tartották a párducról, hogy még a tájékot is elkerüli, ahol fokhagyma
terem. Nekem a matematika ilyen szívelhetetlen fokhagymám…”
Móra Ferenc
A röpülő piarista meg a háromszög hámozó című rész
Szablik István, fizika, repülés, léggömb, Katona Dienes, matematika, geometria, szerkesztés, szögharmadolás
„Ahogy Szinnyei tizenkét kötetében keresgetem a régi szegedi piaristákat,
megakad a szemem egy könyvcímen: »A hegyes szögelet meghámozása. Feltalálta
Katona Dienes, a kegyesrend tagja, bölcselkedés tanára, a szegedi kir.
líceum és gimnázium igazgatója. 1843.«…”
Móra Ferenc
Feketeházy János életrajzával kiegészítve
fizika, mechanika, acélszerkezete, híd, Feketeházy János
„Fekete István aláírással levelet kaptam, azzal a kéréssel, hogy a
nyilvánosság előtt adjam meg rá a választ. Arról van benne szó, hogy
a rekonstruált Szegeddel az Eiffel-híd is megérte az ötvenedik
esztendejét – értetődvén Eiffel hídja alatt a közúti híd…”
Móra Ferenc
biológia, növénytan, bodza, szaporodás
„Ha visszanézek esztendeim ködbe mosódó alléjába, a legvégén egy bodzafát
látok. Azon túl nincs semmi, hanem erre a kaszvadt öreg fára elég tisztán
emlékszem. Úgy gubbasztott a pernyésgödrök szélén, mint valami szürke
boszorkány. A koronáját nem látom, akkor nekem elérhetetlen magasságban volt
az, de a töve körül nagyon otthon vagyok…”
Babits Mihály
matematika, fizika, tudományos világkép, 20. század, Henri Poincaré, Clarence Luther Herrick, Cassius Jackson Keyser
„H. Poincaré A matematikai fizika elvei címen
diagnózist (nem prognózist) akar adni e tudomány mai kríziséről. A
matematikai fizika anyja az égi mechanika volt; eleinte nagyon is
hasonlított rá. Atomok, óriás intervallumoktól elválasztott tömegek,
távolságaik arányában hatottak egymásra; csak az exponens volt itt – kettő helyett más-más; feladat: ezt keresni a különböző esetekben. Mikor e
központi erők konceptusa nem bizonyult kielégítőnek, nem törekedtek már a
természetgép részleteibe hatni; megelégedtek pár vezető elvvel, hogy e
részletmunkát megtakarítsák. Ez elvek vannak ma veszélyben…”
Babits Mihály
matematika, természettudomány, sci-fi, Karinthy Frigyes
„Már többször írtam Karinthy Frigyesről. Megírtam róla, hogy a mai magyar
írók közt talán ő áll legközelebb ahhoz, amit régibb időkben zseninek volt
szokás nevezni, s ami nem egyéb, mint invenció, azaz kitalálás; zseni az,
akinek »originális ötletei vannak« – így értették legalább nagyapáink.
Mai irodalmunk nem nagyon kedvez a kitalálásnak és az »originális
ötleteknek«, sőt a kitalálás szó maga is gyanúsan cseng…”
Babits Mihály
Karinthy Frigyes
„Minduntalan rajtakapom magam, hogy úgy gondolok rá, mintha élne. Például
az imént arra gondoltam, mit szól majd ehhez a cikkhez? Tudok-e olyant
mondani, ami őt is érdekelheti? Milyen csalódás rádöbbenni, hogy ő ezt
nem olvassa már! Nemcsak ezt: semmit sem fog már olvasni, akármit
csinálok. Ő nem halt meg bennem: de én meghaltam őbenne. Csak most jutok
tudatára, mennyire megszoktam őt, mint életem tanúját…”
Babits Mihály
(Részletek)
fizika, tudományos világkép, 20. század, Arthur Stanley Eddington
„És ha már csak az agy foglalkoztatásáról van szó: nem lehetne-e – nem
volna-e okosabb – mindjárt a tudományos olvasmányokra térni át? A
sakkjátékos avval a fáradsággal matematikát tanulhat, és a rejtvényfejtő
nyelvészettel vagy lexikográfiával foglalkozhatik. Valamikor a matematika,
ez a nehéz és idegen nyelv nem volt egészen érthetetlen számomra; de
évről évre jobban felejtem már. Kicsúszik kezemből a világ rejtélyének
kulcsa, amibe valamikor annyira vágytam beletekinteni…”
Csákány Béla
matematika, geometria, optimumszámítás, Colin Maclaurin, René Antoine
Ferchault de Réaumur, Giacomo Domenico Maraldi, Fejes Tóth László,
Leonhard Euler, kristályformák
„1996 tavaszának derekán Klukovits Lajos kollégám, aki számos más feladata
mellett régóta előadója a matematika történetének a szegedi, egyetemen,
Utrechtbe indult rövid, tanulmányútra. Készülődése során megkérdezte,
nem akarnék-e távollétében két óra előadást tartani hallgatói számára
kedvem szerinti matematikatörténeti témáról. Eszembe jutott, hogy
negyedszázaddal korábban sokat foglalkoztam a méhek lépsejtjeivel, ezekkel a
csodálatos geometriai szabályosságot mutató viaszépítményekkel. Erőt vett
rajtam a nosztalgia, és vállaltam, hogy előadást tartok a lépsejtek alakjára
vonatkozó matematikai gondolatok kétezer éves történetéről. A vállalkozó
szellem elnyerte jutalmát. Magam számára is váratlanul így lettem
botcsinálta »Móra-kutató«…”
Bakacsi Géza, Csákány Béla
Portrévázlat Gáspár Dezsőről
matematika, számtan, számolás, számtantanítás, Gáspár Dezső
„A szűkebb szakma művelőin kívül kevesen tudják, hogy Neumann Jánost, a számítógép
megalkotóját, élete vége felé erősen foglalkoztatta az élővilág teremtményeinek egy
megszokott és mégis titokzatos közös tulajdonsága. Az élő szervezetek – növényektől
az emberig – és közösségeik – hangyabolytól az emberi társadalmakig – újraalkotják,
szokásos idegen szóval reprodukálják önmagukat, egyrészt napról-napra,
másrészt nemzedékről nemzedékre. Különösen az önreprodukció utóbbi módjának, az utódok
létrehozásának alapját képező folyamatok logikai és matematikai elemzése érdekelte
Neumann Jánost a 20. század derekán…”
Paolo Rossi
(Részlet)
fizika, csillagászat
„A régiek által felfedezett »igazságok« korlátozottságának feltárulásában
nem csekély szerepe volt az új csillagászatnak is. Azzal, hogy
mérhetetlenül kitágította a világegyetem határait, sőt néhány esetben
egyenesen a végtelen világegyetem állításáig jutott el, olyan érzetet
keltett, hogy vége minden, a világűrről való hagyományos elképzelésnek
vagy felfogásnak…”
Lautréamont
Részlet a Maldoror énekeiből – két fordításban
matematika
„Ó, szigorú matematika, nem felejtettelek el, mióta méznél édesebb tudós
leckéid úgy szivárogtak be szívembe, mint az üdítő hullám. Már bölcsőmben
ösztönösen vágytam rá, hogy igyak napnál is régibb forrásodból, és még
ma is tovább tapodom ünnepi templomod szent előcsarnokát, én, leghívebb
beavatottad…”
Tóth Árpád
fizika, csillagászat, sci-fi
„A Nyugat lírikusai közül Juhásznál nincs nyoma a groteszknek,
Tóth Árpád csak pályája vége felé pendíti meg ezt a húrt is (Rímes,
furcsa játék; Április), de groteszkjeinek esztétikai
jellegét lírai fájdalma tompítja még fantasztikumba hajló verseiben is
(A Marson).” (Rába György: Babits Mihály költészete.)
matematika, kockakettőzés, déloszi probléma, Eratoszthenész
„Az egyik legenda szerint – és a kockakettőzést ezért nevezik déloszi
problémának is – Délosz szigetén pestisjárvány dühöngött. Az istenek azt
kívánták, hogy a kocka alakú oltárkövet kettőzzék meg, és akkor elmúlik
a járvány. A kívánság teljesítésére törekedve azonban kitűnt, hogy a
kőfaragók nem tudják megmondani, mekkora a kétszer nagyobb térfogatú
kocka éle…”
A Magyarhoni Földtani Társulat Tudománytörténeti Szakosztálya összeállítása alapján, amelyet Dudich Endre és Hála József szerkesztett
geológia, földtan, geodézia, földméréstan, paleontológia, őslénytan, földtörténet, Magyarhoni Földtani Társulat
„Víz-torlasztó hegyfalak,
szél-botlasztó bércfalak
mit bánják, ha mállanak,
mit bánják, ha porlanak…”
Victor Hugo
Részletek „A tenger munkásai”-ból
geológia, földtan, geodézia, földméréstan, földtörténet, La Manche csatorna, Normandia
„Az Atlanti-óceán marja partjainkat. Nyugati sziklafalunkba a sarki áramlat harap
belé. Saint-Valéry-sur-Somme-tól Ingouville-ig alá van ásva tengerpartunk fala,
hatalmas sziklatömbök zuhannak alá, kavicsfelhőket görget a víz, kikötőinkben
homok- vagy kőzátonyok terpeszkednek, folyóink torkolata eltorlaszolódik. Az ár
minden nap letép és elnyel egy-egy darabkát a normann földből. Ma már meglassúbbodott
ez az óriási munka, de egykoron irtózatos erejű volt. Csak Finistère irdatlan
sarkantyúja tudta megfékezni…”
Mikszáth Kálmán
tudományos gondolkodás
„Mondhatnám humornak és bízvást odatehetném cikkem címeül megfordítva is: tudomány
a népies észjárásban, mert a magyar ember eredeti, zamatos s bizonyos furfanggal
vegyült gondolkozását gyakran éppúgy magába olvasztja a tudomány, mint viszont a
tudományt amaz. Fölváltva jelenik meg majd a szakismeret a magyar észjárás humorteljes
mezében, majd a laikus észjárás a tudomány koturnusában…”
Teslár Ákos
matematika, kombinatorika
„Első pillantásra lehetetlennek tűnik, amit írok, de éppolyan biztos
ez, mint hogy három meg három, az hat. De még lehetetlenebbnek fog tűnni az,
mikor a legtekintélyesebb emberekkel együtt kifejtem[…], hogy miként van az
emberi bölcsesség legnagyobb része a felcserélgetésben elrejtve. Bölcs tudósok,
hallgassatok csak ide! Mit akartok ti az üres gondolatok megértésével, miféle
belátásra juttok így? Kutassátok csak éles szemmel! Gondolkodjatok el a csodás
átrendezés belső lényegén! […] Itt az igazi emberi értelem végcélja! Itt az
eszköz, mely halhatatlanná tesz minket!…”
Csákány Béla
matematika, Kurt Gödel
„Gyerekkoromban többször hallottam felnőttektől, beszélgetésük közben: »Minden
nagykapu mellett van egy kiskapu«. Néha még kacsintottak is hozzá. Föl nem
foghattam, miért, hiszen az utcabeli házaknál ez csakugyan így volt. Nagysokára
tudtam meg: ez azt jelenti, hogy minden törvény alól van kibúvó. Nem könnyű ebbe
belenyugodni…”
Mikszáth Kálmán
biológia, rovarok, bogarak
„Szegény jó magyar nép, olyan gazdag a te nemes szíved költészetben, szeretetben,
hogy még a teremtés mostoha férgeinek, a bogaraknak is jut belőle. Amennyit az
isten megvont tőlük, annyit pótol vissza a nép hitté izmosodott költészete.
Hivatalosztogató kedvében, ha már vicispánnak vagy szolgabírónak nem választhatja
meg az impozáns külsejű szarvasbogarat, megteszi a bogarak királyának, ki Gergely
napjának éjjelén, éppen éjféltájban gyűlést hirdet az apróbb bogaraknak és
férgeknek, s ott határozzák el, hol, melyik határban pusztítanak az idén, melyiket
hagyják meg…”
Arany János
Az eredetin kívül három angol, egy orosz és egy latin nyelvű változatban
Arany János, Iohannis Arany, Bernard Adams, Gyulai József, Watson Kirkconnel, Leonyid Nyikolajevics Martinov, Rihmer Zoltán
„Eduardus, rex Britannicus,
eques vadit via.
«Quanti sit,» ait «haec Cambriae,
rogo, provincia…”
Részletek Kosztolányi Dezső „Aranysárkány” című regényéből
matematika, tanár
„Amint a diákok ebből a fényes reggelből beléptek a régi, rozoga gimnázium
előcsarnokába, minden elsötétedett előttük. Nem láttak semmit. Úgy érezték,
hogy hirtelen megvakultak, úgy érezték, hogy még éjszaka van. Azonkívül fáztak is…”
Edgar Allan Poe
Mechanikus horror IV.
fizika, mechanika, inga
„Már beteg voltam – halálos betege e hosszú gyötrelemnek; s mikor végre föloldották
kötelékeimet, és megengedték, hogy leüljek, éreztem, hogy érzékeim megtagadják a
szolgálatot. Az ítélet – a rettenetes halálítélet – volt az utolsó határozott hang,
mely fülemhez ért. Azután az inkvizítori szavak nesze mintegy elmerült a kábulat
elemezhetetlen zsivajában. Ez valahogy a forgás képzetét hozta elmémbe…”
Mikszáth Kálmán
tudományos akadémia
„Van nekem egy akadémiai tag ismerősöm, akivel én együtt szoktam vacsorálni. Tudvalevő
dolog, hogy az együttes vacsoráktól az ember maga is tudóssá lesz. Úgy történt velem is.
Egy idő óta elkezdte beszélni a kompánia, hogy jövőre már engem is beajánl az Akadémiába.
Csak abban nem tudtunk megállapodni, melyik tudományszakba? Mindegy, akármelyikbe. Ahol
könnyebben keresztül lehet menni!…”
Mikszáth Kálmán
matematika, fizika, kémia, Hatvani István
„Lapunk egy barátja kezemhez juttatta »ama szomorú halotti beszédet, mely boldogult
emlékű és nagy virtusokkal tündöklő tiszteletes Tudós Tekintetes Nemes Nemzetes
és Vitézlő Hatvani István uramnak, a debreceni reformátusok nemes kollegiumának
ritka tudományú és fáradhatatlan professzorának halhatlan emlékezetére íratott
1786-ban, midőn az úr a hív és vitéz szolgát bevivé a lelkek országába«…”