· Dosztojevszkij epilepsziás tapasztalatai a mai neurológia tükrében
orvoslás, epilepszia, morbus sacer, Dosztojevszkij
Nagyon sok Dosztojevszkij művet olvastam már a gimnáziumi évektől kezdődően és feltűnő volt, hogy az író mennyi szerencsétlen sorsot, eltékozolt életet, hisztérikus nőt és beteg, epilepsziás szereplőt vonultat fel regényeiben. Azt is tudtam, hogy regényalakjai nem véletlenül epilepsziásak, hiszen szerzőjük is ugyanebben a betegségben, a „morbus sacer”-ben szenvedett. · Jóllehet gyógypedagógiai tanulmányokat folytattam, mindig érdekeltek a gyógypedagógia és az orvostudomány határterületei. Munkámban összefoglalom Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij betegségével kapcsolatos saját kutatásaimat és az idevágó orvostörténeti szakirodalom megállapításait.
természettudományok, Mary Shelley
Azt már régi irodalomtörténetek is megírták, hogy a költőt diákkorában „elbűvölték a kémia tiltott csodái”. (Mi ez? Tilos volt Etonban kémiát tanulni? A XIX. század elején, Priestley és Dalton korában?) Később persze… Mi van később? Chandrasekhar Whiteheadet idézi: „Shelley viszonya a természettudományhoz épp az ellentéte volt Wordsworth-énak”, aki a természeti szépség gyilkosának tekintette a tudományt. Shelley „szerette, és soha bele nem fáradt abba, hogy költészetében kifejezze az általa sugallt gondolatokat. Számára ez az öröm, a béke, a megvilágosodás szimbóluma volt.”
statika, építészet, 13, század, Villard de Honnecourt
A lovag arcát félig elrejti a láncszemekből összeállított könnyű, hajlékony páncél. Fején sokszögű sisak, könnyű, elegáns fegyverkabátját meglebbenti a szél. Bal felső karján pajzs, keze vékony lándzsát és szíjra függesztett kardot tart, jobbjának kinyújtott két ujját a szeme elé emeli. Talán éppen valamit méricskél a tiszta tekintetű fiatalember? · A nyolc évszázaddal korábban, biztos vonalakkal felvázolt alaknak jószerével csak a nevét ismerjük. Ő a középkori építészet, művészet és technikatörténet legtitokzatosabb figurája: Villard de Honnecourt.
Az ámbra
Részlet Herman Melville Moby-Dick című regényéből
biológia, állattan, ámbrás cet, ámbra
Stubb gyorsan a lebegő testhez evezett, [… m]egragadta éles csónakásóját, és ásatást kezdett a testben, kissé az oldalsó uszony mögött. Majdnem azt hinnéd, hogy pincét ás a tengerben; és amikor végre az ásója nekiütődött a csontos bordáknak, az olyan volt, mint amikor régi római csempéket és edényeket fordítanak ki a zsíros angol agyagból. Csónakjának legénysége mind izgatott volt, lelkesen segítették a főnöküket, és olyan aggódónak látszottak, mint az aranyásók.
· Bolyai János patográfiájának fő kérdései, eredeti kéziratok felhasználásával
orvoslás, pszichológia, pszichiátria, Bolyaiak
Bolyai János (1802–1860) életének kóros vonásai már régebben vonzották a tudományos világ figyelmét. Beteg lélekben kikristályosodik a tiszta ész egyik legtisztább teljesítménye: ez megzavar, és kutatásra ösztönöz. Életrajzi adatainak három nyomtatásban megjelent fő forrása felhasználható alapot nyújtott a patobiográfus számára. Szirmayné, a magam és Schaffer megállapításai főként ezekre építenek. Részemről még az ugyancsak nyomtatásban megjelent Bolyai Farkas–Gauss levelezésből is merítettem. Míg a magam régebbi vizsgálatainak célja nem patográfia volt, hanem a zseniális gondolat keletkezésének lélektani nyomonkövetése a patográfia segítségül vételével, addig, ezzel szemben, Schaffer magyarul és németül megjelent tanulmányában lényegileg patográfiát nyújtott, a kóresetet igyekezett, az elmegyógyászat szakértőjeként tisztázni. Úgy vélem, neki, aki előtt tárva állott a Tudományos Akadémia Bolyaiana kéziratgyűjteménye, nem kellett volna az irodalomban már közölt adatokkal beérnie, helyesebben, ezeknek is csak egy részét feldolgoznia, hanem a forráshoz kellett volna nyúlnia.
·
Az epilepszia valósága a történelmi fikcióban
Kettes számú kaleidoszkópos körkép a kórképről
orvoslás, epilepszia, morbus sacer
Ezen, az antikvitástól a XX. századi időkig terjedő áttekintésünk, miközben pár kivételtől eltekintve nem a közismert portrékat, hanem az egyéb történelmi tablókat kutatja (és időnként csak feltételezésekre, nem pedig bizonyosságokra támaszkodik), a maga lehetőségeihez mérten kiegészíteni kívánja az epileptológia kulturális aspektusaira irányuló korábbi kiváló vizsgálódásokat.
Shakespeare és az orvostudomány
orvoslás
Shakespeare annyi különféle ismeretet halmoz fel műveiben, hogy sok szakma a magáénak tekinthetné őt, de a legtöbb jogcíme erre az orvostudománynak volna. De Shakespeare nem volt sem jogász, sem tengerész, sem orvos. A Periclesben olvashatjuk: „Nem titok, / Hogy az orvoslás titkát kutatom”, de egyrészt többen kételkednek a Pericles eredetiségében, másrészt ez a mondat sem jelent igazi szakképzettséget, csak tanulmányozást, érdeklődést, állandó fogékonyságot.
A Lagadói Akadémia egy előképéről
Részlet a Gragantua és Pantagruel ötödik könyvéből
orvoslás, Rabelais
1814-ben Sir Walter Scott rámutatott, hogy a Gulliver utazásai szoros intertextuális kapcsolatban áll számos különféle forrással. Ezek az ókori szerzők (például Hérodotosz, Arisztotelész, Plinius, Solinus és Philosztratosz) műveitől kezdve Lukianosz, Cyrano de Bergerac és Rabelais fiktív utazásain át egészen Defoe és Dampier modern kori útleírásaiig terjednek. Ezen belül, Sir Walter szerint a Lagadói Akadémia kifigurázása Rabelais Pantagruel című művének ötödik könyvének XXII. fejezetén alapul.
·
A magyar őslénytan elfeledett nyelvújítója
Pávai Vajna Elek (1820-1874)
Echinoidea, szaknyelv, evolúció
Ez évben halt meg 150 éve hazánk elfelejtett őslénytan kutatója Pávai Vajna Elek, aki sokrétű munkáival beírta magát a hazai földtudósok emlékkötetébe. Különösen a tengeri sünök tanulmányozásával ért el sikereket. Ezen kívül még a magyar paleontológiai szaknyelv kifejlesztésével és az eddigi nyelvezet megújításával. Nem beszélve arról, hogy sikeresen alkalmazta az abban az időben nem elfogadott evolúcióelméletet.
·
Embertan és orvoslás a Gargantuában
A francia reneszánsz humanizmus Rabelais-i anatómiája I.
orvoslás, anatómia
Noha François Rabelais kétségkívül az egyik legismertebb megtestesítője a kora újkori szellemi érdeklődés sokrétű kibontakozásának, természetesen aligha újkeletű az anatómia iránti fokozott figyelem a francia nyelvterületen. Elég, ha felidézzük a fél évszázaddal korábbi „keresztnévrokon” François Villon A szív és a test vitája (Le débat du cœur et du corps) című költeményét, amelyet Szabó Lőrinc fordításában ismerhetett meg a magyar közönség.
orvoslás, pandémia, járvány, pestis
Elmondom tehát, hogy az Isten Fia üdvösséges Megtestesülésének immár ezerháromszáznegyvennyolcadik esztendejét írták, midőn jeles Firenze városában, mely szépségével felülmúlja mind a többi itáliai városokat, kiütött a halálos pestis, melyet az égitestek hatalma vagy Istennek bűnös cselekedeteinken érzett igazságos haragja zúdított a halandókra, hogy észre térítsen bennünket; e pestis alig néhány esztendővel annak előtte bukkant fel a keleti országokban, s minekutána ottan rengeteg embert elpusztított, feltarthatatlanul harapódzott egy helyről a másra, s nyomorúságunkra a Nyugaton is elterjedt.
fizika, csillagászat, univerzum
Kezdetben teremté az Úr az Eget és a Földet. És méne vele a Szabadalmi
Irodába és mondá az Úr:
– Alászolgája.
És azok ülének az íróasztal mellett és fel sem emelék fejüket, hanem körmölének, mondván:
– Mi tetszik, csak gyorsan, mert dolgunk van. Találmányt hozott?
És mondá az Úr:
– A következő találmányról volna szó: Vegyünk egy tüzes golyót, ami magából öntené a meleget
és világosságot…
matematika, geometria, Püthagorasz, Pitagorasz-tétel
Volt egy görög, Pitagorasz, isten nyugosztalja,
tudta, hogy ha a a négyzet oldala és alja,
akkor itt a négyzetünkre érvényes a tétel, (hogy)
a-szor a lesz egyenlő az ő területével.