Ponticulus Hungaricus

Hidacska a humaniórák és reáliák között

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság
Közoktatási Szakosztályának webfolyóirata

The John von Neumann Computer Society
Education Department’s Web Journal

XXVII. évfolyam (2023) 5. szám

Szofja Kovalevszkaja · A nihilista lány

Oroszország, 19. század, nihilizmus

Szofia Kovalevszkaja orosz matematikus és írónő 1892-ben Nigilistka címen megjelentetett regényében Vera Goncsarova történetét dolgozta fel, akivel valamikor az 1870-es évek közepén került személyes ismeretségbe. A nihilista lány egy fiatal nemesi származású nő, Vera Barancova életének sorsfordulóját beszéli el, amikor szakítva múltjával, családjával, arra az elhatározásra jut, hogy életének csak úgy adhat értelmes célt, ha a nép hasznára szolgálhat, és ha ezért az „ügyért” akár fel is áldozza magát. Felkeresi a már hírneves fiatal matematikusnőt, az akkoriban fellépő, társadalmi változásokat sürgető, új orosz értelmiségi generáció ismert alakját, hogy tanácsot kérjen tőle. · A főhős, Vera Barantzova korábbi életét és a döntéséhez vezető utat Kovalevszkaja saját családjának történetéből és gyermekkori emlékeiből írta meg. Ugyanakkor a mű harmadik részében ismét Vera Goncsarova életéből merítette az ötletet, amikor főhőse végül úgy dönt, hogy az éppen zajló cárellenes összeesküvés elleni per egyik vádlottjával (Pavlenkovval) névházasságot köt a börtönben, hogy ezzel enyhítsen a kiszabott büntetés súlyosságán, és támogassa a száműzetésben, ahová feleségként elkísérheti. A regényben megformált forradalmár-összeesküvő, Pavlenkov alakjához az az Izsák Pavlovszkij jelentette a kiindulópontot, akivel a valóságban Vera Goncsarova összekötötte sorsát. (Granasztói Olga Anyák és lányok című írásának részlete némileg átszerkesztve)

„Az az ember, akinek az igazság kell: tudós; aki szubjektivitásának szabad játékát kívánja biztosítani: író; mit tegyen viszont az az ember, aki e két lehetőség között akar valamit?” (Robert Musil)
Ponticulus Orphan Components archívum & oldaltérkép