George Bernard Shaw, amikor felkérték, hogy vacsora után pohárköszöntőt mondjon Albert Einstein tiszteletére, szórakoztatóan és érzékletesen foglalta össze, hogyan lett a gravitációs erőkből a tér görbülete, ellentétben a newtoni abszolút térben ható, négyzetesen csökkenő erővel. Titkára feljegyzése szerint a shaw-i pohárköszöntő a következőképp hangzott:
Newton, angol lévén, négyzetes világegyetemet vett alapul, mert az angol nyelv a „négyzetes” szót mindig a becsületesség, szavahihetőség, egyszóval az egyenesség megjelölésére használja. Newton tudta, hogy a világegyetem mozgó testekből áll, s hogy ezek egyike sem mozog – nem is mozoghat – egyenes pályán. Ám egy angolt nem csüggesztenek el a tények. Annak magyarázatára, hogy egyenes vonalú világegyetemében miért görbe minden vonal, feltalált egy gravitációnak nevezett erőt, majd bonyolult angol világegyetemet alkotott, amelyben háromszáz évig mindenki vallásos tisztelettel hitt. A newtoni vallás szent könyve nem ama mágikus keleti tárgy, a Biblia volt, hanem ama nagyon angol és nagyon gyakorlatias kötet, a Bradshaw. Ez megadja minden égitest megállóhelyeit, távolságukat, utazásuk sebességét, fogyatkozásaik vagy földre hullásuk időpontját. Minden tétel pontos, ellenőrzött, abszolút és angol.
Háromszáz évvel e vallás megalapítása után Európa közepén higgadtan feláll egy ifjú professzor, és így szól csillagászaikhoz: „Uraim: ha gondosan megfigyelik a következő napfogyatkozást, magyarázatot tudnak majd adni a Merkúr-pálya napközelpontjának rendellenességére.” … Az ifjú professzor mosolyog, és azt állítja, hogy a gravitáció fölöttébb hasznos hipotézis, és legtöbb esetben meglehetősen pontos eredményeket ad, de hogy ő személy szerint elvan nélküle. Megkérik, magyarázza meg, hogy ha nincs gravitáció akkor az égitestek miért nem mozognak egyenes pályán, és miért nem száguldanak ki a világegyetemből. Azt feleli, hogy magyarázatra nincs szükség, mert a világegyetem nem egyenes vonalú és nem kizárólag angol, hanem görbe vonalú. A newtoni világegyetem erre holtan rogy össze, és az einsteini világegyetem lép a helyébe.
Einstein nem a tudomány tényeit, hanem a tudomány alapigazságait támadta meg, és a tudomány megadta magát a kihívásnak.