Humor rovat

Pohárköszöntő Albert Einstein tiszteletére

fizika, relativitáselmélet, klasszikus fizika, relativisztikus fizika

George Bernard Shaw, amikor felkérték, hogy vacsora után pohárköszöntőt mondjon Albert Einstein tiszteletére, szórakoztatóan és érzékletesen foglalta össze, hogyan lett a gravitációs erőkből a tér görbülete, ellentétben a newtoni abszolút térben ható, négyzetesen csökkenő erővel. Titkára feljegyzése szerint a shaw-i pohárköszöntő a következőképp hangzott:

Newton, angol lévén, négyzetes világegyetemet vett alapul, mert az angol nyelv a „négyzetes” szót mindig a becsületesség, szavahihetőség, egyszóval az egyenesség megjelölésére használja. Newton tudta, hogy a világegyetem mozgó testekből áll, s hogy ezek egyike sem mozog – nem is mozoghat – egyenes pályán. Ám egy angolt nem csüggesztenek el a tények. Annak magyarázatára, hogy egyenes vonalú világegyetemében miért görbe minden vonal, feltalált egy gravitációnak nevezett erőt, majd bonyolult angol világegyetemet alkotott, amelyben háromszáz évig mindenki vallásos tisztelettel hitt. A newtoni vallás szent könyve nem ama mágikus keleti tárgy, a Biblia volt, hanem ama nagyon angol és nagyon gyakorlatias kötet, a Bradshaw. Ez megadja minden égitest megállóhelyeit, távolságukat, utazásuk sebességét, fogyatkozásaik vagy földre hullásuk időpontját. Minden tétel pontos, ellenőrzött, abszolút és angol.

Háromszáz évvel e vallás megalapítása után Európa közepén higgadtan feláll egy ifjú professzor, és így szól csillagászaikhoz: „Uraim: ha gondosan megfigyelik a következő napfogyatkozást, magyarázatot tudnak majd adni a Merkúr-pálya napközelpontjának rendellenességére.” … Az ifjú professzor mosolyog, és azt állítja, hogy a gravitáció fölöttébb hasznos hipotézis, és legtöbb esetben meglehetősen pontos eredményeket ad, de hogy ő személy szerint elvan nélküle. Megkérik, magyarázza meg, hogy ha nincs gravitáció akkor az égitestek miért nem mozognak egyenes pályán, és miért nem száguldanak ki a világegyetemből. Azt feleli, hogy magyarázatra nincs szükség, mert a világegyetem nem egyenes vonalú és nem kizárólag angol, hanem görbe vonalú. A newtoni világegyetem erre holtan rogy össze, és az einsteini világegyetem lép a helyébe.

Einstein nem a tudomány tényeit, hanem a tudomány alapigazságait támadta meg, és a tudomány megadta magát a kihívásnak.

John D. Barrow: A fizika világképe (The World within the World). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994. 148–149. p.