Kezdetnek és kedvcsinálónak szerepeljen itt egy π-vers, azaz egy olyan vers, amelyben a szavak hossza a π jegyeinek felel meg:
„Íme a szám: a görög periféria pi betűje.
Euler meg Viète végtelen összeggel közelít értékéhez.
Lám, őt már Egyiptom, Kína, Európa is akarta, hogy
»ama kör kerülete úgy ki lehetne számlálva«.”
Dr. Horváth Antal matematikus, nyugalmazott egyetemi docens π-írásai és emlékei egy fórum-hozzászólásban:
„[…] A π »irodalmát« én is szeretném bőviteni. Az alábbi két π-szöveget Szász Pál professzoromtól hallottam (1952-ben, I. éves egyetemista koromban):
»Bír e, érez e ember nyugalmat,
Ha lelkét nehéz, bús emlék zaklatja
Szüntelen felhőbe burkolózó idő az,
Ami változni ámha akarna se tudhat,
Mert azt nem írhatja már le halandó kívánsága.«.»Van e, lesz e annál boldogabb,
ki ennyit píből jól ismer? Ludolphi
közelítés egykori leírással eme pí.
Íme, megadtam húsz jegyét.«(Ez utóbbinál előfordulhat, hogy néhány szót az emlékezet kicserélt.)
Jómagam is írtam (éppen Pali bácsi hatására, 1952-ben) egy π-verset (páros rímű, 8-asban, 80 tizedesjegyig, de sajnos eltűnt és nem tudom rekonstruálni).
Az alábbi – 100 jegyet adó – írást viszont a napokban fejeztem be, éppen e weboldal [az Index topik – szerk. megj.] hatására:
Ezt a píre, s piről elmélkedő és fontos írást már régen, régebben elkezdtem. Tizedes jegyeinek sok és sok darabját vóna vágyam és óhajom írni. Már tán huszonöt van is. Ámbátor sokszoros volna szerencsés! Ez eddigelé – gondolom, ha jól kiszámítom – kiadhat negyvent. A tovább menő embereknek, akiket ez inspirál, mozgat is, sikerülhet messzebb kerülniük. Boldogság – gondolom – érteni az emeltebb műveltségi lét nagy ügyeihez és ahhoz még adni is. Ó, e fantasy távolabbra visz, ámde fontos problémánk megoldója! Ezzel immár nyócvankét jel’el leírható pí. De még e sorozat is nőhet, úgy vélem bármeddig, akár egyszáznál továbbra. A pí számjegy most egy-száz d[darab].”
Következzék saját [Csetneki Sándor] π-versem, amely most még csak három soros, de ahogy lesz ihletem, folytatom. Tehát:
„Íme a vers: a pihez ajánlotta
ma zsenge költő, kit rímei
egyelőre elhagytak.”
Bene Koppány (a debreceni Fazekas Mihály Gimnázium tanulója) π-verse:
„Haj, a háta a borús Petőfinek !
Mi bűnnel okolt kín, amely keservét
Indokolja? Körtéje kerteknek tán,
Mi túl csábosan leng faágon?
Az bizony.
Kert vén fái bámulnak, lám,
Öt kerítés védőfalán
Által.
Vállalkozó, ha átmászik védfalán,
Oroz ő, szerencse lovagja, a
»Várból« körtvéket, míg szomszéda
Szunyókál. Aki felriad akkor;
A haddelhadd felér veréssel, ám
Szenvedője vigadalma csekély.
Azon igyekszik, hogy sors által
Semennyit is nem támogatván,
Siessen messzire.”
Képforrás