Archimedes kunkorja

De bizon mikoron professzor uram aztat kíváná, hogy Kis Gerzson deák rajzolná meg Arkhimédész-kunkorját, az deák megkérdezé, hogy a görög bölcs korpuszának mellyik része lenne az.

Szénássy Barna: Jelentés a császári és királyi inspectornak az helvét vallású kollégyum tiszta tudákosság leckéin végzett vizitációjáról

Apáczai Csere Jánostól Maróthi Györgyig
(1653–1743)

A magyar matematikai műnyelv története című kötet III. fejezete

A XVII. század irodalmi termékei közül műnyelv szempontjából a legértékesebb Apáczai Csere János Magyar Encyclopédiája (1653). Ennek negyedik része A dolgok megszámlálásáról, ötödik része A mennyiségek megméréséről szól. E fejezetekre nézve is igaz Bod Péter megállapítása: „sok magyar szókat ujonnan csinált s mintegy jeget akart törni a tudományok megértésekre.”²²

Apáczai Csere János igyekszik minden egyes latin műszót csak egy-egy magyar szóval kifejezni. Bár ez nem mindig sikerül, az elért eredmények különös elismerésre méltók, mivel abban az időben a tudományos fogalmak magyar tolmácsolására általában körülírások kellettek. Pl. Szenczi Molnár Albert a matematikát csak hat magyar szóval tudta kifejezni:²³ „bizonyos erősségből és megmutatásból álló tudomány”.

Figyelemre méltó matematikai műszavai ezek:²⁴

• ²² Magyar Athenás. 1766, 12. p.
• ²³ Pintér Jenő: Magyar irodalomtörténet. III. 165. p.
• ²⁴Vö. Szily Kálmán: Apáczai Encyclopédiája mathematikai és fizikai szempontból. = Adalékok a magyar nyelv- és irodalom történetéhez. Budapest, 1898. 112–120. p.

Bölcseleti műszavait Kornis Gyula²⁵ elemezte, melyek közül a következők matematikai vonatkozásban is használatosak:

• ²⁵ A magyar bölcseleti műnyelv fejlődése. = Magyar Nyelv 1907. 101–102. p.

Az új szavak alkotásán kívül már meglévő szavakat új értelemben használt. Ebben azonban nem következetes, fölcseréli a jelentéseket, ami gyakran kétértelműséget idéz elő. Pl.²⁶

nála egyaránt egyenlőséget jelent, viszont ugyanakkor a propositionak három magyar neve is van:

• ²⁶Vö. Szily i. m.

Művét idegenszerűvé teszi „néhány sajátszerű provincializmus és maga-meghonosította szokatlan szókapcsolat vagy szó”.²⁷ A IV. részből ilyenek:

• ²⁷ Kremmer Dezső: Apáczai Cseri János élete és munkássága. Budapest, 1911. 116. p.

Az V. részből:

Hogy nyelvezetéről helyes képet alkothassunk, bemutatunk „Encyclopédiá”-jából néhány összefüggő részt:

A számlálás elsoe vagy eredt. Az elsoe az mely a’ számot a’ számmal egyszer számlállya: mint az egybeadás és az elvonás. Az egybeadás oly elsoe számlálás, mellyel a’ szám számhoz adatik és meg lesz az egész szám.

IV. rész, 28. p.

A’ síkról felkeloe igyenes vonás az, a’ mely annak egy bizonyos pontyától felemeltetik: és ez a síkon igyenesen fenn áll, ha annak részei koezoet mindenik feloel egyarányu távul vagyon, ha kueloenben vagyon meg hanyatlot.

V. rész, 74. p.

A’ test széles és magas vonásból álló dolog, azon értelemmel mondatik temerdek dolognak is. A’ temerdek határa a’ szen (superficies). Tengelye pedig az az által méroe, mely koeruel forgattatik, melynek végei tengely végeknek mondatnak. Igyenes temérdek dolog az, a’ melynek tengelye a’ fenék koezepére igyenesen menoe: a’ meg hanyatlot ellenbe.

V. rész, 76. p.

E néhány példából is látható, hogy nyelve nehézkes és olvasása fáradságos. De e többé-kevésbé sikerült műnyelv kísérletei dacára matematikai műnyelvünk egyik érdemes megalapítója.

Apáczai Encyclopédiája után az „Arithmetikát tanuló Magyarok kedvekér irattatott”²⁸ Menyői Tolvaj Ferenc Aritmetikája.²⁹ Az „Eloeljáró Beszédben” ezt írja:³⁰

Vagyon pedig ez disponálva magyarul, hogy mindenek, valakik magyarul tudnak olvasni, és az Arithmetikát akarják tanulni, hasznát vehessék; ha mi pedig néhol vagyon Sermone Latino, az szükségtül viseltetvén esett, azonban olly világosan ’s rendesen, hogy (abfit arrogantia dicto) nem álítok olly tanulni igyekvoe elmét, melly leg-fellyebb két, vagy három hetek alatt de puncto ad punctum meg nem taníthatja innét, valamellyek szükségesebbek az Arithmetikában.

• ²⁸Kolosvár. 1698. Cimlap.
• ²⁹Kiadásai: Debrecen, 1675. Kolosvár, 1694. Kolosvár, 1698. Lötse, 1701. Kolosvár, 1703. Lötse, 1729. Ezek közül az 1698, 1701 és 1729-es kiadásokat használhattam föl.
• ³⁰Lötse. 1729. A₃.

De meg kell tanulnia a latin szavakat is az olvasónak, mert ha be is mutat magyar elnevezéseket, de azután mégis inkább alkalmazza a latin szókat: pl. subtraháld, addito, multiplicatio, numerus, dividálni. Tartalmilag különben igen szegényes, csak a négy alapműveletet tárgyalja, a törtekről hallgat. Nyelve nehézkes, nehezen érthető. De elég róla ennyi, meghallgatván a Szerző kívánságát:

Már Isten hozzád barátom olvasó,
E tsekély Munkát ne légy rágalmazó.

Nem mondhatunk jobbat Onadi János 1693-ban megjelent Arithmetikájáról sem. S mivel a szabályokat versben mondja el s az érthetőséget a rím kedvéért gyakran feláldozza, még érthetetlenebb. Az osztásról így ír:

Elsoe Regula. 91. p.

Aequalis Composita Divisor két ágával
Nem kérd soet mellyik bal feloel elsoe leend
A’ Quotiesben lévoe Numerust de multiplikállya
Mindenik osztoval promoveállya megint.

Második Regula 92. p.

Nagyobb része miatt osztónak nem lehet annyit
Lelni, felsoeben; mennyire benne látczik.

Harmadik Regula. 93. p.

El-osztando mikor oztónál lenne kevessebb
Igazán osztani nem lehet ezeket,
Meg sokasittsad azért osztandót: az után ozd el,
Meg tudod edgyenként része kinek mi joehet.

Onadi is inkább latin szavakat használ, a magyar elnevezés egyszer-kétszer fordul elő. Állandó kifejezései:

Általában véve e korban a matematikai műnyelv még meglehetős szegényes és bizonytalan. Ekkor jelentkező műszavaink:³¹

• ³¹A már emlitetteken kívül, Az egyes szavakra nézve utalunk a második részre, a szótárra.

Irodalom

1. Apáczai Csere János: Magyar Encyclopédia. IV. és V. rész. 1653
2. Menyöi Tolvaj Ferenc: Az Arithmetikanak A Avagy A Számlálásnak öt Speciesinek rövid Magyar Regulákban foglaltatott Mestersége. Kolosvár. 1698.
3. __ __ : Az Arithmetikanak… Lötse. 1701.
4. __ __ : Az Arithmetikanak… Lötse. 1729.
5. Onadi János: Arithmetika. Kassa. 1693.

Ízelítő a szótárból

abbreviare fractionem • tört egyszerűsítése

• törtt-számot alább hozni (Maróthi 1743 p 184)
• a darabszámot legkisebb formára venni (Pethe 1812 p 102)
• a törtszámot más kissebb számokból álló törtszámmá változtatni (Méhes Gy. 1819 p 55)
• tört mennyiségeket együgyübb formára változtatni (Méhes S. 1817 p 28)
• alább hozni a töredéket (Bresztyenszky, Tud. Gyüjt. 1823 IX p 43)
• törtszámot legrövidebb kifejezésre vinni, rövidíteni, kurtitani (Nagy, Arith. 1835 p 105)
• kisebb tagokra vonni (Tatai, Mért. 1842 p 93)
• alászállitani (Győry, M. Akad. Ért. 1861–62 p 97)
• kurtítani, elrövidíteni (Komnenovich, Alg. 1862 p 309, 311)

aequatio • egyenlet

• meg egyeztetés (Apáczai Csere 1653 IV p 44)
• egyenlet (Dugonics 1784 I p 26 | Bolyai, Arith. 1830 p 57 | Győry 1836–40 I p 1 | Császár, Bszámt. 1867 p 217)
• egyformásítás (Pethe 1812 I p 281)
• egyenlítés (Méhes S. 1817 p 81 | Győry 1836–40 I p 1)
• aequatio adfecta vagy diversi gradus
  • „az illetett egyenlet az, mellyben ugyan azon esmeretlen mekkoraság külömb karba tétetik.” (Dugonics 1784 I p 74)
  • külömbrendű egyenlet (Bresztyenszky, Tud. Gyüjt. 1823 IX p 46)
  • rangozott egyenlet (Math. Műsz. 1834)
• aequatio algebraica
  • betűszámvetési egyenlet (Bitnicz, Math. Műsz. 1834)
  • algebrai egyenlet (Komnenovich, Alg. 1862 p 313 | Kőnig, Analízis. 1887 p 63)
• aequatio altioris gradus
  • főbb rangú egyformásitás (Pethe 1812 I p 267)
  • főbbrendű egyenlet (Bresztyenszky, Tud. Gyüjt. 1823 IX p 46)
  • felsőbb rangú egyenlet (Tatai, Math. 1836 p 74)
  • felsőbb rendű egyenlet (Nagy, Alg. 1837 p 290)
  • felsőbb egyenletek (Vállas, Számtud. 1838 p 184)
  • felső rangú egyenlet (Tarczy, Mért. 1846 p 64)
  • felsőbbfokú egyenlet (Győry, M. Akad. Ért. Math. Term. Közl. 1861–62 p 83 | Császár, Bszámt 1867 p 259)
  • magasabb fokú egyenlet (Beke, Math. Phys. Lapok 1892 p 193)
• aequatio binomia kéttagú egyenlet (Bitnicz, Math. Műsz. 1834)
• aequatio composita szerkesztetett egyenlet (Bresztyenszky, Tud. Gyüjt. 1823 IX p 46)
• aequatio cubica, aequatio tertii gradus
  • harmadkarú avagy köbölt egyenlet (Dugonics 1784 I p 149)
  • harmadik rangú vagy kotzkás egyformásitás (Pethe 1812 I p 298)
  • köbös egyenlet (Bresztyenszky, Tud. Gyüjt. 1823 IX p 46 | Frőhlich, Math. Rep. 1890 p 21)
  • harmadrendű egyenlet (Kerekes, Mért. 1827 p 104)
  • harmadfoki egyenlet (Math. Műsz. 1834)
  • harmadik rendű egyenlet (Nagy, Alg. 1837 p 196)
  • harmadik fokú egyenlet (Petzval, Fels. Menny. 1850 p 66)
  • harmadfokú egyenlet (Császár, Bszámt. 1867 p 261 | Frőhlich, Math. Rep. 1890 p 21)
• aequatio determinata
  • határozott egyenlet (Dugonics 1784 I p 158 | Komnenovich, Alg. 1862 p 314 | Császár, Bszámt. 1867 p 284)
  • meghatározott egyenlet (Vállas, Fels. Egy. 1848 p 45)
  • határozó egyenlet (Komnenovich, Alg. 1862 p 307)
• aequatio dífferentialis
  • növetízképes egyenlet (Bolyai, Arith. 1830 p 57)
  • külzeléki egyenlet (Vállas, Számtud. 1838 p 165 | Petzval, Fels. Menny. 1850 p 113)
  • különzéki egyenlet (Taubner 1844 I p 16)
  • különbzéki egyenlet (Vész, Fels. Menny. 1861 p 252)
  • külzelési egyenlet (Lutter, Fels. Menny. 1865 p 161)
  • differentiális egyenlet (Réthy, Ért. Math. Tud. Kör. 1874 p 5)
  • differentiál egyenlet (Martin, Ért. Math. Tud. Kör. 1877 p 18)
  • differentialis egyenlet (Vályi, Diff. egy. 1880 p 1)
  • differencziálegyenlet (Kőnig, Ért. Math. Tud. Kör. 1881 p 1)
  • differenciálegyenlet (Suták, Diff. egy. 1906 p 7)
• aequatio differentialis partialis
  • részkülönbözetes egyenlet (Bitnicz, Math. Műsz. 1834)
  • részlet különbzéki egyenlet (Vész, Fels. Menny. 1861 p 253)
  • részlet külzelék egyenlet (Petzval, Fels. Menny. 1868 p 344)
  • partialis differentialis egyenlet (Vályi, Diff. egy. 1880 p 1)
  • parcziális differencziálegyenlet (Kőnig, Ért. Math. Tud. Kör. 1881 p 1)
  • parciális differenciálegyenlet (Suták, Diff. egy. 1906 p VII)
• aequatio differentialis totalis
  • teljes különbzéki egyenlet (Vész, Fels. Menny. 1881 I p 374)
  • totál differencziálegyenlet (Kőnig, Ért. Math. Tud. Kör. 1881 p 15 )
  • totális differenciálegyenlet (Suták, Diff. egy. 1906 p III)
• aequatio exponentialis
  • kitevőleges egyenlítés (Győry 1836–40 I p 11)
  • kitevőleges egyenlet (Komnenovich, Alg. 1862 p 313)
  • kitevői egyenlet (Császár, Bszámt. 1867 p 323)
• aequatio formalis termetegyenlet (Bitnicz, Math. Műsz. 1834)
• aequatio functionum függvényegyenlet (Kőnig, Alg. 1877 p 210)
• aequatio fundamentalis
  • alapegyenlet (Bitnicz, M. Tud. Társ. Évk. 1834–36 p 42)
  • fundamentálegyenlet. (Schlesinger, Math. Term. Tud. Közl. 1904 p 328)
• aequatio identica azonos egyenlet (Nyíry, Math. Műsz. 1834)
• aequatio imperfecta tökéletlen egyenlet (Bitnicz, Math. Műsz. 1834)
• aequatio impura kevert egyenlet (Kerekes, Sorszámt. 1845 p 111 | Bónis, Alg. 1879 Előszó)
• aequatio indeterminata
  • határozatlan egyenlet (Dugonics 1784 I p 158 | Bónis, Alg. 1888 p 251)
  • bizontalan egyenlet (Nagy, Alg. 1837 p 250)
• aequatio integralis
  • summázatos egyenlet (Bolyai, Arith. 1830 p 57)
  • egészleti egyenlet (Vész, Fels. Menny. 1861 p 251)
  • egészelési egyenlet (Lutter, Fels. Menny. 1865 p 161)
  • integrálegyenlet (Schlesinger, Math. Term. Tud. Közl. 1911 p 194)
• aequatio linearis lásd aequatio primi gradus
• aequatio literalis betűegyenlet (Bitnicz, Math. Műsz. 1834)
• aequatio modularis modulár-egyenlet (Kőnig, Ért. Math. Tud. Kör. 1871 p 4)
• aequatio numerica számegyenlet (Bitnicz, Math. Műsz. 1834 | Császár, Bszámt. 1867 p 239)
• aequatio ordinata rendelt megegyeztetés (Apáczai Csere 1653 IV p 44) rendbe szedett egyenlet (Bresztyenszky, Math. Műsz. 1834)
• aequatio perfecta tökéletes egyenlet (Bitnicz, Math. Műsz. 1834)
• aequatio primi gradus, aequatio linearis
  • első karú egyenlet (Dugonics 1784 I p 149)
  • első rangú egyformásítás (Pethe 1812 I p 297)
  • első rendű egyenlet (Math. Műsz. 1834 | Nagy, Alg. 1837 p 196 | Fest, Math. 1844 II p 5)
  • első rangú egyenlet (Tatai, Math. 1836 p 74 | Tarczy, Mért. 1846 p 66)
  • egyszerű egyenlet (Nagy, Alg. 1837 p 196 | Tatai, Mért. 1842 p 223)
  • első hatványú egyelet (Vállas, Számtud. 1838 p 57)
  • vonali egyenlet (Taubner 1844 I p 6)
  • elsőfokú egyenlet (Petzval, Fels. Menny. 1850 p 135 | Beke, Math. Phys. Lapok 1892 p 193)
  • lineár egyenlet (Schlesinger, Math. Phys. Lapok 1901 p 261)
• aequatio pura vagy aequatio eiusdem gradus
  • egyrendű egyenlet (Bresztyenszky, Tud. Gyüjt. 1823 IX p 46)
  • tiszta egyenlet (Math. Műsz. 1834)
• aequatio quadratica vagy aequatio secundi gradus
  • második karú vagy derakalt egyenlet (Dugonics 1784 I p 149)
  • koczkalapos egyformásítás (Pethe 1812 I p 298)
  • quadrat egyenlítés (Méhes S. 1817 p 112)
  • quadratica egyenlítés (Győry, Tud. Gyűjt. 1822 IX p 48)
  • második rendű egyenlet (Bresztyenszky, Tud. Gyüjt. 1823 IX p 46 | Nagy, Alg. 1837 p 196)
  • négyzetes egyenlet (Bresztyenszky, Tud. Gyüjt. 1823 IX p 46 | Komnenovich, Alg. 1862 p 336 | Frőhlich, Math. Rep. 1890 p 21)
  • második emeletű egyenlet (Győry 1836–40 II p 256)
  • másod rangú egyenlet (Tatai, Math. 1836 p 74)
  • másodrendű egyenlet (Nagy, Alg. 1837 p 261)
  • négyszeg egyenlet (Nagy, Alg. 1837 p 261)
  • négyszögű egyenlet (Vállas, Számtud. 1838 p 223)
  • második fokú egyenlet (Taubner 1844 I p 1 | Komnenovich, Alg. 1862 p 336)
  • másodfokú egyenlet (Petzval, Fels. Menny 1850 p 136 | Kőnig, Alg. 1877 p 150)
  • quadrátos egyenlet (Frőhlich, Math. Rep. 1890 p 21)
• aequatio quadratica completa
  • kotzkalapos telyes egyformásítás (Pethe 1812 I p 334)
  • tökélletes quadrat egyenlités (Méhes S. 1817 p 112)
• aequatio quadratica incompleta
  • tsorba egyformásítás (Pethe 1812 I p 334)
  • nem tökélletes egyenlités (Méhes S. 1817 p 113)
  • különrangú egyenlet, vegyes másod-rendű egyenlet (Tatai, Math. 1836 p 74 | Tatai, Mért. 1842 p 223)
  • kevert másod-rangú egyenlet (Tarczy, Mért. 1846 p 82)
  • vegyes négyzetes egyenlet (Komnenovich, Alg. 1862 p 336)
  • kevert másodfokú egyenlet (Bónis, Alg. 1888 p 197)
  • vegyes másodfokú egyenlet (Sárkány, Alg. 1905 p 140)
• aequatio quadratica pura
  • tiszta quadrat egyenlítés (Méhes S. 1817 p 112)
  • tiszta quadratica egyenlítés (Győry, Tud. Gyüjt. 1822 IX p 48)
  • tiszta másod rangú egyenlet (Tatai, Math. 1836 p 74 | Tarczy, Mért. 1846 p 81)
  • tiszta másod rendü egyenlet (Tatai, Mért. 1842 p 233)
  • tiszta négyzetes egyenlet (Komnenovich, Alg. 1862 p 336)
• aequatio realis valódi egyenlet (Bitnicz, Math. Műsz. 1834)
• aequatio reciproca
  • viszontagos egyenlet (Bitnicz, Math. Műsz. 1834)
  • reciprok, visszás egyenlet (Kőnig, Alg. 1877 p 137)
  • visszamenő egyenlet (Bónis, Alg. 1879 Előszó)
• aequatio simplex
  • egy-ügyü egyenlet (Dugonics 1784 I p 149)
  • egyszerü egyenlet (Bresztyenszky, Tud. Gyüjt. 1823 IX p 46)
• aequatio symmetricus symmetrikus egyenlet (Hunyady, Ért. Math. Tud. Kör. 1867 p 9)
• aequatio transcendens
  • felmuló egyenlet (Bitnicz, 1833)
  • túlható, túllépő egyenlet (Komnenovich, Alg. 1862 p 313)
  • transcendens egyenlet (Kőnig, Analizis 1888 p 113)
• aequatio turbata zavart meg eggyeztetés (Apáczai Csere 1653 IV p 44)
• aequatio variationis változatos egyenlet (Bitnicz, Math. Műsz. 1834)

algebra, arithmetica universalis, arithmetica literalis • algebra

• algebra (Maróthi 1743 p 316 | Győry 1836 p 9 | Nagy, Alg. 1837 | Bónis, Alg. 1879)
• betö-vetés (Dugonics 1784 I Címlap)
• betüzvény, betüs számvetés (Benyák 1786)
• betüvetédvény, betütudákság (Bartzafalvi, Szigv. 1787 | Bartzafalvi, Tud. Magy. 1792 p 56)
• betűszámvetés (Pethe 1812 I p 7 | Bresztyenszky, Tud. Gyüjt. 1823 IX p 39 | Tarczy, Mért. 1841 p 46)
• közönséges arithmetica (Méhes S. 1817 Előbeszéd)
• betüszámvetés (Méhes S. 1817 p 3 | Edvi Illés 1844 p 17)
• betűvetés (Nyíry, Számt. 1822 p 6 | Taubner 1844 I p 1)
• betűszámvetési számolás (Bresztyenszky, Tud. Gyüjt. 1823 IX p 39)
• betűs számvetés (Tatai, Math. 1836 p 12)
• általános számvetés (Tatai, Math. 1836 p 12 | Győry 1836–40 I p 9 | Kerekes, Szorszámt. 1845 p 6)
• egyetemes számvetés (Tatai, Mért. 1842 p 11 | Bónis, Alg. 1879 Címlap)
• határozatlan számvetés (Tatai, Mért. 1842 p 11)
• betűszámtan (Petzval, Fels. Menny. 1851 p 9 | Császár, Bszámt. 1867 Címlap)
• elméleti számtan (Szász 1853 p 10)

algorithmus • algoritmus

• számolás (Math Műsz. 1834)
• számolási munkálat (Győry 1836–40 I p 1)
• számvetési munka (Tatai, Math. 1836 p 16)
• betűvetés (Vész, Fels. Menny. 1861 p 251)
• algorithmus (Kőnig, Analízis. 1887 p 32)

angulus • szög

• szegelet (Apáczai Csere 1653 V p 49 | Pethe 1812 II p 25 | Kereky 1835 p 22 | Győry, M. Acad. Ért. Math. Term. Közl. 1861–62 p 59)
• szeglet (Molnár 1777 p 76 | Kerekes, Szorszámt. 1845 p 3 | Győry, M. Akad. Ért. Math. Term. Közl. 1861–62 p 68)
• szög (Dugonics 1784 II p 12 | Bolyai, Tent. 1832–1904 II p 410 | Ábel, Mértan 1872 I p 13)
• szöglet (Benyák 1786 | Kerekes, Mért. 1827 p 105 | Bajusz, Laptértan 1870 p 8)
• csucs (Benyák 1786)
• zeg, zög (Bolyai, Tent. 1832–1904 II p 410)
• zug (Nagy, Geom. 1838 p 17)
• angulus acutus
  • hegyes szegelet (Apáczai Csere 1653 V p 50 | Pethe 1812 II p 33)
  • hegyes szeglet (Molnár 1777 p 185 | Sárvári 1835 p 5)
  • éles-szög (Dugonics 1784 II p 13 | Tarczy, Mért. 1841 p 8)
  • csucsos szög (Benyák 1786)
  • hegyes szöglet (Benyák 1786 | Kerekes, Mért. 1827 p 179)
  • csúcsos szeglet (Math Műsz. 1834)
  • éles szeglet, csucskás szeglet (Math. Műsz. 1834)
  • hegyes szög (Nagy, Geom. 1838 p 21 | Császár, Geom. 1877 p 7)
  • hegyesszög (Corzan, Mért. 1867 p 15)
• angulus ad centrum
  • szék-szög (Dugonics 1784 II p 44)
  • kellőközépi szegelet (Pethe 1812 II p 34)
  • középponti szeg (Bitnicz, M. Tud. Társ. Évk. 1832–34 p 154)
  • középponti szög (Nagy, Geom. 1838 p 93 | Ábel, Mértan 1872 I p 59)
  • központnáli szög (Tarczy, Mért. 1841 p 93)
  • középponti szeglet (Győry, M. Akad. Ért. Math. Term. Közl. 1861–62 p 69)
  • középponti szöglet (Bajusz, Laptértan 1870 p 15)
  • középpont szög (Császár, Geom. 1877 p 6)
• angulus ad peripheriam
  • körszög (Dugonics 1784 II p 42)
  • kerület szegelet (Pethe 1812 II p 34)
  • körületi szöglet vagy párkány szög (Tarczy, Mért. 1841 p 93 95)
  • kerületen álló szeglet (Brassai, Eukl. 1865 p 66)
  • kerületi szög (Corzan, Mért. 1867 p 117)
  • körzetszög (Ábel, Mértan 1872 I p 61)
  • kerületszög (Császár, Geom. 1877 p 40)
• angulus concavus
  • öblös szegelet (Pethe 1812 I p 74)
  • homoru szög („mely kissebb egy egyenes szögnél” Corzan, Mért. 1867 p 15)
  • homoru szöglet (Bajusz, Laptértan 1870 p 12)
  • vájt szög (Császár, Geom. 1877 p 7)
• angulus curvilineus
  • görbe száru szegelet (Pethe 1812 II p 25)
  • görbe oldalu szeglet (Sárvári 1835 p 4)
• angulus externus
  • külső szög (Dugonics 1784 II p 29)
  • külső szöglet, külsőletek (Benyák 1786)
  • külső szegelet (Pethe 1812 II p 49)
  • külszög (Corzan, Mért. 1867 p 18)
• angulus extra peripheriam
  • kül-szög (Dugonics 1784 II p 48)
  • kűlszegelet (Pethe 1812 II p 70)
  • külponti szeglet (Győry, M. Akad. Ért. Math. Term. Közl. 1861–62 p 68)
• angulus gibbosus
  • púpszegelet (Pethe 1812 II p 74)
  • domboru szög (Corzan, Mért. 1867 p 15)
  • domboru szöglet (Bajusz, Laptértan 1870 p 12)
  • kihajló szög (Ábel, Mért. 1872 I p 160)
• angulus internus
  • belső szög (Dugonics 1784 II p 29 | Nagy, Geom. 1838 p 23 | Császár, Geom. 1877 p 10)
  • belső szöglet, belsőletek (Benyák 1786)
  • belső szegelet (Pethe 1812 II p 49)
  • belszög (Corzan, Mért. 1867 p 18)
• angulus intra peripheriam extra centrum húrbél szegelet (Pethe 1812 II p 70)
• angulus mixtilineus egyvelges száru szegelet (Pethe 1812 II p 25)
• angulus obliquus
  • hanyotlot szegelet (Apáczai Csere 1653 V p 50)
  • hajult-szög (Dugonics 1784 II p 13)
  • hajlott szegelet (Pethe 1812 II p 33)
  • kajács szegelet, nem helyes vagy helytelen szeglet, ferde vagy részut szeglet, hajlott vagy nem igaz szeglet, távzó szeglet (Math. Műsz. 1834)
  • dült szeglet (Sárvári 1835 p 4)
  • dűlős, dűlt szög (Tarczy, Mért. 1841 p 8)
  • ferde szög (Petzval, Fels. Menny. 1867 I p 232)
  • ferde szöglet (Bajusz. Laptért. 1870 p 11)
• angulus obtusus
  • tompa szegelet (Apáczai Csere 1653 V p 50 | Pethe 1812 II p 33)
  • tompa szög (Dugonics 1784 II p 13 | Nagy, Geom. 1838 p 21 | Ábel, Mértan 1872 I p 15)
  • táros csúcs, szög (Benyák 1786)
  • tompa szeglet (Sárvári 1835 p 5 | Brassai, Eukl. 1865 p 60)
  • tompaszög (Tarczy, Mért. 1841 p 8)
  • buta szeglet (Brassai, Eukl. 1865 p 2)
  • tompa szöglet (Bajusz, Laptértan 1870 p 11)
• angulus plani
  • sima szegelet (Apáczai Csere 1653 V p 78)
  • lapos-szög (Dugonics 1784 II p 126)
  • lapszegelet (Pethe 1812 II p 118)
  • síkszög (Tarczy, Mért. 1841 p 100)
  • síkszöglet (Mszt. 1858)
  • lapszeglet (Bajusz, Tömörtértan 1870 p 12)
  • lapszög (Ábel, Mértan 1872 II p 15 | Vályi, Trig. 1889 p 4)
• angulus polygoni externus
  • külső számosszegelet (Pethe 1812 II p 73)
  • külsőszög (Nagy, Geom. 1838 p 60 | Császár, Geom. 1877 p 12)
  • külső szeglet (Brassai, Eukl. 1865 p 18)
  • külszög (Ábel, Mértan 1872 I p 23)
• angulus polygoni internus
  • belső számosszegelet (Pethe 1812 II p 73)
  • belső szög (Nagy, Geom. 1838 p 61 | Corzan, Mért. 1867 p 21)
  • belső szeglet (Brassai, Eukl. 1865 p 18)
  • belszög (Ábel, Mértan 1872 I p 23)
  • belsőszög (Császár, Geom. 1877 p 12)
• angulus procurrens kinyúló szegelet (Pethe 1812 II p 74)
• angulus qui fit in peripheria circuli a duabus chordis
  • húros kör-szög (Dugonics 1784 II p 44)
  • húrszög (Császár, Geom. 1877 p 40)
• angulus qui fit in peripheria circuli a secante et a chorda
  • szegős kör-szög (Dugonics 1798 II p 47)
  • húrkülmetsző szegelet (Pethe 1812 II p 69)
• angulus qui fit in peripheria circuli a tangente et a chorda
  • érdeklő kör-szög (Dugonics 1784 II p 42)
  • húrérdeklő szegelet (Pethe 1812 II p 69)
• angulus qui fit intra peripheriam circuli bél-szög (Dugonics 1784 II p 47)
• angulus rectilineus egyenes száru szegelet (Pethe 1812 II p 25)
• angulus rectus
  • igyenes szegelet (Apáczai Csere 1653 V p 50)
  • igaz szegelet (Maróthi 1743 p 362)
  • derék szög (Dugonics 1784 II p 13)
  • igaz szög (Benyák 1786)
  • derék szegelet (Pethe 1812 II p 33)
  • egyenes szöglet (Kerekes, Mért. 1827 p 179 | Bajusz, Laptértan 1870 p 11)
  • negyed szög (Bolyai, Tent. 1832–1904 II p 410)
  • egész szeg (Bitnicz, M. Tud. Társ. Évk. 1832–34 p 156)
  • egyenes szeglet, egész szeglet, fertájszög (Math. Műsz. 1834)
  • igaz szeglet (Math. Műsz. 1834)
  • egyenes szög (Nagy, Geom. 1838 p 20)
  • derékszög (Tarczy, Mért. 1841 p8 | Császár, Geom. 1877 p 7)
  • egyenszög (Taubner, Math. 1844 I p 18)
  • fertályszög (Fest, Math.1844 II p 6)
  • egyenes szeglet (Kerekes, Négyes Kist. 1848 p 26)
  • derékszeglet (Brassai, Eukl. 1865 p 2)
  • ép szög (Corzan, Mért. 1867 p 15 )
  • derékszöglet (Bajusz, Laptértan 1870 p 11)
• angulus regrediens
  • bényuló szegelet (Pethe 1812 II p 74)
  • bészökő szög (Nagy, Geom 1838 p 63)
• angulus sectionis
  • metszőszög (Corzan, Mért. 1867 p 118)
  • szelőszög (Császár, Geom. 1877 p 40)
• angulus solidi
  • temérdek szegelet (Apáczai Csere 1653 V p 78)
  • temérdekes szög (Dugonics 1784 II p 123)
  • tömöttségszeglet (Pethe 1812 II p 181)
  • telyszög (Bolyai, Tent. 1832–1904 II p 411)
  • testszög vagy sarok (Tarczy, Mért. 1841 p 100)
  • tömszög, sarok (Mszt 1858)
  • tömörszög (Vész, Fels. Menny. 1862 p 324)
  • telyszeglet (Brassai, Eukl. 1865 p 461)
  • testszöglet vagy gulafelület (Bajusz, Tömörtértan 1870 p 21)
  • testszöglet (Ábel, Mértan 1872 II p 21)
• angulus sphaericus
  • golyóbis hárámján eső szeglet (Sárvári 1835 p 4)
  • gömbi szög (Ábel, Mértan 1872 II p 48)
  • sphaerikus szög, gömbszög (Császár, Geom. 1877 p 175)
• angulus tangentium
  • érintői szög (Corzan, Mért. 1867 p 117 „két érintő által képezett szög”)
  • érintőszög (Császár, Geom. 1877 p 40)
• angulus verticalis
  • kereszt-szögek (Dugonics 1784 II p 21)
  • hegyökkel öszve illeteti, öszve öttlött szögletek (Benyák 1786)
  • heggyelálló szegelet (Pethe 1812 II p 34)
  • tövi szög (Bolyai, Tent. 1832–1904 II p 407)
  • csúcsszeg (Bitnicz, M. Tud. Társ. Évk. 1832–34 p 154)
  • heggyel össze menő szeglet (Sárvári 1835 p 5)
  • csúcsszög (Tarczy, Mért. 1841 p 84 | Császár, Geom. 1877 p 8)
  • visszás szög, ellenhegyü szög (Sasku, M. Akad. Ért. Math. Term. Közl. 1863 p 221)
  • csúcsszöglet (Bajusz, Laptértan 1870 p 10)
• angulus 180° gradus
  • egyenes szög (Corzan, Mért. 1867 p 15)
  • nyujtott szöglet (Bajusz, Laptértan 1870 p 10)
  • nyujtott szög (Ábel, Mértan 1872 I p 15)
• angulus 360° gradus teljes szög (Ábel, Mértan 1872 I p 15)

arcus • ív

• ív (Apáczai Csere 1653 V p 63)
• bótozat, arcus (Maróthi 1743 p 361)
• kerekíj (Dugonics 1784 II p 16)
• karéj (Pethe 1812 II p 28)
• íj, káva, karéj (Math. Műsz. 1834)
• karély (Tarczy, Mért. 1841 p 8)
• körív (Tarczy, Mért. 1841 p 8)
• arcus cosecans ívpótszelő (Lutter, Fels. Menny. 1865 p 141)
• arcus cosinus ívpótkebel (Lutter, Fels. Menny. 1865 p 139)
• arcus cosinus versus ívvisszáspótkebel (Lutter, Fels. Menny. 1865 p 142)
• arcus cotangens ívpótérintő (Lutter, Fels. Menny. 1865 p 140)
• arcus secans ívszelő (Lutter, Fels. Menny. 1865 p 140)
• arcus sinus
• kebelív (Vész, Fels. Menny. 1861 p 251)
• ívkebel (Lutter, Fels. Menny. 1865 p 138)
• arcus sinus versus ívvisszáskebel (Lutter, Fels. Menny. 1865 p 142)
• arcus tangens
  • ívérintő (Petzval, Fels. Menny. 1851 p 8 | Lutter, Fels. Menny. 1865 p 139)
  • érintőív (Vész, Fels. Menny. 1861 p 251)

area • térfogat

• odvar (Apáczai Csere 1653 V p 63)
• udvar (Molnár 1777 p 102 | Pethe 1812 II p 27 | Petzval, Fels. Menny. 1851 p 98)
• terület (Pethe 1812 II p 155)
• terj (Bolyai, Arith. 1830 p 4)
• lapfoglalat, terjedségi foglalat, szérű (Math. Műsz. 1834)
• térszin (Nagy, Geom. 1838 p 5)
• térfogat (Arenstein 1854 p 278)

arithmetica • számolás

• számvetés (D. Arith. 1577 p 3 | Onadi 1693 p 54)
• arithmetika (Csider 1751 p 3)
• számtudákság (Bartzafalvi, Tud. Magy. 1792 p 55)
• számlálási tudomány (Nyíry, Számt. 1822 p 6)
• számoló tudomány (Bresztyenszky, Tud. Gyüjt. 1823 IX p 38)
• id-tudomány, id-mennyiség tudvány (Bolyai, Arith. 1830 p 8 | Bolyai, Tent. 1832–1904 p 405)
• számvetés tudománya, számtudomány (Math. Műsz. 1834)
• számtan (Tarczy, Számt. 1839 p 1)
• számvetéstan (Edvi Illés 1844 p 5)
• számolástan (Arenstein, Math. 1847 II p 18)
• arithmetica calcularis paraszt számvetés (Maróthi 1743 p 342)
• arithmetica commercialis kereskedési számvetés (Math. Műsz. 1834)
• arithmetica contabilitatis számadolási számvetés (Nyíry, Math, Műsz. 1834)
• arithmetica decadica tizedes számvetés (Kerekes, Szorszámt. 1845 p 171)
• arithmetica generalis, arithmetica literalis lásd algebra
• arithmetica oeconomica gazdasági számvetés (Nyíry, Math. Műsz. 1834)
• arithmetica politica
• köztársasági vagy polgári számvetés (Nyíry, Math. Műsz. 1834)
• politikai számtan (Weninger, Pol. Számt. 1869 Címlap)
• arithmetica practica
  • eggyesült számvetés (Pethe 1812 I p86)
  • gyakorló számvetés (Nyíry, Math. Műsz. 1834)
• arithmetica universalis lásd algebra
• arithmetica vulgaris
  • közszámvetés (Bresztyenszky, Tud. Gyüjt. 1823 IX p 38)
  • határozott számvetés (Tatai, Mért. 1842 p 11)

axioma • axióma

• magán való foglalás vagy hiteles mondás (Apáczai Csere 1653 M. Ny. 1907 p 102)
• tudtom (Dugonics 1784 I p 6)
• nyilvánvaló (Pethe 1812 I p 16)
• nyilvánvaló főtétel (Bresztyenszky, Tud. Gyüjt. 1823 IX p 39)
• sarkalatos igazság (Kerekes, Mért. 1827 p 28)
• ön-igazság, önlátványi tét, alapigazság (Bolyai, Arith. 1830 p X | Bolyai, Tent. 1832–1904 II p 407)
• világosmondás (Kereky 1835 p 79)
• sarkelv (Mszt. 1858)
• alaptétel (Komnenovich, Alg. 1862 p 9)
• alaptét (Császár, Bszámt. 1867 p 5)
• sarktétel, sarkigazság (Ábel, Mértan 1872 II p 14)
• axioma congruentia egybe-illési alap-ig (Bolyai, Arith. 1843 p 259)

axis • tengely

• tengely (Apáczai Csere 1653 V p 76)
• tengej (Dugonics 1798 IV p 6)
• axis abscissae
  • metszékek tengelye (Fest, Math. 1844 II p 6)
  • metszéki tengely (Petzval, Fels. Menny. 1851 p 130)
  • x tengely (Vész, M. Acad. Ért. 1859 I p 312)
  • abscissa tengely (Császár, Geom. 1877 p 214)
• axis coniugatus
  • közép kereszt hasitó (Molnár 1777 p 178)
  • öszvefoglalt tengely (Math. Műsz. 1834)
  • együttjáró tengely (Bajusz, Elemző Tért. 1869 p 67)
• axis imaginarius képzetes tengely (Vész, M. Acad. Ért. 1859 I p 322)
• axis maior
  • bóltok lineája, nagyobb tengely (Molnár 1777 p 178)
  • nagy tengely (Tarczy, Mért. 1841 p 134)
  • első tengely (Fest, Math. 1844 II p 22)
• axis minor
  • kis tengely (Nyíry, M. Tud. Társ. Évk. 1832–34 p 28)
  • kisebb tengely (Math. Műsz. 1834)
  • második vagy kis tengely (Fest, Math. 1844 II p 22)
• axis ordinatae
  • rendesek tengelye (Fest, Math. 1844 II p 6)
  • rendezői tengely (Petzval, Fels. Menny. 1850 p 130)
  • rendezéki tengely (Bajusz, Elemző Tért. 1869 p 2)
  • y tengely (Ábel, Mértan 1872 II p 158)
  • ordinata tengely (Császár, Geom. 1877 p 214)
• axis realis valós tengely (Vész, M. Acad. Ért. 1859 I p322)
• axis rotationis
  • forgási tengely (Petzval, Fels. Menny. 1850 p 209)
  • forgástengely (Császár, Geom. 1877 p 170)
• axis similitudinis
  • hasonlósági tengely (Bajusz, Elemző Tért. 1869 p 50)
  • hasonlóságtengely (Császár, Geom. 1877 p 63)
• axis similitudinis externus külső hasonlósági tengely (Ábel, Mértan 1872 p 136)
• axis similitudinis internus belső hasonlósági tengely (Ábel, Mértan 1872 p 136)

cosinus, sinus rectus complementi • cosinus

• köz-öböl-mássa (Dugonics 1784 II p 161)
• más-kebel (Győry, Tud. Gyüjt. 1822 IV p 47)
• pótlék végtáv, pótvégtáv (Bolyai, Tent. 1832–1904 II p 407)
• pótkebel (Math. Műsz. 1834 | Petzval, Háromszögt. p 1 | Lutter, Fels. Menny. 1865 p 39)
• pótöböl (Sárvári 1835 p 4)
• pótfüggöny (Sasku, Kör. 1860 p 67)
• cosinus (Arenstein 1854 p 277)
• cosinus hyperbolicus hiperbolás cosinus (Beke, Diff. szám. 1910 I p 467)
• cosinus versus vagy sinus versus complementi
  • kis öböl’ mássa (Dugonics 1784 II p 161)
  • középpont táv, központ táv (Bolyai, Tent. 1832–1904 II p 407)
  • forditott pótkebel (Math. Műsz. 1834)
  • visszás pótkebel (Petzval, Háromszögt. 1850 p 1)

cyclois • ciklois

• kerekszeglinia (Math. Műsz. 1834)
• karikázat (Math. Műsz. 1834 | Petzval, Fels. Menny. 1850 p 147)
• körzet (Taubner, Math. 1844 I p 18)
• görgöny (Kerekes, Szorszámt. 1845 p 165)
• körded (Taubner, M. Akad. Ért. 1847 p 382)
• kerékvonal (Petzval, Fels. Menny. 1851 p 108)
• körded vonal (Mszt. 1858)
• kerekény (Vész, M. Akad. Ért. 1859 I p 81)
• hengerlék (Petzval, Fels. Menny. 1867 p 256)
• cyclois (Kőnig, Analízis. 1887 p 578 | Frőhlich, Math. Rep. 1890 p 77)
• ciklois (Középisk. Műsz. 1906)
• cosinus decurtata
  • kurtított karikázat (Math. Műsz. 1834)
  • kurtított kerekény (Vész, M. Akad. Ért. 1859 I 82)
  • megröviditett cyclois (Frőhlich, Math. Rep. 1890 p 77)
  • kurtított ciklois (Középisk. Műsz. 1906)
  • vö. trochois
• cosinus elongata
  • hosszított karikázat (Nyíry, Math. Műsz. 1834)
  • hosszított kerekény(Vész, M. Akad. Ért. 1859 I p 82)
  • megnyujtott cyclois (Frőhlich, Math. Rep. 1890 p 77)
  • hosszított ciklois (Középisk. Műsz. 1906)
• cosinus vulgaris
  • közönséges körzet (Taubner, Math. 1844 I p 18)
  • közönséges kerekéng (Vész, M. Akad. Ért. 1859 p 82)
  • közönséges cyclois (Kőnig, Analízis. 1887 p 578)
  • közönséges ciklois (Középisk. Műsz. 1906)

definitio • definíció

• meghatározás (Apáczai Csere 1653 | M. Ny. 1907 p 103 | Sárvári 1835 p 3 | Győry 1836–40 I p 32)
• definitio (Menyői Tolvaj 1698 p 11)
• magyarázat (Dugonics 1784 I p 6)
• világositás (Pethe 1812 I p 15)
• értelemhatározás (Math. Műsz. 1834)
• értelmités (Győry 1836–40 II p 246)
• határozás (Kerekes, Tud. Gyüjt. 1840 I p 5)
• határozat (Tatai, Mért. 1842 p 5 | Kerekes, Szorszámt. 1845 p 39)
• bélyzet (Bolyai, Arith. 1843 p 196)
• értelmezés (Kerekes, Négyes Kist. 1848 p 24 | Ábel, Mértan 1872 I p 2)
• értély (Ábel, Mértan 1872 I p 2)

demonstratio • bizonyítás

• demonstratio azaz kétség nélkuel való mutogatás (D. Arith. 1577 p 3 4)
• megmutatás (C. 1585 | Benyák 1786)
• vittatás (Dugonics 1784 II p 8)
• valósítás (Benyák 1786)
• megbizónyítás (Pethe 1812 I p 152 | Kereky 1835 p 8)
• okmutatás (Bolyai, Tent. 1832–1904 II p 407)
• bizonyítvány (Nagy, Arith. 1835 p 340)
• bizonyítás (Nagy, Geom. 1838 p 54)
• bebizonyítás (Tarczy, Mért. 1841 p 91)

formula • képlet

• iromány (Dugonics 1784 I p 22)
• formula (Méhes S. 1817 p 49 )
• alkatka (Győry, M. Tud. Évk. 1836–40 p 220)
• képlet (Tatai, Mért. 1842 p 11)
• alakzat (Arenstein, Math. 1847 II p 4)
• minta (Petzval, Fels. Menny. 1850 p 74)
• formula generalis
  • remek-iromány (Dugonics 1784 I p 186)
  • közönséges iromány (Bresztyenszky, Tud. Gyűjt. 1823 IX p 49)
  • általános alak (Taubner, Math. 1844 I p 1)
  • általános kifejezés (Kerekes, Szorszámt. 1845 p 146)
  • közönséges alak (Vállas, Fels. Egy. 1848 p 79)
  • általáns képlet (Petzval, Fels. Menny. 1850 p 110)
  • általános forma (Győry, M. Akad. Ért. Math. Term. Közl. 1861–62 p 95)

fractio • tört

• fractio simplex (D. Arith. 1577 p 9)
• szegdelt szám (Arith. 1591 p 187)
• darab (Arith. 1591 p 187 | Apáczai Csere 1653 IV p 34 | Lukáts 1811 p 22)
• rész (Apáczai Csere 1653 IV p 34)
• toertt-szám (Maróthi 1743 p 87)
• toert-szám, toeroett-szám (Csider 1751 p 27 28)
• töredék (Molnár 1777 p 113 | Dugonics 1784 I p 25 | Bresztyenszky, Tud. Gyüjt. 1823 IX p 42 | Tatai, Mért. 1842 p 9 | Bónis, Alg. 1879 Előszó)
• darabszám (Pethe 1812 I p 593)
• törtszám (Méhes Gy. 1819 p 4 | Győry 1836–40 I p 17)
• méret (Bolyai, Arith. 1830 p 30)
• részlet (Tatai, Math. 1836 p 40)
• törek (Győry 1836–40 I p 64)
• törölt szám (Vállas, Fels. Egy. 1848 p 376)
• osztalom (Brassai, Alg. 1853 p 135)
• tört (Brassai, Szám. Socr. p 8 | Vályi, Analysis 1899 p 16)
• fractio approximans közelgető darabszám (Pethe 1812 I p 130)
  • közelitő törtszám (Tatai, Mért. 1842 p 181)
  • közelitő törek (Győry, Uj. M. Muz. 1850 II p 269)
  • közelitő tört (Komnenovich, Alg. 1862 p 162)
  • közeledő tört (Kőnig, Alg. 1877 p 25)
  • közelitő töredék (Bónis, Alg. 1888 p 76)
• fractio catenaria
  • lánczos vagy függős töredék (Bresztyenszky, Tud. Gyüjt. 1823 IX p 43)
  • láncz törtszám (Nagy, Arith. 1835 p 133)
  • láncztört (Nagy, Arith. 1835 p 133)
  • folytonos vagy láncztörek (Győry 1836–40 II p 125)
  • láncztőredék (Bónis, Alg. 1888 p 74)
  • lánctört (Kürschák, Math. Phys. Lapok 1892 p 43)
• fractio catenaria finita
  • véges láncz törtszám (Nagy, Arith. 1835 p 134)
  • véges láncztört (Tatai, Mért. 1842 p 179)
  • zárt vagy bevégzett láncztöredék (Bónis, Alg. 1838 p 74)
• fractio catenaria infinita
  • végtelen láncz törtszám (Nagy, Arith. 1835 p 134)
  • végtelen láncztört (Tatai, Mért. 1842 p 179 | Komnenovich, Alg. 1862 p 157 | Kőnig, Alg. 1877 p 46)
  • nyilt vagy bevégzetlen láncztöredék (Bónis, Alg. 1888 p 75)
• fractio catenaria periodica
  • kerületes vagy fordulatos láncztörek (Győry, Uj. M. Muz. 1851 II p 70)
  • szakaszos láncztört (Kőnig, Alg. 1877 p 48)
• fractio continua
  • folyvásttartó töredék (Bresztyenszky, Tud. Gyüjt. 1823 IX p 43)
  • folyó töredék (Bitnicz, M. Tud. Társ. Évk. 1832–34 p 169)
  • párzati-láncz (Bolyai, Arith. 1843 p 25)
  • folytonos osztalom (Brassai, Alg 1853 p 135)
• fractio decimalis
  • tizedes darabszám (Pethe 1812 I p 122)
  • tizedes törtszám (Méhes S. 1817 p 31)
  • tizes-tört (Nyiry, Számt. 1822 p 49)
  • tizedes töredék (Bresztyenszky, Tud. Gyüjt. 1823 IX p 43)
  • tizedes tört (Nagy, Arith. 1835 p 115)
  • tizedes törek (Győry 1836–40 II p 191)
  • tizedes törött szám (Vállas, Fels. Egy. 1848 p 376)
• fractio decimalis finita
  • véges tizedes töredék (Bresztyenszky, Tud. Gyüjt. 1823 IX p 43)
  • véges tizedes tört (Nagy, Arith. 1835 p 128)
  • bevégzett tizedes töredék (Bónis, Alg. 1888 p 125)
• fractio decimalis infinita
  • végetlen tizedes töredék (Bresztyenszky, Tud. Gyüjt. 1823 IX p 43)
  • végtelen tizedes tört (Kőnig, Analízis. 1887 p 84)
  • bevégzetlen tizedes töredék (Bónis, Alg. 1888 p 126)
• fractio decimalis periodica
  • visszatérő végetlen tizedes töredék (Bresztyenszky, Tud. Gyüjt. 1823 IX p 44)
  • szakaszos ismétlő tizedes tört (Nagy, Arith. 1835 p 126)
  • szakaszos tizedes tört (Komnenovich, Alg. 1862 p 137)
  • körszakaszos tizedes tört (Corzan, Mért. 1867 p 179)
• fractio duodecimalis
  • tizenkettődös darabszám (Pethe 1812 I p 141)
  • tizenkettődős töredék (Bresztyenszky, Tud. Gyüjt. 1823 IX p 43)
• fractio fractionis
  • fractionac fractioja (D. Arith. 1577 p 8)
  • kétszeres toertt-szám (Maróthi 1743 p 370)
  • törött töredék (Bresztyenszky, Tud. Gyüjt. 1823 IX p 43)
  • méret méretje (Bolyai, Arith. 1830 p 78)
  • tört törtek (Császár, Bszámt. 1867 p 65)
• fractio heterogenea
  • külömb-nemő töredék (Dugonics 1784 I p 60)
  • másnemü vagy különfajta darabszám (Pethe 1812 I p 438)
  • külömbnevezetű vagy hasonlatlan töredék (Bresztyenszky, Tud. Gyüjt. 1823 IX p 43)
  • különfajta részlet (Tatai, Math. 1836 p 47)
  • nem egyenlő osztóju törtszám (Kováts 1836 p 33)
  • különnemü töredék (Tarczy, Számt. 1839 p 21)
  • különfajta törtszám (Tatai, Mért. 1842 p 89)
• fractio homogenea
  • egy-nemő töredék (Dugonics 1784 I p 60)
  • egynemü vagy hasonfajta darabszám (Pethe 1812 I p 438)
  • egynevezetü vagy hasonló töredék (Bresztyenszky, Tud. Gyüjt. 1823 IX p 43)
  • egyfajta részlet (Tatai, Math. 1836 p 46)
  • egyenlő osztóju törtszám (Kováts 1836 p 32)
  • egynevü tört (Nagy, Szám. 1837 p 181)
  • eyynemü töredék (Tarczy, Számt. 1839 p 21)
  • egyfajta törtszám (Tatai, Mért. 1842 p 89)
• fractio impropria vagy fractio spuria
  • koeltoett toertt-szám (Maróthi 1743 p 180)
  • helytelen töredék (Dugonics 1784 1 p 62)
  • lárvás darabszám (Pethe 1812 I p 96)
  • fattyú törtszám, nem valóságos törtszám (Méhes Gy. 1819 p 47)
  • fattyu töredék (Bresztyenszky, Tud. Gyüjt. 1823 IX p 43)
  • szinlelt vagy képzelt törtszám (Nagy, Arith. 1835 p 103)
  • lárvás részlet (Tatai, Math. 1836 p 41)
  • lárvás törtszám (Tatai, Mért. 1842 p 89)
  • öntörek (Győry 1836–40 II p 196)
  • áltörtszám (Kerekes, Szorszámt. 1845 p 42)
  • sajátlan törek (Győry, Uj. M. Muz. 1851 II p 74)
  • áltört (Petzval, Fels. Menny. 1851 p 7)
  • képleges, színleges tört (Komnenovich, Alg. 1862 p 102 103)
• fractio impura vagy fractio mixta
  • vegyes töredék (Dugonics 1784 I p 77)
  • elegyes törtszám (Méhes Gy. 1819 p 48)
  • tisztátlan vagy vegyes töredék (Bresztyenszky, Tud. Gyüjt. 1823 IX p 43)
  • kevert szám (Nagy, Arith. 1835 p 103)
  • egyvelges törtszám (Kováts 1836 p 32)
  • elegyes részlet (Tatai, Math. 1836 p 47)
  • kevert töredék (Tarczy, Számt. 1839 p 21)
  • vegyes szám (Komnenovich, Alg. 1862 p 103)
• fractio partialis
  • részbeli töredék (Bitnicz, Math. Műsz. 1834)
  • résztört, részleges tört (Mszt. 1858)
  • részlettört (Vész, Fels. Menny. 1861 p 253)
  • párciális tört (Kőnig, Analízis. 1887 p 604)
• in fractiones partiales resolvere
  • töredéknek töredékekre szakasztása (Bitnicz 1833)
  • részlet törtekre oszlatás (Petzval, Fels. Menny. 1851 p 17)
  • végszerü törtet egyszerü törtekre bontani (Lutter, Fels. Menny. 1865 p 111)
  • részlettörtekre bontás (Vész, Fels. Menny. 1881 p 211)
• fractio propria vagy fractio genuina
  • fractio simplex (D. Arith. 1577 p 8)
  • igaz toertt-szám (Maróthi 1743 p 180)
  • helyes, valóságos töredék (Dugonics 1784 I p 61 64)
  • valóságos darabszám (Pethe 1812 I p 96)
  • valóságos törtszám (Méhes Gy. 1819 p 47)
  • igazi töredék (Bresztyenszky, Tud. Gyüjt. 1823 IX p 43)
  • valódi törtszám (Nagy, Arith. 1835 p 102)
  • valóságos részlet (Tatai, Math. 1836 p 41)
  • rendes töredék (Tarczy, Számt. 1839 p 21)
  • igazi törtszám (Kerekes, Szorszámt. 1845 p 43)
  • valódi tört (Petzval, Fels. Menny. 1851 p 7)
• fractio pura
  • tiszta töredék (Dugonics 1784 I p 77)
  • tiszta törtszám (Méhes Gy. 1819 p 48)
  • vegyetlen töredék (Bresztyenszky, Tud. Gyüjt. 1823 IX p 43)
• fractio sexagesimalis
  • hatvanados darabszám (Pethe 1812 I p 141)
  • hatvanados töredék (Bresztyenszky, Tud. Gyüjt. 1823 IX p 43)
• fractio simplex lásd fractio propria
• fractio spuria lásd fractio impropria
• fractio vera tört egy (Bolyai, Arith. 1830 p 32)
• fractio vulgaris
  • köztöredék (Bresztyenszky, Tud. Gyüjt. 1823 IX p 43)
  • rendes töredék (Math. Műsz. 1834)
  • közönséges részlet (Tatai, Math. 1836 43)
  • közönséges törtszám (Nagy, Alg. 1837 p 50)
  • közönséges töredék (Tarczy, Számt. 1839 p 26)
  • közönséges tört (Komnenovich, Alg. 1862 p 104)
• fractiones diversi denominatoris reducere ad eundem denominatorem
  • reductio (Arith. 1591 p 164)
  • egg denominatorra vitetni (Onadi 1693 p 165)
  • egy alsóra venni, huzni, redukálni (Maróthi 1743 p 206 214 219)
  • különböző nevezőjű darabszámokat ugyanazon nevezőjüvé tenni, legkissebb egyforma nevezőjükké tenni (Pethe 1812 I p 105 107)
  • közös alsóra venni (Méhes Gy. 1819 p 67)
  • külömb nevezetü töredékek áltváltoztatása által egy nevezetüekre fordittatnak (Bresztyenszky, Tud. Gyüjt. 1823 IX p 43)
  • egy nevezőre vinni, egyenlő nevezőre vinni (Nagy, Arith. 1835 p 106)
  • egyenlő nevezőre vonni (Győry 1836–40 I p 35)
  • átalakitás (Tatai, Mért. 1842 p 97)
  • egyenlő nevezetre hozni (Taubner, M. Acad. Ért. 1847 p 387)
  • közös nevezőre venni (Brassai, Szám. Socr. p 102)
  • közös nevezőre hozni (Komnenovich, Alg. 1862 p 107)

irrationalis • irracionális

• irrationalis (Méhes S. 1817 p 71)
• tökélletlen (Bresztyenszky, Tud. Gyüjt. 1823 IX p 45)
• mérhetlen (Nagy, Alg. 1837 p 80)
• rávihetetlen, rávihetlen (Győry 1836–40 I p 13)
• aránytalan (Tatai, Mért. 1842 p 189)
• szertelen (Kerekes, Szorszámt. 1845 p 47)
• határozatlan együ (Szász 1853 p 197)
• végszerütlen (Mszt. 1858)
• mérvetlen (Komnenovich, Alg. 1862 p 20)
• nevetlen, aránytalan (Brassai, Eukl. 1865 p 439 448)
• okszerütlen, végérhetlen (Corzan, Mért. 1867 p 10)
• irrationál (Kőnig, Alg 1877 p 105)
• irraczionális (Kőnig, Analízis. 1887 p 67)
• irracionális (Középisk. Műsz. 1906)
• vö. incommensurabilis, functio ~, numerus ~, radix ~.

linea • egyenes

• linia (D. Arith. 1577 p 3)
• uonyás (C. 1585)
• vonás (Apáczai Csere 1653 V p 49)
• linea (Maróthi 1743 p 4)
• hosz (Dugonics 1784 II p 6)
• vonal (Kerekes, Mért. 1827 p 18)
• linea auxiliaris
  • segitő vonás (Bresztyenszky, Math. Műsz. 1834)
  • vak vonás (Beregszászi, Math. Műsz. 1834)
  • segédvonal (Ábel, Mértan 1872 I p 76)
• linea centra nectens központtávlat (Corzan, Mért. 1867 p 118)
• linea convergens közelítő hoszszak (Dugonics 1784 I p 216)
  • összetartó lineák (Pethe 1812 II p 23)
  • egymáshoz hajló vonal (Nagy, Geom. 1838 p 17)
  • vö. convergens
• linea curva
  • horgas vonás (Apáczai Csere 1653 V p 48)
  • görbe linea (Molnár 1777 p 79 | Pethe 1812 II p 14)
  • horgas-hosz (Dugonics 1784 II p 8)
  • görbe vonás, görbe hosz (Benyák 1786)
  • görbitett vagy görbült vonal (Nagy, Geom. 1838 p 12)
  • görbe vonal (Tarczy, Mért. 1841 p 82)
  • vö. curva
• linea curva continua
  • horg-horgas hosz (Dugonics 1784 II p 8)
• linea curva non continua
  • hóri-horgas hosz (Dugonics 1784 II p 8)
  • horgas linea (Pethe 1812 II p 15)
• linea divergens
  • távozó hoszszak (Dugonics 1784 I p 216)
  • széjjeltartó lineák (Pethe 1812 II p 23)
  • vö. divergens
• linea fundamentalis alaphoszsz vagy vonal (Bitnicz, Math. Műsz. 1834)
• linea horizontalis
  • vizarányú linea (Math. Műsz. 1834)
  • vö. horizontalis
• linea mérték lásd mensura linearis
• linea mixta
  • elegyvonás (Math. Műsz. 1834)
  • vegyes vonal (Corzan, Mért. 1867 p 2)
• linea non parallela különb közű hosz (Dugonics 1784 I p 216)
• linea obliqua dülős vagy dűlt linea (Pethe 1812 II p 24)
  • ferdeegyenes (Bajusz, Tömört. 1870 p 5)
  • vö. obliquus
• linea parallela
  • mellékes vonás (Apáczai Csere 1653 V p 49)
  • egy-közű hoszsz (Dugonics 1784 I p 216)
  • párhuzamos linea (Pethe 1812 I p 380)
  • vö. parallelus
• linea perpendícularis
  • igyenesen egymásra fueggoek (Apáczai Csere 1653 V p 49)
  • függő linea (Molnár 1777 p 71)
  • egyenesen függő vonás, hossz (Benyák 1786)
  • függő hoszsz (Dugonics 1784 II p 12)
  • tsüngő linea (Pethe 1812 II p 23)
  • ráálló vagy álló (Bolyai, Tent. 1832–1904 II p 407)
  • függőleges vonal (Math. Műsz. 1834)
  • függővonal (Sasku, Körszelet. 1860 p 5)
  • függő egyenes vonal (Brassai, Eukl. 1865 p 15)
  • merőleges vonal (Ábel, Mértan 1872 I p 39)
  • vö. perpendicularis
• linea recta
  • igyenes vonás (Apáczai Csere 1653 V p 48)
  • egyenes (Onadi 1693 p 135)
  • egyenes hosz (Dugonics 1784 II p 7)
  • egyenes linea (Pethe 1812 II p 14)
  • egyen (Bolyai, Arith. 1830 p 3 | Brassai, Eukl. 1865 p 1)
  • egyenes vonal (Nagy, Geom. 1838 p 12)
• linearis
  • vonalt jelentő (Győry 1836–40 II p 247)
  • vonalos (Kondor, M. Akad. Ért Math. és Term. Közl. 1860 p 141)
  • vanalas (Hunyady, M. Akad. Ért. 1868 p 16)
  • lineáris (Kőnig, Analízis. 1887 p 448)
  • lineár (Schlesinger, Math. Phys. Lapok 1901 p 261)
  • vö. aequatio ~, functio ~, quantitas ~

mathesis • matematika

• tudákosság (Dugonics 1784 p 1)
• mekkoraság tudománya (Benyák 1786 | Bresztyenszky, Tud. Gyűjt. 1823 IX p 38)
• tudádmány, tudákság (Bartzafalvi, Szigv. 1787 | Bartzafalvi, Tud. Magy. 1792 p 55)
• mathesis (Pethe 1812 p 1)
• nagyságtudomány, mennyiségtudomány (Bresztyenszky 1823 IX p 38)
• mértan (Kerekes, Mért. 1827 p 1)
• mérőtudomány, tudalom (Math. Műsz. 1834)
• mennyiségről való tudomány (Tatai, Math. 1836 p 6)
• tudvány (Győry 1836–40 I p 5)
• menynyiségtan (Petzval, Háromszögt. p 23)
• tudomány (Komnenovich, Alg. 1862 p 3)
• mathesis aplicata
  • eggyesűlt mathesis (Pethe 1812 p 5)
  • alkalmaztatott nagyságtudomány (Bresztyenszky, Tud. Gyüjt. 1823 IX p 38)
  • alkalmaztatott mathesis (Tatai, Math. 1836 p 7)
  • alkalmazott tudvány (Győry 183640 I p 5)
  • alkalmazott mennyiségtudomány (Vállas, Számtud. 1838 p 2)
  • alkalmazott mennyiségtan (Mszt. 1858)
• mathesis elementaris
  • kezdő tudákság (Nyíry, Math. Műsz. 1834)
  • elemi mennyiségtan (Vész, Fels. Menny. 1861 p 251)
• mathesis sublimior
  • mélységes mathesis (Pethe 1812 I p 5)
  • felsőbb tudákság (Nyíry, Math. Műsz. 1834)
  • fellengős mértan (Kerekes, Szorszámt. 1845 p 220)
  • felsőbb mennyiségtan (Petzval, Háromszögt. p 23)
  • magasabb számtan (Kőnig, Ért. Math. Tud. Kör. 1871 p 12)
• mathesis pura
  • tsupa tudákság (Bartzafalvi, Tud. Magy. 1792 p 50)
  • elmélkedő mathesis (Pethe 1812 I p 5)
  • tiszta nagyságtudomány (Bresztyenszky, Tud. Gyüjt. 1823 IX p 38)
  • tiszta mathesis (Tatai, Math. 1836 p 7)
  • tiszta tudvány (Győry 1836–40 I p 5)
  • elvont vagy tiszta mennyiségtudomány (Vállas, Számtud. 1838 p 2)
  • tiszta mértan (Tatai, Mért. 1842 p 3)
  • tiszta mennyiségtan (Mszt. 1858)

numerus • szám

• szám (D. Arith. 1577 p 4)
• cota (D. Arith. 1577 p 7 )
• jegyzés (Csider 1751 p 3)
• numerus absolutus viszonytalan szám, abszolut szám (Brassai, Uj. M. Muz. 1857 II p 594)
• numerus abstractus
  • tsupa szám (Pethe 1812 I p 26)
  • puszta szám (Bresztyenszky, Tud. Gyüjt. 1823 IX p 42)
  • csupa szám (Kerekes, Mért. 1827 p 53)
  • elvont szám (Nagy, Arith. 1835 p 1)
  • szabad szám (Kováts 1836 p 6)
  • nem nevezett együ szám (Szász 1853 p 7)
  • absztrahált szám (Vályi, Analysis. 1899 p 3)
• numerus aureus aranyszám (Nyíry, Math. Műsz. 1834)
• numerus cardinalis
  • sarkszám (Math. Műsz. 1834)
  • cardinális szám (Kőnig, Analízis. 1887 p 9)
• numerus complexus
  • elegymid (Bolyai, Arith. 1843 p 18)
  • elegy képzetes szám (Arenstein, Math. 1847 II p 15)
  • kapcsolt szám (Brassai, Uj. M. Muz. 1857 II p 592)
  • egybe vagy összefoglalt szám (Mszt. 1858)
  • vegyes képzetes mennyiség (Komnenovich, Alg. 1862 p 222)
  • általános képzetes szám (Kőnig, Alg. 1877 p 106)
  • complex mennyiség (Vész, Fels. Menny. 1887 p 126)
  • complex szám (Kőnig, Analízis. 1887 p 67)
  • kevert képzelt szám (Bónis, Alg. 1888 p 173)
  • komplex szám (Beke, Diff. szám. 1910 p 512)
  • vö. complex
• numerus compositus, secundarius
  • magán elegyes szám (Apáczai Csere 1653 IV p 32)
  • rendes szám (Pethe 1812 I p 87)
  • második rendbéli szám (Bresztyenszky, Tud. Gyüjt. 1823 IX p 42)
  • öszve állott szám (Bolyai, Arith. 1830 p 68)
  • öszvetettszám (Tatai, Math. 1836 p 14)
  • összetettszám (Tatai, Mért. 1842 p 61)
  • több elemü szám (Szász 1853 p 106)
  • szorozmány (Komnenovich, Alg. 1862 p 76)
  • szerkeztett szám (Brassai, Eukl. 1865 p 210)
• numerus concretus
  • egyesűlt szám (Pethe 1812 I p 26)
  • illetett, öszszitett szám (Nagy, Arith. 1835 p 1)
  • kötött szám (Kováts 1836 p 6)
  • megnevezett együ szám (Szász 1853 p 7)
• numerus figuratus
  • szegletes szám (Nyíry, Math. Műsz. 1834)
  • alakított szám (Győry 1836–40 I p 50)
  • ábrás szám (Mszt. 1858)
  • idomszám (Kőnig, Alg. 1877 p 97)
• numerus fractus lásd fractio
• numerus impar lásd impar
• numerus integer
  • egész (D. Arith. 1577 p 8)
  • egész szám (Arith. 1591 p 187)
  • ép szám (Pethe 1812 I p 26)
• numerus logarithmo respondens
  • cimes (Bolyai, Arith. 1843 p 28)
  • lagszám, logar (Győry, M. Akad. Ért. Math. Term. Közl. 1862 p 70)
• numerus mixtus
  • egyvelges szám (Pethe 1812 I p 26)
  • vegyes szám (Kerekes, Négyes Kist. 1848 p 4)
• numerus naturalis, numeralis
  • közszám (Dugonics 1784 I p 58)
  • természetes szám (Bresztyenszky, Math. Műsz. 1834)
• numerus ordinalis rend-szám (Dugonics 1784 I p 58)
• numerus par lásd par
• numerus permutationis
  • helycsereszám (Kerekes, Szorszámt. 1845 p 142)
  • helycserék száma (Komnenovich, Alg. 1862 p 436)
• numerus primus vagy numerus primarius
  • magán elsoe szám (Apáczai Csere 1653 IV p 32)
  • rendeletlen szám (Pethe 1812 I p 87)
  • egyszerü szám (Nyíry, Számt. 1822 p 39)
  • első rendbéli szám (Bresztyenszky, Tud. Gyüjt. 1823 IX p 42)
  • előszám (Bolyai, Arith. 1830 p 68)
  • első szám (Nagy, Arith. 1835 p 37)
  • elsőd szám (Arenstein, Math. 1847 II p 16)
  • prim szám (Szász 1853 p 106)
  • törzsszám (Mszt. 1858)

operatio (algebraica, arithmetica) • művelet (algebrai)

• operatio (D. Arith. 1577 p 26)
• munkálkodás (C. 1585 | Győry, Math. Műsz. 1834)
• munka (Nyíry, Számt. 1822 p 8 | Vállas, Számtud. 1838 p 4)
• művelés (Bresztyenszky, Tud. Gyüjt. 1823 IX p 38)
• mívelet (Nagy, Arith. 1835 p 171)
• műtétel (Arenstein, Math. 1847 II p 3)
• művelet (Szász 1853 p 18)
• műtét (Komnenovich, Alg. 1862 p 17)
• operatio combinatoria csoportozati munka (Vállas, Számtud. 1838 p 3)
• operatio directa
  • öszvesitő, egyberakó, egyenes művelet (Szász 1853 p 17)
  • egyenes mívelet (Brassai, Uj. M. Muz. 1857 II p 598)
• operatio indirecta
  • fordított művelet (Szász 1853 p 18)
  • ellenes műtét, művelet (Komnenovich, Alg. 1862 p 17)

radix, aequationis, potentiae vagy dignitatis • gyök

• gyökér (Dugonics 1784 I p 90)
• gyök (Benyák 1786 | Dugonics 1798 I p 94)
• emelt vagy rangalj (Bolyai, Arith. 1830 p 39)
• egyenlet töve (Math. Műsz. 1834)
• többszörözendő vagy alapszám (Saska, Tábla)
• radix biquadratica
  • kétszeres quadrat gyökér (Méhes S. 1817 p 59)
  • negyedik gyökér (Nagy, Arith. 1835 p 166)
  • negyed gyökér (Tatai, Math. 1836 p 58)
  • negyedfokú gyök, másodnégyzetgyök, negyedik gyök (Mszt. 1858)
• radix cubica
  • köb-gyökér (Dugonics 1784 I p 92)
  • háromszorozott gyök (Benyák 1786)
  • köbbgyök (Dugonics 1798 I p 96)
  • kotzkagyökér (Pethe 1812 I p 99)
  • cubik gyökér (Méhes S. 1817 p 59)
  • köbös gyökér, harmadik gyökér (Bresztyenszky, Tud. Gyüjt. 1823 IX p 44 50)
  • koczkagyökér (Nagy, Arith. 1835 p 187)
  • harmadfoku gyök, harmadik gyök (Mszt. 1858)
• radix imaginaria
  • vak gyökér, vak gyök (Dugonics 1784 I p 94 1794 I p 98)
  • képzelt gyökér (Pethe 1812 I p 350)
  • lehetetlen gyökér (Győry, Tud. Gyüjt. 1822 IX p 46)
  • képtelen gyökér (Nyíry, Math. Műsz. 1834)
  • siket gyökér (Kereky 1835 p 5)
  • képzetes gyökér (Tatai, Mért. 1842 p 189)
  • képzeleti gyökér (Vállas, Felsőbb. Egy. 1848 p 146)
  • képzetes gyök (Petzval, Fels. Menny. 1850 p 67)
• radix imperfecta vagy radix irrationalis
  • veszett gyökér, veszett gyök (Dugonics 1784 I p 94 1798 I p 94)
  • tökélletlen gyökér (Pethe 1812 I p 219)
  • mérhetetlen gyökér (Nagy, Arith. 1835 p 167)
  • csonka gyökér (Tatai, Math. 1836 p 60)
  • rávihetlen gyökér (Győry 1836–40 I p 5)
  • végszerütlen gyök (Mszt. 1858)
  • mérvetlen gyök (Komnenovich, Alg. 1862 p 194)
  • okszerütlen gyök (Petzval, Fels. Menny. 1867 p 72)
• radix perfecta vagy radix rationalis
  • tökélletes gyökér (Pethe 1812 I p 219)
  • mérhető gyökér (Nagy, Arith. 1835 p 167)
  • ép gyökér (Tatai, Math. 1836 p 60)
  • ráviteles gyökér (Győry 1836–40 I p 5)
  • tökéletes gyökér (Nagy, Geom. 1838 p 110)
  • mérves vagy végszerü gyök (Komnenovich, Alg. 1862 p 194)
• radix primitiva [Gauss] primitiv gyök, törzsgyök (Kőnig, Alg. 1877 p 120)
• radix quadrata
  • derek gyökér (Dugonics 1784 I p 92)
  • kétszerezett. gyök (Benyák 1786)
  • derek gyök (Dugonics 1784 I p 96)
  • qundrat gyökér (Méhes S. 1817 p 59)
  • kotzkalapgyökér második gyökér (Pethe 1812 I p 198 226)
  • négyzetes gyökér (Bresztyenszky, Tud. Gyüjt. 1823 IX p 44)
  • félrang (Bolyai, Arith. 1830 p 39)
  • négyleg gyökér (Tatai, Math. 1836 p 57)
  • négyszög gyökér (Győry 1836–40 I p 113)
  • négyszeg gyök (Tarczy, Mért. 1841 p 53)
  • másod gyökér (Tatai, Mért. 1842 p 22)
  • félszer cimzett vagy kétszer cimtlenzett vagy kétszer cimtlen (Bolyai, Arith. 1843 p 131)
  • négyszögi gyökér (Taubner, Math. 1844 I p 10)
  • másodfoku gyök, második gyök, négyzetgyök (Mszt. 1858)
• radix realis valódi gyökér (Bresztyenszky, Math. Műsz. 1834)
  • valós gyökér (Győry, M. Tud. Társ. Évk. 1840–42 p 395)
  • való vagy képes gyökér (Vállas, Fels. Egy. 1848 p 149 164)
  • valós gyök (Hunyady, Ért. Math. Tud. Kör. 1879 p 5)
• radix unitatis [Kronecker] egység gyök (Kőnig, Alg. 1877 p 119)

sinois • szinusz

• sinus görbe (Frőhlich, Math. Rep. 1890 p 77)

sinus | sinus görbe lásd sinois

• sinus hyperbolicus hiperbolás sinus (Beke, Diff. szám 1910 I p 467)
• sinus rectus anguli
  • közöböl (Dugonics 1784 II p 157)
  • kebel (Győry, Tud. Gyüjt. 1822 IV p 47)
  • végtáv (Bolyai, Tent. 1832–1904 I p 407)
  • félhúr (Bitnicz, M. Tud. Társ. Évk. 1832–34 p 160)
  • öböl (Sárvári 1835 p 4)
  • csüngöny (Sasku, Körszelet. 1847 p 11)
  • függöny (Sasku, Kör. 1860 p 10)
  • sinus (Ábel, Mértan 1872 I p 152)
• sinus totus
• öreg öböl (Dugonics 1784 II p 159)
• egész öböl (Varga, Math. Műsz. 1834)
• sinus versus
  • kis öböl (Dugonics 1784 II p 158)
  • kezdet táv (Bolyai, Tent. 1832–1904 I p 407)
  • visszás kebel (Győry, Math. Műsz. 1834)
  • fordított kebel (Mszt. 1858)
  • keresztfüggöny (Sasku, Mért. 1862 p 3)

triangulum • háromszög

• három szegeletue (Apáczai Csere 1653 V p 54)
• három-szegű (Maróthi 1743 p 360)
• háromszög (Dugonics 1784 II p 49)
• háromszegletű (Pethe 1812 II p 34)
• háromszeg (Bolyai, Arith. 1830 p 5)
• háromoldal (Nagy, Geom. 1838 p 56)
• triangulum acutangulum
  • hegyes három szegelet (Apáczai Csere 1653 V p 57)
  • élesszögű háromszög (Dugonics 1784 II p 51)
  • hegyes szegletű háromszegletű (Pethe 1812 II p 35)
  • hegyesszögű háromszög (Nagy, Geom. 1838 p 49)
• triangulum aequicrurum egyenlő szárú háromszög (Dugonics 1784 II p 50)
  • egyforma szárú háromszegletű (Pethe 1812 II p 35)
  • egyenlő-karu háromszög (Kerekes, Mért. 1827 p 26)
  • egyenszárnyú háromszög (Nagy, Geom. 1838 p 44)
  • egyenszáru háromszeg (Sasku, Körszelet. 1847 p 6 )
  • egyenszárú háromszög (Petzval, Háromszögt. p 31)
  • egyenlőszárú háromszeg (Brassai, Eukl. 1865 p 4)
• triangulum aequilaterum
  • egyenloe három szegeletue (Apáczai Csere 1653 V p 55)
  • egyenlő oldalú háromszög (Dugonics 1784 II p 50)
  • egyforma oldalú háromszegletű (Pethe 1812 II p 35)
  • egyenlő oldalú háromszegletű (Bresztyenszky, Math. Műsz. 1834)
  • egyenoldalú háromszög (Nagy, Geom. 1838 p 46)
  • egyenlő oldalu háromszeg (Brassai, Eukl. 1865 p 4)
• triangulum complementi háromszög’ mássa (Dugonics 1798 III p 45)
• triangulum mixtilineum egyvelges oldalu háromszegletü (Pethe 1812 II p 35)
• triangulum obliquangulum
  • meghajlot szegeletue három szeg (Apáczai Csere 1653 V p 57)
  • hajúlt szegletű háromszegletű (Pethe 1812 II p 35)
  • helyteten szegletű háromszeg (Bresztyenszky, Math. Műsz. 1834)
  • dülő szegletű háromszeg (Sárvári 1835 p 7)
• triangulum obtusangulum
  • tompa szegue három szegelet (Apáczai Csere 1653 V p 57)
  • tompaszögű háromszög (Dugonics 1784 II p 51)
  • tompa háromszegelet (Beregszászi, Math. Műsz 1834)
  • butaszegletü háromszeg, tompaszegletű háromszeg (Brassai, Eukl. 1865 p 4 60)
• triangulum rectangulum
  • egyenes szegeletue három szegelet (Apáczai Csere 1653 V p 57)
  • derékszögű háromszög (Dugonics 1784 II p 51)
  • derék szegletü háromszegletü (Pethe 1812 II p 35)
  • egyenesszögű háromszőg (Kerekes, Mért. 1827 p 179)
  • egészszegű háromszeg (Bitnicz, M. Tud. Társ. Évk. 1832–34 p 156)
  • igaz háromszegletű (Beregszászi, Math. Műsz. 1834)
  • igaz szegletü háromszeg (Sárvári 1835 p 7)
  • egyenszögű háromszög (Nagy, Geom. 1838 p 46)
  • derékszegű háromszög (Tarczy, Mért. 1841 p 85)
  • keresztszegű háromszeg (Sasku, Körszelet. 1847 p 6)
  • egyenes szegletű háromszög (Kerekes, Négyes Kist. 1848 p 26)
  • ép háromszög (Petzval, Háromszögt. p 27)
  • derékszegletű háromszeg (Brassai, Eukl. 1865 p 4)
  • épszögű háromszög (Corzan, Mért. 1867 p 26)
• triangulum rectilineum
  • lapos háromszög (Dugonics 1798 III p 36)
  • egyenes oldalu háromszeglefu (Pethe 1812 II p 35)
  • egyenes oldalu háromszög (Kerekes, Mért. 1827 p 25)
  • lapos háromszeg (Sárvári 1835 p 4)
  • egyenes vonalu háromszög (Petzval, Fels. Menny. 1850 p 114)
• triangulum scalenum
  • egyenetlen oldalú háromszög (Dugonics 1784 II p 50)
  • külömböző oldalu háromszegletű (Pethe 1812 II p 35)
  • különbőző oldalu háromszög (Nagy, Geom. 1838 p 49)
  • egyenlőtlen oldalú háromszög (Mszt. 1858)
  • kajacs háromszeg (Brassai, Eukl. 1865 p 4)
  • általános háromszög (Vályi, Trig. 1889 p 53)
• triangulum sphaericum
  • gömbös háromszög (Dugonics 1798 III p 36)
  • karéjos háromszegletű (Pethe 1812 II p 35)
  • gömbháromszeg (Math. Műsz. 1834)
  • görbe oldalu háromszeg (Sárvári 1835 p 4)
  • gömbháromszög (Petzval, Fels. Menny. 1850 p 121)
  • gömbi háromszög (Bajusz, Gömbhszögt. 1870 p 7)
  • 3 oldalu testszöglet (Bajusz, Gömbhszögt. 1870 p 7)

zerus • nulla

• cziphra (D. Arith. 1577 p 10)
• cyphra (Arith. 1591 p 1)
• keruelet (Apáczai Csere 1653 IV p 27)
• czifra (Onadi 1693 p 1 | Menyői Tolvaj 1698 p 14)
• nulla (Onadi 1693 p 210 | Maróthi 1743 p 1)
• tzifra (Menyői Tolvaj 1729 p 3 | Maróthi 1743 p 1)
• semmis, zérus (Maróthi 1743 p 1)
• semmi (Maróthi 1743 p 1 | Dugonics 1784 I p 12 | Pethe 1812 p 162 | Bolyai, Arith. 1830 p 2)
• helytartó (Pethe 1812 I p 21)
• zéró (Bolyai, Arith. 1830 p 2)
• üres, null (Nagy, Arith. 1835 p 4 | Nagy, Alg. 1837 p 66)
• enyegy (Kerekes, Szorszámt. 1845 p 17)
• helypótló, segédjegy (Tarczy, Mért. 1846 p 2)

A kötet irodalomjegyzéke

Ábel Károly

1872: Mértan I–II. 2. kiadás. Budapest.

Apáczai Csere János

1653: Magyar Encyclopédia, IV. és V. rész.

Arenstein József

1847: Képzetes mennyiségek. (Mathematikai pályamunkák).

1591: Magyar Aritmetica, az az, számvetesnec tudománya. Colosvarat.

1577: Aritmetica, az az A Számve Tesnec Tudoma nia, Debrecenben.

Bajusz Mihály

1869: Elemző tértan a lapban. Pest.

1870: Gömbi háromszögmértan. Pest.

1870: Lapi háromszögmértan. Pest.

1870: Tömörtértan. Pest.

1870: Laptértan. Pest.

Bartzafalvi Szabó Dávid

1787: Szigvárt Klastromi Története. Posony. Magyar Nyelvőr. 1:45, 95. p.

1792: A tudományok magyarul. Posony.

Beke Manó

1892: A hypercomplex számok elmélete. = Mathematikai és Physikai Lapok, 193. p.

1925: Determinánsok. 1925. Budapest.

1910–16: Differenciál és integrálszámítás. I–II. Budapest.

1920: Bevezetés a differenciál és integrálszámításba. Budapest.

Benyák Bernát

1786[?]: A deák nyelvműben gyakorlott nevezeteknek magyarítását előadó lajstrom. Nem teljes kiadása: Takáts Sándortól. = Magyar Nyelvőr. 1901. 424. p.

Bitnicz Lajos

1831: Mathematikai műszavak gyüjteménye a készülő Mathematikai Műszótárhoz. Kézirat.

1832–34: A’ kög’ négyszegítéséről. = Magyar Tudós Társaság Évkönyvei II. 2. oszt. 151. p.

1833: Mathematikai műszavak gyüjteménye. Kézirat.

1834–36: A’ legkisebb négyzetek’ elve. Uo. III. 3. oszt. 42. p.

Bolyai Farkas

1830: Az Arithmetika eleje. M. Vásárhelyt.

1832: Tentamen. M. Marosvásárhelyt. 2-ik kiadás. Budapest. 1904. I–II.

1834: Az Arithmetikának, Geometriának és Physikának Eleje. Maros Vásárhelyen.

1843: Arithmetika Eleje. Marosvásárhely. 2-ik. kiadás.

Bolyai János

1897: Scientia spatii absulute vera. A tér absolut igaz tudománya. Előszóval, magyar fordítással s magyarázatokkal Suták Józseftől. Budapest.

Bónis Károly

1879: Egyetemes számvetés vagy Algebra.

1882: Közönséges számvetés. Nagykőrös.

1888: Egyetemes számvetés vagy Algebra.

Brassai Sámuel

Számító Socrates. Kolozsvár.

1853: Algebrai gyakorlatkönyv. Pest.

1865: Euklides elemei. Pest

Bresztyenszky Béla

1823: Az algebrai megfogások nemzeti nyelvünkben előadásának próbája. = Tudományos Gyüjtemény IX. 35–50. p.

Calepinus

1585: Szótár.

Corzan Avendano Gábor

1864: Szögmértan. Pest.

1867: Elemi síkmértan. Pest.

Császár Károly

1867: Betűszámtan. Pest.

1877: Geometria. Pest.

Csider Pál

1751: Magyar Arithmétika Budán.

Dugonics András

1784: Tudákosság. I–II. Pest.

1798: Tudákosság. Pozsonyban és Pesten. Második kiadás. I. II. III. IV.

Edvi lllés Pál

1844: Számvetéstan. Pest.

Fejér Lipót

1902: Vizsgálatok a Fourier-féle sorok köréből. Budapest.

Fest Vilmos

1844: Az első és másod rendű görbék. (Mathematikai pályamunkák.) Buda

Frölich Izidor

1890: Mathematikai repertorium. Budapest.

Grosschmid Lajos

1923: Előadások a mathematika köréből. Budapest.

1933: Másodfokú alakok algebrája. Budapest.

Győry Sándor

1822: A lehetetlen gyökerekről. Tudományos Gyüjtemény. IX. 46. p.

1836–40: A felsőbb analysis elemei. I–II. Buda.

1840–42: A számbeli felső egyenletek. = Magyar Tudós Társaság Évkönyvei VI. 395. p.

1861–62: A háromszög határozatlan területéről. = Magyar Akadémiai Értesítő Mathematikai és Természettudományi Közlemények II. 59. p.

1869: A mathematikai műszavakról. = Magyar Akadémiai Értesítő Mathematikai és Természettudományi Közlemények III. 131. p.

Hunyady Jenő

1867: A polus és polárok. = Értekezések a Mathematikai Tudományok Köréből

Jordan Károly

1927: Matematikai statisztika. Budapest.

Kerekes Ferenc

1827: A felsőbb mértan. Kiadta: Csányi Dániel, 1862. Debrecen.

1845: Szorszámtan. Debrecen

1848: Négyes kis tűkör. Debrecen.

Kereky Sándor

1835: A kerekség négyszegítése. Debrecen.

Klug Lipót

1892: A projectiv geometria elemei. Budapest.

Komnenovich Sándor

1862: Algebra. Pest.

1872: Algebra. Pest.

Kováts János

1836: Számkönyv. Sárospatak.

Kőnig Dénes

1918: Az analysis situs elemei. I. Budapest.

Kőnig Gyula

1871: Az elliptikai függvények alkalmazásáról a magasabb fokú egyenletek elméletére. = Értekezések a Mathematikai Tudományok Köréből

1887: Analízis. Budapest:

1877: Az algebrai analysis elemei. Budapest.

1881: A Hamilton-féle rendszerek és az elsőrendű parcziális differencziálegyenletek általános elmélete. = Értekezések a Mathematikai Tudományok Köréből VIII. 10. sz.

1903: Az algebrai mennyiségek általános elméletének alapvonalai. Budapest.

1906: Középiskolai Műszótár. Budapest.

Kürschák József

1920: Analízis és analitikus geometria. I. Budapest.

Lukáts János

1811: Számvető mesterség. Kassa.

Lutter Nándor

1865: Felsőbb mennyiségtan. Pest.

Maróthi György

1743: Arithmetica vagy Számvetésnek Mestersége. Debretzenben.

Martin Lajos

1877: A változtatási hánylat alkalmazása a propellerfölület egyenletének lefejtésére. = Értekezések a Mathematikai Tudományok Köréből 7. sz.

1834: Mathematikai Műszótár.

Méhes György

1819: Arithmetica az alsóbb oskolák számára. Kiadta: Méhes Sámuel. Kolozsváron.

Méhes Sámuel

1817: Közönséges Arithmetica. Kolo’sváron.

1833: Közönséges Arihtmetica. Kolosvár.

Menyöi Tolvaj Ferenc

1698: Az Arithmetikanak A Avagy A Számlálásnak öt Speciesinek rövid Magyar Regulákban foglaltatott Mestersége. Kolosvár.

1729: Az Arithmetikanak… Lötse.

Mikola Sándor – Rátz László

1914: A függvények és az infinitézimális számítások elemei. Második kiadás. Budapest.

Molnár János

1777: A fisikának eleji. Posonyban és Kassán. I–II.

1858: Német–Magyar Tudományos Műszótár.

Nagy Károly

1835: Elemi arithmológia. Bécs.

1837: Elemi algebra. Bécs.

1837: A kis számító. Bécs.

1838: Kis geometra. Bécs.

Nyíry István

1821: Az emberi Életidő számvetési története. = Tudományos Gyüjtemény IX. 49. p.

1822: A számvetés tudományának kezdete. A köznép és az Alsóbb Oskolák számára. Sárospatak.

1830–32: A’ fa és kőhíderő’ hasonlati meghatározása. = Magyar Tudós Társaság Évkönyvei I. 3. oszt. 232. p.

1834–36: A’ folyóvizek’ belsőerőinek tudákos ismerete. = Magyar Tudós Társaság Évkönyvei III. 3. oszt. 3. p.

Onadi János

1693: Arithmetika. Kassa.

Pethe Ferentz

1812: Mathesis. Bétsben. I. Mindennemű Számvetés. II. Terjedségmérés.

Petzval Ottó

Egyenes vonalú háromszögtan. Kőnyomat. Pest.

1850–51: Felsőbb mennyiségtan. Kőnyomat. I–II. Pest.

1867–68: Felsőbb mennyiségtan. I–II. Pest.

Pólya György

1912: Valószínűségszámítás néhány kérdéséről. Budapest.

Rados Gusztáv

1919: Analizis és Geometria. Budapest.

Sárkány Lajos

1905: Algebra. Gimnáziumi kézikönyv. Budapest.

Sárközy Pál

1932: A differenciálegyenletek elméletének elemei. Pannonhalma.

Sávári Pál

1835: Golyóbisos Háromszegellés. Kézirat. Debrecen.

Sasku Károly

1847: Körszeletek. Pest.

1860: A körnek új általános törvényei. Pest.

1862: Mértani fejtegetések. Pest.

Schlesinger Lajos

1901: A lineár differecziálegyenletek elméletének egy általános tételéröl. = Mathematikai és Physikai Lapok 261. p.

1904: Riemann-nak a lineár differentiálegyenletek elméletére vonatkozó töredékéről. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 328. p.

1904, 1905, 1906: A lineár differentiálegyenletek rendszereinek elméletéhez. = Mathematikai és Physikai Lapok.

1911: A lineáris differencziálrendszerek elméletéhez. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő p. 193.

Stachó Tibor

1933: Felsőbb mennyiségtan. Budapest.

Steécz György

1894: Helyzetmennyiségtan. Budapest.

Suták József

1906: A differenciálegyenletek elmélete. Budapest.

Szász Károly, id. és ifj.

1853: Számtan. Pest.

Tarczy Lajos

1839: Elemi számtudomány. Pápa.

1841: Tiszta mértan elemei. Pápa.

1846: Tiszta mértan elemei. Pápa.

Tatai András

1836: Tiszta mathesis kezdete. Pest.

1842: Elemi mértan. Kecskemét.

Taubner Károly

1844: Az első és másodrendű görbék. (Math. pályamunkák) Buda.

1847: Nevezetesebb láttani görbék. = Magyar Académiai Értesítő 375. p.

Vállas Antal

1838: Egyetemes számtudomány. Pest.

1848: Felsőbb egyenletek. Buda.

Vályi Gyula

1899: Analysis. Kolozsvár. Hektografált jegyzet.

1880: A másodrendű partialis differentialis egyenletek elméletéhez. Kolozsvár.

1901: Analitika geometria. Kolozsvár. Kőnyomat.

1889: Trigonometria. Kolozsvár. Hektografált jegyzet.

1900: Elemi függvénytan. Kolozsvár. Hektografált jegyzet.

Veress Pál

1934: Valós függvények. Budapest.

Vész (Weisz) János Ármin

1861, 1862: A felsőbb mennyiségtan alapvonalai. I–II. Pest.

1865: Leírati mértan. Pest.

1881: A felsőbb mennyiségtan alapvonalai. I–II. Budapest.