A molekulák forgási izomerjeinek elvont ábrázolása, a Newman-vetületek megértése némelyik hallgatónak nehézséget okozhat. Edgar Degasa két műve, Az arabeszkb és a Cipőjét húzó táncosnő kiválóan alkalmas arra, hogy az A2B–BC2 típusú molekulák nyitott állású és fedőállású konformerjének szerkezetét a művészet szépségével, érzékletesen, és mégis pontosan szemléltessük (1. ábra).
- aHilaire Germain Edgar Degas (1834–1917) – francia festő. Az impresszionizmus korai szakaszának jelentős képviselője.
- barabeszk – olasz–francia itt fél lábon állva, a másik lábat hátranyújtva bemutatott balettfigura.
Degas · Az arabeszk · Musée d’Orsay, Párizs
Degas · Cipőjét húzó táncosnő (függőlegesen tükrözve) · Ermitázs, Szentpétervár
Degas képeinek egyszerűsített vázlata (2. ábra) könnyen átvezet a molekulák konformációjánakc szokásos ábrázolásához:
- ckonformáció – kémia a szerves vegyület molekulájában az atomoknak vagy az atomcsoportoknak különböző térbeli elhelyezkedései, amelyek a szénatomok között levő egyes kötések forgása vagy elforgatása következtében keletkeznek.
A táncosnők rajzának körvonalai már hasonlítanak a molekulák vetületi ábrájához
Az A2B–BC2 molekula nyitott és fedőállású forgási izomerjének vetületét a 3. ábra mutatja:
Az A2B–BC2 molekula nyitott és fedőállású forgási izomerje.
Newman-vetületek a B–B kötésre merőleges síkon.
A vetületeken a táncosnő törzsének a B–B kötés felel meg, mely merőleges a vetület síkjára. A szétterülő szoknya és a vetületeken a kör jelzi a B–B kötésre merőleges síkot, a táncosnő két karja a B–A kötéseket, két lába a B–C kötéseket. Még a hölgy jobbjában tartott csokornak is (1.a ábra) szánhatunk szerepet, ha a másiktól különböző atomot vagy csoportot akarunk jelölni, hogy többféle forgási forma lehetőségét tárgyaljuk.
A művészetből vagy a természetből vett szemléltető képek, így Degas festményei is, tapasztalatom szerint, nemcsak az előadást élénkítő kitérők, hanem segítik új fogalmak megértését és elsajátítását.