kémia, metafora
Azt mondják, minden nyelv költészetként indul és algebrává egyszerűsödik le. A kémiában is érvényes ez az állítás. Az emlékezetes kémikusokra utaló nevek, például a Glauber-só, a küllemre utaló nevek, például a kénvirág, vagy az egzotikus nyelvekből származó elnevezések, például a realgár, a XVIII. század végén új neveknek adták át a helyüket, s mai szavaink ezekből származnak.
kémia, szerkezet, folyamat, ábrázolás
A korszakonként változó illusztrációk és szimbólumok végigkísérik a kémia történetét. A kívülálló számára a régi jelképek sokszor misztikusak voltak, mintha csak a laikus megtévesztésére szolgáltak volna. Az alkimisták király-, oroszlán-, kígyóábrázolásai mindig megfejtésre szorultak, ahogy a – sokszor versben írt – szövegek is csak a beavatottaknak tárták fel titkaikat.
fizika, kémia, Raman-mikroszkópia
A londoni University College munkatársai nemrégiben egy XIII. századi bizánci/szíriai evangéliumot elemeztek Raman-mikroszkópiával. A kutatók arra kerestek választ, milyen festékekkel készültek a képek és miért feketedtek meg az évszázadok során.
Honnan származik az elemek neve?
kémia, elemek, nevezéktan
David W. Ball 1985-ben jelentette meg „Egyszerű etimológia: mi van a névben?” című cikkét, melyben közölte az elemek neveinek fordítását. Most az etimológia mellett azt is megvizsgáljuk, hogy a tudósok miért az adott nevet adták az újonnan felfedezett elemeknek, és nyomon követjük az idők folyamán változó elnevezési szokásokat.
A mindenség médiuma
A zenéről és a természetes hangról ••••••••••
kozmológia, harmonia caelestis, szférák zenéje
A zene azért nevezhető a mindenség médiumának, mert egyedülállóan képes közvetíteni köztünk és a világ között. Ennek a kapcsolatnak ismertebb néhány médiumelméletelőtti megnevezése: a régiek musica mundana, harmonia caelestis, szférák zenéje nevekkel illették.
A zene ‘mágiája’
Egy kényes kozmikus tárgy – a YELLO és a kozmológia szerint
kozmológia, YELLO együttes
Ez a Yello duó Solar Driftwood című darabjában, az amerikai ismeretterjesztő adások kommentátorainak hanghordozásában kerül kinyilatkoztatásra. Az előadó, Dieter Meier mély és átható énekbeszédét egy női kórus kíséri; a mediális maszkon átsüt az irónia.
A béna nyelv
A természettudós poézisének természetéről
természettudomány, megismerés, tudás
Doboka Márton, a vármegye inzsellérje, hites matematikus, se szónoknak, se társalgónak nem volt valami híres. Szavát leggyakrabban azon kezdve, hogy „azt mondom, hogy mit is mondok”, nemritkán ennyiben is maradt a mondandójában.
kémia, flogiszton, oxigén, Joseph Priestley, Antoine Laurent Lavoisier, Carl Wilhelm Scheele
Három kémikus találkozik egymással 1777-ben – Carl Djerassi és Roald Hoffmann színdarabjában, az „Oxigén”-ben.
Vigasz az utazásban
avagy egy filozófus végnapjai
természettudomány, természet, anyag, Humphry Davy
A dolgok valódi elemeit nem mutathatom meg önöknek; de megmutathatom azokat az anyagokat, amelyek, mert nem tudjuk felbontani őket, elemiek a számunkra: matematikai szempontból lehetségesnek tűnik az anyag végtelen oszthatóságának bizonyítása; de mechanikai osztásra alkalmas eszközeink rendkívül korlátozottak.
biológia, természetes kiválasztódás, Charles Darwin
Darwint olvasni hatalmas nyelvi–irodalmi élmény, de nem csak az ízletes, finoman ropogtatható szavak miatt, amelyeket Kosztolányi is nyilván boldogan használt volna, hanem két további ok miatt is.
A betegség, mint poétikai eszköz a magyar irodalomban
orvoslástörténet, irodalomtörténet, kórkép, ihletforrás, poétikai eszköz, alkotás misztériuma, Szabó Lőrinc, Németh László, Jókai Mór, Ady Endre, Dsida Jenő
Ahhoz, hogy választ kapjunk azokra a kérdésekre, hogy a betegség lehet-e egy irodalmi mű ihletforrása, a betegség szerepelhet-e mint poétikai eszköz, vagy egy mű feltárhatja-e alkotója betegségét, azaz lehet-e a mű egy kórkép valamint válhat-e egy kórkép a kor képévé, fontos, hogy az orvosi dokumentumok tárgyilagos pontosságát és kronológiáját vessük egybe a betegségből, félelemből és szenvedésből született művekkel, visszaemlékezésekkel, levelezésekkel.
A magyar természettudományi műnyelvrõl
természettudomány, kémia, szaknyelv, nevezéktan
A Bugát-féle műnyelv kipusztulása óta irodalmunkban lassanként egy új, a nemzetközi (tudniillik az angol, franczia és német) műnyelvvel lehetőleg egyező, magyar műnyelv fejlõdött ki…
Weöres Sándor kombinatorikai játékairól
matematika, kombinatorika, Weöres Sándor
Kicsit kívülállónak érzem magam a Weöres Sándor évfordulón tanulmánnyal szereplők között, mivel szakmámat tekintve kémikus vagyok, jelenleg is az ELTE Fizikai Kémiai Tanszékén dolgozom egyetemi tanárként. Azért örömmel fogadtam a meghívást, és szívesen hozzájárulok Weöres Sándor ünnepléséhez. Ennek az is oka, hogy kiemelkedik a költők közül azzal a minuciózus kompozíciós módszerrel, amivel például az itt vizsgált verseket írta.
műnyelv, szaknyelv
Közismert dolog, hogy az ő szerkesztése alatt a „Természettudományi Közlöny” legnépszerűbb folyóiratunkká lett. E nem várt sikert nem kis részben az magyarázza, hogy a fiatal szerkesztőnek […] sikerült az [18]50–60-as évek magyartalan, szinte érthetetlen természettudományi műnyelvét magyarosabbá, érthetővé tenni.
Friedrich Schiller, a katonaorvos
orvoslás, orvos, Friedrich Schiller
Friedrich Schiller 1775-ben iratkozott be a stuttgarti Károly-akadémia orvosi karára. Az orvosi pálya nem vonzotta különösebben, de a másik lehetőség, a jogi tanulmányok teljesen idegenek voltak számára.
A kókuszdióolaj szilárd és folyékony zsírsavjairól
Ilosvay Lajos közlése
kémia, szerves kémia, kókuszdióolaj, zsírsav, Görgey Arthur
Görgey Arthur 1848-ban publikált dolgozatát olvasva bepillantást nyerhetünk egy XVIII. század közepi kutatóvegyész munkamódszerébe.
A tudomány a szépirodalomban: Jules Verne I.
A tudomány a szépirodalomban: Jules Verne II.
A tudomány a szépirodalomban: Jules Verne III.
A tudomány a szépirodalomban: Jules Verne IV.
matematika, természettudományok, természet
„A régebbi századok ifjúsági irodalmáról túlzás nélkül el lehetne mondani azt, amit a népköltészetről s a népi muzsikáról. Rendesen „gesunkenes Kulturgut”, uraságoktól — a mi esetünkben: felnőttektől — levetett művek és műfajok torkollottak a gyermekszobába, ahol nem volt számukra hely s ahol nem egyszer tragikomikus szerep várt rájuk. Még leginkább a Perrault ajánlásával belopakodott, kétes származású tündérmesék érezték magukat jól változott környezetükben, bár akkor is, azóta is nem egyszer rosszallóan néztek le rájuk a gyermekszoba faláról a nagy pedagógusok arcképei. Viszont éppen a pedagógusok voltak elragadtatva Robinson példátlan hódításától, mert ő minden különösebb felhatalmazás nélkül egyszerre birtokába vette a női szalont, a dolgozószobát és a kicsinyek szentélyét. De azért ne felejtsük el, hogy Defoe nem a gyermekszobára gondolt, hanem kora legirodalmibb köreire. Az, hogy La Fontaine érett élettapasztalatot föltételező mesekölteményei, Cervantes „Don Quijote”-ja vagy pláne az embergyűlölet paroxizmusáig ágaskodó swifti „Gulliver” egy időben csak a gyerekek könyvespolcán ékeskedtek, nemcsak azt mutatja, hogy az apróságok a megelőző korszakok felnőttjeinek divatjamúlt limlomján élősködtek, hanem azt is, hogy mennyire nem gondoltak szüleik a határozott célú, autonóm ifjúsági irodalomra. Még akkor is, amikor földerengett az ifjúsági irodalom eszméje s legalább mesék készültek közvetlenül a gyermekek számára, a céltudatosságon és a jó szándékon felül rendesen semmit sem jegyezhetünk a fejlődés rovatába. Mert Andersen meséi vagy Bechstein meséi költemények, balladák, felnőtteknek való fantáziatáplálék.”
A tudományos fantasztikum Jókai világában
Jókai Mór, science fiction
„Miért is írt Jókai tudományos fantasztikus műveket? Olvasói között ez a kérdés mindig időszerű lesz, de különösen aktuális volt száz évvel ezelőtt, amikor megjelent a Fekete gyémántok, A jövő század regénye, a Két léghajós, majd Egész az Északi Pólusig, amelyek mind az 1870-es évek terméséhez tartoznak.”
technika, repülés, léggömb
„Az idő kedvező. Ahogy elterveztem. Belga határ. Felszerelés és személyzet délben indul a főtelepre. Felszállás előkészületeit háromkor kezdjük. Öt órától az üzemben várom. Jovis.”
matematika, fizika, kémia, biológia
„A képviselőházban tán még e héten szőnyegre kerül a nehézkedési törvény, melyet Angliába Newton hozott be. Mint biztos párnáról értesülünk, elfogadása már csak ásitási kérdés.”
orvoslás, pandémia, járvány
„Panard úr óvatos férfiú volt, és mindentől félt. Rettegett, hogy tégla esik a fejére, vagy ő maga esik el, félt a fiákerektől, a vonattól, minden elképzelhető balesettől, de főként a betegségektől.”