XXIII. évfolyam · 2019 | XXIV. évfolyam 1. szám · 2020. január | XXV. évfolyam · 2021

Horvai Ferenc

Petőfi káprázata

fizika, csillagászat, teljes napfogyatkozás, 1842

1842. július 8-án Magyarországon — a fővárost is súrolva — teljes napfogyatkozás volt, melyet sokakkal együtt Petőfi Sándor is látott. A költő akkor a pápai református kollégium diákja volt. Barátjával, Jókaival és unokatestvérével, Orlay Petrich Somával nézte a jelenséget…

D. Gy.

Üzenetek dakszli nélkül

Csaba királyfi és Hephaisztosz is társalgott

logika, negáció, informatika, információ, információtovábbítás

A legrégibb távközlési mód drót nélküli, sőt általában eszköz nélküli volt, és éjjel-nappal egyformán jól működött: az állatvilágból lassanként kiemelkedő – részben éppen ezzel kiemelkedő – ember odakiáltott társának, előbb tagolatlanul, majd szavakba, mondatokba rendezve a hangokat. A társ — ha szükségesnek mutatkozott — tovább kiálthatta az üzenetet: az első és a harmadik között alkalmi távközlési lánc húzódott immár.…

Hinni a tudományban?

Beszélgetés Daniel Kehlmann német-osztrák íróval A világ fölmérése sikeréről

földrajz, geológia, meteorológia, növénytan, állattan, geometria, mágneses mező

– Hogyan választotta ezt a két főszereplőt? Ki volt előbb? Gauss vagy Humboldt? Melyikükről akart mindig is regényt írni?

– Őszintén szólva Gauss régebben foglalkoztat. Olvastam róla, nemcsak a tudományos tevékenységéről – de elképzelésem nem volt, hogyan lehet róla úgy írni, hogy az érdekes is legyen. Azután véletlenül, Mexikóban járva belebotlottam Humboldt ottani felfedezéseibe, és megragadott a jelenség, ez a nagyon német vagy inkább poroszos figura…

Schöpflin Aladár

Új egyetemek

(1910)

felsőoktatás, egyetemek, tudományos közélet, XX. század eleje

Vannak hosszú életű, sőt halhatatlan problémák. Évekig, évtizedekig bujkálnak, beleeszik magukat az emberek tudatába, mindenki csak helyesli és kívánja megoldásukat, ezerféle alkalommal, ezerféle érvvel támogatják ennek a megoldásnak szükségességét. A problémák pedig problémák maradnak…
XXIII. évfolyam · 2019 | XXIV. évfolyam 2. szám · 2020. február | XXV. évfolyam · 2021

Vajna Gyöngyi

Marsall László két versének értelmezése

matematika, algebra, mátrixszámítás, analízis, Heine–Borel-tétel

Dolgozatomban olyan versek vizsgálatára vállalkozom, melyek szoros kapcsolatban állnak a matematikával. Az elemzés nehézségét az adja, hogy sok esetben a versekben megjelenő tételek, műveletek, elméletek megértése alapos számtani ismereteket igényel. Ezért célom egy olyan beszédmód kialakítása, mely hidat alkot irodalom és matematika között.…

Műszaki–tudományos kislexikon

telefonközpont, biokémia, biofizika, agyműtét

Ezek a fehér ruhás, fehér álarcos mágusok csak staffázs és statisztéria a klasszikus misztériumban, amit játszanak. Olivecrona nem játszik komédiát. Ott ül a központban, munkaköpenyében, a tábla előtt, ami tele van lyukakkal és banándugókkal. Kapcsol és bont, kapcsol és bont. A finom huzalok bonyolult Gordius-csomójában tökéletesen kiismeri magát…

„miriádnyi homokszem mérnöke”

Részlet Horatius verséből

matematika, csillagászat, Arkhütasz

A matematikát négy tárgykörre bontotta. Matematikai kvadriviuma a következő részekre tagolódik: aritmetika (számok a nyugalom esetén), geometria (kiterjedések a nyugalom esetén), zene (számok a mozgásban) és csillagászat (kiterjedés a mozgásban). Ehhez a négyeshez csatlakozott később az iskolai oktatásban még három tárgykör, a trivium: a grammatika, retorika és dialektika…

„Remeg e nyíl és áll és száll vadul”

Részlet Paul Valéry verséből

Zénón, paradoxon, apória

Ma már tudjuk, hogy végtelen sok szám összege is adhat véges eredményt. A paradoxon esetében, ha összeadjuk a végtelen sok apró időszeletet, amit az egyes lépések igénybe vesznek, véges időt kapunk eredményül, méghozzá pontosan annyit, amennyire Akhilleusznak szüksége van, hogy utolérje a teknőst. Ha ennél több időt adunk, természetesen meg is előzi…
XXIII. évfolyam · 2019 | XXIV. évfolyam 3. szám · 2020. március | XXV. évfolyam · 2021

Szügyi Gábor

Műterem spektrummal

fizika, fény, színtan

Mi kell egy kísérlethez? A vizsgálat tárgya és mérőeszköz. Megfigyelt jelenség amiből tanulni szeretnénk valamit. Mi egy vizuális kísérlet? Játék kompozíciós elemekkel. A kísérletező a kíváncsisága tárgyát elemzi, megfigyeli, új és új helyzetbe rakja, hogy a rá jellemző tulajdonságok új oldalukat mutassák meg így a róla szerzett tudás gyarapodik.

Zsoldos Júlia

Jókai Mór és a sci-fi

biológia, technika, repülés

Jókai a kiegyezés táján új témák fele fordult, a „máról”, a technika és a természettudomány forradalmáról kezdett írni. Érdeklődése, mely még diákkorában kezdődött mindig is rendkívül sokoldalú volt: az iskolában szinte minden tantárgy egyformán érdekelte…

Jókai Mór

Harc a légben

technika, léghajó, elektromos hajtás

A vezérlégjáró belsejében volt egy készülék alkalmazva, mely állt egy végtelen földabroszból, ami egy henger segélyével körülforgatható volt. E térkép mutatta a Föld minden tájait, madártávlatból lefényképezve. A tapasztalt hajós, amint a mágnestű segélyével meghatározá a pontot, melyen hajója repül, ama térképről azt is leolvashatá, hogy mely ország, világ felett jár most.

Geometria a kézimunkákban

A legnépszerűtlenebb tudomány szépségei

matematika, geometria, topológia, Kerékjártó Béla

Az optikában felvetődött geometriai kérdések és a per­spektíva elmélete vezettek el a projektív geometriára, amely az újabb geometriának igen fontos és nagyon tág területe. Tárlatokon magam is többször megállapítottam, hogy a projektív geometria ismerete sok modern festőt megkímélne a képeiken gyakran látható szemléleti hibáktól.
XXIII. évfolyam · 2019 | XXIV. évfolyam 4. szám · 2020. április | XXV. évfolyam · 2021

Karinthy Frigyes

Novella a delejes halálról

sci-fi, járvány

Az 19… év februárjának elején távirattal rendeltek Melbourne-be, hogy mint a philadelphiai főiskola bakteriológiai intézetének vezetője, szedjem össze az adatokat, és tegyek jelentést arról az új és rémes járványról, ami ebben a városban fellépett, és amiről eddig csak közvetett és megbízhatatlan hírek szivárogtak ki. Az új betegség, vagy inkább új halálnem – mert egyetlen gyógyult eset nem fordult elő – leírása merőben hihetetlenül hangzott.

Karinthy Frigyes

Új Íliász

sci-fi, lefagyasztás, krionika

A jégtömb olvadásba fogott körülöttem – előbb gémberedett tagjaim rugdalództak néhányat, aztán ködösen, mint aki súlyos álomból ébred, pislogni kezdett eszméletem is. · Összeszedtem gondolataimat. · Most már pontosan emlékeztem rá, hogy fagyasztattam be magam Shoover professzor találmányába, a konzerváló gépbe. Ennek a gépnek az a lényege, hogy fokozatos és lassú fagyasztással teljesen megállítja az élet minden funkcióját.

Karinthy Frigyes

Az inkarnátor

sci-fi, teleportálás

A pódium közepén álló szelénszekrény tolóajtaja lecsapódott, Sylvia V9 – aki negyvenöt másodperccel ezelőtt, a földgolyó túlsó felén, Floridában lépett be a szelénszekrény kiegészítő másába, a leadóba, s most ott állott előttük, mosolyogva – hunyorgó szemekkel nézett körül a V9-teremben. A higanylámpák kék fénye vakítóan emelte ki körvonalait. · A két ellenőrző Rádusz hozzálépett, megtapogatták, és meggyőződtek róla, hogy eleven, hús és vér valóság.

Karinthy Frigyes

Röntgenország

sci-fi, röntgen

Költőietlen, száraz, tudákos szó – mégsem tudok hirtelenében más jelzőt találni annak a csodálatos meseországnak a meghatározására, ahol álmomban jártam a minap. · Úgy volt az álom, mint egy rendes utazás – vasúton érkeztem meg, útlevéllel, vízummal, ahogy illik. Az első furcsaság a vámvizsgálatnál lepett meg…
XXIII. évfolyam · 2019 | XXIV. évfolyam 5. szám · 2020. május | XXV. évfolyam · 2021

Németh László

A sors és a kivételes ember

kibernetika, orvoslás, visszacsatolás, feedback, circulus vitiosus

Korányi Sándor szentelte egyik szép tanulmányát az élet circulus vitiosusainak. Ha a szívműködés gyengül, a szervezet oxigénellátása tökéletlenebb; de mivel a szív is a szervezet része, a szívet tápláló vérerek is kevesebb oxigént kapnak; a szívműködés tehát még rosszabb lesz, s hanyatlása tovább gyengíti magát a szívet. Hasonló circulus vitiosus van a túlzottan működő pajzsmirigy és az idegrendszer egyik része közt. A fölös pajzsmirigyváladék izgatja a szimpatikus idegrendszert, a szimpatikus izgalom még bővebb elválasztására ingerli a pajzsmirigyet. Egy meg nem oldott probléma szorongást, vérnyomás-fokozódást vált ki, a szorongás kínosabbá teszi a problémát, megoldatlansága pedig újabb szorongást okoz. Ez a circulus vitiosus a gondolkozás serkentője, de ez a melankólia útja is.

Jon Ogborn

Dialógus két régi tudományról

fizika, termodinamika, hő, energia, dialógus

Galilei 1632-ben írta „Dialogo”-ként, majd 1637–38-ban a „Discorsi”-ként ismert munkáját. Mindkettőben ugyanaz a három szereplő beszélget egymással: Salviati, Simplicio és Sagredo. Salviati szájába adta Galilei azokat a kijelentéseket, amelyek az új, haladó álláspontot képviselik a túlhaladottal, de még megszokottal szemben. Simplicio a megrögzött Aristoteles-hívő, védi a régi rendszert, kissé nehézkesen gondolkozik, néha kötekedik, de mindig jóindulatú. Sagredo józan, elfogulatlan nemesember, aki okos kérdésekkel provokálja Salviatit, tulajdonképpen „alá adja” a kérdéseket. Az ő alakjukat jelenítette meg újra Jon Ogborn, és velük mondatta el gondolatait, kétségeit és véleményét is a termodinamika tanításának néhány vitatott kérdéséről.

Zajácz György

Fazekas Mihály, a csillagászat népszerűsítője

fizika, csillagászat, tudománynépszerűsítés, Fazekas Mihály

Fazekas nevéhez fűződik a „Debreceni Magyar Kalendáriom” szerkesztése és megjelentetése egy évtizeden keresztül. A Kalendáriom lényegében egy naptár, amely az idővel, az idő múlásával és szakaszaival foglalkozik, s így kerül kapcsolatba az égbolttal foglalkozó tudománnyal, az asztronómiával. A költő, természeténél fogva, megtalálta azt az utat, amellyel az egyszerű emberekhez, parasztokhoz, szegény kézművesekhez szólhatott. Ebben az időben a széles néprétegek egyedüli olvasmánya a Kalendáriom volt. Az írók ezt használták fel a színvonalasabb irodalom megszerettetésére, a tudomány népszerűsítésére és a felvilágosult eszmék hirdetésére. De célja volt még a babonaellenes harc is.

Fazekas Mihály

Húsvét napjától…

fizika, csillagászat, húsvétszámítás

Húsvét napjától kell függni sok innepi napnak,
Azt meg az esztendők száma jelenti meg, így:
Eggyel megtoldván ha 19-cel elosztjuk,
Hóldkor aranyszámát adja ki a maradék.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
XXIII. évfolyam · 2019 | XXIV. évfolyam 6. szám · 2020. június | XXV. évfolyam · 2021

Anatole France

Coignard abbé véleménye a tudományról

tudomány, matematika, geometria

Jó mesterem meg én ma elsétáltunk egész a Pont-Neuf-ig, melynek kiöblösödéseit ellepik a könyvárusok állásai, ahova kirakják regényeiket meg ájtatossági könyveiket. Két sol-ért meg lehet kapni az egész Astrea-t és a Nagy Cyrust, melyet a vidéki olvasók elnyűttek és összezsíroztak, továbbá az Égést gyógyító kenőcsöt és a jezsuiták különböző műveit. Jó mesteremnek az volt a szokása, hogy meg-megállt és elolvasott néhány oldalt ez írásokból, melyeket esze ágában sem volt megvenni, egyrészt mert nem volt pénze, másrészt pedig mert okos meggondolással a Kis Bacchus gazdája számára tartogatta a hat ezüstöt, ami ritka esetlegből a nadrágzsebében rejtőzött.

Képes Gábor

Fantasztikus tudomány

sci-fi, tudomány

Ha feltenném e tanulmány olvasóinak a kérdést, hogy kit tartanak nagyobb, jelentősebb magyar írónak: Esterházy Pétert vagy Nemere Istvánt, bizonyára mindannyiuknak markáns és egyértelmű válasza lenne erre a kérdésre. Esterházy Péter nyelvi-poétikai forradalmat, irodalmi szemléletváltást hozott Termelési regényével és más, Magyarországon a posztmodern első hírnökeinek tekintett műveivel, melyekkel Tandori Dezső költővel és a nemrég elhunyt Petri Györggyel együtt a mai magyar irodalom legrangosabb szerzői közé emelkedett. Nemere István munkássága nem hozott nyelvi-poétikai forradalmat, sőt, munkásságát nem is említik az egyetemeken.

Scheiber Sándor

Ady Endre és Fejér Lipót

matematika, Fejér Lipót

Fejér Lipótnak, testvéremnek a nagy szenvedésben, a hiábavalóban, mellyel meg akarjuk, meg akarnók mutatni magunkat a világnak s megimádtatni a világgal, melyet néha csaknem úgy lenézünk, mint enmagunkat, – igaz barátja: Ady Endre.

Az Élet-Tudományok Humoris Causa Doctora

Szent-Györgyi professzor boszorkánykonyhájában

biológia, C-vitamin, Szent-Györgyi Albert

Adgyuk tudtokra minden, nem felettébb nagyképüeknek, hogy Nagy-Rápolthi Szent-Györgyi Albert urunkat és ámbár Collegánkat, mindazonáltal jó barátunkat, ki is szü­letett az Idők tellyességében, esztendéinek számára nézvén Örök-Ifjú, Religiójára nézvén pedig a Betlehemi Pászcuumokon hirdettetett Békesség és Jó Akarat Religióját követi, abbéli bokros Érdemeiért, hogy nem tsupánn a nagy Centri­fuga nevezetű Eördeög Motola tuggya a Tatár-Borsot vulgo paprikát mind egész lenn Skandináviáiglan széllel szórni, hanem a Gyepi-Lapdát is a mesterséggel fonott Lapta öté­vel eltuggya röppéteni mind a balsarokig…
XXIII. évfolyam · 2019 | XXIV. évfolyam 7. szám · 2020. július | XXV. évfolyam · 2021

Vörös Attila

Előszó

(Bevezető gondolatok)

geológia, neptunizmus, plutonizmus, vulkanizmus, keletkezéselmélet

A geológia és a filozófia kapcsolata egyidős az emberi gondolkodás kezdeteivel, és amióta írásról beszélhetünk, ez a kapcsolatrendszer az irodalomban is tükröződik. A geológia és a filozófia fogalmát itt a legtágabb értelemben használom; az egyiket úgy, mint ami az égitestünk vagy a földkéreg egészére vonatkozik, a másikat úgy, mint az emberi bölcselkedést a világegyetem, a természet, az élet okáról és céljáról. · A Föld, avagy a föld mibenléte, keletkezése és mozgása a kezdetektől érdekelte és gondolkodásra serkentette az embert. Az egyszerű, ősi teremtésmondák sem kerülik meg ezt a kérdést.

Békés Vera

Néhány filozófiai szempont a „neptunista-vulkanista” avagy „neptunista-plutonista” vita tudománytörténeti értelmezéséhez

geológia, neptunizmus, plutonizmus, vulkanizmus, keletkezéselmélet

A tudományos múltat érintő ismereteink csak ritkán terjednek túl mai bevett nézeteink közvetlen előzményein. Történeti tudatunkból gyakran kiesnek olyan régi viták, amelyek pedig a maguk idején nagy visszhangot keltettek a szakmai közösségnél jóval szélesebb körökben is. · Ilyen polémia volt a 18. század utolsó harmadában fellángolt neptunizmus-vulkanizmus illetve neptunizmus-plutonizmus vita, amely mára csaknem teljesen feledésbe merült, jóllehet a maga idején egyike volt a legnagyobb jelentőségű és egyben legszenvedélyesebb tudományos összecsapásoknak. Jelen írásban arra teszek kísérletet, hogy felvázoljam, milyen szellemi fordulat nyomán jöhetett létre egyáltalán a vita, s milyen szerepet játszott e fordulatban a fiatal Kant, és végül: az egész folyamatban hogyan értelmezhető Alexander Humboldt munkássága.

Rózsa Péter

Geológia a paradigma előtt: a neptunista-vulkanista vita

geológia, neptunizmus, plutonizmus, vulkanizmus, keletkezéselmélet

A geológia, azaz a Föld felépítésével, alkotóival, szerkezetével, kialakulásával és történetével foglalkozó tudomány, néhány igen fontos előzményt követően lényegében a 18. század utolsó és a 19. század első negyedében alakult ki. Fejlődésében meghatározó szerepet játszott a kibontakozó ipari forradalom miatt egyre fontosabb bányászat, valamint a természettudományok, különösen a kémia és a természetrajz (azaz a növénytan, az állattan és az ásványtan) fejlődése. E mintegy fél évszázadot a földtan tudományának történetében a geológia megalapozásának tekintjük, s a folyamat lezárásának, a „modern” geológia kezdetének Charles Lyell (1797–1875) alapvető munkájának megjelenését tartjuk.

Papp Gábor

A magyar ásványtani nyelvújítás főbb vonásai

geológia, földtudomány, ásványtan, nevezéktan, szaknyelv, nyelvújítás

A magyar földtudományi szaknyelv történetével kevés önálló cikk foglalkozott. A terjedelmi korlátokra tekintettel e rövid írás a legmozgalmasabb időszakra, a nyelvújítás korára összpontosít, fókuszába az ásványtant véve. · A ma geológiája a valaha volt mineralógia köntöséből bújt elő, hogy azután a mai értelemben vett ásványtan bizonyos területeit részdiszciplínaként foglalja magába. A mineralógia e gyökeres értelemváltozása (jelentésszűkülése) a 18–19. század fordulóján rövid idő alatt végbement. A modern földtudomány kialakulása természetszerűen járt együtt a modern szaknyelv kialakulásával, új szakszavaknak, valamint a köznyelvi szavak új, szakmai jelentéseinek a keletkezésével – immár a nemzeti nyelveken, hiszen a klasszikus tudomány nyelve, a latin a maga korlátozott lehetőségeivel nem volt már erre alkalmas.

Bartha Judit

Az ébredő Demiurgosz

Jókai Mór tudományos/fantasztikus geológiája

geológia, földtudomány, Jókai

A magyar Jókai-szakirodalom neves geológus szerzői (például Földváry Aladár, Gaál István vagy Tasnádi Kubacska András) méltán újraközölt írásaikban hozzáértőn mutatják be Jókai tudós mintaképeit, elismerik könyvekből, szakfolyóiratokból, napilapokból szerzett geológiai-paleontológiai ismereteit, rácsodálkoznak zseniális megérzéseire, finoman korrigálják kisebb-nagyobb tudományos tévedéseit és fantáziájának merészebb kilengéseit. Mindeközben pedig nem győzik hangsúlyozni, hogy Jókai költői eszmékkel átlelkesített földtana nagyobb szerepet játszott a geológia népszerűsítésében, mint bármely nemzetközileg elismert magyar geológusunk szaktanulmánya.
XXIII. évfolyam · 2019 | XXIV. évfolyam · 8. szám · 2020. augusztus | XXV. évfolyam · 2021

Székely László

A kozmikus anyag örök körforgásának eszméje Kant kozmológiájában és a 19. századi csillagászatban – kitekintéssel Madách Imre Az ember tragédiája című művére

fizika, csillagászat, anyag, körforgás, Kant, Madách

Bár a kozmikus anyag örök körforgásának Fontenelle-nél szereplő újkori elképzelése annyiban párhuzamos a görög atomista kozmológiával, hogy szintén a kozmikus világok körforgásszerű keletkezéséről és elmúlásáról van benne szó, egyúttal radikálisan különbözik is tőle, amennyiben szemben az atomistákkal, akik a csillagokat a mi világunk részének tekintették, és a másik világokat a látható égbolton túli, empirikusan elérhetetlen létezőkként tételezték, e nézet Bruno és Descartes nyomán azokat a naprendszerekkel azonosítja. Így e koncepció szerint már a látható csillagokban is „másik”, a mi világunkon kívüli világokat figyelhetünk meg.

Füstöss László

Karinthy Frigyes – a technika és tudomány értő csodálója

tudomány, technika, Karinthy Frigyes

Élete eseményeit a megélt technikai csodák időrendjében foglalta össze. A repülés és a rádió egész életében lelkesedésének forrása maradt. Utolsó két évét mindenképp az orvostudománynak köszönhette – a köszönet tárgyiasult formája, az Utazás a koponyám körül, az önmegfigyelés művészi naplója. „A líra logika – de nem tudomány”, mondja József Attila, ám Karinthy logikája leleplező és lényeget feltáró, ami a tudománynak is célja. Karinthy írásaiban a természettudomány ismerete magától értetődő igény, az áltudományos leegyszerűsítések pedig semmivé lesznek sziporkázó ötletei tüzében.

Jókai Mór

Flóra színháza

Tárca

biológia, növénytan, Jókai Mór

Óh ti szegény tormába esett pestiek! Akik nem ismertek más mulatságot, mint a színházat, Ős-Budát, Orfeumot. Nem tudjátok, hogy egy valamennyinél gyönyörűbb színház áll nyitva itt mindjárt a juhszélen, aminek direktornője maga a pompában kifogyhatatlan Flóra istenasszony. · Itt van az amfiteátruma mindjárt a János hegy alatt, az újon készült, szép országút mentén, az egész lanka mindkét oldalán messze elterülve.

Moesz Gusztáv

Jókai növényismerete

biológia, növénytan, Jókai Mór

Engem elsősorban e csillag növényvilága érdekel. Nem kell azt hinni, hogy Jókai növényeit csak erősen nagyító lencsével lehet észrevenni. Hiszen alig van regénye vagy elbeszélése, amelyben virágokat és fákat ne említene. Az ő költészete virágoskert, amelyben mesebeli alakok többnyire csodás dolgokat visznek végbe. Az ő képzelete megnépesíti az őserdőt és a sivatagot, a mocsárvidéket és a sziklás hegyeket, rég elsüllyedt szigetet, az Északi-sark ismeretlen tájait, a múltat és a jövőt alakokkal, amelyeket részint emberi, részint angyali vagy ördögi tulajdonságokkal ruház fel.
XXIV. évfolyam · 9. szám · 2020. szeptember

Abonyi Iván

Szilárd Leó és H. G. Wells kapcsolata

A science-fiction jelentősége Szilárd Leó alkotásaiban

fizika, radioaktivitás, radioaktív bomlás, Frederick Soddy, Szilárd Leó, H. G. Wells

Wells az új eredmények továbbgondolásával és a fejlemények társadalmi életben lehetséges szerepének ecsetelésével új életet adott a tudományos fantasztikus irodalomnak. Bennünket most az a vonal érdekel Szilárd Leó születésének centenáriuma idején, hogy milyen módon befolyásolta egy sci-fi-író egy atomfizikus tudományos pályáját. Lehetett-e köze Wellsnek a pályaválasztás motiválásához? Talán a kutató témaválasztásához? Talán a világrengető felfedezés, az atomfizika politikai nagyhatalommá alakulásában betöltött fizikusi szerep, emberi-erkölcsi felelősségből következő tevékenység, úgyszólván küldetés felismeréséhez is?

S. Sárdi Margit

A Mars a sci-fi irodalomban

fizika, csillagászat, űrkutatás, sci-fi

…valójában a Marson játszódó science-fiction-művek nem képeznek külön csoportot a sci-fi irodalmon belül. A tudományos kutatás természetes módon magára a helyre irányul, a hely, helyszín azonban a sci-fi irodalom számára szinte soha nem releváns. Hogy egy mű a Marson játszódik, általában nem több, mint a mesék elején a „Hol volt, hol nem volt”: azt jelzi, hogy fikció következik.

Schrenk Éva, Pődör György, Pothurszky Géza, Csorba Tibor, Bódai-Soós Judit, Haraszti Szabolcs

Tréfás matekversek 2

matematika, geometria, végtelen, prím, pi, Pitagorasz tétele stb.

Prímek
Számok,
Kik mások.
Nem szabdalhatók,
Nem egyeznek más jeggyel!
Velük biz társaik darabolhatók.
Különcül csak önmagukkal oszthatók s eggyel!

Szállási Árpád

Babits Mihály (1883–1941) betegségei

orvoslás

Márai Sándor írta a nekrológjában: »Babits betegségének története a szellemtörténet egyik legnagyobb példája maradt.« · Ma sem jellemezhető tömörebben a költő mérhetetlen kínjainak epikrízise. A bajsorozat, amely a húszas évek elején heveny epehólyag-gyulladással kezdődött, aztán szűnni nem akaró emésztési zavarokkal, majd egy tisztázatlan eredetű sokizületi gyulladással, a húszas évek végén valószínűleg tonsillogén szívszövődménnyel, közben kínzó vesekő okozta rohamokkal folytatódott, végül a legborzalmasabb, a légutat elzáró rosszindulatú daganathoz vezetett.
XXIV. évfolyam · 10. szám · 2020. október

Apuleius

A mágiáról

39. (Részlet)

biológia, állattan, limnológia

Q. Ennius tankölteményt írt az ínyencfalatokról, és ebben a halak számtalan fajtáját sorolta fel, amelyet kíváncsiságból megismert. Emlékszem néhány sorára, el is mondom:

Fracastoro Jeromos

A vérbaj tüneteiről

Részlet a francia kórságról szóló tankölteményből

orvoslás, fertőző, vérbaj, luesz, tünetek

Bámulatos vala, hogy ha fogant immár e ragadvány,
Négyszer telt a hold és ismét elfogya négyszer,
Míg a baj biztos jeleit felszínre vetette.
Nem mindjárt mihelyest a test bensője beteg lőn,
Nyilvánult külről, darabig lappangva tenyészett
S táplálékunkból az erőt szedegette magába.

Karinthy Frigyes

Dana Idák

matematika

Lent a lenső lélekuton {Hádesz öblén, [hol a lélek élet – állott (élet – állott, mint az állat) s aspodélosz illatokkal] öblögetve, ablakokba} ablakokba öblögetve, öblögekbe ablakogva és makogva mekegve.

Benedikt Ottó

Az idő és a tér

Részlet a Befejezetlen emlékiratokból

fizika, tér, idő, relativitáselmélet

Amikor ugyanis Zomborban egy eléggé alacsony szintű tudomány-ismertető brosúrá­ból először tudtam meg, hogy eszerint az akkor még vitásnak tartott elmélet szerint az idő és a tér nem egymástól független fogalmak, ha­nem állandó kölcsönös kapcsolat van közöttük, az állítás eredetisége mélyen megragadott.
XXIV. évfolyam · 11. szám · 2020. november

Papp Gábor

Nyelvújítás kori ásványtani műszótáraink és szerzőjük, Kováts Mihály

kémia, ásványtan, szaknyelv, nevezéktan

A nyelvújítás korában két ásványtani műszótár jelent meg, mindkettő a tudós orvos, Kováts Mihály munkájaként. Kováts (1764?–1851) Sárospatakon és Lőcsén tanult, majd 1794-ben avatták orvosdoktorrá a pesti egyetemen. Hivatásának gyakorlása mellett számos orvosi könyvet írt, illetve ültetett át magyarra. A nyelvújítók Kazinczy Ferenc köré csoportosuló táborához tartozott, a költővel baráti viszonyban állt. Irodalmi munkásságának fontos célkitűzése volt az orvostan, a gyógyszerészet, a természetrajzi tudományok és a vegytan magyar szaknyelvének megteremtése.

Karinthy Frigyes

Ezerhatszázharminchárom június 22

fizika, heliocentrikus világkép, fizikus, Galileo Galilei, Galilei-per

De kinek is firkálom most döbbenek rá hiszen ez nem tudomány
S nem tudok senkit akinek küldeném mint levelet
Kepler úrral hallom bajok vannak Tübingában ezek a
Protestánsok csillagi dolgokban szintén nem kedvelik a tréfát
S a Dialoguson kívül is égettek még néhány füzetet

Karinthy Frigyes

Isten felfedezése

tudomány, tudományos módszer

– Az elmés francia mondás – magyarázta tovább, belemelegedve tárgyába, a csillagász –, hogy istent, ha nem volna, fel kellene találni, annak számára, aki a találmányok és felfedezések lélektanával tisztába jutott, majdnem ugyanannyit jelent, mintha azt mondanám, hogy istent, ha van, fel is lehet fedezni – felfedezni, a szó valódi, tehát tudományos értelmében, nem eljutni a benne való hit révén, az ő létének megismeréséhez, mint ahogy a vallásos, belső módszerek próbálják – hanem felfedezni, megkeresni, szemtől szembe megtalálni őt, a benne való kételkedés révén, mint ahogy a tudományos, külső módszerek szokták. Felfedezni, mint ahogy felfedeztük a Földet, a bolygókat, mint ahogy felfedeztük Amerikát és az Északi-sarkot, mint ahogy felfedeztük – és nem feltaláltuk – a repülőgépet s ama fényt, mely láthatóvá teszi a láthatatlant.

Vofkori József

Orvosi kifejezések Bolyai János írásaiban

orvoslás, szakkifejezések, terminológia

Bolyai János kéziratos hagyatékában […] számos orvosi szakszó és kifejezés fordul elő. Ezeknek az orvosi kifejezéseknek és műszavaknak a számbavételére és elemzésére érdemes figyelmet fordítanunk egyrészt azért, mert ezzel Bolyai János érdeklődésének eddig kevésbé ismert területét körvonalazhatjuk, másrészt pedig azért, mert a nagy matematikus ilyen irányú érdeklődését egy általánosabb szemlélet keretében összefüggésbe hozhatjuk nyelvi és nyelvtudományi ismereteinek és idevágó elméleti tevékenységének körével.