hidacska a humaniórák és reáliák között
A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság
Közoktatási Szakosztályának webfolyóirata

The John von Neumann Computer Society
Education Department’s Web Journal
XXIV. évfolyam · 12. szám · 2020. december

James F. O’Brien

Milyen vegyész volt Sherlock Holmes?

kémia, Sherlock Holmes

Az első Sherlock Holmes-történet, a Skarlát tanulmány, 1887-ben jelent meg, de tekintélyes kiadók még most is publikálnak Sherlock Holmes-folyóiratokat, húsz éve állították össze az Encyclopedia Sherlockianát, és még mindig érkeznek segítséget kérő levelek a Baker Streetre. Sherlock Holmes logikus következtetései az első perctől kezdve szórakoztatják az olvasót.

Szõkefalvi-Nagy Zoltán

A magyar kémiai szaknyelv kialakulása

kémia, szaknyelv, terminológia, nevezéktan

A XVIII. század vége körül nemcsak a kémia tudományában történt jelentős átalakulás, hanem átalakult annak nyelve is. Míg addig kb. másfél évezreden keresztül a tudomány kizárólagos nyelve a latin volt, a polgári fejlődés magával hozta a nemzeti nyelvek megerősödését, amelyek egymás után hódították meg a politikai, irodalmi és tudományos területeket. Nálunk ez a folyamat, több okból, viszonylag lassan játszódott le. Az okok közül elsőnek nyilván társadalmi fejlődésünk lassúságát kell megemlítenünk. Gátlója volt a magyar nyelv előretörésének az ország soknemzetiségű összetétele, amely egy nyelv egyeduralma ellen szólt.

Avar Júlia

William Harvey, avagy egy orvos feltárja titkát

orvoslás, orvos, William Harvey, természettudományok

Aki Shakespeare neve alatt írt korának legmagasabb szintű oktatásában, képzésében részesült, jól ismerte Angliát, Európát és kedvelte Itáliát. Ennek a tudásnak és műveltségnek a megszerzése csak a leggazdagabbak, a legmagasabb társadalmi körök kiváltsága volt, mert számukra volt elérhető. Felismerte, érezte és át tudta adni a legbonyolultabb, vagy a legegyszerűbb gondolatokat. Aki ezeket a máig idézett sorokat írta ismerte korát, az embert, az élővilágot, a társadalmat, a politikát, a tudományokat és ezek múltját, történetét is. Ismerte a kortárs irodalmat a mondókáktól, a mondákig. Ismerte az égitesteket, ezek mozgását, vizes planétának nevezi a Földet (Téli rege, I. 2.). Beszélt latinul, ismerte Róma történetét, a római és a görög mitológiát, írókat és műveiket, de legfőképpen az embert ismerte. Hamlet, dán királyfi című drámájában különösen sok orvosi tapasztalást ír le

Németh László

Irgalom

Orvostörténeti részletek

orvos, orvoslás, orvoslástörténet, Korányi Sándor

Németh László – az orvos – szakmai erényeit jól követhettük azokban a megfigyelésekben és újszerű következtetésekben, melyeket a betegségével kapcsolatban tett, de azt, hogy mitől is lesz valaki követendő példa egy szakma számára, azt öszszegezve fellelhetjük az Irgalom című regényének olvasásakor is. Ezt a regényét az író pályája lezárásának szánta, de ezt a művét tekinthetjük egyben élte összegezésének is, mert a szereplőiben benne van mindaz, ami maga az író volt: az orvos, a beteg és az ember, aki küzd a halál korai árnya ellen, de ebben a küzdelemben »ha lehet, halálig emberhez méltón« szeretne élni.
* * *
„Az az ember, akinek az igazság kell: tudós; aki szubjektivitásának szabad játékát kívánja biztosítani: író; mit tegyen viszont az az ember, aki e két lehetőség között akar valamit?” (Robert Musil)
Ponticulus Orphan Components archívum & oldaltérkép